Keresés

Keresési eredmények

• A gyerekek befolyásoló szerepe az élelmiszervásárlási döntési folyamatban

  78-86

  Földi Katalin

  Bajdó Anita

  Balogh Brigitta

  Halász Judit

  Ecsédi László

  Megtekintések száma:

  179

  A családi élelmiszer vásárlási folyamat döntési szakaszából elsősorban az üzletválasztásban, valamint a termék- és márkaválasztásban a gyerekek által betöltött befolyásoló szerep vizsgálatát tűztük ki célul a napi és nagybevásárláskor. A kutatásban a szakirodalmi áttekintés és szekunder kutatás módszerén kívül a kvalitatív (mélyinterjú) primer kutatás módszerét alkalmaztuk. Kutatásunk főbb megállapításai szerint a gyerekek családi élelmiszervásárlásban döntésbefolyásoló szerepe egyértelműen tetten érhető, de sem az üzlet-, sem a termék-, sem a márkaválasztás szempontjából a mélyinterjú alanyok válaszai alapján nem beszélhetünk dominanciáról. Egyértelműen látszik, hogy nagybevásárlás helyszínének valamint a saját részükre vásárolt termékek és márkák kiválasztásában nagyobb befolyásoló szereppel rendelkeznek.

• A gyerekek befolyásoló szerepe szüleik élelmiszer üzletválasztásában

  180-187

  Pólya Éva

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  362

  A családnak jelentős szerepe van a vásárlási döntési folyamatban, mint a társadalom elsődleges döntéshozatali egysége. Kiemelkedő szerepe van a fogyasztói szocializációban és a gyerekek fogyasztóvá válási folyamatában. A család keretet ad, amelyen belül a gyermekek megtanulják hogyan viselkedjenek fogyasztóként, elsajátítják a vásárláshoz és fogyasztáshoz szükséges kompetenciákat. A gyerekek családon belüli szerepének változása rendkívül aktuális az elmúlt időszakban, és hatással van a családon belüli vásárlási döntési folyamatra, talán még az élelmiszer üzletválasztásra is.

• Fogyasztásra születtünk? A fogyasztói szocializáció néhány aspektusa

  99-104

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  356

  Fogyasztónak születünk, vagy csak azzá válunk életünk során? Bár a legtöbb emberi magatartás a fejlett társadalmakban többnyire fogyasztói magatartásnak is tekinthető, ezzel a tudással nem születünk, hanem sokkal inkább lépésről lépésre sajátítjuk el életünk során ezt a tudást. A fogyasztói szocializáció tanulmányozásával érthetjük meg leginkább a fogyasztóvá válás folyamatát, azt, hogy milyen kontextusban élnek a fogyasztók a társadalomban, melyek azok a tényezők, amelyek hatást gyakorolnak erre a folyamatra.

• Az üzletválasztást befolyásoló tényezők és az élelmiszerkiskereskedelmi üzlethálózat kölcsönhatásai

  77-82

  Pénzes Ibolya Rózsa

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  426

  A fogyasztói magatartás szemszögéből vizsgálva a vásárlási döntésekben az üzlethelyválasztás szerepe kiemelt jelentőségű. Éppen ezért az FMCG piacon működő üzletláncok értékesítési rendszerének kiemelt területét képező hálózatfejlesztés a fogyasztókért folyó verseny fontos eszköze. Jelen munkánkban vizsgáljuk azt, hogy a Magyarországon működő kiemelt üzletláncok hálózatfejlesztési döntéseit milyen tényezők befolyásolják és az üzlethálózat nagysága, valamint változása milyen összefüggésben van a fogyasztói üzletválasztással, annak lehetőségével és a döntés szabadságfokával

• A digitális transzformáció hatása az üzleti modellre

  69-79

  Arany László

  Popovics Péter András

  Megtekintések száma:

  378

  A cikk a digitális gazdaság és digitális üzleti modellek sajátosságainak vizsgálatára hivatott. A cikk célja összefoglalni és kontextusában vizsgálni a digitális gazdaság kialakulásának és fejlődésének mérföldköveit, eszközeit, feltételeit, valamit társadalmi - gazdasági hatásait és területeit. Mivel a digitális gazdaság interdiszciplináris jellegéből, valamint széleskörű értelmezési sokszínűségéből fakadóan nincsenek általánosan elfogadott, egzakt definíciók, taxonómiák, a tudományterületi sajátosságokból, valamint adott részterületei vizsgálatok általi megközelítések miatt számos definíció határolja le a témakört. A digitális gazdaság a gazdasági növekedés fő hajtóereje, az életvitel megváltozását, gazdasági átrendeződést, valamint mélyreható következményekhez vezet a vállalkozásokra, munkahelyekre és emberekre vonatkozóan. A digitális gazdaság megjelenésének első hulláma a 20. század második felében detektálható, ekkor elsősorban maga az új technológia, leginkább az internet, mint széles körben megfizethető és elérhető tényező hajtotta az exponenciális növekedés felé. A digitális gazdaság alapját a jövőben az IoT (dolgok internete) és az AI (mesterséges intelligencia) kombinációja jelentheti. Általános megközelítéssel élve a digitális gazdaság által bekövetkező digitális transzformáció a meglévő üzleti modellek módosításaként vagy adaptációjaként is definiálható, mely a fogyasztói és társadalmi viselkedésben, magatartásban, létfelfogásban végbemenő drasztikus átalakulás, valamint a dinamikus ütemű technikai fejlődés, modernizáció és innováció következménye. A digitális gazdaság további területei az új digitális modellek (digitális platformok, felhőszolgáltatás), automatizálás, hatalmas mennyiségű adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés, algoritmus alapú döntéshozás.