Folyóiratcikk

• ÉRTÉKET NEM TEREMTŐ FOLYAMATOK FELTÁRÁSA VSM MÓDSZER ALKALMAZÁSÁVAL EGY KIS VÁLLALKOZÁS GYÁRTÓRENDSZERÉNEK ESETTANULMÁNYÁN KERESZTÜL.

  Thalmeiner Gergő

  Harmat Vanda

  Gáspár Sándor

  Megtekintések száma:

  72

  Hazánk egyik jelentős problémája a termelékenység alacsony szintje. Ez az alacsony szint pedig kiemelkedően jellemző a kis- és közép vállalkozások körében. A legtöbb régiós és a nyugat-európai országokban ezen méretű vállalkozások átlagos termelékenységi szintje magasabb, mint hazánkban. A jelenlegi és várhatóan a közeljövőben is jelen lévő munkaerőhiányos környezet a vállalkozásokat kihívás elé állítja. A munkaerő megtartásához hozzájáruló bérnövekedés megteremtése hosszútávon kizárólag a termelékenység növelésével biztosítható. Ha a szervezet nem képes a termelékenység növelésének elérésére, alul marad mind a hazai, mind pedig a nemzetközi-globális versenyben.

  A hazai kis- és középvállalkozások termelékenységének és a versenyképességének növelésében kulcs elem lehet a modern gazdálkodásszervezési és menedzsment rendszerek, például a lean menedzsment alkalmazása. A lean menedzsment az egyik leggyakoribb és leghatékonyabb folyamatszervezési módszer, illetve paradigma, amelyet a szekunder és tercier szektorokban bevált módon alkalmaznak, olyannyira, hogy a lean szemléletre épülő menedzsment módszerek alkalmazása sok esetben versenykritériummá, és alapvetővé vált.

  Kutatásunkban egy CNC fémforgácsoló KKV folyamatait, azon belül is a CNC marási és esztergálási folyamatok értékfolyamat feltérképezését készítjük el. Ez az értékfolyamat feltérképezési módszer lehetőséget kínál arra, hogy az ágazatban felmerülő veszteségek megismerhetővé és kiküszöbölhetővé váljanak.  A térkép elkészítésén keresztül megvalósítható a mudákat termelő folyamatok szemléltetése és ezáltal az átfutási idő csökkentése, illetve a termelékenység növekedése. Vizsgálatunk során egy CNC technológiával megmunkált fémalkatrészeket gyártó vállalkozás példáján keresztül mutatjuk be a módszer gyakorlati megvalósulását.

  444

• DINAMIKUS ÁRAZÁS ÉS STRATÉGIAI FOGYASZTÓK: KIHÍVÁSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A HOTELSZEKTORBAN

  Fazekas Lajos Róbert

  Megtekintések száma:

  145

  Néhány évtizede a dinamikus árazás varázsszónak számított a szállodaiparban. Mitikus tevékenység, amelynek bevezetésétől az üzemeltetők, tulajdonosok a jövedelmezőség drasztikus növekedését várták. Aztán kiderült szisztematikus adatgyűjtés, az erőforrások által megengedett, lehető legjobb informatikai háttér és szakember szükséges hozzá. Tényként kezelhető, hogy aki kimaradt az lemaradt. Azonban aki beszállt, merre indult? Hová jutott? Önálló, sok irányzattal és kapcsolódási ponttal rendelkező tevékenységgé vált. Joggal nevezhetjük a szállodaipari yield management alapkövének. Áttekintésemben bemutatom, ma hol tart a szállodaipar a dinamikus árképzés területén. Az egyes irányzatok képviselőinek szeme előtt azonban egyetlen cél lebeg, a bevétel hosszútávú maximalizálása.

  573

• TICKETING RENDSZERBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK - HIBAKEZELŐ SZOFTVER LÉTJOGOSULTSÁGA A DIGITALIZÁCIÓ KORÁBAN

  Kis Vencel

  Böcskei Elvira

  Megtekintések száma:

  114

  A hiba kezelésének és megoldásának ma már számtalan módszere létezik, amely a vállalat életciklusát és digitális érettségét határozza meg. A nagyvállalatok körében leginkább a ticketing rendszer alkalmazása terjedt el, ami a szervezet méretével arányosan komplex a többi eszközhöz viszonyítva. A technológiák fejlődésével új lehetőségek nyílnak a funkcionalitást érintően is, akár más rendszerekkel történő integrálással. Kiemelkedően fontos szempont a skálázhatóság, vagyis a rendszer teherbíró képessége, amire érdemes előre felkészülni, így a jól átgondolt struktúra a szervezet más területeire is átültethető.

  545

• Nemzetközi interakciók a nyelvrokonság tükrében

  Várnagy Edina

  Márkus Ádám

  Megtekintések száma:

  150

  A nemzetközi kereskedelem vizsgálata során számos tanulmány helyezi a hangsúlyt a közös valuta, a közvetlen működőtőke áramlás vagy a kereskedelmet befolyásoló más tényezőkre. Azonban kevés tanulmány foglalkozik a nyelvek, nyelvi hasonlóságok kereskedelemben betöltött szerepével. A téma kutatásának nehézségét, de egyben érdekességét is a nyelvek és azok helyzetének komplexitása adja. Sokan az ország hivatalos nyelvét veszik alapul a számításokhoz és elemzésekhez, de ezzel elesnek az országban még azon kívül létező és mindennapi használatban lévő más nyelvek okozta információk kiaknázásától. Közös nyelv hiányában a megtanult idegen nyelvek szolgálhatnak közvetítőnyelvként a kereskedelem intenzitásának növelése érdekében, ám rávilágítunk arra, hogy igazából egyedüliként az angol nyelv képes ezt a szerepet hatékonyan betölteni. További célként az Eurobarometer felméréseinek eredményét használva vizsgáljuk a finnugor nyelvrokonság szerepét a Finnország, Észtország és Magyarország között realizálódó kereskedelemben.

   

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F10; Z10

  402

• A TURIZMUS, MINT A VIDÉKI TÉRSÉGEK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

  Kovács Edit Veronika

  Megtekintések száma:

  69

  A cikk célja a turizmus, mint a vidéki térségek fejlődését támogató jelenség bemutatása. A turizmus gazdaságra gyakorolt jótékony hatásai a beruházások és a munkaerőpiac területén is jelentkeznek. A turizmus képes pozitív hatást gyakorolni a lakosság egészségi állapotára is, nem kis részben a sportnak köszönhetően. A vidéki térségek turisztikai fejlesztései eredményeként a mezőgazdasági munkavállalással felhagyó állampolgárok a szolgáltató szektorban helyezkedhetnek el.

  288

• AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ CSALÁDOK SZOCIODEMOGRÁFIAI ÉS GAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI EGY DÉL-ALFÖLDI PÉLDÁN KERESZTÜL

  Horváth Péter

  Megtekintések száma:

  64

  A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett a hazai vidék életében, míg korábban a hazai vidéki jövedelmek világszínvonalúak voltak, addig a rendszerváltás után sereghajtókká váltunk. Az európai uniós csatlakozás és az európai vidéki politika új megvilágításba helyezte a vidéki területeket és az itt élő lakosságot. A tanulmányban a csatlakozás után 15 évvel kerül bemutatásra, hogy milyen szociodemográfiai és gazdálkodási ismérvek jellemzik az európai uniós támogatásban részesülő családokat a Dél-alföldi Régióban.

  152