Keresés

Keresési eredmények

• Chile és a világgazdasági válság

  132-146

  Pöstényi Andrea

  Megtekintések száma:

  139

  A 2007–2009-es világgazdasági válság egy öt esztendőn át tartó kivételes gazdasági fellendülésnek vetett véget Chile és Latin-Amerika többi országa számára. A jelenlegi válság szempontjából a fellendülés legnagyobb gazdasági haszna a térség országainak fundamentumaiban történt javulás, mely nagymértékben csökkentette ezen országok sebezhetőségét a külső gazdasági sokkokra. Ebből a feltételezésből kiindulva 2008 elején több közgazdász is osztotta azt a véleményt, miszerint „this time is different”, azaz ezúttal másképp alakul a kontinens sorsa a jelenlegi válságban, hiszen egészen addig a világméretű visszaesés alig érintette a régió gazdasági mutatóit. 2008 szeptembere után viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a kontinens gazdasága továbbra is sebezhető, a válság több fertőzési csatornán keresztül szivárgott a reálgazdaságba, aminek köszönhetően a recesszió két legnagyobb áldozata Latin-Amerika és Közép- és Kelet-Európa lett, mind az egy főre eső GDP-ben mutatkozó visszaesés, mind pedig a gazdasági növekedés lassulása tekintetében. Chile viszont a strukturális reformjainak köszönhetően kisebb mértékű visszaesést tapasztalt, és a válság lecsengésével hamarabb tért vissza korábbi növekedési
  pályájára, mint a kontinens többi gazdasága.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O54, H12, O20

• A pénzügyi-gazdasági válság hatása a magyarországi kis- és középvállalkozások életpályájára, rövidtávú és stratégiai döntéseire

  29-43

  Salamonné Huszty Anna

  Megtekintések száma:

  208

  A tanulmány egy hosszú távú kutatási program harmadik szakaszának eredményeit foglalja össze. A kutatás átfogó célja a magyarországi kis- és középvállalkozások növekedési pályájának és stratégiájának
  vizsgálata. Az első szakasz az egyes életfázisok sajátosságainak feltárására irányult, a második szakasz a stratégiai gondolkodásra, a stratégiaalkotás módjaira és a stratégia tartalmi elemeire koncentrált.1 A
  jelen cikk a 2008–2009. évi pénzügyi-gazdasági válság kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásaival foglalkozik. Bemutatja, a nem várt és a szokásosnál nagyobb mértékű környezeti változások miképpen
  hatottak a cégek fejlődési pályájára, hogyan reagáltak a szektor vezetői, döntéseikben milyen mértékben jelentek meg a rövidtávú, tűzoltást célzó és a hosszabb távra előretekintő, stratégiai jellegű elemek.

  JEL kódok: L21, L26, M13

• Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma)

  19-34

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  144

  A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28

• Az orosz tőkeexport és az eklektikus paradigma jövője: Mi változik a 2008–2009. évi válság után?

  31-54

  Kalotay Kálmán

  Megtekintések száma:

  201

  This article explores the future of Russian outward foreign direct investment in the aftermath of the crisis of 2008–2009. As it is too early to analyse the full impact of the crisis, it develops hypotheses about the degree of slowdown in the foreign expansion of Russian transnational corporations. It uses an extension of the eclectic paradigm to home country advantages (competitive environment, business environment, development strategy, State involvement) applied to a comparison of the Russian Federation with other economies in transition as an analytical tool. Systematic differences between transnationals from the Russian Federation (global firms, based on natural resources, aiming for vertical integration of assets) and from new European Union member countries (regional firms, based on downstream activities or services, aiming for horizontal integration) allow us to formulate more solid conclusions about the future of the Russian firms facing lower export prices, lower market capitalizations and higher debts. In turn, this article argue that a comparison with the large emerging economies of Brazil, China and India, under the acronym of BRIC can be less useful in the current context, as these economies are significantly less affected by the crisis of 2008–2009 than the Russian Federation; hence they can not expect a slowdown in their outward foreign direct investment similar to that of Russian transnationals.

  JEL: F23; F21; O52; P29

• A dinamikus kapcsolati képességek és a lojalitás szerepe a szervezetközi kapcsolatokban

  76-92

  Hetesi Erzsébet

  Vilmányi Márton

  Megtekintések száma:

  259

  Jelen tanulmány arra keres választ, hogy a hazai szervezetek hogyan viszonyulnak a hálózati együttműködésekben a kapcsolatok menedzseléséhez, és a közel négy éve tartó világgazdasági válság milyen hatással van a szervezetek közötti interakciókban a kapcsolati minőség és a szervezeti lojalitás megítélésére. A tanulmányban a dinamikus kapcsolati képesség és a szervezetek közötti (B2B) lojalitás elméleti hátterének bemutatása után empirikus kutatási eredményeinket ismertetjük, ahol a kapcsolati menedzsment és a szervezeti lojalitás faktorait próbáljuk meg azonosítani. Megközelítésünkben a kapcsolati menedzsment hatással lehet a szervezeti lojalitásra. Meggyőződésünk, hogy ahol a kapcsolatok menedzselése tudatos tevékenység, ott annak léteznek kialakult mechanizmusai (cselekvéssorok), s ezek a tudatosan felépített mechanizmusok pozitív hatással vannak a kapcsolati minőség értékelésére, s hozzájárulnak a partneri lojalitáshoz.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M10, M14, M31, M39

• Válság vagy visszaesés: Muraközy László (Szerk.): Válságban és válság nélkül – A gazdaságpolitika rétegei. Akadémiai Kiadó, 2010, 264 oldal, 3750 Ft

  148-151

  Nádasi Levente

  Megtekintések száma:

  145

• A kockázati tőke globális térnyerésének kérdése

  60-69

  Futó Judit Edit

  Megtekintések száma:

  139

  A 2008-as pénzügyi válság a kockázati tőke iparát is negatívan érintette világszerte, így az eddig megszokott befektetési körülmények megváltoztak. A tanulmány egyik célja, hogy áttekintést adjon a változásokról és az azokra való reagálásról. A globális trendek alapján látható, hogy az éves kockázatitőke-befektetések szintje 2013-ban is éppen csak eléri a 2008 előttit. Néhány ázsiai országban – például Kínában és Indiában – a visszaesés ugyan nem volt számottevő, az európai országokban viszont annál inkább. A tanulmány másik célja megvizsgálni, van-e realitása egy egységes globális kockázatitőke-modellnek, vagy minden országban más és más a helyzet, s ha fennáll a különbözőség, akkor ez milyen magyarázó tényezőkre vezethetők vissza. A kiterjedt nemzetközi irodalom alapján azt szűrtem le, hogy egy egységes modell kialakulását számos tényező befolyásolja; a pénzügyi rendszerek jellemzői, a jogi és intézményi akadályok, valamint a kultúra egyaránt ezek közé tartozik.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: G24

• Töprengések válság idején: Ajánló Magas István (szerk.): Világgazdasági válság 2008−2009: diagnózisok és kezelések című kötetéhez

  145-147

  Szanyi Miklós

  Megtekintések száma:

  141

• Paradigmaváltás a fejlődés-gazdaságtanban

  109-124

  Ricz Judit

  Megtekintések száma:

  153

  A szerző kutatásaiban az urbanizációs válság vizsgálatával foglalkozik a fejlődő országokban. A témát fejlődés-gazdaságtani problémaként közelíti meg. Ennek megfelelően jelen cikkben - háttértanulmányként- a fejlődés-gazdaságtani elméleteket tekinti át újszerű megközelítésben: azt vizsgálja, hogy az állam milyen szerepet tölt be az egyes fejlesztési modellekben, és milyen jövő áll ezen tudományág előtt. Bemutatja, hogyan változott a tudományos gondolkodás a fejlődés értelmezését illetően, majd felvázolja egy interdiszciplináris, újradefiniált fejlődés-gazdaságtan szükségességét és lehetőségét.

• A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák

  44-51

  Prugberger Tamás

  Nagy Zoltán

  Megtekintések száma:

  198

  A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
  széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
  kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30

• A „washingtoni konszenzus” jelentősége a posztszocialista országok számára

  5-25

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  239

  Kereken 20 éves a washingtoni konszenzus (WK), melynek a mából visszatekintve az a legfőbb jelentősége, hogy deklarálta: nincs kétféle normatív közgazdaságtan – egy az OECD-országokra, egy meg Latin-Amerikára, illetve a fejlődő országokra általában. Véletlen időbeli egybeesés, hogy éppen ekkor omlottak össze a kelet-európai tervgazdaságok is. Az elmúlt 20 év válságait sokan a WK számlájára írják. Ez tévedés. Kétszáz évnyi tapasztalat igazolja, hogy a kapitalizmus elkerülhetetlen sajátossága az üzleti ciklusok hullámzása, a túltermelési válságok 5–12 évenkénti előfordulása, és hozzá tartoznak a rendszerhez a
  váratlanul kirobbanó pénzügyi válságok is. A mostani is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F23, F41, P11, P36

• Az orosz értékpapírpiac kialakulása és fejlődése a kezdetektől napjainkig

  56-74

  Réthi Sándor

  Megtekintések száma:

  115

  A viszonylag korszerűnek tekinthető orosz értékpapírpiac a '90-es évek első felében, minden előzmény és hagyomány nélkül, alig egy-két esztendő alatt jött létre. A szükséges intézményrendszer formálódásával párhuzamosan mind a részvény-, mind a kötvénypiac gyors fejlődésnek indult, s ez töretlenül folytatódott egészen az 1997-1998-as pénzügyi válság kirobbanásáig. Az 1998. augusztus-szeptemberi összeomlást követően viszonylag hosszabb stabilizációs időszak kezdődött, majd később az értékpapír-árfolyamok ismét elkezdtek emelkedni, s a kötvényárfolyamok is megnyugodtak. Jelen írás az orosz értékpapírpiac elmúlt évtizedének történetét elemzi, bemutatva az egyes szakaszokat, részletesen elemezve a válsághoz és az összeomláshoz vezető utat, sokoldalúan vizsgálva a sajátosságokat.