Keresés

Keresési eredmények

• Szabályozási koherencia és gazdaság növekedés

  33-54

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  165

  A tanulmány a szabályozás országok közötti eltéréseinek okait vizsgálja. Abból az ellentmondásból indul ki, hogy a szegény országok alkalmazzák a nagyobb mennyiségű szabályozási eszközt, holott empirikusan kimutatható, hogy a kevesebb szabályozást alkalmazó országok növekednek gyorsabban. A tanulmány ennek magyarázatához bevezeti a szabályozási koherencia fogalmát, és ennek országok közötti különbségeit egyszerre próbálja magyarázni a szabályozás általános szintjének eltéréseivel. A fő állítás az, hogy a szabályozási koherencia és a szabályozási szint is a külső, tágabb intézményrendszer függvénye, mert ezek eltérései befolyásolják a szabályozók ösztönzőit. Az állítást a tanulmány klaszterelemzéssel próbálja empirikusan is megalapozni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B53, M13, L51

• A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák

  44-51

  Prugberger Tamás

  Nagy Zoltán

  Megtekintések száma:

  198

  A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
  széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
  kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30

• Megszűnt-e a monopólium a magyar távközlésben?

  126-146

  Kiss Anna Csilla

  Megtekintések száma:

  27

  A tanulmány a távközlési iparban kialakult természetes monopoliumokkal, ennek kapcsán a versenyszabályozással és azon belül a távközlési ipar szabályozásával és felépítésével foglalkozik, megvizsgálva, hogyan is "szűnt meg" a természetes monopólium a magyar távközlési szektorban. Választ keres arra, hogy jelenleg milyen mértékű a verseny a magyar piacon és felvázolja a jövő kérdéseit. A 2001-ben nagyrészt liberalizálttá vált magyar távközlési piacon a szakértők és a fogyasztók (előfizetők) is azt várják, hogy a piac megnyitása a nemzetközi verseny előtt növelni fogja a hatékonyságot és csökkenteni a fogyasztói árakat. A tanulmány első felében a verseny fogalmához, illetve a tökéletlen verseny egyik formájához, a természetes monopoliumhoz kapcsolódó nézeteket mutatja be a szerző, ezt követően a versenyszabályozással foglalkozik. A távközlés ágazat-specifikus szabályozását a harmadik részben taglalja, kitérve a magyarországi tapasztalatokra, majd bemutatja a jelenlegi magyar piaci struktúrát.

• A magyar cafetériarendszer sajátosságai az adójogi változások tükrében

  126-132

  Törő Emese

  Megtekintések száma:

  135

  A tanulmány a választható béren kívüli juttatások rendszerével, funkcióival és azok magyar adóügyi szabályozásával foglalkozik. Elsőként a cafetéria alkalmazásának feltételeivel illetve annak előnyeivel foglalkozunk. Ezután a különbözőképpen csoportosított juttatások szablyozását, kiváltképp az adózással kapcsolatos változásokat elemezzük.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J32, K34

• ESG-szabályozás és ami mögötte van – lehetőségek és kihívások a vállalkozások magyarországi ESG felkészülésében

  Szendrey Orsolya

  Bányai Gábor

  Dombi Mihály

  Futó Judit

  Gulyás Dávid János

  Karcagi-Kováts Andrea

  Harazin Piroska

  Megtekintések száma:

  29

  Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot (ESG-törvény). A törvény hatálya alá eső vállalkozásoknak fokozatosan számos kvalitatív és kvantitatív elvárásnak kell a jövőben megfelelni, mely jelentős kihívások elé állítja a piaci szereplőket és a működésüket ellenőrző szabályozó hatóságokat. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse azt, hogy a törvényi hatály fokozatos kiterjesztése milyen módon, mely piaci és iparági szereplőket érint, így rávilágítva arra, hogy a szabályozói előírásoknak való megfelelés a környezeti, vállalatirányítási és társadalmi kérdéseket illetően milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent az érintett felek számára.

• A fizetésképtelenségi eljárások szabályainak kritikája

  111-138

  Prugberger Tamás

  Csák Csilla

  Károlyi Géza

  Törő Emese

  Nagy Zoltán

  Megtekintések száma:

  108

  A tanulmány kritikai elemzését adja az inszolvencia magyar szabályozásának. Megvizsgálja az USA és a nyugat-európai országok (Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Anglia és Svájc) ide vonatkozó törvényeit. A törvényeken túl vizsgálja a hozzájuk kapcsolódó lehetséges precedenseket is. A szerzők összehasonlítják a magyar fizetésképtelenségi eljárást a külföldi államok jogával és a korábbi magyar jogi rendezéssel, végül pedig javaslatokat tesznek a jelenlegi magyar szabályozás megváltoztatására.

• „Egyszerre időtlen és égetően aktuális”: Emlékezés Bródy Andrásra

  5-17

  Bekker Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  143

  2010. december 3-án, 86 éves korában elhunyt Bródy András, a második világháború utáni magyar közgazdász-generáció egyik legkiemelkedőbb képviselője, talán legszínesebb egyénisége. Magas szintű elméleti kulturáltság, a korszerű elemzési eszközökben való jártasság jellemezte. Az inputoutput modellezés nemzetközileg elismert kutatója, aki Leontief munkatársaként is dolgozott. Több évtizedig foglalkozott a marxi teória matematikai megfogalmazásával. A termodinamika közgazdasági alkalmazásának kísérletével is úttörő kutatást végzett. Sziporkázó érvelése, várt és váratlan megnyilvánulásai szakmánk legendáriumának és anekdotakincsének értékes, sokat idézett és idézendő részeivé váltak. Szerencsénkre, Bródy András 1995 és 2005 között részt vett tanszékünk, a Corvinus Egyetem Elmélettörténet tanszékének oktató- és kutatómunkájában, tanárokat és diákokat egyaránt inspirálva jelenlétével. Annak tudatában, hogy szellemét elsősorban írásainak olvasása, a vele folytatott beszélgetések felidézése révén lehet rekonstruálni, összeállításunk három egymást kiegészítő mozzanatot tartalmaz. Rövid válogatást közlünk olyan cikkekből, melyeket kimondottan tanszékünk oktatási céljaira írt, felidézve tudósi érdeklődésének legfontosabb elemeit; részletek olvashatók abból az interjúból, melyet díszdoktorrá avatása alkalmából készítettünk a közgazdasági egyetemen; végül főbb műveinek bibliográfiáját adjuk közre.

  JEL: A11, B23, B24, B32

• A csatlakozási tárgyalások értékelése a Gzadasági és Monetáris Unió, valamint az európai közös valuta összefüggésében

  75-87

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  133

  A tanulmány az európai Gazdasági és Monetáris Uniónak (Economic and Monetary Union, EMU) a keleti kibővítéssel kapcsolatos területét tekinti át a csatlakozási tárgyalások lezárulása utáni helyzetben, ezen belül az euró várható magyarországi bevezetése előtti jogi, politikai és közgazdasági dilemmákat és problémákat. Bár nem ez a kérdéskör volt az elmúlt időszakban a legvitatottabb fejezete az integrációs folyamatnak, az elkövetkező években várhatóan fokozottan hangsúlyos szerepet fog betölteni a magyar gazdaságpolitikában a közös valutára való felkészülés, illetve ennek keretében az egyre többször emlegetett maastrichti konvergenciakritériumok teljesítése. A csatlakozási szerződés és a releváns uniós dokumentumok egyértelműen kijelölik azokat a sarokpontokat, amelyeken belül tervezhető a monetáris integráció pályája a magyar gazdaság számára. A tagjelölt országokban választott pénzügy-politikai utakat természetesen célszerű megvizsgálni az idevágó európai szabályozás szempontjából is, különösen az egyedi megoldások (az euró egyoldalú átvétele önálló vagy párhuzamos valutaként) megvalósíthatóságával és racionalitásával kapcsolatban.

• A biohasonló készítmények makrogazdasági lehetőségei a fejlett országokban

  3-18

  Halmosi Péter

  Megtekintések száma:

  213

  A krónikus betegségek gyógyításában az Európai Unióban 2006 óta, az Egyesült Államokban 2015 óta vannak forgalomban biohasonló (angolul: biosimilar)
  gyógyszerek. Jelentős piaci potenciáljuk és pozitív makrogazdasági hatásuk ellenére alkalmazásuk elterjedését megnehezíti az orvosszakmai bizonytalanság. Az originális és generikus készítmények mellett megjelenő hasonló biológiai gyógyszerkészítmények akár már középtávon jelentősen átalakíthatják az egészségügyi rendszer finanszírozását, megváltoztatva a gyógyszeripari cégek versenypozícióját, valamint az orvos-beteg-finanszírozó közötti információs háromszöget. Alkalmazásukban a szakemberek valamennyi fejlett országban komoly megtakarításokat valószínűsítenek az egészségügyi kiadásokban, habár az orvosi szakma az egy-egy terápiás területen megjelenő biohasonló készítmények használatával szemben gyakran ellenállást mutat. A biohasonló készítmények piaci forgalmazását, helyettesíthetőségét, ártámogatását maguk az egészségügyi kormányzati szervek is eltérően közelítik meg. A tanulmány célja a biohasonló készítményekben rejlő makrogazdasági lehetőségek és korlátok bemutatása az élen járó országokban.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H51, I11, I12, I18

• A faktoring intézményi háttere

  71-96

  Nagy Zoltán

  Megtekintések száma:

  148

  A tanulmány a faktoring-tevékenység szemszögéből vizsgálja meg a hazai pénzügyi intézményrendszert. A tisztább fogalomértelmezés érdekében a tanulmány összeveti a jogi és a közgazdasági fogalomhasználatot, bemutatja a pénzügyi közvetítő rendszer, bankrendszer, pénzügyi intézményrendszer elhatárolását. Vázolja a faktoring intézményi szabályozásának ellentmondásait, a pénzügyi tevékenység szabályozásának magyar fejlődésttörténetét az 1970-es évektől napjainkig. A szabályozási hiányosságok felvetése mellett a jogszabályok módosítására többféle alternatív megoldást is javasol az értekezés, ezzel is rámutatva a faktoring-tevékenység jelentőségére. Elemzésében kitér a külföldi és hazai gyakorlati tapasztalatokra egyaránt, amelyek szintén megalapozhatják a jövőbeni jogi szabályozást, választ adva a tanulmányban felvetett, az intézményi strukturát érintő kérdésekre.

• Pazarlás vagy Perspektíva (PPP-konstrukciók és hazai alkalmazásuk)

  89-104

  Kotán Attila

  Megtekintések száma:

  158

  A tanulmány célja a Public Private Partnership típusú együttműködések elméleti és gyakorlati jellemzőinek összefoglalása. Az első rész a PPP konstrukciók fogalmát határozza meg bemutatva a modellek – többféle – osztályozását. A PPP-modellek bemutatását a konstrukciók univerzális jellemzőinek áttekintése, majd alkalmazásuk lehetséges előnyeinek és potenciális kockázatainak tárgyalása követi. A tanulmány második része a PPP-projektek értékelési, kiválasztási technikáját mutatja be különös tekintettel a konstrukciók pénzügyi értékelésére. Ezt követi a PPP-modellek alkalmazásának makrogazdasági hatásainak elemzése hangsúlyosan kiemelve az államháztartási statisztikai elszámolás problémáit. A cikk a PPP magyarországi helyzetérnek bemutatásával zárul, áttekintést ad a szabályozási bemutatja a hazai PPP-fejlesztések fő irányait, tárgyalja a fejlesztések nehézségeit. Az tanulmányt egy konkrét – a megvalósítás fázisában lévő – program, a felsőoktatási PPP fejlesztések bemutatásával zárul.