Keresés

Keresési eredmények

• The effect of the transition to IFRS on the value judgement of investors

  3-19

  Szekeres Alexandra

  Tömöri Gergő

  Megtekintések száma:

  341

  In our research, we examined the profitability of companies switching to IFRS and the value judgement of investors in the two accounting systems. During the examination, we established that there is no significant difference in the ROS and ROA profitability indicators in the two accounting systems. It is important to note that in the case of both indicators, for companies with a high fixed asset requirement, there is a significant difference in the two accounting systems based on the results of the Wilcoxon rank sum test. Taking into account the number of elements of the clusters, their proportion, and the value of the effect size, in our opinion, the conclusion cannot be drawn for the entire basic population that the indicators significantly differed as a result of the transition, because the difference can only be observed in the cluster with a lower number of elements, or a particularly strong relationship cannot be revealed for any of the indicators. On the other hand, for the ROE indicator, a significant difference can be clearly established in the two accounting systems, as the significant relationship can be demonstrated both in companies with low and high capital requirements. Overall, in the IFRS, the companies showed more favourable profitability with regard to the ROE indicator. The second examination of our research is related to this, which aimed to determine whether the significant deviation of the ROE indicator in the year of the transition can be attributed to the transition to IFRS.

  JEL classification code: M40

• Az intellektuális tőke VAIC™-alapú hatékonysága és a jövedelmezőség kvantilis panel-elemzése a visegrádi országokban és Romániában (2015–2019)

  146-166

  Hamad Mirjam

  Tarnóczi Tibor

  Megtekintések száma:

  27

  A tanulmány célja az intellektuális tőke hatékonyságának vizsgálata a visegrádi négyek és romániai vállalatok vonatkozásában. A tanulmány öt ország nagy vállalatainál vizsgálja az intellektuális tőke hatékonyságának alakulását a VAIC-mutató összetevői tekintetében, illetve panelregresszió alkalmazásával a VAIC-mutató elemeinek hatását a befektetők által figyelembe vett jövedelmezőségi mutatókra. A kutatás eredményének tükrében megállapítható, hogy a legtöbb független változó hatással van a jövedelmezőségi mutatókra. A hatás erőteljesebb volt az alacsonyabb jövedelmezőségi mutatókkal rendelkező vállalatok esetében, míg a magasabb jövedelmezőségű cégeknél kisebb mértékű változás volt megfigyelhető. Eredményeink szerint a VAIC™ komponensek közül a humán tőke hatékonysága (HCE) mutatja a legerősebb pozitív kapcsolatot a jövedelmezőségi mutatókkal, míg az immateriális javak/eszközök aránya alacsonyabb kvantilisekben negatív. Az eredmények korrelációs jellegűek; oksági következtetéshez további azonosításra és robusztussági vizsgálatokra van szükség.

• Versenyelőnyök: elmélet és gyakorlat

  51-70

  Hoványi Gábor

  Megtekintések száma:

  238

  A vállalat által kialakított versenyelőny alapvetően befolyásolja annak nyereségességét és piaci pozícióját. A cikk bemutatja, hogy az értékelésnek ezeken kívül számos más kritériuma is van, amelyet a menedzsmentnek figyelembe kell vennie a versenyelőnyök meghatározásánál, ilyenek például a forrásigény vagy a hálózati feltételek. A tanulmány kifejti, hogy a műszaki és gazdasági fejlődés felgyorsulása, a gazdasági folyamatok globalizálódása, valamint az interdependenciák hálózatának kialakulása következtében, milyen új versenyelőnytípusokkal kell számolnia a vállalatvezetésnek. A versenyelőnyök kiválasztásánal nagyon fontos szempont még, a versenyelőny sebezhetősége. Ezek után a cikk megkísérli a versenyelőny elmélet "törvényszerűségeinek" összefoglalását, majd pedig a versenyelőny - kiválaszásának legfontosabb menedzsment technikáira tér ki. Végezetül kiemeli, hogy a tárgyalt versenyelőnyök és ezek megszerzését segítő technikák sikerének kulcsa a vállalat csúcsvezetőjében rejlik, és a "csúcsvezető személyiségpiramisa" modellen keresztül bemutatja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy vállalatvezetőnek.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O30, O32

• Agrárfoglalkoztatási helyzet Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban

  Csapóné Riskó Tünde

  Megtekintések száma:

  233

  A rendszerváltás óta a hagyományos mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságon belül csökkenő tendenciát mutat. A gazdaság szerkezetében bekövetkező változások a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak arányának csökkenésével járnak, mely megegyezik az Európai Uniós tendenciákkal. Az északalföldi régióban az egy főre jutó GDP értéke évek óta a legalacsonyabbak közé tartozik. Ennek okaként az összességében szerény iparosodottság, a mezőgazdaság tartósan alacsony jövedelmezősége, illetve az elmaradott területeknek az országosnál magasabb aránya nevezhető meg. A mezőgazdasági foglakoztatásnak a mezőgazdasági árutermelésen túlmenően a vidéki lakosság helyben tartásában is fontos szerepe van. Egyes régiók vonatkozásában egyedüli foglakoztatási lehetőséget biztosít a mezőgazdaság, így ezen térségek vidékfejlesztésében meghatározó az agrárium szerepe.

• A közösségiesedés folyamata az uniós tagállamok kulturális szférájában

  127-144

  Tóth Ákos

  Megtekintések száma:

  162

  Az uniós intézményi rendszer a tagállamok koerszív erejét csökkentve egyre több területen segíti a kulturális szféra liberalizációját. A szerző tanulmányában az Európai Unió tagállamainak kulturális szféráit
  elemezve arra keresi a választ, hogy az intézményi rendszer hatására az egymástól eltérő finanszírozási modelleket alkalmazó tagállamok kulturális szférái között tapasztalható-e a közösségiesedés irányába
  mutató folyamat, annak ellenére, hogy az Európai Uniónak nincs egységes európai kultúrára vonatkozó közösségi vívmánya.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z10, Z11

• Jellemző-e a stratégiai gondolkodás az Észak-magyarországi Régió kkv-szektorában?

  88-100

  Takácsné György Katalin

  Takács István

  Megtekintések száma:

  237

  A kis- és középvállalkozások gazdasági jelentősége regionális eltérő. A kutatás az Észak-magyarországi Régióban működő vállalkozások körében 2011 őszén lefolytatott felmérés alapján foglalja össze a változásokra történő reagálásuk, stratégiai gondolkodásuk és innovációs képességük összefüggéseit. A régióra jellemző az alacsony gazdasági aktivitás, az ipari tevékenységet végző kkv-k országos átlagnál
  alacsonyabb aránya, a magas munkanélküliség, valamint az alacsony szakképzettségűek magas aránya. A vizsgált vállalkozások körében nem volt kimutatható a tudatos jövőalkotás, sokkal inkább a stratégiai
  gondolkodás hiánya jellemző. A tudatos stratégiaépítők az ágazati átlagot elérő vagy azt meghaladó jövedelmezőségről számoltak be. Összefüggést mutattunk ki a stratégiáról alkotott ismeretek mélysége
  és a formalizált stratégia megléte között, ami az oktatás szerepére hívja fel a figyelmet. A kkv-szektor szereplői megerősödésének egyik kulcseleme – a stratégiai gondolkodás mellett – a folyamatos megújulás, az innovativitás, illetve a ágazati legjobb gyakorlat figyelése, adaptálása: az imitáció.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D220