Search

Search Results

• Hogyan hat a monetáris politika a befektetői döntésekre?

  99-112

  Balazs Csonto

  Dora Siklos

  Views:

  219

  A tanulmány célja, hogy megvizsgálja azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a monetáris politika kifejti hatását a befektetői döntésekre . A monetáris politikai döntések a transzmissziós csatornákon keresztül gyakorolnak hatást a gazdaságra, így e csatornák működésének alapos megismerése elengedhetetlenül fontos a monetáris politikai célkitűzések megvalósításához. Éppen ezért, a monetáris politika által alkalmazható eszközök nagyon rövid áttekintése után a dolgozat részletesen elemzi az egyes csatornák működését. Ezen belül kitér a hagyományos csatornákra („money view”) és a hitelcsatornára összpontosító nézetekre („credit view”), valamint e csatornáknak az eurózónában és Magyarországon betöltött jelentőségére. A tanulmány befejező része felhívja a figyelmet egy olyan helyzetre, amikor a monetáris politika elveszíti a befektetői döntések befolyásolására vonatkozó képességét, azaz a likviditási csapda jelenségére.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E50, E52

• The Monetary Union and the policitcal unification in Europe

  96-104

  László Jankovics

  Views:

  183

  The article deals with the European Economic and Monetary Union's connection with politics. The author examines how the Monetary Union came to be with the help of the traditional integration theories and also what answers can be gained from them on the question of politically unification. He shows how the Werner-plan, mentioned as the forerunner of the EMU, helped in forming the Union in the light of the theory of optimal currency areas. He points at the problem around European fiscal federalism. In order to elevate the mostly underrated economic powers, he uses the Mundell-Fleming model to illustrate the economic relations behind the Union, which, to some extent, stand in contrast with the way of behaviour driving back to political thinking.

• A monetáris politika eltérő hatása az USA-ban és az eurózónában – azaz gondolatok az eltérő kibocsátási reakcióról

  113-132

  Balint Herczeg

  Views:

  202

  Angeloni és szerzőtársai 2003-as tanulmányukban kvantitatív módszerekkel nem találták a választ arra kérdésre, hogy miért reagál az Egyesült Államokban érzékenyebben a fogyasztás egy monetáris politikai lépésre, mint az eurózóna országaiban. E dolgozatban kvalitatív módon vázol fel egy lehetséges választ a fenti problémára. A szerző elsősorban a pénzügyi közvetítőrendszer, az ebből következő pénzügyi vagyonszerkezet és az erre épülő transzmissziós mechanizmusok különbségében látja a lehetséges megoldást. Módszerünkkel nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy a felvázolt strukturális eltérésekből következő érzékenységkülönbség megmagyarázza az Angeloni és szerzőtársai által kimutatott mértéket.
  
  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E21, E44, E52, G20

• Több hitel, nagyobb kockázat

  185-200

  Balazs Csonto

  Dora Siklos

  Views:

  245

  The main goal of this paper is to analyse the characteristics of the rapid credit growth in Hungary in recent years. The availability of credit is crucial for households who want to smooth their consumption and for firms, while the amount of credit affects the monetary transmission mechanism and financial stability risks. We analyse the reasons for the credit expansion and demonstrate that the increase in the amount of credit can improve the efficiency of the monetary transmission mechanism, We analyse the micro risks induced by credit growth. Finally we demonstrate Krugman's model (1999) in connection with the Asian crises and then we try to prove that the growth of foregin-currency denominated credit decreases the ability of monetary policy to affect aggregate demand.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: E51.

• A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója

  Agnes Orosz

  Views:

  247

  According to the theory of optimal currency areas the most important advantage of monetary integration is its positive effect on economic growth. However, examining Germany we can notice that since German reunification economic growth and the convergence between East and West Germany has slowed down. These facts show that the operation of the German currency union is not optimal and its performance has not improved over the last twenty years. The criteria of the optimal currency area theory is endogenous due to the recent development of the theory. This means that a country is more likely to satisfy the criteria for entry into a curreny union ex post than ex ante. In the case of Germany, examining the trends of economic growth we can conclude the the German currency union has not become optimal in the last two decades. These facts raise the puzzling question of what are the specific circumstances hindering the improvement if Germany's monetary union despite the endogeneity of the optimal currency area criteria. To answer this question the study examines the interactions between monetary and political integration with special attention to the issues of fiscal policy. According to the study the German transfer system and the dependency on transfers explain the discrepancy between theory and empirics.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: E42, E62, E63, F01, F31, F36

• The Effect of Globalization on the Transmission of Monetary Policy

  161-178

  Balint Herczeg

  Views:

  198

  Investigating how globalization and the new technological environment which drives and supports the integration process affect the monetary transmission mechanism, I find that the transmission mechanism is affected at every step, in a way which makes this complex linkage between economy and monetary policy even more unpredictable, strengthening the interest rate and wealth affects but weakening the credit channel and the exchange rate channel, if foreign exchange rate loans or carry trades are significant.

  Journal of Economic Literature (JEL) Code: E44, E52, F42

• Financial Crisis, Economic Policy and Economics

  19-34

  Jozsef Moczar

  Views:

  206

  Concerning the financial crisis in 2007-2009 many politicians and economists, in addition
  to representatives of other disciplines have asked: why could it not have been avoided,
  why could it not have been forecast? The present paper provides a new answer to these
  questions. The main argument is that empirical economic policy reached a deadlock when
  economists acknowledged the equilibrium models based on efficient market theory. The
  static equilibrium paradigm which appeared in the middle of last century has strongly
  prevailed to the present day, leaving aside Kornai’s (1971) or Benassy’s (1982) or Goodwin’s
  (1991) warnings. Since the economy is never in equilibrium the simultaneous equations
  describing it may not provide any guide for politicians; what they should do and how they
  should do it in a time of economic crisis. The present author’s newest book (Móczár, 2008),
  besides the dynamic equilibrium, also sketches a new paradigm, i.e., non equilibrium
  modelling, instead of the orthodox equilibrium paradigm, which allows us to treat bubbles,
  to regulate money markets etc. Its necessity is outlined here.

  JEL classification: E00, E5, E6, G28 

• Néhány szó a szabályrendszer által korlátozott fiskális politikáról

  131-152

  Kitti Vass

  Views:

  162

  Magyarországon, 2005 őszén ismét – immár menetrendszerűen – a költségvetés tervezése kapcsán viták zajlottak. Az Európai Unió tagjaként ráadásul új elemmel is bővült a disputa, előtérbe került az EMU tagsághoz szükséges deficitkorlátozás problematikája, és a lehetséges csatlakozási időpontok meghatározásával kapcsolatban is jelentős véleménykülönbségek alakultak ki. Vajon más országokban is hasonlóképpen alakul a költségvetés elfogadásának eljárása? Az államháztartási többlet csupán a tankönyvekből ismert utópia? E kérdések megválaszolásához a fiskális politika, a fiskális korlátozások és azok szükségességének kérdéskörét tárgyalom a közgazdaságtan fejlődéstörténetébe helyezve, majd az Európai Monetáris Unió és a feltörekvő gazdaságok fiskális politikáját elemzem. A tanulmány befejező részében empirikus kutatásaimról adok számot, melynek kapcsán bemutatom és megvizsgálom néhány EU-tagország egymástól eltérő fiskális teljesítményét az elmúlt 15 évben. Az elemzés nyomán kapott eltérő eredmények egyik magyarázatául az szolgálhat, hogy a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szükségességére vonatkozóan tett közgazdasági felismerés és a szabályrendszer megléte nem
  elégséges a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás biztosításához. A nevezett tényezőkön túl politikai akarat és megfelelő intézményrendszer is szükséges azok megvalósításához, miközben a gazdaságpolitikának elegendő mozgástere marad saját preferenciarendszerének megvalósítására.