Keresés

Keresési eredmények

• The Concept of Innovative Fiscal Policy: Theory and Empirical Evidence

  Kovács Olivér

  Megtekintések száma:

  146

  This contribution addresses the question of what are the main constituents of an innovative fiscal policy in the context of sustainability. We apply the concept of sustaining and disruptive innovation to fiscal policy. On the one hand, innovative fiscal policy is able to be sustaining whereby public finance will incrementally improve without leaving its decisive structure. On the other hand, innovative fiscal policy should be disruptive as well in the context of long term sustainability, whereby the structure of public finances can be profoundly restructured as a reaction to future challenges. By using the Finnish recovery in the early 1990s, we can refine our argument about the use and necessity of the mixture of fiscal rules and independent institutions in favour of fiscal sustainability. We also shed light on the key sources of the expansionary consolidation that emerged in the aftermath of the fiscal adjustment in the early 1990s. We emphasise that innovative fiscal policy with a mixture of legislated fiscal rules and independent fiscal anchor is more likely to be associated with sustainability if the economy has weaker growth potential which does not provide enough social trust towards the consolidation efforts of the government.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: E61, E62, Q01

• The Risks of Global Financial Markets and the Importance of Credibility: Implications for Hungarian Fiscal Policy

  27-44

  Győrffy Dóra

  Megtekintések száma:

  105

  The central issue in the controversy about the adoption of the euro in Hungary is the difficulties associated with the fulfillment of the fiscal criterion and the possible growth sacrifice it requires. In this paper the author examines the question whether the strategy of delaying entry into the euro-zone implies that fiscal consolidation can be delayed as well. In approaching the problem the paper considers the origins and history of the present-day global financial markets and argues that given the high degree of systemic risks individual countries face responsible macroeconomic policies are crucial in minimizing vulnerability to
  crises. Consequently in order to avoid excessive interest rates and speculative inflows (or currency crisis in the worst case scenario) fiscal deficits in Hungary would have to be cut and credibility of fiscal policy reestablished even without EMU accession. The overall conclusion from this overview is that delaying entry in order to delay fiscal adjustment is likely to increase the trade off between real and nominal convergence instead of mitigating it.

  JEL classification: F33, F41, H62

• A fiskális politika vizsgálata a PaCifiCa országaiban

  109-126

  Pöstényi Andrea

  Megtekintések száma:

  132

  Latin-Amerikában évtizedeken keresztül meghatározó tényező volt a volatilitás, melyet az egyes országok az elmúlt évtizedek reformsorozatainak köszönhetően kisebb-nagyobb sikerrel küszöböltek ki. A globalizálódó világ kihívásaira válaszul a térségben regionális integrációk is születtek. A legutóbb létrejött integráció a PaCifiCa, melynek megalakulása kapcsán érdemes megvizsgálni a tagállamok fiskális
  helyzetét, amely nagymértékben meghatározza a jövőbeni együttműködés sikerességét. Habár a vizsgált négy ország a 2007–2009-es válságot stabilnak mondható fundamentumokkal vészelte át, a visszaesés rávilágított a köztük lévő különbségekre is: amíg Chile és Peru kontraciklikus fiskális politikát alkalmazva könnyen tud reagálni a ciklikus kilengésekre, addig Kolumbia és Mexikó gazdasága sokkal sebezhetőbb. A jóléti rendszerek vizsgálata pedig megmutatja, hogy bár Chile kiterjedt jóléti rendszerrel rendelkezik, a térség országai továbbra is jelentősen elmaradnak a hagyományos értelemben vett jóléti állam fogalmától.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: H50, H60

• A Stabilitási és Növekedési Egyezmény föllazításának következményei

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  117

  Miközben az elméleti közgazdaságtanban végképp győzelemre jutott a szabályok alkalmazását a tartós és kiegyensúlyozott fejlődés előfeltételének tartó megközelítés, az Európai Unió számos tagországában a Keynesre (tévesen) hivatkozó populista gazdaságpolitikai megközelítés nyert teret. Utóbbi megnyilvánulásaként egyre többen követelik, elemzők és közéleti szereplők egyaránt, az euró értékállandóságának védelmére létrejött Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) fölülvizsgálatát. Ez az ellentmondás – puzzle – a napi gazdaságpolitikai küzdelmeken túlmutató föloldást igényel. A cikk első felében leíró, a másodikban normatív közelítést alkalmazva teszünk kísérletet a megoldásra, aminek érvénye nem függ a cikk írásának időpontjában is élénk gazdaságpolitikai viták kimenetelétől, illetve az uniós szervek állásfoglalásának tartalmától.

• Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma)

  19-34

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  144

  A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28

• A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója

  Orosz Ágnes

  Megtekintések száma:

  184

  A monetáris integráció elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy az integráció egyik leglényegesebb előnye az a gazdasági növekedést generáló hatás, amelyet tagjai számára eredményez. Németország esetében viszont azt tapasztaljuk, hogy a növekedés nemhogy nem fokozódott, hanem inkább lelassult, és a keleti területek felzárkózása is megtorpant. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a német valutaövezet nem működik megfelelően, és az eltelt időben sem javult a teljesítménye. Az „optimális valutaövezet”-elmélet fejlődésének megfelelően a kritériumokat endogénnek tekinthetjük. Ennek azt kellene jelentenie, hogy a valutaunió létrehozását követően a monetáris integráció egyre inkább optimálissá válik. Németország esetében a növekedési adatokat áttekintve arra következtethetünk, hogy a német valutaunió az eltelt időben sem vált optimálissá. Így felvetődhet az a kérdés, hogy Németország esetében melyek azok a speciális körülmények, amelyek az endogenitási feltétel ellenére megakadályozzák a valutaövezet optimalitásának javulását. Ennek megválaszolására a dolgozat megvizsgálja a politikai és monetáris integráció egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a fiskális politika kérdéseire. A tanulmány alapján az elmélet és a német példa közötti ellentmondás, illetve az endogenitási feltétel nem teljesülése magával a német transzferrendszerrel és a „transzferfüggőség” kialakulásával magyarázható.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E62, E63, F01, F31, F36

• Challenges ahead for the European Union

  7-12

  Lámfalussy Alexandre

  Megtekintések száma:

  124

  It is a mild understatement that nowadays the EU is navigating in rough waters. Close to half of the member countries of the Euro area are in breach of their fiscal stability commitment – and some of them very substantially. Quite a few heads of government publicly criticise the ECB’s monetary policy. Germany and France are determined to water down the Bolkenstein directive on the implementation of a genuine single market for services (which amount to about two-thirds of the EU’s GDP), to which, incidentally, no major objections had been raised by the governments of the member states during the drafting stage. There is no agreement on the longer term EU budget. Only Ireland, the UK and Sweden accept the free movement of the residents of the ten countries which became members of the EU in May last year.