Keresés

Keresési eredmények

• A dinamikus kapcsolati képességek és a lojalitás szerepe a szervezetközi kapcsolatokban

  76-92

  Hetesi Erzsébet

  Vilmányi Márton

  Megtekintések száma:

  217

  Jelen tanulmány arra keres választ, hogy a hazai szervezetek hogyan viszonyulnak a hálózati együttműködésekben a kapcsolatok menedzseléséhez, és a közel négy éve tartó világgazdasági válság milyen hatással van a szervezetek közötti interakciókban a kapcsolati minőség és a szervezeti lojalitás megítélésére. A tanulmányban a dinamikus kapcsolati képesség és a szervezetek közötti (B2B) lojalitás elméleti hátterének bemutatása után empirikus kutatási eredményeinket ismertetjük, ahol a kapcsolati menedzsment és a szervezeti lojalitás faktorait próbáljuk meg azonosítani. Megközelítésünkben a kapcsolati menedzsment hatással lehet a szervezeti lojalitásra. Meggyőződésünk, hogy ahol a kapcsolatok menedzselése tudatos tevékenység, ott annak léteznek kialakult mechanizmusai (cselekvéssorok), s ezek a tudatosan felépített mechanizmusok pozitív hatással vannak a kapcsolati minőség értékelésére, s hozzájárulnak a partneri lojalitáshoz.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M10, M14, M31, M39

• Just-in-Time system in terms of real options

  Rózsa Andrea

  Megtekintések száma:

  94

  The value creation process in a company and the competitive position are critically influenced by corporate resource allocation and proper valuation of investment alternatives. After the Second World War, capital budgeting and strategic planning emerged as two complementary but different systems for resource allocation. The real options approach developed in the ’80s may provide a useful tool for making a connection between capital budgeting and strategic management. Real options are implicit managerial and operating flexibilities embedded in many non-financial assets and liabilities. In a wider sense: “A real option is the investment in physical assets, human competence, and organisational capabilities that provide the opportunity to respond to future contingent events” (Kogut-Kulatilaka, 2001). This paper shows that Just-in-Time (JIT) system as management philosophy can be regarded as a knowledge-based or capability-based implicit strategy rather than a simple, easy-toimitate best practice approach. Moreover, implementation of JIT can be considered as a strategic investment. The presentation focuses on how the relation among strategic investments, developed technological systems and corporate strategy can be expressed through the real options view.

• Eltérő hátterű nyersanyagban gazdag országok növekedésének fenntarthatósága a főbb nemzetközi indexek fényében

  145-168

  Borkó Tamás

  Megtekintések száma:

  91

  A tanulmány arra keres választ, hogy eltérő hátterű, de bizonyos nyersanyagok jelentősége és nettó exportja szempontjából meghatározó országok teljesítményének különbözőségét, a nyersanyagbőségből
  eredő hátrányok vagy előnyök dominanciáját milyen tényezők magyarázhatják. Ehhez a főbb ismert nemzetközi versenyképességi és intézményi indikátorokat hasznosítjuk. A tanulmány fő következtetése, hogy a nyersanyaggazdaságok sikeres és fenntartható növekedésében megkülönböztető jelentőséggel bír a piaci hatékonyság, az üzleti környezet minősége, az innovatív képesség, a kormányzati, piaci és jogi intézmények minősége és hatékonysága, a korrupció alacsony szintje, valamint a politikai és polgári szabadságjogok megléte.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O13, O17, Q32

• Az érdemtelen szegénység mint társadalmi viszony

  43-60

  Aschauer Wolfgang

  Málovics Éva

  Megtekintések száma:

  410

  Tanulmányunk az aktuális szegénység-diskurzusokkal foglalkozik a magyar romákkal kapcsolatban. Ehhez az underclass elméletet alkalmazva, az extrém szegénység megközelítéseit három csoportba soroljuk. Az első a politikai gazdaságtani megközelítés, amely a szegénységet az össztársadalmi fejlődésre vezeti vissza. A második a kulturális megközelítés, mely szerint a szegénység bizonyos viselkedésbeli
  hiányosságok („kultúra”) eredménye. Végül a harmadik a kölcsönhatás-megközelítés, amely szerint a szegénységet össztársadalmi tényezők indukálják, és az érintettek szegénység-specifikus kulturális
  jellegzetességei perpetuálják. A tanulmány második felében három diskurzus témakört dolgozunk fel, aszerint hogy milyen megközelítés jellemzi. A tudományos szférában elsősorban a kölcsönhatásmegközelítés az uralkodó, amelynek fő vonzerejét az adja, hogy sok, akár heterogén megfigyelés könnyen kauzális kapcsolatba hozható egymással. A nyilvános diskurzusok terén – egy internetes vitát és két „botrányt” elemzünk – a kulturális megközelítés dominál: a romák szegények, mert romaként kulturális (magatartási) deficitek jellemzőek rájuk. Az érintettek vélekedéseiben főként a politikai gazdaságtani megközelítés elemei fedezhetők fel, miszerint a szegénység az általános elszegényedési tendenciákra, a regionális elhanyagoltságra és a csoporttal szembeni diszkriminációra vezethető vissza.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I32, J15, J71, O15, Z13

• Jellemző-e a stratégiai gondolkodás az Észak-magyarországi Régió kkv-szektorában?

  88-100

  Takácsné György Katalin

  Takács István

  Megtekintések száma:

  109

  A kis- és középvállalkozások gazdasági jelentősége regionális eltérő. A kutatás az Észak-magyarországi Régióban működő vállalkozások körében 2011 őszén lefolytatott felmérés alapján foglalja össze a változásokra történő reagálásuk, stratégiai gondolkodásuk és innovációs képességük összefüggéseit. A régióra jellemző az alacsony gazdasági aktivitás, az ipari tevékenységet végző kkv-k országos átlagnál
  alacsonyabb aránya, a magas munkanélküliség, valamint az alacsony szakképzettségűek magas aránya. A vizsgált vállalkozások körében nem volt kimutatható a tudatos jövőalkotás, sokkal inkább a stratégiai
  gondolkodás hiánya jellemző. A tudatos stratégiaépítők az ágazati átlagot elérő vagy azt meghaladó jövedelmezőségről számoltak be. Összefüggést mutattunk ki a stratégiáról alkotott ismeretek mélysége
  és a formalizált stratégia megléte között, ami az oktatás szerepére hívja fel a figyelmet. A kkv-szektor szereplői megerősödésének egyik kulcseleme – a stratégiai gondolkodás mellett – a folyamatos megújulás, az innovativitás, illetve a ágazati legjobb gyakorlat figyelése, adaptálása: az imitáció.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D220