Évf. 11 szám 2 (2012)
Tanulmányok

Az érdemtelen szegénység mint társadalmi viszony

Megjelent december 17, 2012
Wolfgang Aschauer
Institut für Geographie der Universität Potsdam
Éva Málovics
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
PDF

APA

Aschauer, W., & Málovics, Éva. (2012). Az érdemtelen szegénység mint társadalmi viszony. Competitio, 11(2), 43-60. https://doi.org/10.21845/comp/2012/2/3

Tanulmányunk az aktuális szegénység-diskurzusokkal foglalkozik a magyar romákkal kapcsolatban. Ehhez az underclass elméletet alkalmazva, az extrém szegénység megközelítéseit három csoportba soroljuk. Az első a politikai gazdaságtani megközelítés, amely a szegénységet az össztársadalmi fejlődésre vezeti vissza. A második a kulturális megközelítés, mely szerint a szegénység bizonyos viselkedésbeli
hiányosságok („kultúra”) eredménye. Végül a harmadik a kölcsönhatás-megközelítés, amely szerint a szegénységet össztársadalmi tényezők indukálják, és az érintettek szegénység-specifikus kulturális
jellegzetességei perpetuálják. A tanulmány második felében három diskurzus témakört dolgozunk fel, aszerint hogy milyen megközelítés jellemzi. A tudományos szférában elsősorban a kölcsönhatásmegközelítés az uralkodó, amelynek fő vonzerejét az adja, hogy sok, akár heterogén megfigyelés könnyen kauzális kapcsolatba hozható egymással. A nyilvános diskurzusok terén – egy internetes vitát és két „botrányt” elemzünk – a kulturális megközelítés dominál: a romák szegények, mert romaként kulturális (magatartási) deficitek jellemzőek rájuk. Az érintettek vélekedéseiben főként a politikai gazdaságtani megközelítés elemei fedezhetők fel, miszerint a szegénység az általános elszegényedési tendenciákra, a regionális elhanyagoltságra és a csoporttal szembeni diszkriminációra vezethető vissza.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: I32, J15, J71, O15, Z13

  1. Bremer, P. – Gestring, N. (1997): Urban Underclass – neue Formen der Ausgrenzung in deutschen Städten. Prokla, 27:55–76.
  2. Dupcsik Csaba (2009): A magyarországi cigányság története. Osiris, Budapest.
  3. Emigh, R. J. – Fodor Éva – Szelényi Iván (2001): The Racialization and Feminization of Poverty. In: Emigh, R. J. – Szelényi Iván (szerk.): Poverty, ethnicity, and gender in Eastern Europe during the market
  4. transition., Praeger, Westport:1–32.
  5. Gans, H. J. (1992): Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? – avagy a legalsó osztály szerepe Amerikában. Esély, 3:3–17.
  6. Gans, H. J. (1993): From „Underclass” to „Undercaste”. Some Observations about the Future of the Postindustrial Economy and its Major Victims. International Journal of Urban and Regional Research, 17:327–335.
  7. Goetze, D. (1992): „Culture of Poverty” – eine Spurensuche. In: Leibfried, S. – Voges, W. (szerk.): Armut im modernen Wohlfahrtsstaat. Westdeutscher Verlag, Opladen:88–103.
  8. HVG (2009a): Miért nem integrálódnak a magyarországi romák? http://hvg.hu/velemeny/20091014_roma_cigany_integracio. Október 14.
  9. HVG (2009b): Edelényi botrány. HVG 37:10.
  10. Katz, M. B. (1993): Conclusion: Reframing the „Underclass” Debate. In: Katz, M. B. (szerk.): The „Underclass” debate. Views from history. Princeton University Press, Princeton, NJ:440–477.
  11. Katz, M. B. (szerk.) (1993): The „Underclass” debate. Views from history. Princeton University Press, Princeton
  12. Kemény István – Janky Béla – Lengyel Gabriella (2004): A magyarországi cigányság 1971–2003. A magyarországi cigány népesség helyzete. Gondolat, Budapest.
  13. Kronauer, M. (1997): „Soziale Ausgrenzung” und „Underclass”: Über neue Formen der gesellschaftlichen Spaltung. Leviathan, 25:28–49.
  14. Kuhm, K. (2000): Exklusion und räumliche Differenzierung. Zeitschrift für Soziologie, 29:60–77.
  15. Ladányi János (2001): The Hungarian neoliberal state, ethnic classification, and the creation of a Roma underclass. In: Emigh, R. J. – Szelényi Iván (szerk.): Poverty, ethnicity, and gender in Eastern Europe during the market transition. Praeger, Westport: 67–82.
  16. Ladányi János – Szelényi Iván (1997): Ki a cigány. Kritika, 12:3–6.
  17. Ladányi János – Szelényi Iván (1998): Az etnikai besorolás objektivitásáról. Kritika, 3:33–35.
  18. Ladányi János – Szelényi Iván (2004): A kirekesztettség változó formái. Közép- és délkelet-európai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata. Napvilág, Budapest.
  19. Ladányi János – Szelényi Iván (2010): A társadalom etnoszociális rétegződése összehasonlító elméletének vázlata. Kritika, 7–8:2–7.
  20. Lewis, O. (1959): Five families: Mexican case studies in the culture of poverty. Basic Books, New York
  21. Méhes János (2009): Az edelényi lény (olvasói levél). Népszabadság, október 17.:11.
  22. Méltóságot Mindenkinek Mozgalom: „A média arrogancia újabb határokat sért”. http://hvg.hu/velemeny/20091106_roma_integracio_vita.
  23. Myrdal, G. (1962): Challenge to affluence. Pantheon, New York
  24. Naroska, H. J. (1988): Urban Underclass und „neue” soziale Randgruppen im städtischen Raum. In:Friedrichs, J. (szerk.): Soziologische Stadtforschung. Westdeutscher Verlag, Opladen: 251–271.
  25. Németh György (2009): A cigányok, a rózsadombiak és a Mózesfajták. http://hvg.hu/velemeny/20091029_ciganyvita_felzarkozas_integracio_akadaly. Hvg.hu, október 29.
  26. Pelle János (2009): Miért cigányozott a miskolci rendőrkapitány. http://hvg.hu/print/20090202_miskolc_rendorseg.aspx. Hvg.hu, február 2Romano Rácz Sándor (2009): Cigánysor, cigány sors. http://hvg.hu/velemeny/20091014_roma_cigany_integracio. Hvg.hu, október 14.
  27. Stadler János (2009a): Együtt élni, de hogyan. http://hvg.hu/velemeny/20091014_roma_cigany_integracio. Hvg.hu, október 14.
  28. Stadler János (2009b): Cigányintegráció-vita: ami hátravan. http://hvg.hu/velemeny/20091109_cigany_roma_integracio. Hvg.hu, november 9.
  29. Telles, E. E. (2004): Race in another America. The significance of skin color in Brazil. Princeton University Press, Princeton, NJ
  30. Wilson, W. J. (1992): Ghettoisierte Armut und Rasse. Zur öffentlichen Meinungsbildung in den USA. In: Leibfried, S. – Voges, W. (szerk.): Armut im modernen Wohlfahrtsstaat. Westdeutscher Verlag, Opladen:221–236.