Keresés

Keresési eredmények

• Az érdemtelen szegénység mint társadalmi viszony

  43-60

  Aschauer Wolfgang

  Málovics Éva

  Megtekintések száma:

  604

  Tanulmányunk az aktuális szegénység-diskurzusokkal foglalkozik a magyar romákkal kapcsolatban. Ehhez az underclass elméletet alkalmazva, az extrém szegénység megközelítéseit három csoportba soroljuk. Az első a politikai gazdaságtani megközelítés, amely a szegénységet az össztársadalmi fejlődésre vezeti vissza. A második a kulturális megközelítés, mely szerint a szegénység bizonyos viselkedésbeli
  hiányosságok („kultúra”) eredménye. Végül a harmadik a kölcsönhatás-megközelítés, amely szerint a szegénységet össztársadalmi tényezők indukálják, és az érintettek szegénység-specifikus kulturális
  jellegzetességei perpetuálják. A tanulmány második felében három diskurzus témakört dolgozunk fel, aszerint hogy milyen megközelítés jellemzi. A tudományos szférában elsősorban a kölcsönhatásmegközelítés az uralkodó, amelynek fő vonzerejét az adja, hogy sok, akár heterogén megfigyelés könnyen kauzális kapcsolatba hozható egymással. A nyilvános diskurzusok terén – egy internetes vitát és két „botrányt” elemzünk – a kulturális megközelítés dominál: a romák szegények, mert romaként kulturális (magatartási) deficitek jellemzőek rájuk. Az érintettek vélekedéseiben főként a politikai gazdaságtani megközelítés elemei fedezhetők fel, miszerint a szegénység az általános elszegényedési tendenciákra, a regionális elhanyagoltságra és a csoporttal szembeni diszkriminációra vezethető vissza.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I32, J15, J71, O15, Z13

• Az elszegényedés térökonómiai vizsgálata Dél-Alföldön

  61-75

  Síposné Nándori Eszter

  Megtekintések száma:

  210

  A tanulmány a gazdasági válságnak és az azzal együtt járó negatív gazdasági jelenségeknek a hatását vizsgálja a Dél-Alföld régióban élők jövedelmi szegénységére. A jövedelmi szegénység regionális alakulását a keresőtevékenységből élők jövedelmi adataiból képzett szegénységi mérőszámok segítségével mutatja be. Ezt követően azt vizsgálja, hogy a gazdasági teljesítmény változása miként befolyásolja a szegénységi mutatókat. A számítások során beigazolódik, hogy nemcsak adott megye gazdasági növekedése, hanem a környező megyék gazdasági teljesítménye is jelentős hatást gyakorol a szegénységi ráta alakulására. A gazdasági növekedés azonban nem elegendő a szegénység mélységének csökkentésére, tehát a szegénységben élők helyzetének javítására más eszközöket is igénybe kell venni. Végül a területi
  autokorreláció meglétét, illetve hiányát vizsgálja meg a régióban.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I32, R12

• Huszonegy közgazdasági érv a feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben

  5-29

  Csillag István

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  721

  Összeurópai szinten és Magyarországon is élénk társadalmi vita folyt 2013/2014 fordulóján a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) intézményének megvalósíthatóságáról. Ennek a diskurzusnak fontos állomása volt egy, a magyar viszonyokra adaptált 100 oldalas koncepció megjelenése. A Bánfalvi István nevével fémjelzett tanulmány alapgondolata, hogy 2015-től alanyi jogon minden gyermek 25 ezer, minden felnőtt 50 ezer, illetve minden várandós nő 75 ezer forintot kapjon. A jelen tanulmány egyfelől konkrét bírálatát adja ennek a 25–50–75 javaslatnak, másfelől igyekszik szélesebb statisztikai keretek között vizsgálni a jövedelmi szegénység magyarországi adatait. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a szegénység csökkentése szempontjából a kistelepülésekre bezsúfolódott roma népesség újramobilizálása a jövő kulcskérdése.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H21, I38, J15

• Is the clamour for infrastructure investment justifiable for economic development? An investigation into an emerging economy. A case from South Africa.

  3-27

  Marais Stacey Lee

  Megtekintések száma:

  17

  A critical challenge in South Africa today is the absence of consistent economic growth and job creation, both of which are necessary to reduce poverty and increase the standard of living of its citizens. The South African government continues to commit and spend billions of rands annually on infrastructure in an attempt to address social ills. We analyse this type of investment using long- and short-term statistical methods to determine its effects on income per capita over the period 1996-2021. This was examined through the application of classic and contemporary econometric modelling and analysis, which started with a panel unit root testing, then moved onto cointegration test, and regression testing such as FMOLS, DOLS, and VAR models. The analysis demonstrated a long-term link between infrastructure investment and income per capita. Specifically, transport and ICT investments have a significant positive effect on earnings. On the contrary, labour has a long-term negative impact. Capital investment projects should not be developed, constructed, or implemented haphazardly. But must be coordinated with education and vocational development programs to improve labour efficiency to counter its negative impact on GDP per capita.