Évf. 9 szám 1 (2010)

Megjelent June 14, 2010

issue.tableOfContents6694b736ee1df

Tanulmányok

  • Economic Freedom and the Process of Economic Growth: An Empirical Analysis Based on a New Measure
    5-30
    Megtekintések száma:
    307

    This paper, relying on a conceptualization of economic freedom in terms of kinds of government actions, develops a new measure of economic freedom. However, this is not art for art’s sake; instead, it allows us to provide an explanation for how particular institutions of economic freedom enhance economic development, a view upon which scholars agree. We develop two concepts related to economic freedom, namely the freedom-compatible and freedom-non-compatible institutions and use them as tools in an analysis of the process of economic growth, especially the relationship between economic freedom and long-run income. The major argument is that freedom-compatible institutions are primary determinants of income, while freedom-non-compatible institutions depend upon them and are partly the outcomes of the growth process itself, a fact which is explained by the Misesian theory of interventionism. Our regression analyses support our theoretical insights.

    JEL Classification: B53, H10, O10

  • Az orosz tőkeexport és az eklektikus paradigma jövője: Mi változik a 2008–2009. évi válság után?
    31-54
    Megtekintések száma:
    144

    This article explores the future of Russian outward foreign direct investment in the aftermath of the crisis of 2008–2009. As it is too early to analyse the full impact of the crisis, it develops hypotheses about the degree of slowdown in the foreign expansion of Russian transnational corporations. It uses an extension of the eclectic paradigm to home country advantages (competitive environment, business environment, development strategy, State involvement) applied to a comparison of the Russian Federation with other economies in transition as an analytical tool. Systematic differences between transnationals from the Russian Federation (global firms, based on natural resources, aiming for vertical integration of assets) and from new European Union member countries (regional firms, based on downstream activities or services, aiming for horizontal integration) allow us to formulate more solid conclusions about the future of the Russian firms facing lower export prices, lower market capitalizations and higher debts. In turn, this article argue that a comparison with the large emerging economies of Brazil, China and India, under the acronym of BRIC can be less useful in the current context, as these economies are significantly less affected by the crisis of 2008–2009 than the Russian Federation; hence they can not expect a slowdown in their outward foreign direct investment similar to that of Russian transnationals.

    JEL: F23; F21; O52; P29

  • Outward direct investment versus technology licensing: an SME perspective
    55-70
    Megtekintések száma:
    122

    Based on the example of the evolution and internationalization of a Hungarian wastewater treatment company, this paper investigates various theoretical and strategic management issues. As for the
    theoretical part, Hungary’s outward direct investment performance is analyzed departing from the thesis that Hungary’s present seemingly favorable OFDI performance is just a statistical artifact. It is
    only organic development, based on local entrepreneurs’ capital export that can substantiate Hungary’s present OFDI position. The strategic management issues analyzed in the paper include the sequencing of internationalization; the pitfalls related to growth; modes of foreign market entry; and the choice between FDI-based internal exploitation of technological knowledge and external technology exploitation in the form of technology licensing.

    JEL codes: F23, L24, L26, O16, O33, Q57

  • A dualitás kérdése a rendszerváltást követő gazdasági fejlődésben
    71-90
    Megtekintések száma:
    166

    E tanulmány képet kíván adni az átalakuló gazdaságok KMT-alapú gazdaságfejlődési modelljének egyik fő dilemmájáról és annak megoldási lehetőségeiről. Először a dualitás kérdését vizsgálja1.
    Jellemzi a két struktúrát, bemutatja a kettő közötti eltéréseket, valamint a vizsgált két vállalatcsoport gazdasági beágyazódásának sajátosságait. Rámutat a vámszabad területi szabályozás hatásaira. A magyar vállalkozások számára adódó alacsonyabb szintű bekapcsolódási lehetőségek közül kiemeli a bérmunkakapcsolatokat mint jellemző formát. Feltárja azokat a tényezőket, amelyek a két szektor közötti
    átjárást nehezítik. A tanulmány második fele a dualitást csökkenteni képes tudásátadás, a multinacionális cégektől kiinduló átcsorduló (spillover) hatások jelentőségét taglalja, illetve a mérésükre tett kísérletek
    tapasztalatait.

    JEL: F23, L53

  • Stratégiai piacra lépési korlátok Magyarországon
    91-107
    Megtekintések száma:
    199

    E tanulmányban két korábbi kutatásunkra alapozva vizsgáljuk a külföldi vállalatok magyarországi piacra lépésének, illetve a magyar vállalatok importjának stratégiai korlátait, és összevetjük a jelenlegi
    tanulságokat a korábbi két felmérés eredményeivelt. Ez az összehasonlítás némi betekintést nyújthat a magyar belső piacnak az egységes európai piachoz történő illeszkedési folyamatába az Eegységes
    Eeurópai Ppiachoz. A cikk gyakorlati útmutatást kíván adni a magyar piaci szereplőknek a magyar piacon alkalmazott stratégiai piacra lépési korlátok köréről és vállalkozói megítéléséről. This study is a continuation of a former project of the same research team. The focus of the research is market entry in Hungary for foreign firms, along with strategic entry barriers for both domestic and foreign importers to Hungary. A comparison of our findings from 2003 and 2008 gives some insights into the integration of the Hungarian domestic market into the Single European Market. Practical advice is offered to Hungarian market players on the scope of strategic entry barriers in Hungary as well as the ways entrepreneurs assess them.

    JEL: F13, F14, F15

    PDF
    644
  • Adatbányászat üzleti szemmel II. rész
    108-130
    Megtekintések száma:
    134

    A cikk az adatbányászat technológiájának gyakorlati alkalmazását szemlélteti egy – a szerző által készített – adatbányászati projekt bemutatása révén. Az esettanulmány elkészítésének célja egy osztályozási
    modell kialakítása volt logisztikus regressziós modellek, döntési fa és neurális háló felhasználásával. A megfelelő eljárás megtalálásával az adatállományt nyújtó vállalat egy jövőbeli direktmarketing-akcióhoz
    kapcsolódóan tudatosan jelölheti ki azon ügyfelek körét, akik egy személyes levélre nagy valószínűséggel kedvezően reagálnának. A potenciálisan kedvező ügyfelek ezáltal hatékonyabban érhetőek el a véletlen
    kiválasztáshoz képest, így növelve a vállalat hatékonyságát és eredményességét. Az eredmények általánosítása alátámasztja az adatbányászat üzleti célú felhasználásának számos előnyét.

    JEL kód: C25, C44, C45, C49, C88

Kutatás közben

  • Az oktatás opciós értéke
    131-148
    Megtekintések száma:
    75

    A standard emberi tőke elméleti keretein belül számtalan elemzést készítettek az oktatással kapcsolatos beruházási döntésekről, amelyekben legtöbbször elmaradt az oktatás költségeivel, és annak jövőbeli
    hasznaival kapcsolatos bizonytalanság beillesztése a vizsgálatokba, és gyakran elmaradt az opciós lehetőségek értékelése is. Jelen írásban igyekeztünk áttekinteni a standard emberi tőke elméletének egyik kiterjesztési lehetőségét, az emberitőke-beruházás opciós megközelítését. Arra kerestük a választ, hogy milyen megoldások, modellek születtek az oktatás révén megvalósítható emberitőke-beruházások
    opcióként történő értelmezésére, és a beruházás opciós értékének a meghatározására. A tanulmányban rávilágítunk arra, hogy az emberitőke-beruházásokkal kapcsolatos bizonytalanságok csökkentése
    legalább olyan mértékben ösztönzőleg hat az egyének emberitőke-felhalmozására, mint az oktatás állami támogatása.

    JEL kód: C6, D8, I2, J2

  • Növekvő állami szerepvállalás a világgazdaságban: szuverén vagyonalapok
    149-166
    Megtekintések száma:
    233

    A korábban passzív pénzügyi befektetőkként tevékenykedő szuverén vagyonalapok manapság a tőkepiacok egyre aktívabb résztvevői. E tanulmány átfogó képet kíván nyújtani ezekről a nemzetközi gazdasági rendszerben egyre jelentősebbé váló szereplőkről. Áttekinti kialakulásukat, céljaikat és a térnyerésükben szerepet játszó főbb tényezőket, végül pedig bemutatja befektetési tevékenységüket.

    JEL kód: E58, F21, F30, G15

    PDF
    120