Keresés

Keresési eredmények

• Kutatási kérdőjelek az egészségügyi szervezetfejlesztésének vizsgálatában

  144-163

  Paulikné Varga Barbara

  Megtekintések száma:

  204

  A közbeszédben és a szakirodalomban is komoly viták folynak az egészségügy válságáról. A második világháború után az egészségügy volt az a szolgáltatás, amit elsőként kivontak a piaci törvények alól. Az általános és ingyenes egészségügy a háborús társadalmi sokk után reményt és relatív eredményeket is hozott, de ez az 1960-as évek végére megtorpant, miközben a modernizációs folyamatok is jelentősen csökkentek, és „a megoldásra váró új feladatokkal az intézményhálózat tehetetlenül állt szemben.” (Szalai J. 1989:171) A mai egészségügyi rendszer vizsgálatát azzal kezdem, hogy összehasonlítom az alap- és szakellátás területen a múltbeli és a napjainkban keletkezett disszonancia okait, jelenségeit, párhuzamosságait, szervezetlenségeit. Feltételezem, hogy az egészségügyi rendszer eredményes reformját csak az alapproblémák ismeretében, az alap- és a járóbeteg-ellátás korszerűsítésével, szervezeti fejlesztésével lehet elkezdeni.

• Health through the Eyes of the Romani minority

  16-22

  Toumová Kristýna

  Tóthová Valérie

  Dušičková Tereza

  Kaas Jiří

  Maňhalová Jana

  Megtekintések száma:

  156

  Cél: A tanulmány célja a Transcultural Assessment Modell segítségével megismerni a roma közösség saját egészségi állapotának szubjektív megítélését a társadalmi integráció és a környezeti hatások kontextusában.
  Módszer: Kvantitatív kutatással kérdőíves adatgyűjtés. A felmérésben résztvevő csoport 600 fő roma kisebbséghez tartozó egyén.
  Eredmény: Az eredmények megmutatták, hogy az egészség az egyik legfőbb érték a roma kisebbség számára. A válaszadók jelentős hányada szerint gyakran aggódnak az egészségük miatt, ugyanakkor nem járnak egészségügyi vizsgálatokra.
  Következtetés: Az egészség és betegség fogalma egyénenként jelentősen eltérő. Továbbá, az a kultúra, melyhez az egyén tartozik, azon a tényezőkhöz egyike, melyek befolyásolják az egészségről kialakított felfogásukat. Ennek következtében az egészségügyi ellátást nyújtónak tisztában kell lennie a beteg kultúrájával és azzal, hogy mi a felfogása az egészség-betegségről.

• Gondoskodási tőke, egészség-egyenlőtlenségek - a gondoskodás fogalom szerepe az egészség társadalmi determinánsainak elemzésében

  6-31

  Német Erzsébet Anita

  Nagy Éva

  Megtekintések száma:

  27

  A gondoskodás megkerülhetetlen fogalom az egészség, betegség, gyógyítás értelmezésében, ennek ellenére nem vált bevett konceptuális keretté az orvosi- és egészségszociológiában. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk meg, hogy az egészséget meghatározó társadalmi determinánsok között milyen szerepet kaphat a gondoskodás, s hogyan egészíthetik ki e társadalmi tényezők hatásmechanizmusairól kidolgozott képet a gondoskodás társadalmi meghatározottságáról szóló koncepciók. Ehhez a kora gyermekkori egészséges fejlődést vizsgáló modellek közül a TEAM-ECD modell kerül az elemzés középpontjába. Ennek oka, hogy a területen ismert modellekben kis teret kapnak a gondoskodás egyenlőtlenségei, a gondoskodás nem jelenik meg önálló egyenlőtlenségi területként. A dolgozatban ezen hiányokra próbálunk választ találni, amikor a gondoskodási egyenlőtlenségek néhány megközelítését igyekszünk beilleszteni a koragyermekkori egészséges fejlődés társadalmi meghatározóinak fent említett modelljébe.

• A telepi körülmények között élők egészségi állapotának és egészségműveltségének jellemzői

  138-162

  Libicki Éva

  R. Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  528

  Tanulmányunkban a telepi körülmények között élő, roma célcsoport körében végzett kutatás eredményeit mutatjuk be az egészségi állapot, az egészségműveltség, és az egészségtudatos magatartás vonatkozásában. A vizsgálat a hátrányos helyzetű csoportok életminőségét több dimenzióban tárta fel. Eredményeink alapján az egészségi állapot és az egészségtudatos magatartás több szintű beavatkozást igényel; kiemelve az egészségügyi alapellátás prevenciós szolgáltatásait, annak érdekében, hogy hosszú távú, pozitív változást érjünk el az érintett társadalmi csoportok körében.

• Nyíregyházi, telepi körülmények között élő, 18-29 éves roma fiatalok egészségmagatartása (fókuszcsoportos interjú)

  84-100

  Ember Zsolt

  Megtekintések száma:

  372

  A cigányság nem csupán gazdasági, oktatási és kulturális hátrányok elszenvedője, hanem az egészség dimenziójában is egy erősen hátrányos helyzetű réteget képez - a leghátrányosabb helyzetben pedig a telepi lakókörnyezetben élők vannak. Az egészség alapvető értékként és cselekvési potenciálként jelenik meg minden ember életében, ami azonban nem tud megfelelően funkcionálni, ha hiányoznak a megfelelő szintű egészségismeretek, ha nincs meg az egészségért vállalt egyéni felelősség, ha csorbul az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga és sérül az egyenlő bánásmód elve, továbbá, ha hiányosak a komplex társadalompolitikai fejlesztő programok és nem utolsó sorban, ha hiányzik a többségi lakosság inklúziós szemléletű attitűdje a cigánysággal szemben. Jelen tanulmány a nyíregyházi, telepi körülmények között élő fiatal felnőtt (18-19 éves) roma lakosok egészségmagatartását mutatja be, fókuszcsoportos interjú keretén belül.

• Néhány szempont a magyar egészségügyi ágazat problématérképének összeállításához

  23-31

  Paulikné Varga Barbara

  Megtekintések száma:

  598

  Napjainkban az egészségügy működési zavarai mindennapi beszédtémák. Legtöbben csak az anyagi vagy a humánerő problémákat látják, holott egy problémahalmaz jellemzi ezt az ágazatot. Véleményem szerint ezek jelentős részét megfelelő menedzsment módszerekkel javítani lehetne. Az egészségügyben végbement változások bemutatásához a hazai és a nemzetközi trendeket dokumentáló jogszabályok ismerete nélkülözhetetlen. A több szempontú vizsgálat alapja az egyes ágazatokban keletkező dokumentációk, statisztikák összehasonlító elemzése, értékelése. Ezen túl a következőkre kell figyelni: vizsgálni kell a finanszírozási rendszert, az állam részvételét és a szolgáltatási rendszereket. Az egészségügyi átszervezések kapcsán ma már sokféle szervezeti struktúra kapcsolódik össze, összefonódnak for- és nonprofit szervezetek, amelyek kutatása rendkívül aktuálissá teszi ezt a témát. A különböző országok egészségügyi rendszerének feltárása során kiderülhet, hogy két alapvető tendencia érvényesül. Vannak olyan, több államra jellemző rendszerek, amelyek megkönnyítik az együttműködést, és vannak történelmi okokra visszavezethető eltérések, amelyek megszüntetése közös érdek lenne.

• Egészségügyi dolgozók sportolási szokásai az Észak-alföldi régióban

  55-64

  Szépné Varga Henrietta

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  275

  Az egészségügyi intézményekben dolgozók egészsége több szempontból is kockázatnak van kitéve. Ezen káros hatások ellensúlyozásában a rendszeres fizikai aktivitás is szerepet játszhat. Kutatásunk során Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltató intézményében vizsgáltuk a munkavállalók sportolási szokásait. A felmérést önkéntes és anonim módon, kérdőíves módszerrel végeztük. A 987 válaszadónak 45,1%-a sportol rendszeresen, legalább heti két alkalommal. Vizsgáltuk a különböző munkaköri csoportok – orvos, szakdolgozó, egyéb munkakörben foglalkoztatott –, valamint a nemek közötti különbségeket is.
  Az eredmények alapján megállapítható, hogy a régióban továbbra is fejleszteni szükséges az egészségtudatosságot, amelynek különösen fontos eleme lehet a munkáltató egészségügyi intézmény szervezett formában megvalósított egészségfejlesztő tevékenysége.

• A COVID hatás okozta társadalmi változások becslése / Bódi Ferenc gondolatainak továbbfűzése

  26-43

  Láczay Magdolna

  Megtekintések száma:

  227

  Bódi Ferenc írása ennek a folyóiratnak a 2021. tavaszi számában jelent meg, amelyben a világjárvány okozta változások közül az egészségügy, továbbá a várható gazdasági- és társadalmi változások hatásának becslésére vállalkozott. Írása, a pandémia érintettsége okán, makro szintű elemzés. A tanulmány megjelenésekor valamennyien abban reménykedtünk, hogy a COVID-19 járvány már megszűnőben van, és az újrakezdésre kell koncentrálnunk. Sajnos a pandémia nem múlt el, sőt, egyre több áldozatot követelve fokozza a válságot. A társadalom részint belefásult, részint rádöbbent, hogy ez a járvány más, mint a korábbiak. Nem szigetelődik egy térségre, kontinensre, nem kíméli a különböző korosztályokat, és a világméretű védekezést „kijátszva”, mutálódik. Ez ösztönzött arra, hogy az említett írást tovább gondolva, néhány hazai jelenségről én is közöljem „gondolatkísérletemet”. A járvány okozta válság minden területének az elemzésére nem vállalkozhatok, de kísérletet teszek az egészségügyben tapasztalható jelenségeinek, ezek értelmezésének, a jelenlegi magyar egészségügyi válság eddig tapasztalt társadalmi hatásainak a bemutatására. Írásomban a saját és a kollégáim kutatásaira, az egészségügyi ellátórendszerben feladatot vállaló hallgatóim beszámolóira hagyatkozom.

• Quality of Life of Patients with Arrhythmia

  32-42

  Chloubová Ivana

  Bulava Alan

  Megtekintések száma:

  173

  Introduction: Quality of life must be perceived in two levels - objective and subjective. Heart arrhythmia is a disease of the cardiovascular system that, by its subjective and objective symptoms, can affect the individual's life physically, mentally, and also socially. It can limit a person in his or her everyday activities or in activities that make them happy or satisfied.
  Objectives: The aim of the research was to map the quality of life of patients with arrhythmia and to verify whether the duration of arrhythmia has an effect on the quality of life of patients with arrhythmia.
  Methods: A standardized ASTA (Arrhythmia - Specific Questionnaire in Tachycardia and Arrhythmias) questionnaire was used to collect quantitative data. The research group consisted of adult patients diagnosed with hearth arrhythmia, hospitalized at the Department of Cardiology of the Ceske Budejovice Hospital (Nemocnice České Budějovice a.s.). A total of 127 valid questionnaires were used for data processing.
  Results: The research revealed that the most common symptom of arrhythmia in 58% cases was rapid heartbeat, irregular heartbeat, and a sense of heart failure. Most respondents agreed with the claim that heart rhythm disorder makes it impossible for them to perform work, study, and perform daily life activities. No statistically significant differences were found in the evaluation of the influence of the arrhythmia duration on the patients' quality of life.
  Conclusions: Arrhythmia duration in the selected sample does not affect the overall health status and quality of life measured by the ASTA series questionnaires. Arrhythmia restricts the patient to perform work tasks, study, and perform daily life activities.

• Parental caringscapes – the analyses of mothering practices in local community contexts

  125-143

  Nagy Éva

  Horkai Anita

  Megtekintések száma:

  175

  During the last two decades of Family Sociology there is a growing interest toward understanding the complex phenomenon of parental experience. According to the changing perspective of the field, parental experience is embracing three different but interrelated aspects: the parenthood as a social institution, practices and agency of parenting and the intimate relationship between a particular child and her/his parent. This approach reflects to the changing social interpretations of parenthood and the growing emphasize on the “good parenting” in lay and professional discourses, and diversification of institutional and informal contexts of parental care. As a part of this process the status that parents occupy in different social fields shows diversity as well, and sometimes parents experience distance between the value of their parental status in varying contexts. Becoming a new mother can lead to central position in the family, while on the societal level it may goes together with a kind of isolation and the feeling of periphery. This gap has an effect on evaluation of parental competencies, autonomy and parental interpretations of care. In our study implementing a human geographic approach we suggest that parental care and the relating experiences cannot be separated from the wider and narrower space, place and time where the actual caring work is occurring.

• Közösségi média, telemedicina, mesterséges intelligencia, robotizáció – Hogyan hat a digitális technológia fejlődése a szociális munkára?

  189-218

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  401

  Az IKT használat a szociális munkások körében igen elterjedt, nagy részük használja a digitális technológiát és a közösségi médiát, online tartják a kapcsolatot klienseikkel és egyre többen vannak, akik online konzultálnak. Léteznek automatizált kezelések is, melyben segítő közreműködésére szükség sincs, külföldön a robotok már megjelentek az idősgondozásban, a gyermekbántalmazás és az öngyilkosságok megelőzéséhez algoritmusokat használnak, a szenvedélybetegek kezelése során pedig a virtuális valóságot. Hogyan hat mindez a szociális munkára, mint hivatásra, milyen szakmai és etikai kérdéseket vet fel a technológia használata? Milyen új készségekre van szüksége a szociális munkásoknak és hogyan kell újraértelmezniük szerepeiket a XXI. században? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre kerestem a választ.

• A húsvéti járvány – a COVID-19 várható hatásai az Euro-atlanti tér társadalmaira

  5-23

  Bódi Ferenc

  Megtekintések száma:

  186

  A cikk szándéka a COVID-19 világjárvány okozta változások becslése az egészségügyre és az azt kiszolgáló egészségiparra, továbbá a járvány várható hatásának becslése a gazdasági- és társadalmi változásokra. A cikk két különböző időben íródott. Az első rész 2020 áprilisában-, a második rész 2021 áprilisában zárult. A cikk lényegében egy gondolatkísérlet. Egy palackpostába zárt okfejtés, amelyet a szerző felülbírált egy év után a változó tények ismeretében. A cikk következtetése szerint a COVID-19 egy hosszú gazdasági ciklust segít lezárni. Ez a válság egy technológiai váltást gyorsít fel, amelynek során a gazdasági alrendszerben, valamint a társadalom más alrendszereiben is kreatív rombolás következik be. Az új gazdasági hosszú ciklus (K ciklus), mint az történt a második világháború után, egy új társadalmi minőséget épít fel. Az új K ciklus elején a korábbi jóléti állammodellt egy jólléti társadalom-koncepció váltja le. A jólléti társadalom alapja a szolidaritás, az együttműködés és a minőség lesz. Az egyén számára az egészség már nem csak választható életforma, hanem a túlélés egy hatékony formája lesz.

• A technológiai fejlődés hatása a nemek közötti munkamegosztásra az egészségügyben, a robotasszisztált sebészet területén

  43-60

  Papp Annamária

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  85

  A technológiai fejlődés az emberiség történelme során mindig kulcsszerepet játszott a gazdaság és a társadalom alakulásában. A társadalomra gyakorolt hatásaik sokrétűek és folyamatosan átalakítják világunkat. A társadalmi hatások egyik aspektusa a nemek közötti munkamegosztásra gyakorolt hatás. Ezen folyamatok eredményeképpen a munkaerőpiac jelentős változásokon mehet keresztül. A technológiai fejlődés nemek közötti munkamegosztásra gyakorolt hatása komplex és sokrétű, ezért több aspektusból is vizsgálható. Bár a technológia lehetőségeket kínál a nemek közötti egyenlőség megteremtésére, a nők és a férfiak között, de ennek mértéke és iránya számos tényezőtől függ, beleértve a kulturális, társadalmi és gazdasági körülményeket is. A jelen tanulmány a gazdaság egyik fontos szektorára, az egészségügyre fókuszál, melyre a technológiai fejlődés jelentős hatást gyakorol. A szektorban zajló technológiai változások közül a robotsebészet megjelenését vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy ez milyen hatást gyakorol a sebészeti szakmákon belül a nemek közötti munkamegosztásra.

• Social Exclusion of Pervitin Users

  60-66

  Brandová Nikola

  Kajanová Alena

  Megtekintések száma:

  215

  A cikk egy kvalitatív kutatásra épül, ami narratív kérdőív segítségével 13 dél-csehországi Pervitin használóval készült, akik rendszeresen ellátogattak a drogprevenciós és tanácsadó központba. A cikk célja megmutatni, hogy a Pervitin használók hogyan élik meg a társadalmi kirekesztődést. A válaszadók úgy érzik, hogy a normális élet számos területéről kiszorulnak: elutasítja őket a család, a barátaik és a közintézmények, különösképpen a rendőrség és az egészségügyi intézmények. A társadalmi kirekesztődéssel együtt jár a bűntudat és a felhasználók iránt érzett sajnálat. Szégyellik a helyzetüket, szomorúak és csalódottak magukban. Van, hogy magukra haragszanak, van, hogy a környezetükre, amiért elutasítják őket. Mindkét esetben fontos tényező lehet a kirekesztődés, ami csökkenti a szerhasználó absztinensé válásának esélyeit.