Keresés
Keresési eredmények
-
A szubjektív egészségi állapot kutatási hátterének többszintű megközelítése a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében
13-25Megtekintések száma:721Hazánkban, illetve világszerte az egészségszociológiai kutatások egyik alapvető témája a társadalmi egyenlőtlenségek, ezen belül is az egészségi állapotot érintő egyenlőtlenségek vizsgálata. A hangsúly főként arra tevődik, hogy ezek az egyenlőtlenségek mikor és milyen módon keletkeznek, és az életciklus során milyen módon maradnak fenn. A modern társadalomban ez a differenciálódás egyre inkább megmutatkozik az egészségi állapot egyes mutatóiban, mint pl. a szubjektív jóllét. Az egyenlőtlenségek mértékét olyan alapvető szociokulturális és szociodemográfiai változók határozzák meg, mint pl. a lakókörnyezet, a földrajzi elhelyezkedés, az életkor vagy a nem. A társadalom egészére vonatkozó kutatások egyik fontos jellemzője, hogy több szinten és több lehetséges aspektusból vizsgálják az adott jelenségeket. Tanulmányomban ezeket a megközelítési szinteket és aspektusokat vizsgálom, a vonatkozó teoretikus háttér alkalmazásával.
-
Migránsok gyermekeinek szocializációja
50-66Megtekintések száma:483A migráns gyerekek befogadásával kapcsolatos feladatok jelenős kihívások elé állítják a pedagógusokat. Tanulmányunk fókuszában az a kutatási kérdés áll, milyen tényezők játszanak szerepet a migráns gyerekek sikeres beillesztési folyamatában? Célunk ismertetni az integrációs kihívásokat, a kapcsolódó statisztikai adatokat és átfogó képet adni a tanulók iskolai beilleszkedését segítő tényezőkről. Megállapítható, hogy a sokszínűség elősegíti a szinergiát a közösségben, pozitívan hat az eredményességre, ugyanakkor az iskola a társadalmi problémák megoldásában kevésbé hatékony. Az iskola működéséhez igazított problémakezelés a pedagógiai gyakorlat átrendezéséhez, hosszabb távon pedig a társadalmi eredményességhez is hozzájárulhat. A pedagógiai folyamat kiegészítéseként tekintünk az iskolai szociális munka új típusú szolgáltatás rendszerére. Véleményünk szerint képzés tartalmi elemeit érdemes lenne kiterjeszteni a migráns gyerekek befogadását segítő módszerek ismertetésére.
-
Az életminőség legfontosabb dimenzióinak változásai Nyíregyháza városában
20-64Megtekintések száma:417A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Életminőség Kutatócsoportja rendszeres adatfelvételekkel 2008 óta vizsgálja a nyíregyházi lakosok életminőségét, különböző dimenziók alapján. Tanulmányunkban a legfrissebb, 2023/2024-ben lebonyolított felmérés eredményeit mutatjuk be, az életminőséget alapvetően meghatározó mutatókra – gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet és jövedelmi egyenlőtlenségek, lakhatási körülmények, szociális problémák és támogató rendszerek – koncentrálva, mivel kutatócsoportunk az életminőséget komplex fogalomként értelmezi, szociológiai szempontból pedig ezeket a mutatókat tartja meghatározónak.
Bár a foglalkoztatottak aránya igen magas a városban, jelentős különbségek mérhetőek az iskolázottság függvényében, illetve a munkavégzés körülményeinek megítélésében. A foglalkoztatottság meghatározó tényező a jövedelmek esetében. Bár az átlagjövedelem nőtt az elmúlt években, a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó mutatók értékei is növekedést mutatnak. A lakás és lakhatás tekintetében a változások mind mennyiségben, mind minőségben javulást mutatnak a magántulajdonú lakásokban élőknél. Ezzel szemben mindazok, akik nem rendelkeznek elegendő forrással lakásszerzéshez, azoknak szembe kell nézni az egyre növekvő albérleti árakkal és az egyre csökkenő számú önkormányzati bérlakással. A háztartások kiadásait minden ötödik háztartás esetében adósság is terheli.
A támogató rendszerekre vonatkozóan kutatásunk eredményei azt tükrözik, hogy a szegények és az alacsony iskolai végzettségűek kapcsolathálózata kisebb és kevésbé erőforrásgazdag, mint a jobb módúaké és a magasabb iskolai végzettségűeké. Az anyagi és kapcsolati kirekesztettség jellemzően összefonódik, mely tovább súlyosbíthatja a társadalmi kirekesztettség negatív hatásait. -
A COVID hatás okozta társadalmi változások becslése / Bódi Ferenc gondolatainak továbbfűzése
26-43Megtekintések száma:357Bódi Ferenc írása ennek a folyóiratnak a 2021. tavaszi számában jelent meg, amelyben a világjárvány okozta változások közül az egészségügy, továbbá a várható gazdasági- és társadalmi változások hatásának becslésére vállalkozott. Írása, a pandémia érintettsége okán, makro szintű elemzés. A tanulmány megjelenésekor valamennyien abban reménykedtünk, hogy a COVID-19 járvány már megszűnőben van, és az újrakezdésre kell koncentrálnunk. Sajnos a pandémia nem múlt el, sőt, egyre több áldozatot követelve fokozza a válságot. A társadalom részint belefásult, részint rádöbbent, hogy ez a járvány más, mint a korábbiak. Nem szigetelődik egy térségre, kontinensre, nem kíméli a különböző korosztályokat, és a világméretű védekezést „kijátszva”, mutálódik. Ez ösztönzött arra, hogy az említett írást tovább gondolva, néhány hazai jelenségről én is közöljem „gondolatkísérletemet”. A járvány okozta válság minden területének az elemzésére nem vállalkozhatok, de kísérletet teszek az egészségügyben tapasztalható jelenségeinek, ezek értelmezésének, a jelenlegi magyar egészségügyi válság eddig tapasztalt társadalmi hatásainak a bemutatására. Írásomban a saját és a kollégáim kutatásaira, az egészségügyi ellátórendszerben feladatot vállaló hallgatóim beszámolóira hagyatkozom.
-
A digitális egyenlőtlenség vizsgálata a társadalmi kirekesztődés szempontjából
67-81Megtekintések száma:927Kutatásomat, mely egy doktori tézis része, a Beregben, Magyarország egyik legelmaradottabb kistérségében végeztem, 2017-ben. Az itt élő 14 éves korosztály szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának mértékét vizsgáltam. Mindezt a társadalmi egyenlőtlenség egy új dimenziója a digitális egyenlőtlenség aspektusából szemlélve. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a modern multimédiás eszközök, valamint az internet használata hozzájárulhat-e a kistérség fejlődéséhez, a jövő generációja képes lesz-e megfelelni a kor kihívásainak, munkát találni a digitalizációval átszőtt munkaerőpiacon. Esetleg ezen eszközök, valamint a használatukhoz szükséges tudás hiánya tovább mélyíti-e a már meglévő társadalmi egyenlőtlenséget. Feltártam a tanulók szociodemográfiai, szocioökonómiai jellemzőit, multimédiás eszközökkel való ellátottságát, a használat céljait, attribútumait, a digitális egyenlőtlenséget okozó tényezőket. Kitértem az iskolai IKT használat szintjére, az internethasználat és a tanulmányi eredmények összefügéseire, a tanulók társas kapcsolatainak, jövőképének vizsgálatára. Jelen cikkemben kutatásom első kérdéskörét kívánom bemutatni, mely a multimédiás eszközökkel való ellátottság szocioökonómiai hátterének vizsgálatával foglalkozik.
-
Az egy ilyen süti - a pragmatikai tudatosság vizsgálata általános iskolai tanulók körében
166-185Megtekintések száma:61A tanulmány célja a pragmatikai tudatosság vizsgálata alsó tagozatos, tipikus fejlődésmenetű és tanulásban akadályozott gyermekek körében. Célunk a gyermekek nyelvi fejlődésének, nyelvi tudatosságának megismerése, a gyermekek életkorral járó nyelvi adottságainak megfigyelése, a tanulók társas kommunikációs szerepének vizsgálata különböző helyzetekben. A 21. században a gyermekek egyre korábban és egyre intenzívebben találkoznak digitális eszközökkel, ami nemcsak a figyelmi működésre, hanem a nyelvi feldolgozás mélységére is hatással lehet. A tanulásban akadályozott tanulók jelentős része hátrányos helyzetű családokból, nyelvi hátránnyal érkezik az iskolába A tanulók nyelvi és kommunikációs fejlődése gyakran eltér a tipikusan fejlődő kortársaikétól, ami iskolai teljesítményüket és tanulási lehetőségeiket is befolyásolja. A tanulásban akadályozott tanulók körében folytatott vizsgálatunk azt mutatja, hogy a tanulók nyelvi tudatossága az iskolába lépés után nem változik jelentősen, nyelvi tudatosságuk megkésett, ezáltal számukra az olvasás- és írástanítás is nehezített. A kutatás hozzájárul a tanulók nyelvi fejlődésének megismeréséhez és megfelelő pedagógiai támogatásához.
-
Az ember- és természetközeli városoknak vannak Magyarországon történelmi gyökerei / Aspektusok és impressziók a városkutatás kapcsán
5-19Megtekintések száma:224Napjainkban a népesség jelentős, a mi kontinensünk lakosságának a döntő többsége városlakó vagy városias környezetben él. A város fogalmának, típusainak és a jogi kiváltságainak a kutatása Magyarországon a 20. században felerősödött. A városi sajátosságokkal társadalomtudomány több ága foglalkozik, így földrajz, gazdaság, igazgatás, művészet, geográfia, etnográfia, stb. Napjaink városkutatói számára fontos kihívás a város és vonzáskörzetében élő lakosság életmódjának multidiszciplináris kutatása, valamint az urbanizáció hazai lehetőségeinek a vizsgálata. A tanulmány azoknak a történeti diszciplínáknak a hazai kutatóit mutatja be, akik a hazai városfejlődést tudományos munkáikban feltárták, a városfejlesztés lehetőségeinek kidolgozásához hozzájárultak. A különböző kutatói körök munkásságából a város és környezetének, a vonzáskörzetek urbanizálódásának a hazai jellegzetességeit ismerhetjük meg, amelyek alapján napjaink település- és társadalom kutatói az életminőség jelenlegi jellemzőit és várható feladatait igyekeznek bemutatni, prognosztizálni. A magyar városkutatás a nemzetközi kutatásokhoz képest kissé megkésett, aminek oka a hazai történelemből is adódik. A megkésettség ellenére a kutatások bizonyítják, hogy hazánkban, akárcsak Európa nagy részén, nem a megapoliszok, a viszonylag kis területre koncentrálódó, egeket ostromló toronyházak építésének vannak meg a történelmi gyökerei, sokkal inkább a városok területi kiterjedésének, az agglomerációkban és a különböző települési formákon a városiasodás fejlesztésének van jövője.
-
A hátrányos helyzetű tanulók nem-kognitív problémamegoldó készségének fejlődése a tanodában
41-69Megtekintések száma:528A kognitív készségek mellett a nem-kognitív készségek is kulcsszerepet töltenek be az egyén életútjának az alakulásában, ennek ellenére a nem-kognitív készségek fejlesztésére méltánytalanul kevés figyelem irányul. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a tanodák milyen módon járulnak hozzá napjainkban a diákok nem-kognitív problémamegoldó készsége terén örökölt társadalmi hátrányok enyhítéséhez. Az Észak-Alföld régió megyei jogú városainak öt tanodájában készült feltáró vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a tanodáknak kiemelt szerepük van a vizsgálatba bevont főként általános iskola felső tagozatos hátrányos helyzetű diákok készségdeficitjeinek a mérséklésében. A tanoda fejlesztő munkájának eredményeként a problémamegoldó készség leginkább a problémaforrás csökkenésében, a problémamegoldás eszköztárában és a problémamegoldás formájában mutatott fejlődést. A tanoda beavatkozásának hatására a diákok örökölt társadalmi hátrányai mérséklődtek, valamint az iskolai, illetve a későbbi munkaerőpiaci és társadalmi integráltságuk erősödött.
-
Nyíregyházi, telepi körülmények között élő, 18-29 éves roma fiatalok egészségmagatartása (fókuszcsoportos interjú)
84-100Megtekintések száma:563A cigányság nem csupán gazdasági, oktatási és kulturális hátrányok elszenvedője, hanem az egészség dimenziójában is egy erősen hátrányos helyzetű réteget képez - a leghátrányosabb helyzetben pedig a telepi lakókörnyezetben élők vannak. Az egészség alapvető értékként és cselekvési potenciálként jelenik meg minden ember életében, ami azonban nem tud megfelelően funkcionálni, ha hiányoznak a megfelelő szintű egészségismeretek, ha nincs meg az egészségért vállalt egyéni felelősség, ha csorbul az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga és sérül az egyenlő bánásmód elve, továbbá, ha hiányosak a komplex társadalompolitikai fejlesztő programok és nem utolsó sorban, ha hiányzik a többségi lakosság inklúziós szemléletű attitűdje a cigánysággal szemben. Jelen tanulmány a nyíregyházi, telepi körülmények között élő fiatal felnőtt (18-19 éves) roma lakosok egészségmagatartását mutatja be, fókuszcsoportos interjú keretén belül.
-
Kutatási kérdőjelek az egészségügyi szervezetfejlesztésének vizsgálatában
144-163Megtekintések száma:349A közbeszédben és a szakirodalomban is komoly viták folynak az egészségügy válságáról. A második világháború után az egészségügy volt az a szolgáltatás, amit elsőként kivontak a piaci törvények alól. Az általános és ingyenes egészségügy a háborús társadalmi sokk után reményt és relatív eredményeket is hozott, de ez az 1960-as évek végére megtorpant, miközben a modernizációs folyamatok is jelentősen csökkentek, és „a megoldásra váró új feladatokkal az intézményhálózat tehetetlenül állt szemben.” (Szalai J. 1989:171) A mai egészségügyi rendszer vizsgálatát azzal kezdem, hogy összehasonlítom az alap- és szakellátás területen a múltbeli és a napjainkban keletkezett disszonancia okait, jelenségeit, párhuzamosságait, szervezetlenségeit. Feltételezem, hogy az egészségügyi rendszer eredményes reformját csak az alapproblémák ismeretében, az alap- és a járóbeteg-ellátás korszerűsítésével, szervezeti fejlesztésével lehet elkezdeni.
-
A szakmai tanárképzés átalakuló mintázatai Magyarországon: Tendenciák és összefüggések a jelentkezési adatok alapján öt szak összevetésében
15-36Megtekintések száma:127Jelen tanulmány a magyarországi szakmai tanárképzési szakok rekrutációs tendenciáit vizsgálja a 2016 és 2025 közötti időszakban, öt kiemelt szak – agrármérnöktanár, egészségügyi tanár, közgazdásztanár, mérnöktanár és szociális ismeretek tanára – adatai alapján. A kvantitatív idősoros elemzés a felvi.hu nyilvános adatbázisán alapulva tekinti át a jelentkezők és a felvettek számának alakulását, az első helyes jelentkezések trendjeit, valamint a hallgatói összetétel nemi arányainak változásait. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakmai tanárképzésben általános, de eltérő intenzitású növekedés figyelhető meg 2022 után, amely különösen a gazdasági, agrár és műszaki területeken erősödött fel. A vizsgált szakok között eltérő mintázatok rajzolódnak ki: míg az egészségügyi és a szociális orientációjú képzéseken tartósan női dominancia figyelhető meg, addig a mérnöktanár szakon a férfi részvétel továbbra is meghatározó. A 2016–2025 közötti időszak a szakmai tanárképzés részleges presztízsnövekedését jelzi.
-
The possible contexts of inclusion and special educational needs in the light of an international research
112-132Megtekintések száma:364The relationship between school integration and special educational needs (hereinafter: SEN) is analyzed in the framework of an international resarch in this study. In the theoretical part the process of segregation, integration and inclusion is introduced, and also the use of the concepts is dicussed. The integration in the school system means the approach and practice against segregated education of students with disabilities with the aim to eliminate segregated education. SEN is not a diagnostic but an educational concept, and the its special pedagogy and legal term do not coincide. The research was extended to Ukrainian (the Transcarparthian n=280), Polish (n=271) and Hungarian students (n=552). The results show that school inclusion and social support are increased by school success. Success can increase the self-esteem of students with learning problems, which co-occures with the subjective perception of increasing social support and decreasing exclusion.
-
Lifestyle and socio-economic inequalities in diabetes prevalence in Madadeni Township, South Africa
5-21Megtekintések száma:289Rapid urbanization, social inequalities, sedentary lifestyles, and unhealthy eating habits are contributing factors to the increasing prevalence of diabetes in South Africa. Data was collected from 99 residents in Madadeni, South Africa. The analysis was conducted using Microsoft Excel and the Statistical Package for Social Sciences (SPSS) V.29. The sample had a mean age of 67.4±9.4 years, with 73.74% females and 26.26% males. Majority had Grade 10 as their highest level of education (31.31%) and were retired (51.52%). The average number of household members was 6.35±2.57. The average estimated total income was R5681.82±R2585.73 per month, with 2.13±0.92 members contributing to household income. Majority (72.72%) had T2DM, while 27.27% had T1DM. The quantitative results highlight the importance of increasing awareness and providing health education to empower the affected population with self-management knowledge.
-
Egy hátrányos helyzetű település diákjainak esélye a digitális oktatásra
89-111Megtekintések száma:420A tanulmány egy hátrányos helyzetű település nappali tagozatos tanulóinak digitális oktatásba való bekapcsolódását vizsgálta. A 240 fős mintát 165 fő általános iskolás, 51 fő középiskolás és 24 fő főiskolás/egyetemista alkotta. A publikáció a kérdőíves felmérés eredményeinek azon részét mutatja be, melyek a bekapcsolódás feltételeivel, az infrastrukturális adottságokkal, a távolmaradás okaival foglalkoznak. A tanulmány a digitális és társadalmi kirekesztődést egyaránt okozó tényezők mentén végzi az elemzést, keresi a szignifikáns összefüggéseket. A felmérés további eredményei - melyek az oktatás módszereivel, sikerességével, előnyeivel, hátrányaival, a tanulók digitális kompetenciáinak alakulásával foglalkoznak - egy újabb publikációban kerülnek közlésre.
-
Quality of Life of Patients with Arrhythmia
32-42Megtekintések száma:328Introduction: Quality of life must be perceived in two levels - objective and subjective. Heart arrhythmia is a disease of the cardiovascular system that, by its subjective and objective symptoms, can affect the individual's life physically, mentally, and also socially. It can limit a person in his or her everyday activities or in activities that make them happy or satisfied.
Objectives: The aim of the research was to map the quality of life of patients with arrhythmia and to verify whether the duration of arrhythmia has an effect on the quality of life of patients with arrhythmia.
Methods: A standardized ASTA (Arrhythmia - Specific Questionnaire in Tachycardia and Arrhythmias) questionnaire was used to collect quantitative data. The research group consisted of adult patients diagnosed with hearth arrhythmia, hospitalized at the Department of Cardiology of the Ceske Budejovice Hospital (Nemocnice České Budějovice a.s.). A total of 127 valid questionnaires were used for data processing.
Results: The research revealed that the most common symptom of arrhythmia in 58% cases was rapid heartbeat, irregular heartbeat, and a sense of heart failure. Most respondents agreed with the claim that heart rhythm disorder makes it impossible for them to perform work, study, and perform daily life activities. No statistically significant differences were found in the evaluation of the influence of the arrhythmia duration on the patients' quality of life.
Conclusions: Arrhythmia duration in the selected sample does not affect the overall health status and quality of life measured by the ASTA series questionnaires. Arrhythmia restricts the patient to perform work tasks, study, and perform daily life activities. -
Nevelőszülők a roma gyerekek neveléséről
71-83Megtekintések száma:53Nemcsak a hazai, de a nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a kisebbséghez tartozó gyermekek létszámukhoz viszonyítva nagyobb arányban vannak jelen a gyermekvédelmi intézményekben (Neményi-Messing, 2007, Darvas és mtsai, 2016, Drake et.al., 2009; Cénat et. al., 2021). Jelen tanulmányban egy nevelőszülőkkel készült kutatást mutatunk be, aminek célja annak feltárása, hogy hogyan látják a nevelőszülők a cigány gyerekek nevelésének kérdéseit és abban a saját szerepüket. Félig strukturált interjút készítettünk 41 nevelőszülővel. A megkérdezett nevelőszülői családokban nevelkedő gyerekek többsége cigány, mindössze négy olyan családot találtunk ahol nem helyeztek el cigány gyerekeket. A válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezett nevelőszülők többsége feltételekkel fogadja el a cigány gyerekeket, aminek oka a társadalmi előítéletekre vezethető vissza. A nevelőszülők a cigány és nem cigány gyerekek nevelésében nem látnak különbséget, viszont kevéssé ismerik a családi hátterüket és a cigány családok szokásait.
-
A cigány/roma közösségek kutatásának hazai irányai és legismertebb eredményei
5-32Megtekintések száma:977A magyar többségi társadalomban félévezrede ismertek a cigány közösségek. A források azonban szegényesek, és csak az életük néhány területére adnak információt. A szórványosan, kis létszámban érkező népcsoport definiálására akkor vállalkozott a tudomány néhány tudósa, amikor létszámuk jelentősen megnőtt. A 20. század második felében előbb a levéltárosok és a néprajztudósok kutatták, honnan származnak, van-e közös történelmük, honnan ered a nevük, milyen sajátos jellemzők alakítják az életformájukat, nyelvüket, kultúrájukat, hiedelemvilágukat. Eredményeik alapján kisebbségként definiálták őket, de mára Európában már 10-12 millióra becsülik a létszámukat. A cigány/roma történelemnek vannak naiv kutatói és szószólói, akik a régmúlt dicsőségét és a meghurcoltatásokat vélik megtalálni, de a tudományos kutatásokban, napjainkban egyre elfogadottabb az a nézet, hogy az elmúlt évszázadok európai és magyarországi, cigány/roma gyűjtőnéven ismert közösségek sem történeti, sem néprajzi, sem szociológiai szempontból nem írhatók le homogén, differenciálatlan entitásként. A cigány/roma embereket, illetve közösségeket a történelem folyamán nem ugyanazok a kritériumok tették cigánnyá/romává, ezért őket elsődlegesen a társadalmi helyzetük alapján kell megismerni, hogy integrálódásuk lehetővé válhasson, és az iskolázásnak, a kötelező foglalkoztatásnak, a cigánytelepek felszámolásának hazai és uniós programjai valóságos társadalmi felemelkedési utakat nyithassanak.
-
Tudás, hozzáférés, esélyek: Az egészség-információ értelmezésének társadalmi tényezői egy panelkutatás tanulságai alapján
65-82Megtekintések száma:318Bevezetés: Az egészségműveltség az egyén képessége arra, hogy hozzáférjen, megértse és alkalmazza az egészséggel kapcsolatos információkat a tudatos döntéshozatal érdekében.
Módszerek: Kutatásunk egy hazai panelminta adatai alapján vizsgálja az egészségügyi tájékozottságot, különös tekintettel az életkor, iskolai végzettség, jövedelmi helyzet és digitális hozzáférés szerepére.
Eredmények: Az eredmények szerint az alacsonyabb iskolai végzettséggel, gyengébb anyagi helyzettel és korlátozott digitális hozzáféréssel rendelkezők körében gyakoribbak az egészségügyi információértelmezési nehézségek.
Összegzés: Az egészség-információs írástudás társadalmi egyenlőtlenségei hangsúlyozzák a közérthető kommunikáció és a célzott edukáció szükségességét az egészségügyi esélyegyenlőség javítása érdekében. -
A technológiai fejlődés hatása a nemek közötti munkamegosztásra az egészségügyben, a robotasszisztált sebészet területén
43-60Megtekintések száma:242A technológiai fejlődés az emberiség történelme során mindig kulcsszerepet játszott a gazdaság és a társadalom alakulásában. A társadalomra gyakorolt hatásaik sokrétűek és folyamatosan átalakítják világunkat. A társadalmi hatások egyik aspektusa a nemek közötti munkamegosztásra gyakorolt hatás. Ezen folyamatok eredményeképpen a munkaerőpiac jelentős változásokon mehet keresztül. A technológiai fejlődés nemek közötti munkamegosztásra gyakorolt hatása komplex és sokrétű, ezért több aspektusból is vizsgálható. Bár a technológia lehetőségeket kínál a nemek közötti egyenlőség megteremtésére, a nők és a férfiak között, de ennek mértéke és iránya számos tényezőtől függ, beleértve a kulturális, társadalmi és gazdasági körülményeket is. A jelen tanulmány a gazdaság egyik fontos szektorára, az egészségügyre fókuszál, melyre a technológiai fejlődés jelentős hatást gyakorol. A szektorban zajló technológiai változások közül a robotsebészet megjelenését vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy ez milyen hatást gyakorol a sebészeti szakmákon belül a nemek közötti munkamegosztásra.
-
A támogató rendszerek szegregátumokban élő lakosságra gyakorolt hatása
131-141Megtekintések száma:227A Nyíregyháza Megyei Jogú Város és a Debreceni
Egyetem Egészségügyi Kara együttműködésében megvalósuló
“Nyíregyháza Város Életminősége” kutatássorozat
lehetőséget nyújt a lakosság életminőségének vizsgálatára. A
kutatás során az életminőség egyes elemeinek vizsgálatán túl
elemezni tudtuk a szociális ellátások igénybevételének gyakorlatát,
célzottságát, hatásosságát. Annak ellenére, hogy a
helyi szociális ellátások és támogatások rendszere megőrizte
stabilitását, a legújabb eredmények csökkenő igénybevételi
rátákat mutattak. Ebben a tanulmányban megvizsgáljuk a
fenti folyamatok főbb okait a mintába került lakosság szociális,
gazdasági jellemzőinek elemzésével, valamint a segélyezéssel
kapcsolatos attitűdök változása tükrében. -
A tanári pályaújraorientáció motivációs mintázatai a posztpandémiás szakmai tanárképzésben - egy kvalitatív modell bemutatása
153-176Megtekintések száma:140A tanári pályaválasztás az elmúlt évtizedben a neveléstudomány kiemelt kutatási területévé vált, különös tekintettel a felnőttkori pályaváltás motivációira. A tanulmány a tanári hivatás választását életút-reflektív perspektívából vizsgálja, a Watt és Richardson (2007) által kidolgozott FIT-Choice modellt deduktív referenciakeretként alkalmazva, ugyanakkor nyitottan a magyar szakmai tanárképzés kontextuális sajátosságaira. A kutatás alapját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöktanár- és közgazdásztanár-képzéseire jelentkezők N=187 motivációs levele képezte. A szövegek kvalitatív elemzése az Atlas.ti szoftverrel, deduktív–induktív kódolási eljárással valósult meg. Az elemzés eredményeként hat fő motivációs dimenzió rajzolódott ki, amelyek részben kapcsolódnak a FIT-Choice elméleti kategóriáihoz, részben pedig új, a magyar felsőoktatási és társadalmi környezethez kötődő motívumokat tárnak fel, hozzájárulva a tanári pálya kortárs értelmezéséhez egy instabil társadalmi közegben.
-
A szervezeti értékek a tanyagondnoki szolgáltatásoknál
189-211Megtekintések száma:251A magyar tanyák története az elmúlt két és fél évszázadban megmutatta azt, hogy az ott lakóknak, találékonyságuk ellenére azok fenntarthatóságának érdekében rengeteg hátráltató körülménnyel kellett megbirkózniuk. Manapság a kihívásokkal küzdő tanyalakók életének megkönnyítése, illetve a fiatalabb nemzedékek helyben tartása melletti küzdelemben a tanyagondnok az, aki felveszi a harcot a meg nem szűnő problémákkal, a tanyagondnoki szolgáltatás, mint szociális alapszolgáltatás keretében. A tanyasi élet segítése a legtöbb esetben hasonló, viszont nagyon eltérőek lehetnek az egyes szolgáltatók lehetőségei és prioritásai, sokszor a fenntartói forma is, ezért eltérő módon kezelik a problémákat, ami miatt különbségek mutatkozhatnak a tevékenységükben. Tanulmányunk elsődleges célja a tanyagondnokoktól aktuális adatok beszerzése volt a hazánkban található tanyagondnoki szolgálatok működésére vonatkozóan, másodsorban pedig arra kerestük a választ, hogy a szakemberek hogyan ítélik meg szolgálatok szervezeti értékeinek megnyilvánulását. A kapott válaszok alapján úgy tűnik, hogy hasonló fejlesztéseket idealizálnak a megkérdezettek (n=131) fenntartói formától függetlenül, illetve az is érezhető, hogy a munkavégzés optimalizálása érdekében a szolgálatok vezetőinek jobban kellene törekedniük az újdonságok és a különböző vélemények interpretálására.
-
Egészségtudatos magatartás. Az egészségre nevelés, mint a társadalmi felelősségvállalás speciális esete
43-59Megtekintések száma:559Célkitűzés. Magyarországon a csecsemőhalandóság 2017-ben 3,9 ezrelék volt, ebből a bölcsőhalál 0,3%. A korai felismerés és a laikusok azonnali beavatkozása az egyedüli esély a csecsemők túlélésére; erre a szülőket, gondozókat kell kiképezni. Kutatásunk során az oktatásunk hatékonyságát vizsgáltuk. Célunk, hogy rávilágítsunk az oktatás kulcsfontosságára, ami megalapozza az egészségtudatosságot.
Módszer. A hatékonyságot két célcsoportban vizsgáltuk. Az egyik csoport hagyományos oktatásban részesült; a másikban szimulációs fantomokat alkalmaztunk. Kérdőívek, valamint interjúk keretében tártuk fel a tapasztalatokat (n=421). Az eredményeket statisztikai módszerekkel elemeztük ki.
Eredmények. Bebizonyosodott, hogy a szimulációs oktatás hatékonyabb és népszerűbb, mint a hagyományos.
Következtetések. Az eredmények azt tükrözik, hogy az oktatásra nagy szükség van. Az egészségtudatos magatartás alapja a prevenciós oktatás, ahol az egészségnevelés alapjaival ismertetjük meg a társadalom tagjait. -
A roma tanulók iskolai szegregációja és az oktatásirányítás Romániában
112-139Megtekintések száma:53Ez a tanulmány a romák iskolai szegregációjának kormányzási dimenzióit vizsgálja Romániában, amellett érvelve, hogy a jogi tilalom önmagában nem biztosítja a hatékony deszegregációt. Bár a normatív keret bővült, a szegregáció tovább él az adminisztratív átláthatatlanság, a gyenge intézményi kapacitás és az iskolán belüli újraszerveződés révén. A tanulmány a szegregációt etnicitás, szegénység és szelektív szakpolitikai végrehajtás metszetében értelmezi.
-
A telepi körülmények között élők egészségi állapotának és egészségműveltségének jellemzői
138-162Megtekintések száma:839Tanulmányunkban a telepi körülmények között élő, roma célcsoport körében végzett kutatás eredményeit mutatjuk be az egészségi állapot, az egészségműveltség, és az egészségtudatos magatartás vonatkozásában. A vizsgálat a hátrányos helyzetű csoportok életminőségét több dimenzióban tárta fel. Eredményeink alapján az egészségi állapot és az egészségtudatos magatartás több szintű beavatkozást igényel; kiemelve az egészségügyi alapellátás prevenciós szolgáltatásait, annak érdekében, hogy hosszú távú, pozitív változást érjünk el az érintett társadalmi csoportok körében.