Keresés
Keresési eredmények
-
A gyógy-, wellness- és sportszolgáltatások fejlesztési lehetőségei a gyógyturizmusban egy hazai kutatás tükrében
101-114Megtekintések száma:308A turizmusban a kiegészítő szolgáltatások mennyisége, és azok minőségi aspektusai egyre nagyobb szerepet töltenek be a szolgáltatók versenyképességében. A kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy egy piackutatás keretében (N=328) feltárjuk az Észak-magyarországi régióban működő gyógyintézet által működtetett két telephely szolgáltatásfejlesztési lehetőségeit. A szolgáltatások területén a gyógy-, a wellness és a sportszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekre fókuszáltunk. A kutatás igazolta, hogy a betegek számára is fontos a kiegészítő szolgáltatás megléte, valamint azok a terápiás rekreációs, sport vagy wellness szolgáltatások rendelkezésre állása, melyek a betegek életminőségét és egészségi állapotát pozitívan befolyásolhatják.
-
Önkéntesség a sportban
217-230Megtekintések száma:611Kutatásunk tárgyát a sportönkéntesség és annak motivációs hátterének vizsgálata jelentette. Célunk volt, hogy megvizsgáljuk a fiatal felnőttek önkéntes tapasztalatait az önkéntesség területén. Célunk volt továbbá elemezni, hogy milyen területeket választanak a sportban leginkább az önkéntes munkavégzésre és mi motiválja a sport területén őket erre. A kérdőíves kutatásunk alapját az önkéntesség „4 W” (who, what, where, why) koncepciója jelentette, azaz a kérdőívet úgy állítottuk össze, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk a sportönkéntesség vonatkozásában. Összesen 371 fiatal felnőtt (átlagéletkor= 23,93, sd=9,93) által kitöltött kérdőív adatait elemeztük SPSS statisztikai szoftver segítségével, ahol számítottunk alapstatisztikát (átlag, szórás, medián, módusz), az összefüggések vizsgálatára Chi2 próbát használtunk. A válaszadók több, mint 75%-a dolgozott már önkéntesként. Az önkéntes munka egyik legnépszerűbb területe a sport volt. A legfrekventáltabb önkéntességi terület a fiatalok körében az iskolai és diák valamint az egyetemi sport volt, mely után a versenysport, illetve a szabadidősport területe bizonyult a legnépszerűbbnek. A fiatal önkéntes munkavégzők motivációjában „a jó hangulat”, a „szeretem a sportot”, a „csapatmunka”, a „munkatapasztalat”, a „tanulás és képességfejlesztés” és a „karrierperspektíva” állt. Az önkéntes munkavégzésben a sportesemények és sportclubok területén a szervezési, marketing és kommunikációs területek voltak a legnépszerűbbek, ahol már a válaszadóknak tapasztalatai voltak. Jelentős eltérést tapasztaltunk abban, hogy a sporteseményeken való önkéntes munkavégzés területeiben a szervezés, marketing terültén a magyarok 61%-a dolgozott, a más országok válaszadói csupán 34,2%-a (p<0,05). A kommunikáció területén a más országok válaszadóinak magasabb értékét (45,7%), tapasztaltuk a magyarokkal (33,7%) szemben (p<0,05).
-
3X3-as kosárlabda versenyek Debrecenben
231-250Megtekintések száma:248Gyorsabb támadások, pörgős tempó, megnövekedett adrenalin szint, vehemens játék. Ez mind ismérve a 3X3-as kosárlabdának. Debrecenben 2015-ben rendeztek először 3X3-as kosárlabda mérkőzéseket, ekkor a legtöbben még nem nagyon gondolták, hogy Magyarországon is népszerű lesz a sportág. Gyakorlatilag az első perctől kezdve, óriási sikerrel játszották a mérkőzéseket. A sikeres rendezés után a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség azonnal egy 3 éves szerződést ajánlott Debrecennek. Kutatásunk célja a debreceni 3X3-as kosárlabda tornák vizsgálata volt, melyet egy kérdőív és mélyinterjú segítségével elemeztünk. A megkérdezettek 69 %-a vett részt a 2016-os és 2017-es esztendőben lebonyolított rendezvényeken, viszont csupán 37 %-uk járt a 2015-ben először megrendezett 3X3-as kosárlabdatornákon. Ezekből megállapítható, hogy növekszik ez a tendencia, és a rendezvény egyre nagyobb népszerűségnek örvend országszerte. A támogatók és a szponzorok fedezték az esemény minden kiadását, így a rendezvény látogatása díjtalan volt az évek során. A kitöltők 72 %-a azonban szívesen költene pénzt egy esetleges belépődíjra. A bevételek növelése szempontjából a belépődíjak bevezetése valószínű nem csökentené az érdeklődést. Az 1200 férőhelyes lelátót eddig minden évben teljesen feltöltötték az eseményre érkezők. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy nagyon sokan örülnének egy magasabb, nagyobb férőhelyes nézőtérnek. A 4 pontos határvonalak (3 pontot érne) 3X3-as mérkőzésekre való bevezetése remek lehetőséget biztosítana, hogy a kosárlabda „kistestvérén” próbálnák ki a 4 pontosokat, hogy aztán a hagyományos kosárlabdába is bevezessék. Magyarország a sportág úttörőjévé vált a magyar válogatottak eredményei és a sportesemények sikeres megrendezése miatt.
-
A BMX, és egyéb extrém sportok választásának motivációs tényezői
426-441.Megtekintések száma:477Az extrém sportok egyre nagyobb szerepet játszanak a szabadidős kínálati elemekben, hiszen a fogyasztók által megnövekedett kereslet igen dinamikus növekedést mutatott az elmúlt évtizedekben. A kutatásunkban 237 fő extrém sportot űző személy szabadidővel kapcsolatos, valamint a BMX sportoláshoz kötődő motivációit vizsgáltuk. Kutatásunk eredményéből kiderül, hogy a BMX-et leginkább a fiatal férfiak választják szabadidős tevékenységként. Az extrém sportok fogyasztóira jellemző a belső motiváció, a saját határaik feszegetése, az újszerű, élménydús tevékenységek kipróbálása, valamint az ismerősökkel, barátokkal való közös tevékenység iránti igény is.
-
Floorball helyzetének és passzív sportfogyasztásának vizsgálata egy kutatás tükrében
142-157Megtekintések száma:235A floorball sportággal kapcsolatos kutatások általában orvostudományhoz kötődnek, más területen kevés elemzés látott napvilágot. Így a tanulmány célja az volt, hogy bemutassuk a floorball sportág helyzetét hazánkban és passzív sport fogyasztók véleményét vizsgáljuk a sportágról. Ezen belül foglalkozunk hazánk versenyrendszerével, a szövetség szervezeti felépítésével és a sport népszerűségével. Primer kutatásunk során a nézők aspektusából, mint passzív fogyasztókat kérdeztük meg egy kérdőíves felmérés során, hogy milyen kapcsolatuk van a floorball sportággal. A kérdőívben kitértünk arra, hogy találkoztak-e már ezzel a sportággal, valamint, hogy láttak-e már, vagy mi vonzotta ki őket a mérkőzésre. Vizsgáltuk a fizetési hajlandóságukat is. Az eredményeket összevetettük a sportág egyik hazai vezetőjének véleményével, amely sok esetben megegyezett az eredményekkel. A kérdőívet 153 fő töltötte ki, melyeknek több mint 95%-a hallott a sportágról és legnagyobb százalékban már általános iskolában volt lehetősége ismerkedni a floorballal. A megkérdezettek 65%-a már látott élőben floorball mérkőzést, amelyet főleg barátaival/ismerőseivel látogatott. Ez a fiatal sportág egyre népszerűbb lehet a fiatalok körében nemcsak kiegészítő sportágként.
-
Fogyasztói motivációs vizsgálatok fitnesz szolgáltatást igénybe vevők körében
442-453Megtekintések száma:309A világszerte jellemző inaktivitás számos egészségügyi probléma előidézője. A lakosság mozgásszegény életmódja komoly terheket jelent egy nemzetgazdaság számára. Magyarországon az egészségügyi mutatók rosszabbak az európai átlagnál, nemcsak a fizikai aktivitás, hanem a dohányzás, táplálkozás és alkoholfogyasztás tekintetében is [1]. 2013-ban hazánkban a lakosság mindössze 38%-a sportolt rendszeresen, 62% soha vagy ritkán [2]. Az inaktivitás következtében kialakuló betegségek több költséget jelentenek a gazdaságnak, mint amivel a fizikai aktivitás növelése járna [3]. A korábbi kutatások szerint a szabadidő-sportolók számára hazánkban a legfontosabb rendszeres testmozgásra ösztönző erőt az egészség megőrzése, a fizikai teljesítőképesség növelése, a pihenés és kikapcsolódási lehetőség, a testmozgás szeretete valamint a stressz levezetése jelenti [4; 5]. A fitnesz szektor széles rétegek számára elérhető sportlétesítményei, a fitneszklubok a rendszeres sportolásba való bekapcsolódásra nyújtanak lehetőséget, ezért szükséges vizsgálni, hogy milyen tényezők motiválják a fitneszszolgáltatásokat igénybe vevő sportolók edzéseken való részvételét. A sportolók céljai és a sportolásra ösztönző motivációk vizsgálatával számos kutatás foglalkozott már, amelyek arra az eredményre jutottak, hogy a fitnesztermi vagy otthoni kondicionáló edzések inkább az extrinzik, míg a többi sportban való részvétel az intrinzik motivációs tényezőkkel állnak kapcsolatban [6; 7]. Vizsgálatom középpontjában a fitnesztermek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő szabadidő-sportolók (753 fő) álltak, akik esetében az edzéseken való részvételt befolyásoló motivációs tényezőket mértem fel. Eredményeim alátámasztják azt, hogy a fitnesz-szolgáltatások fogyasztóinak motivációi hasonló sorrendet mutatnak a többi szabadidő-sportolóéhoz, legtöbben az egészség megőrzése, a fizikai állóképesség fejlesztése, valamint a kikapcsolódás érdekében járnak fitneszedzésekre, ugyanakkor a válaszadók számára a külső megjelenés javításának célja szintén fontos szerepet tölt be.
-
Fogyatékos tanulók szabadidős preferencia- rendszerének elemzése egy kutatás tükrében
98-115Megtekintések száma:707A fogyatékos személyek és a megváltozott munkaképességűek számának növekedésével, valamint a fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait.
A kérdőíves kutatásunkban a 8-18 éves fogyatékos gyerekek szabadidős és sportfogyasztási szokásait ismertetjük és elemezzük (N=639). Az adatokat spss szoftverrel dolgoztuk fel, ahol alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredmények azt igazolják, hogy a fogyatékos gyerekek szabadidőeltöltésében is a passzív tevékenységek dominálnak (TV, zenehallgatás). A sportfogyasztás (aktív és passzív) a fiú válaszadók között jelent meg dominánsabban, a lányok preferenciarendszerében kevésbé jelent meg. A sportolás motivációjában az egészségmegőrzés állapotjavítás melleltt a szórakozás, társaság is megjelent.
-
Egészségtudatos magatartás vizsgálata a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar sportszakos hallgatói körében
165-180Megtekintések száma:486A mai rohanó világban egyre nagyobb figyelmet kap az egészséges életmód, egészségünk megtartása, köszönhetően a feltörekvő egészségtrendeknek. A szakirodalmi áttekintés az egészséges magatartás két aspektusával foglalkozó kutatások legfrissebb eredményeit összesíti. Primer kutatásunkban a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar sportszakos hallgatóinak sportolási és táplálkozási szokásait mértük fel. Sportolási szokások esetében a sportolás gyakoriságáról és motivációjáról kérdeztük meg a hallgatókat, míg táplálkozási szokásaik esetében a zöldség-, gyümölcs- és folyadékfogyasztás gyakoriságáról és mennyiségéről. A kérdőíves megkérdezés kiértékelését követően elmondható, hogy a válaszadók 70% elégedett saját fizikai állapotával. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakoriságáról elmondható, hogy a vizsgálatban résztvevő hallgatók 15-20%-ára igaz, hogy naponta fogyaszt zöldséget és/vagy gyümölcsöt. A hallgatók folyadékbeviteléről azonban pozitív képet láthatunk, hiszen hetvenhat százalékuk az ajánlásoknak megfelelő vagy annál nagyobb mennyiségű folyadékot fogyaszt naponta.
-
Szabadidősport szolgáltatások értékelési lehetőségei – Felsőoktatási környezetbe adaptálva
150-164Megtekintések száma:236A tanulmányban a sportszolgáltatások minőségi aspektusaival kapcsolatos kutatásokat és a minőség értelmezésével kapcsolatos minőségi modelleket elemezzük. A primer kutatás eredményei, öt hazai kutatóegyetem hallgatóinak véleményét dolgozza fel az egyetemi szabadidősport szolgáltatásokkal kapcsolatban. A sportszolgáltatások a szolgáltató ipar része, működésük és fenntarthatóságuk a piaci szabályozások mentén alakul. Tekintettel arra, hogy az egyetemi szabadidősport szolgáltatások a versenypiaci környezetben kapnak helyet, sok esetben az egyetemeknek külső sportszolgáltatókkal kell versenyezniük a fiatal generációk bizalmának elnyeréséért. Minőségi vizsgálatukhoz a sportcentrumok esetében alkalmazott QSport-14 mérési skálát használtuk. Utóbbi skála három szempont szerint osztja fel a sportszolgáltatásokat, nevezetesen az (1) oktatók, az (2) infrastrukturális létesítmények és eszközök és végül a kínált (3) sportprogramok szerint. A külső sportszolgáltatók és az egyetemi sportszolgáltatások természetéből fakadó különbségek és sajátosságok miatt a mérési skálát egyetemi környezetre adaptáltuk.
-
„Visszatérni vidékre” – Hallgatói vidékképek kvalitatív megközelítésben
204-216Megtekintések száma:238Napjaink legérdekesebb szakszociológiai kutatásainak egyikét a vidék sajátosságainak feltárása képzi. Ezen belül kiemelt jelentőséggel bír a vidék életképessége és lakosság megtartó képessége, melynek igen fontos pillére, hogy a fiatalok helyben maradjanak vagy vissza akarjanak oda térni, és képesek legyenek a helyi fejlődéshez minél hatékonyabban hozzájárulni. Ebben sokféle tényező játszik szerepet, így például a munkahely, a környezeti és szociális tényezők, vagy épp a szabadidős lehetőségek és a sportindíttatás is. Jelen kutatásunkban többek között arra kerestük a választ, hogy a kvalitatív felmérésben résztvevő felsőoktatási hallgatók hogyan vélekednek a hazai vidékről, annak előnyeiről és hátrányairól, a benne rejlő lehetőségekről, emellett vizsgáltuk azon tényezőket is, amelyek közrejátszhatnak abban, hogy a válaszadók – feladva korábbi lakhelyüket – a nagyvárosban maradás mellett döntenek, illetve melyek lehetnek azok, amik visszatéríthetik őket vidékre. Végül, de nem utolsó sorban egy igen érdekes témát, a megkérdezettek vidéki elithez való viszonyát vettük górcső alá.
-
Az olimpiai reformcsomag indokoltsága jó gyakorlatok alapján
Megtekintések száma:263Az ötkarikás játékok mindig a sport és a teljesítmény csúcsát jelentette. Az újkori olimpiák négy évente kerülnek megrendezésre, a helyszínt a jelentkező városok közül választják ki. Kutatásomban arra voltam kíváncsi, mi az oka a rendezési kedv csökkenésének. Ennek megválaszolása érdekében megvizsgáltam 2 sikeresnek mondott Olimpiát (2000 Sydney, 2012 London), annak reményében, hogy be tudok azonosítani más rendező országok számára is adaptálható sikertényezőket. Szekunder kutatást végeztem, áttekintettem a kapcsolódó nemzetközi- és hazai kutatásokat, az elérhető gazdasági adatokat. A dokumentumelemzés során megállapítottam, hogy az utóbbi két-három évtizedben a rendezés várható költségei jelentősen megnőttek, jellemző az alul tervezés. A kutatás eredményeképp megállapítottam, hogy a sikeres szervezés legfontosabb pillérei a megfelelő szervezőbizottság, a mindenre kiterjedő lehetőség és kockázat elemzés, a pontos tervezés, a tervezés során a fenntarthatóság szem előtt tartása, a folyamatos kontrolling a költségek felett, a magánszektor általi támogatottság, az önkéntesek munkája.
-
A 9. konzolgenerációk válsága-fókuszban a Playstation 5 és az Xbox Series X
1-10Megtekintések száma:423A múlt század végére piacra kerültek a kimondottan játékra optimalizált, azaz játékosok igényeit kielégítő sajátos számítógépek, az ún. játékkonzolok. A múlt év végére, hosszas várakozást követően jelentek meg a piacon a 9.generációs játékkonzolok új típusai, a Sony és a Microsoft kiadásában. A szakmában ismertek szerint a konzolok megjelenésének ovációját egy azóta is be nem töltött űr váltotta fel, ugyanis immár több hónapos eseményeket követően jelenthető ki: a Playstation 5 és a Microsoft Series X játékcélú használata komoly nehézségekkel szembesült. A tanulmány, melynek módszertani alapját elsősorban esettanulmány, illetve meglévő adatok másodelemzése képezi, igyekszik rávilágítani arra, hogy mi vezethetett erre a helyzetre, mennyire átmeneti vagy tartós jelenségről van szó, illetve vajon hogyan is reagál az érintett piac és játékra áhítozó társadalom erre a helyzetre. Az eredmények szerint sajnos nem csupán átmeneti jelenségről van szó, összetett problémák hatására piaci anomáliák alakultak ki, mely alapvetően átformálja a konzolpiaccal kapcsolatos viszonyunkat.
-
„Visszatérni vidékre” A sport megtartó ereje
292-307Megtekintések száma:381A vidék sajátosságainak kutatása napjaink egyik legérdekesebb szakszociológiai területét képezi. Ezen belül fontos vizsgálatok alapjául szolgál a vidék élet- és megtartó képessége, melyek egyik alappillére, hogy a fiatalok tanulmányaik végeztével vissza akarjanak térni és képesek legyenek a helyi gazdasági és társadalmi fejlődés, innováció katalizátoraivá válni. Manapság azonban ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Az imént említettekkel szoros összefüggésben jelenik meg a vidékiség is, mint a helyi – vidéki – értelmiség sajátos magatartásmódja, mely további problémák forrását képezheti. A kutatásunk során többek között arra kerestük a álaszt, hogy mi az oka annak, hogy a vidéki települések jelentős része nem vonzó a nagyvárosi felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára, legyen szó akár az oda való visszatérésről, vagy kiköltözésről, továbbá vidékképükről, vidékkel kapcsolatos nézeteikről is igyekeztünk újszerű képet adni. Kutatásunk fókuszában szerepelt a sport vidéki közösségmegtartó erejének elemzése is.A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
-
Hazai professzionális labdarúgó klubok iparági elemzése – A magyar labdarúgás Pénz Ligája 2014-2016
284-296Megtekintések száma:748A Deloitte Football Money League mintájára elkészítettük a „Hungarian Football Money League”-t, ami a legjelentősebb gazdasági befolyással bíró magyar futballvállalkozások együttes gazdasági erejét jellemzi, és alkalmat ad iparági jellemzésre, valamint nemzetközi összehasonlításra is. A magyar hivatásos labdarúgó-vállalkozások esetében feltételeztük, hogy a legjelentősebb gazdasági erővel rendelkezők csapatai az NB. I-ben játszanak. Ezért a vizsgálatokba kizárólag NB. I-es klubok kerültek. A 12 klub közül végül 9-t választottunk ki, mivel ezen csapatok estében valósult meg a hároméves folyamatos NB. I-es szereplés. Az eredmények alapján megállapítjuk, hogy a magyar klubok gazdasági teljesítménye még elmarad a nemzetköziekétől, viszont a vezető hivatásos labdarúgóvállalkozások együttes/iparági gazdasági súlya valóban jelentős a hazai sportszektoron belül
-
A kiegészítő melléklet tájékoztató részének vizsgálata a magyarországi sporttevékenységet végző vállalkozások körében
108-116Megtekintések száma:203Napjainkban megnőtt és megváltozott a sport szerepe, mostanra az eredetileg civil, mozgáson alapuló, szabadidős magántevékenységből egy külön területté vált. A sport közgazdaságtani kutatások esetében makro-és mikrogazdasági kutatásokról egyaránt beszélhetünk. Gazdasági jelentőségét, foglalkoztatáshoz, nemzetgazdasági jövedelemhez, fogyasztói kiadásokhoz történő hozzájárulásá makroszintű, míg a sportszolgáltatások, sportszervezetek működésének vizsgálata, kereslet és kínálat jellemzői mikroszintű kutatásoknak tekinthetők. Sporttevékenység kialakulásának egyik oka a gazdasági jelentőségének megnövekedése volt, mely megteremtette a gazdasági elemzésének az igényét. A számviteli beszámoló két alapvető részéből, a mérlegből és az eredménykimutatásból, akkor lehet a szükséges tájékoztatáshoz jutni, ha a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló másik részének a jobb értelmezéséhez. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek mennyiben felelnek meg a számviteli törvény általi előírásoknak.
-
Néhány választott egyéni sportág jelenlegi helyzetének és versenyképességének elemzése Magyarországon
1-20Megtekintések száma:791Az elmúlt néhány évben, hazánkban a sport jelentősége megnövekedett. 2010-ben kiemelésre került 16 egyéni sportág, melyek kiemelt állami támogatásban részesülnek a 2013-2020 közötti időszakban. Jelen kutatásban a kijelölt sportágak közül négy szakágnak – kajak-kenu, öttusa, birkózás, cselgáncs – vizsgáltam a hazai helyzetét és versenyképességét. A sportágak versenyképességét a médiában elfoglalt szerepük alapján vizsgáltam, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) módszerének megfelelően. A NOB, illetve az ötkarikás játékok szervezőbizottsága (OCOG) a közvetítésekből befolyt összegeket szétosztja a sportágak között, támogatás gyanánt. Fontosnak érzem a sportágak versenyképességét vizsgálni, továbbá a nemzetközi jótapasztalatokat felhasználva később megoldást javasolni a nézettségi adatok növelésére. Ennek első lépcsője ez a kutatás, mely bemutatja a sportágak Magyarország-i helyzetét, feltárja azok különbségeit, és párhuzamot állít a hasonlóságok között.
