Keresés

Keresési eredmények

• A Debreceni Egyetem vezetés és szervezés mesterszakos hallgatóinak tanulási motivációra irányuló vizsgálata

  69-79

  Hajdu Franciska

  Barizsné Hadházi Edit

  Kotsis Ágnes

  Megtekintések száma:

  120

  Tanulmányunk célja a felnőttkori tanulás témakörének bemutatása. Ennek érdekében először meghatározzuk a tanulás definícióit és fontosságát az ember életében. Ezt követően kitérünk a felnőtt korban történő tanulás történelmi hátterére és alakulására. Bemutatásra kerül a felnőttkori tanulás motivációja különböző motivációs elméletek függvényében. A tanulmány második felében egy kezdeti kutatás kerül bemutatásra, melynek középpontjában a felnőttkori tanulás motivációja áll.  Kutatásunk alanyai fiatal felnőttek, akik a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának vezetés és szervezés mesterszakán folytatják tanulmányaikat. Arra szeretnénk válaszokat kapni, hogy a különböző tényezők milyen mértékben motiválják a fiatal felnőtteket tanulmányaik során. Az eredményekkel képet szeretnénk adni mind az oktatók, mind a versenyszférában dolgozó humánpolitikai szakembereknek arról, hogy miképp jellemezhető a vizsgált hallgatók tanulási motivációja. A kutatást a későbbiekben nagyobb mintára is kívánjuk majd kibővíteni.

• LSI with Support Vector Machine for Text Categorization – a practical example with Python

  18-29

  Gomes Da Costa Cavalcanti Joao Henrique

  Menyhárt József

  Megtekintések száma:

  355

  Artificial intelligence is becoming a powerful tool of modernity science, there is even a science consensus about how our society is turning to a data-driven society. Machine learning is a branch of Artificial intelligence that has the ability to learn from data and understand its behavers. Python programming language aiming the challenges of this new era is becoming one of the most popular languages for general programming and scientific computing. Keeping all this new era circumstances in mind, this article has as a goal to show one example of how to use one supervised machine learning method, Support Vector Machine, and to predict movie’s genre according to its description using the programming language of the moment, python. Firstly, Omdb official API was used to gather data about movies, then tuned Support Vector Machine model for Latent semantic indexing capable of predicting movies genres according to its plot was coded. The performance of the model occurred to be satisfactory considering the small dataset used and the occurrence of movies with hybrid genres. Testing the model with larger dataset and using multi-label classification models were purposed to improve the model.

• Felnőttkori tanulási motivációk feltárása különböző képzési szinteken

  429-444

  Pierog Anita

  Megtekintések száma:

  1134

  Mindennapjaink része a folyamatos tanulás. Ez lehet formális, non-formális vagy informális jellegű is. A formális tanulás, mely az iskolapadban történik, adja a szaktudás alapját. Hogy valaki miért ül iskolapadba? Erre a kérdésre számtalan válasz adható. A tanulás motivációja belső és külső tényezők hatására egyaránt kialakul(hat). Sőt akár korosztályonként, képzési formánként eltérhet. A felnőttkori tanulás motivációjának vizsgálatával kapcsolatban több felmérés készült. Ennek megfelelően ezen vizsgálati eredmények egy-egy elemének összefoglalására vállalkozom ebben a cikkben. Egyrészről a középiskolások, másrészről a levelező képzésben egyetemi mesterszakon tanulók, valamint egy OKJ képzésben résztvevő csoport körében végzett felmérés eredményeit mutatom be. A felmérések célja az volt, hogy meghatározhassuk, az egyes képzési formában miért tanulnak az egyének. Annak ellenére, hogy a kérdésfeltevés a különböző vizsgálatokban némileg eltért egymástól, a tényezők ettől összehasonlíthatóak. Az OKJ képzésben résztvevők számára a habituális motiváció a döntő. Esetükben a fontosságot illetően a saját öröm és a család büszkesége némileg elmarad. A levelező mesterszakosok esetében a jövedelem, maga a tanulás és a tájékozottság a legfontosabb. Ennek megfelelően, bár korcsoportonként a megítélés más, mégis vegyesen jelentkezik a habituális és az aktuális motiváció. Míg középiskolások eredményei alapján elmondható, hogy a motivációjuk inkább a végcél elérése, munkahely, jövedelem megszerzése a cél, így egyértelműen a habituális motiváció a kiemelkedő. Ami mindenképpen kiemelendő a középiskolások esetében, hogy különbséget tettek a baráti kapcsolatok és a kapcsolati háló között. Azaz a barátságot nem azonosítják a pusztán ismeretséggel, melyet a jövőbeli célok eléréséhez tarthatnak szükségesnek.

• Manufacturing Process Optimization and Tool Condition Monitoring in Mechanical Engineering

  72-89

  Deák Krisztián

  Menyhárt József

  Megtekintések száma:

  123

  The optimization of manufacturing and production processes with various computer software is essential these days. Solutions on the market allow us to optimize and improve our manufacturing and production processes; one of the most popular software is called Tecnomatrix, which is described in this paper. Tool condition monitoring is a vital part of the manufacturing process in the industry. It requires continuous measurement of the wear of the cutting tool edges to improve the surface quality of the work piece and maintain productivity. Multiple methods are available for the determination of the actual condition of the cutting tool. Vibration diagnostics and acoustic methods are included in this paper. These methods are simple, it requires only high sensitive sensors, microphones, and data acquisition unit to gather the vibration signal and make signal improvement. Extended Taylor equation is applied for tool edge wear ratio. Labview and Matlab software are applied for the measurement and the digital signal processing. Machine learning method with artificial neural network is for the detection and prediction of the edge wear to estimate the remaining useful lifetime (RUL) of the tool.

• Debreceni szakközépiskolai tanulók pályaválasztásának aktuális kérdései

  308-319

  Kőmíves Péter Miklós

  Erdős A.

  Körösparti Péter

  Megtekintések száma:

  116

  A cikk célja a Z-generációra jellemző tanulási jellegzetességek feltárása a szakirodalom alapján. Hasonló módon, szekunder forrásokkal bemutatjuk az élethosszig tartó tanulás jellegzetességeit is, különös tekintettel az informális és a nem formális tanulás egyes folyamataira. Emellett primer kutatási eredmények alapján, egy debreceni középiskolákban végzett felmérés eredményeinek ismertetésével mutatjuk be a tanulók továbbtanulási elképzeléseit és munkaerőpiaci elhelyezkedéssel kapcsolatos elképzeléseit, elvátásait.

• Gamifikáció, avagy a játékosítás szerepe napjainkban

  171-180

  Kovács Tamás

  Várallyai László

  Megtekintések száma:

  786

  Az újabb technológiai eszközök elterjedésével, az Internet szinte lételeme lett a Z generációnak, így nem meglepő, hogy a különböző IoT megoldások széles körben váltak elérhetővé, ismertté és egyre olcsóbbá az elmúlt évek során. Így a netgenerációk felnövésével az innovatív megoldások kerülnek előtérbe, mellyel a motivációt már nem külső kényszerként igyekeznek a diákokra bírni, hanem a „Motiváció 3.0” korszakának megfelelően belső igényként jelentetik meg a hallgatókban. Amennyiben sikerül elérnünk, úgy a Homo Ludens társadalmi kérdésköre is megjelenik a játékosítással párhuzamban [1]. Napjainkban a gamifikáció azaz a játékosítás egyre szélesebb körben alkalmazott módszer, ezért mind vállalati, mind pedig oktatási célokat is kielégíthet alkalmazási területtől függően. Játékosítás alatt azokat a technikákat, módszereket értjük, amikor valamilyen játékos elemet alkalmazunk valamely nem játékos környezetben [2]. Mivel játék közben nem a tanulás tényére koncentrálunk és nem kényszerként éljük meg, így sokan anélkül tanulnának meg egy-egy szakmai vagy épp gyakorlati példát, hogy észre sem vennék. Emellett, az így megszerzett tudást a berögzült sulykolt tanulással ellentétben sokáig kamatoztatható az egyetemi órákon majd később a munkaerő piacon. A játékosítás (gamifikáció vagy gamification) egyre fontosabb szerepet tölt be mind az üzleti életben, mind az oktatásban [3]. A játékosítás segítségével hatékonyabban és a hallgató számára kisebb erőfeszítéssel sajátítható el a tananyag. Nem véletlenül egyre népszerűbb nemzetközi szinten a tanulás ezen újszerű megközelítése, sőt a motiváció hiányának problémáját is orvosolhatjuk alkalmazásával [4].

• Menedzsment módszerek az Ipar 4.0 tükrében

  507-514

  Filep Roland

  Megtekintések száma:

  652

  A negyedik ipari forradalom a technológiai szempontok mellett menedzsment oldalról nézve is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. A megfelelő irányítás létfontosságú, segíthet leküzdeni a képzett munkaerőhiány és a költségcsökkentési nyomás támasztotta nehézségeket, valamint javítani az erőforrás-hatékonyságot. Az újítások megvalósításához olyan menedzsment módszerek szükségesek, amelyek támogatják az ipar 4.0-nak a bevezetését. Szakirodalmi feldolgozásommal arra keresem a választ, hogy ennek az új területnek a jelenlegi kidolgozottsági foka milyen segítséget tud nyújtani a KKV-k vezetői számára ahhoz, hogy a szervezet jobban tudja fogadni a változásokat. Az áttekintett irodalmak alapján menedzsment oldalról nézve a szervezeti struktúra, a vezetési stílus és a HR gyakorlatok kulcsfontosságúak a tanuláshoz és az innovációhoz megfelelő légkör kialakításában. Struktúra vonatkozásában a kutatók nem tesznek javaslatot egyetlen feltétlenül alkalmazandóra, viszont hangsúlyozzák, hogy az ipar 4.0-t instabil, változó környezet jellemzi, ezért olyan struktúrát érdemes kialakítani, amelyet decentralizáció, kevés szabály, horizontális kommunikáció és együttműködő csapatmunka jellemez, azaz sokkal inkább organikus, mint mechanikus. Vezetési stílus tekintetében a transzformációs vezetés kerül említésre a leggyakrabban, viszont az ipar 4.0 esetében ennél is többre van szükség, mert különböző korlátai lehetnek. A szakirodalom az ipar 4.0 előtt is kiemelte, hogy a transzformációs és a tranzakciós vezetés megfelelő kombinációjaként határozható meg az ajánlott vezetési stílus, az utóbbi évek ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy a kettő elegyeként előálló tudás orientált vezetési stílus kibővített konstrukciója könnyítheti meg leginkább az innovációt és a tanulást. A vezetők különféle HR gyakorlatokkal alakíthatják a dolgozók készségeit, javíthatják tanulási képességeiket. A megfelelő struktúra, a vezetési stílus és a HR tehát felkészítik a szervezetet az ipar 4.0-re azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, javítják a képességeket és az innovációt.

• Mérnöktanár-képzés – Taneszközök kiválasztása

  89-96

  Nagyné Kondor Rita

  Megtekintések száma:

  82

  A mérnöktanár-képzésből kerülnek ki a szakképzés leendő tanárai. A diákoknak a tanulás javítása érdekében megfelelő oktatási eszközökre van szükségük, melyek elősegítik az interakciót és ösztönző tanulási környezetet biztosítanak.  Jelen cikk a leendő mérnöktanárok taneszköz választásával és használatával foglalkozik a szakképző iskolákban folytatott tanítási gyakorlat után.

• A globalizáció hatása a felsőoktatásban, az online oktatás előnyei és hátrányai

  1-9

  Kézi Csaba

  Megtekintések száma:

  92

  Jelen dolgozat a PADME (Pallas Athéné Domus Meriti) Alapítvány támogatásával valósult meg. Az elektronikus oktatásnak számos előnye és hátránya van. Ezek közül szeretnék rávilágítani néhány fontosabbra, valamint ismertetni azon felméréseim eredményeimet, amelyeken az egyetemi hallgatók modellalkotási, absztrakciós és lexikális tudását mértem fel az online oktatás előtt és után.

• Online self-learning

  542-553

  Ádámkó Éva

  Megtekintések száma:

  173

  In this paper four short sessions are reviewed in the theme of introductory programming. The sessions were performed in four different student groups from the age twelve to seventeen in two different schools. The paper summarizes important input and output properties of the groups, like the preliminary studies of Informatics and the grades in both Informatics and Mathematics – if available – also the results of the learning process during the sessions. The focus is on the skills of programming and self-learning, and the differences of it in respect to the age, the gender and the preliminary studies.

• Hallgatói vélemények szakmai gyakorlatról és tanulás melletti munkavégzésről

  286-297

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  337

  A felsőoktatásban világszerte egyre fontosabbá válik a tanulmányok alatti munkavégzés, nem kivétel ez alól Magyarország sem. Erre az igényre nem csak a hallgatók, de intézményi szinten a felsőoktatás is felfigyelt, több szak esetben is bevezetve a kötelező szakmai gyakorlatot, sőt, a duális képzést, máshol pedig valamilyen formában elismerve ezek valamilyen opcionális megfelelőjét. Jelen tanulmány egy 2015 őszén elvégzett kérdőíves vizsgálat adatait elemzi, melyet hét, gazdaságtudományokhoz kötődő szak hallgatói töltöttek ki a Debreceni Egyetemen (N = 589). A főbb eredmények szerint a szakmai gyakorlatot hosszabb távú beruházásnak tekintik a hallgatók (nem a rövid távú díjazás a legfontosabb; ugyanakkor a személyes érdeklődés háttérbe szorul); az átlagos hallgató (a válaszadók háromnegyede) legfeljebb heti körülbelül 20 órát lenne hajlandó tanulmányok mellett dolgozni; a hallgatók többsége diákmunkában gondolkozik; a munkavállalás oltárán leginkább a szórakozással és a sporttal töltött időt áldoznák fel, ezeket a barátokra és a családra, és legvégül a tanulásra fordítandó idő követi. Az eredmények szerint összefügg a munkavállalási hajlandósággal a hallgató szakja, évfolyama, az, hogy mely tevékenységeket mennyire tart fontosnak a munkához képest (tanulással, családdal, barátokkal, sporttal, szórakozással töltött idő), és az is, hogy mennyire érdeklődésének megfelelően keres gyakorlati lehetőséget.

• A Z generáció felsőoktatással kapcsolatos motivációinak és elvárásainak vizsgálata

  1-13

  Árváné Ványai Georgina

  Katonáné Kovács Judit

  Popovics Péter

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  497

  Jelenleg a középfokú intézményekben tanulók, akik az elkövetkezendő néhány évben válnak “vevőivé” a felsőoktatásnak, az úgynevezett Z generáció tagjai. A Z generáció az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek végéig született és jelentősen különbözik az őt megelőző Y generáció tagjaitól. Nevezik őket a Megosztó Generációnak, de Digitális Generációnak is. Az ő generációjuknak teljesen mások a tanulási szokásai, a tanulással, tudással kapcsolatos elvárásai. Ez felveti a kérdést, hogy a hagyományos tanítási, oktatási  módszerek mennyire alkalmasak az ő fejlesztésükre, hatékony képzésükre. Jelen tanulmányban a szerzők kvalitatív módszerekkel vizsgálják a középfokú intézmények jelenleg 11. évfolyamos hallgatóit, általánosságban a felsőoktatással, kiemelten pedig az üzleti felsőoktatással szembeni elvárásaik tekintetében.

• Az optikai karakterfelismerő mesterséges intelligencia hatása a munkaerő-piacra

  9-16

  Krutilla Zsolt

  Riczu Zsófia

  Megtekintések száma:

  349

  Az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően ma már nincs szükség sok millió forintos bonyolult szuperszámítógépek kiépítésére, ha nagy mennyiségű adatokat szeretnénk tárolni, feldolgozni, vagy azt modellezni. A mai mikroprocesszorok és CPU-k olyan gyártástechnológiával készülnek és olyan számítási teljesítményre képesek, melyek 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. Egyre nagyobb mennyiségű adatokat vagyunk képesek tárolni, feldolgozni és megjeleníteni is. Az adatok ilyen szintű feldolgozási kapacitása mellett egyre inkább teret hódítanak a gépi tanulást alkalmazó programok és felhasználási területek is. A gépi tanulás során mesterséges neuron hálók felhasználásával biológiai ihletésű szimuláció történik, mely képes megoldani bármilyen problémát melyek számítógép segítségével megoldhatók. Az informatika fejlődése a technológia gyors és radikális változásait idézi elő, amely nem csupán a felhasználók digitális adaptációját igényli, hanem bizonyos foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci megoldások idomulását is. A mesterséges intelligencia alapjaiban kérdőjelezheti meg az egyes munkajogi relációkat: az élő munkaerő redukálása mellett új munkavállalói kompetenciákat kényszerít ki. Erre utal az 1998-ban megjelent Supiot-jelentés is, melynek alapfeltevése volt, hogy válságban van a munkajog alapját képező társadalmi, gazdasági szabályozási modell.

• Learning Curve Based Sigma Level Determination in Interrupted Non-Production Processes

  260-270

  Molnár Viktor

  Metszosy Gabriella

  Megtekintések száma:

  128

  The philosophy and methods of six sigma process development have been applied successfully since mid1980s, and the application of the six sigma concept in non-production processes has increased significantly in the last decade. In this paper processes that can be characterized by learning curves are modeled. The quality of such processes can be analyzed on the basis of the six sigma concept. In this paper two back office processes are analyzed. The processes are built up of simple repeated steps and incorporate some interruptions. The application of the model allows the calculation of the maximally permitted number of interruptions in the process if the preliminary determined norm is to be kept.

• PDCA – Hogyan tanul a szervezet?

  1-9

  Gurabi Attila

  Mátrai Norbert

  Megtekintések száma:

  411

  Egy szervezet (legyen az profitközpontú vagy versenyszférán kívüli) tudja, hova akar eljutni (jövőkép). Ez történhet szándék szerint megvalósult stratégia mentén, de lehet fokozatosan kifejlődő stratégia eredménye is. A stratégia vagy korábban kialakult minta szerint vagy új módon áll össze. A kudarc sokszor jobban hozzásegít a helyes út megtalálásához, mint a sikerek sorozata. Az elengedhetetlen, hogy a kudarcokból megszületett tapasztalatok beépüljenek a következő ciklusokba, különben újra és újra ugyanazok a problémák bukkannak fel, amelyek végül elkeseredéshez és feladáshoz vezetnek. A tanulás folyamatának kialakulásánál könnyebb az akadályok elhárítására összpontosítani, mint az ösztönzésre. A PDCA ismert technika erre, de mi az akadálya annak, hogy ezt megfelelően alkalmazzuk, illetve mi az akadálya annak hogy a szervezet a tanulási folyamatokon keresztül fejlődjön.

• Lean menedzsment evolúciója és a szervezeti tanulás

  251-259

  Gurabi Attila

  Mátrai Norbert

  Megtekintések száma:

  601

  A lean szemlélet egyre nagyobb teret hódít az ipar, szolgáltató szektor és a közszféra területén. A lean transzformáció érettségi szintje és a felhalmozott tudás szempontjából a lean szemléletet alkalmazó szervezetek között jelentős különbség tapasztalható. A módszerek, technikák alkalmazási lehetőségei széles skálán mozognak, azonban miden szervezetben – függetlenül a működési szektortól és a lean érettség szintjétől – van két közös feltétel, amely alapvetően meghatározza a lean fejlődés sikerét: a lean szemléletű vezető és a tanuló szervezet. A lean szemléletű vezetés nem szektor vagy módszerfüggő, nem kell hozzá egy már felépült lean szervezet. A szervezet tulajdonságaira nagy hatással van a vezetés szemlélete, de kérdés, hogy a teljes átalakuláshoz elég-e a vezetői akarat. Célkitűzés maga a lean szervezet, vagy az, hogy miként reagál a szervezeti egység vagy az egész szervezet a környezet változásaira? A lean szemléletű vezetés magatartásformái és viselkedési elemei minden nap és mindenhol alkalmazhatóak és folyamatosan támogathatják azt a törekvésünket, hogy valódi lean szervezetet alakítsunk ki.

• Vállalkozói képzés a 21. században a felsőoktatásban – lehetőségek, módszerek, jó gyakorlatok

  1-18

  Árváné Ványi Georgina

  Katonáné Kovács Judit

  Gál Tímea

  Popovics Péter

  Megtekintések száma:

  472

  A 21. század kihívásai a felsőoktatást is elérték és sürgős megoldásokat igényelnek. Európában a felsőoktatási intézmények által kínált vállalkozói kurzusok, programok átlagosan 10 éves múltra tekintenek vissza. Miközben az üzleti képzések ezen ága folyamatosan a legitimációjáért küzd, tisztán látszik az, hogy amit kínál a végzett hallgatók számára, az egy fontos előny a munkaerőpiacon és a gazdasági életben. Ezen tanulmány célja, hogy válaszokat adjon a következő kérdésekre: Miért olyan fontos a vállalkozói képzés napjainkban? Milyen módszertant használnak leggyakrabban a vállalkozó képzésben? Milyen eredményeket tudnak felmutatni a felsőoktatásban működő vállalkozói kurzusok? A kérdésekre a témához kapcsolódó legfrissebb szakirodalomból, esettanulmányokból és a Debreceni Egyetemen 2010 óta folyó Team Academy, csapatvállalkozói képzés alumni körében végzett primer kutatás eredményei alapján fogunk választ adni. A Team Academy Debrecen a Finnországban 1993 óta létező Tiimiakatemia oktatási módszert alkalmazza, amely egy innovatív oktatási módszertan. Kutatásunk eredményei alapján elmondható, hogy a vállalkozói készségek taníthatóságával kapcsolatos kihívásokra adható válaszok legfontosabb területei: a cselekvő tanulás, a motiváció, a közösségi és a csapatban tanulás, a coaching és a mentoring.

• Solid-Lattice Stem Optimization Design for Hip Implants

  39-46

  Castro Vera Kleber Leonardo

  Al-Jweijati Mustafa

  Megtekintések száma:

  398

  The goal of this study is analyzed and design a methodology to reduce stem mass, through topology and lattice optimization of a Ti-6Al-4V hip implant, meeting yield stress requirements. Four optimization cases were studied: Topology optimization (1), Lattice design 100% (2), Lattice design 50% (3), Lattice design 25% (4). Five load cases from a study were applied for each optimization cases: Combined (LC1), standing-up (LC2), standing (LC3), going up stairs (LC4), jogging (LC5). The optimized cases design reduced stem mass approximately by 30% (1), 5% (2) ,8% (3) and 2% (4), compared with the total stem hip Ti-6Al-4V implant.

• Egyetemi hallgatók motivációs és személyes kompetenciáinak statisztikai vizsgálata főkomponens és klaszteranalízissel

  365-374

  Nagy Richárd

  Balogh Péter

  Megtekintések száma:

  204

  A kutatás célja a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszakos illetve gazdasági agrármérnök mesterszakos hallgatók tanulási motivációjának és személyes kompetenciáinak statisztikai vizsgálata, amely legfőbbképpen a kései „Y”-generáció jellemzőit, kihívásait összegzi és mutatja be. A sikeres diplomás munkavállaló feltétele nem kizárólag a felsőoktatásban megszerezhető tudás minőségi elsajátítása, hanem a jó személyiségjellemzők illetve a külső feltételek megléte. A primer adatgyűjtés egy kérdőíves megkérdezésen alapul, amelyet 121 fő töltött ki. A kérdőívben a válaszadóknak értékelniük kellett a tanulási motivációjukra ható tényezőket illetve a személyes kompetenciákra vonatkozó állításokat. Az elemzés főkomponens analízissel és klaszterek alkotásával valósult meg. A klaszterek alkotása K-means klaszterezési eljárással került végrehajtásra. A személyes kompetenciákat vizsgálva 5 különböző főkomponens került elkülönítésre a Belbin-féle csoportszerepek alapján: megvalósító, elnök, forrásfeltáró, palánta és serkentő. Az öt főkomponensből négy klaszter került kialakításra. A tanulási motivációra ható tényezők vizsgálata során 4 főkomponens került elkülönítésre: megfelelési és teljesítési kényszer, kapcsolatépítés és szórakozás, képzés hasznosítása a jövőben illetve az anyagi függetlenség elérése. Klaszterek képzése nem volt megvalósítható, mert az eljárás szignifikancia értéke minden csoportképző ismérv esetén p>0,05.

• Heutagógiai módszerek alkalmazása a vállalkozói képzésekben

  364-373

  Gál Tímea

  Kovács Bence

  Árváné Ványi Georgina

  Megtekintések száma:

  128

  Kuit és Fell (2010) szerint az oktatóknak ma az a feladata, hogy a tanulóknak az élethosszig tartó tanulási készségét fejlesszék, akik képesek arra, hogy hatékonyan és kreatívan alkalmazzák a készségeiket és a kompetenciáikat az új helyzetekben egy állandóan változó világban. Kamenetz (2010) szerint ma már sem a pedagógiai, de még az andragógiai oktatási módszerek sem megfelelőek arra, hogy felkészítsék a tanulókat a munkahelyen való helytállásra, ezért sokkal inkább egy önirányított és önmeghatározott megközelítés szükséges, amelyben a tanuló reflektál arra, hogy mit és hogyan tanult meg, és amelyben az oktató megtanítja a tanulót, hogy hogyan tanítsa önmagát. A heutagógia koncepciója olyan alapelveket és gyakorlatokat nyújt, amelyek választ adhatnak a fentiekben felsorolt kihívásokra a felsőoktatásban. A szerzők tanulmányukban azt vizsgálják, hogy hogyan adaptálhatóak a heutagógiai módszerek a vállalkozói kurzusokon és hogyan értékelik a hallgatók ezeket a kurzusokat.

• Mi a függvény? -középiskolásoknak tartott foglalkozás tapasztalatai

  560-570

  Szanyi Gyöngyi

  Megtekintések száma:

  131

  Az EFOP-3.6.1-16-2016-0002200022 „Debrecen Venture Catapult Program” keretében foglalkozást tartottunk középiskolás korosztálynak többek között abból a célból, hogy egy olyan matematikai fogalmat alakítsunk, mely nemcsak a természettudományok, hanem a műszaki tudományok művelésében is kiemelkedő fontossággal bír. Számos műszaki probléma megoldásához szükséges, hogy a tanulók birtokolják a függvényfogalom tartalmi jelentését, azaz olyan fogalomképzettel rendelkezzenek, mely kölcsönös kapcsolatban van annak definíciójával, továbbá tudjanak váltani a függvény különböző reprezentációi között. A kidolgozott foglalkozás a mindennapi életben, valamint a műszaki területeken is megjelenő kapcsolatok vizsgálatával alakítja a függvényfogalmat egyéni és kooperatív tanulási módszerrel.

• A családi háttér és a munkaerő-piaci sikeresség összefüggései

  88-97

  Pirohov-Tóth Barbara

  Kiss Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  399

  Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a diplomás (abszolutóriumot szerzett) pályakezdők társadalmi hátterét képzési területek szerint. Ennek során nagy hangsúlyt fektetünk a szülők iskolai végzettségére és a család anyagi helyzetére vonatkozóan, hiszen e tényezők szignifikáns hatást gyakorolhatnak a fiatalok tanulási lehetőségére, attitűdjére, valamint szakmai pályafutására. Kutatásunk elméleti részében fontosnak tartjuk ismertetni a hazai és nemzetközi szerzők szocio-ökonómiai helyzettel kapcsolatos tapasztalatait. Ezt követően a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2015-ös adatbázisa kiváló lehetőséget nyújtott számunkra, hogy a 34 felsőoktatási intézmény által gyűjtött komplex adatokat tanulmányozhassuk. Elemzésünk során rávilágítottunk a különböző tudományterületek végzettjeinek eltérő szocio-ökonómiai hátterére. Kutatási eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdagabb családokból származó fiatalok előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, magasabb jövedelemre tesznek szert, szemben az alacsonyabb társadalmi státuszú szülők gyerekeivel.

• A klaszter, mint tanuló szervezet

  313-330

  Leskó Anett Katalin

  Megtekintések száma:

  140

  Globalizálódó világunkban, ahol a KKV-k egyre inkább részeseivé vállnak a nemzetközi piaci versenynek, a klaszterek szerepe a cégek versenyképességének támogatásában meghatározó. Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az érdeklődés az innovációs klaszterek iránt, mely mögött részben az a felismerés húzódhat, hogy a vállalatok versenyelőnyét nem csupán a saját kompetenciái, erőforrásai jelentik, hanem a földrajzilag közeli üzleti környezetében fellelhetőek is. Ahhoz, hogy a klaszterek eredményesen tudjanak működni, bizonyos egyéni és szervezeti kompetenciákat birtokolnia kell. A hatékonyan működő klaszterekre tekinthetünk úgy, mint tanuló szervezet, hiszen az egyének törekednek képességeik folyamatos fejlesztésére, a közös tanulás képességének elsajátításában motiváltak, kollektív elképzelések, közös célkitűzésekés és azok megvalósítására való törekvés jellemzik. A tökéletes tanuló szervezet rendelkezik a folyamatos innováció teremtő képességgel, melyhez nagymértékben hozzásegíti a folyamatos tanulási folyamat, amely új tudást és magatartásváltozásokat eredményezve, hozzásegíti a környezeti változásokhoz való alkalmazkodását. A tanulási folyamatok esetében fontos szem előtt tartani, hogy legalább olyan ütemben tanuljuk, fejlődjünk, amit a környezeti változások megkívánnak. A készségek, képességek, a klaszterszintű együttműködés szempontjából azért töltenek be kiemelt szerepet, mert ha a partnerek nem rendelkeznek a kooperációhoz szükséges kompetenciákkal, akkor az együttműködés lehet bármennyire előnyös, az nem lesz eredményes, hiszen csak korlátozott működésre lesz képes. Miként segítheti elő a „Tanuló szervezet-ként” való viselkedés a klasztert, hogy a szükséges kompetenciákat megfelelő szinten birtokolja? A cikk vezérfonalát a klaszterek eredményes működéséhez szükséges kompetenciák beazonosítása, valamint a klasztereken belüli tudásmenedzselés, tudásmegosztás megvalósulásának vizsgálata adja.

• Analysis of Thermal Degradation in the Annealing Process of Colored Parts Built by Extrusion-Based 3D Printing

  124-133

  Castro Vera Kleber Leonardo

  Santana Leonardo

  Lino Alves Jorge

  Megtekintések száma:

  366

  With the ever-increasing request of light materials, poly lactic (acid) PLA, have got much in consideration. Low-cost PLA materials have risen its use. Those possess some benefits but nevertheless insufficient mechanical strength. The printed PLA objects have a stumbling block for practical applications. Thus, annealing is an interested alternative to make 3D printed objects strong. This thermal treatment can significantly develop investigational studies and offer technical data. Hence the purpose of this paper is study and discuss how to increase the flexural strength through annealing process. Geometry distortions and color degradation will be analyzed. Differential Scanning Calorimetry, Taguchi Method (TM) and variance (ANOVA) were applied as part of the design experiments and analysis. Twenty-seven printed specimens were tested and factors as temperature, time and color were selected.

• Mérnöki és innovációs készségek fejlesztése

  364-369

  Nagyné Kondor Rita

  Sipos Dóra

  Megtekintések száma:

  147

  A mérnöki tudományok tanulásában és oktatásában rendkívül fontos szerepet játszanak a megfelelő szintű téri képességek. Kutatások szerint a térszemlélet szoros kapcsolatot mutat a természettudomány, a technológia, a mérnöktudomány és a matematikai készségek fejlődési szintjével. Számos mérnökhallgatónak gondot okoz a matematikai és térgeometriai feladatok megoldása, a matematikai modellek gyakorlati alkalmazása, ezért lényeges e képességek fejlesztése. Foglalkozásunkon az általunk e célra fejlesztett eszközökkel, feladatokkal történik a mérnöki és innovációs képességek fejlesztése.