We have studied the tensile-impact strength of the magnesium catalysed cast polyamide 6 (PA6) rods according to the EN ISO 8256:2004 standard. The purpose of our investigation was to follow: the mechanical properties of rods are mapped beside same casting technological process in case of different diameters. We have compared the received results with each other than have sought disparities. We examined cylindrical product (rod) in seven dimensional steps in diameter ranging from 40 mm to 300 mm. We have determined that the semi-finished products can be divided into two groups typically in case of their tensile-impact strengths in this size range. The tensile-impact strength is higher in case of the rods with a diameter of less than 100 mm and it is smaller in the larger dimension range. Therefore, the smallest tensile-impact strength can be established in case of the natural semifinished PA6 rods that each rod accomplishes independently of size. However, a range can be determined, which the tensile-impact strength values of product are separated according to the manufacturing size

In this article, tribological tests of Polyamide 6 (PA 6), Ultra High Molecular Weight Polyethylene (UHMW PE) and Polyoxymethylene copolymer (POM C) by a new testing method is introduced. The tribometer used in the test is capable for pin-on-disc measuring within all possible layout known in tribology practice, otherwise can be modified into special model of fatigue sliding test. The pin was a specimen made from examined materials, always in contact with a rotating metal disc under a normal load, which is usually static. However, since vibration exists in every practical scene as an important phenomenon, for instance in turning process, we added vibration load into the test. The supplement load is generated by a special-designed vibrating machine. Then properties of examined materials can be studied more profoundly under vibration load. As a result, different value of friction coefficient in static and vibration load have been discovered and taken into comparison.

A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni szükséges az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiák termelésének és felhasználásának növelésére irányuló intézkedéseket. Számos tényező befolyásolhatja a megújuló energia felhasználását, mint többek között a gazdasági fejlettség szintje, a gazdasági szereplők környezettudatossága, az energiaimport-függőség mértéke, a városi lakosság aránya és a kormányzati támogatás jellege. Jelen tanulmányban fő célunk, hogy megvizsgáljuk milyen kapcsolat tárható fel a megújuló energiafelhasználás teljes energiafogyasztáshoz viszonyított aránya és az energiafelhasználás százalékában kifejezett nettó energiaimport között, valamint a megújuló energia említett mutatója és az egy főre jutó üvegházhatású gázok, valamint a humán tőke nagysága között az OECD országok adatait tekintve, 1990-től és 2014-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy negatív kapcsolat áll fenn a nettó energiaimport és a megújuló energiafogyasztás között, valamint az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás és a megújuló energiafogyasztás között. Ugyanakkor pozitív kapcsolatot találtunk a humán tőke meghatározott szintjét elérő energiaimportőr országok tekintetében a humán tőke mértéke és a megújuló energiafogyasztás között.

A mezőgazdaság számára a precíziós gazdálkodás jelentheti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és a környezetterhelés mérséklésével. A precíziós gazdálkodás statisztikailag igazolható többletet termel hozamban, bevételben, eredményben, de nem azonnal. A többletjövedelem potenciál 20-50% között várható. A precíziós gazdálkodásra főként azért térnek át a gazdaságok, hogy tehermentesítsék a dolgozókat. Sok gazdálkodó azonban még mindig tart az új technológiával működő eszközök használatától, pedig a mezőgazdaságban is megkerülhetetlen lesz az informatika alkalmazása. A technológia alapvetően drága, még nem elterjedt, sőt a gazdák a fokozatosság elvét követve csupán néhány technológiai elemet használnak, ráadásul az óvatosság jegyében a technológia mezőgazdasági területük csak egy részére terjed ki. A gazdaságoknak tehát meg kell tanulni a korábbinál precízebben gazdálkodni, nem csak a termőföldön, hanem fejben is.

Diagnosis of bearings with advanced methods gained remarkable roles in the previous years. This article focuses on the manufacturing defects and methods to reveal and classify them. During manufacturing several faults could emerge because of the grinding operation, tool wear and chatter vibration. Inproper handling of the bearing parts because of the collosion to each other and the storing box that causes deformation. To reveal these problems several methods are applied in industry. For deeper surface analysis nitric acid can be used to initate the finished surface of the roller then natrium-carbonate that nautralize the elements. Vibration analysis in its standard Fourier form is not a new achivement but other mathematical tools could be applied to condition monitoring such as wavelet transform. It is an efficient tool for analyzing the vibration signal of the bearings because it can detect the sudden changes and transient impulses in the signal caused by faults on the bearing elements. In this article five different wavelets, Daubechies, Gaussian, Coiflet, Mexican hat, Meyer are compared according to the Energy to Shannon Entropy ratio criteria to reveal their efficiency for fault detection.

Automotive rubber products are subjected to large deformations during working conditions, they often contact with other parts and they show highly nonlinear material behavior. Using finite element software for complex analysis of rubber parts can be a good way, although it has to contain special modules. Different types of rubber materials require the curve fitting possibility and the wide range choice of the material models. It is also important to be able to describe the viscoelastic property and the hysteresis. The remeshing possibility can be a useful tool for large deformation and the working circumstances require the contact and self contact ability as well. This article compares some types of the finite element software available on the market based on the above mentioned features.

Ebben a cikkben DP600 jelű acélok klincs kötését vizsgáljuk kísérleti és szimulációs úton. A klincs kötés egy bélyeg és matrica szerszámpár segítségével, képlékeny alakváltozások során hozható létre vékonylemezek között. A lemezeket a bélyeg adott erővel a matricába nyomja. Az eljárás gyakorlatilag egy sajtolva lemezalakító technológia, amely a szerszámok geometriájának megfelelően hozza létre a kötést. A folyamat során a lemezek képlékeny alakváltozást szenvednek, és a kötésre jellemző „S” alakú alámetszés alakul ki.

Az életciklus költségnek fontos szerepe van a beruházási döntésekben a megújuló energia hasznosítására alapozott rendszerek esetén. Mivel a gépészeti rendszerek karbantartási költsége általában jelentős részét  teszi ki az életciklus költségnek, a karbantartási stratégia nagy hatással van a megtérülésre. Az ipari termelésben alkalmazott karbantartási technikákat (diagnosztika, állapotfelügyelet, adatfeldolgozás, integrált informatikai rendszerek, gépi tanulás, automatizált döntéshozatal) célszerű bevonni a megújuló energia rendszerek tervezésébe, alkalmazásuk esetén elérhetők azok az előnyök, melyek a termelő szférában mindennaposak. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy a karbantartási stratégiának milyen hatása van az életciklus költségre, és bemutatjuk a korszerű állapotfelügyeleti rendszerek alkalmazásából adódó előnyöket.

A világ számos helyén és hazánkban is gyakori problémának számít, hogy a heterogén felépítésű felszín alatti rendszereket érintő szénhidrogén-szennyezések akár több évtizeden át is fennállhatnak. A kármentesítési eljárások során csak a porózus rétegek megtisztítása lehetséges, így a későbbiekben a vízzáró rétegekben visszamaradó szennyezés a koncentráció-gradiens megfordulásának hatására visszadiffundál a már megtisztított rétegekbe. Ezt a folyamatot rediffúziónak nevezzük, és eredményeként a kármentesítésen átesett rétegekben idővel újra megjelenik a korábbi szennyezés. Annak érdekében, hogy a folyamat végbemenetelét és a befolyásoló paraméterek szerepét jobban megértsük, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar laboratóriumában több méréssorozat is kivitelezésre került egy, a rediffúzió modellezésére átalakított laboreszközzel, a DKS-permeabiméterrel. A kísérletek során a DKS-permeabiméterbe mesterségesen elszennyezett talajminták kerültek beépítésre, melyből a rediffúzió révén kioldódó szennyezőanyag-koncentrációkat spektrofotometriás mérésekkel követtük nyomon.

A „hulladékból energia” kutatások és megvalósítások fontosságát a mai modern, körforgásos gazdaság megteremtésére törekvő társadalmakban nehéz túlbecsülni. A Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetben ilyen irányú kutatások már közel két évtizede folynak több irányban. A tanulmány e témakörben végzett kutatásokról, valamint azok eredményeiről számol be: másodlagos tüzelőanyag előállítása települési szilárd hulladékokból, hulladékok biogázosítása, biomassza brikettálása, valamint folyékony üzemanyagok előállítása.

Az eleveniszapok mikrobaközösség-összetételét kaotikusnak, és többnyire kiszámíthatatlannak hitték, azonban az elmúlt évtizedekben végzett tanulmányok kimutatták, hogy specifikus, és gyakran kiszámítható véletlen és nem véletlen tényezők lehetnek felelősek a mikrobaközösség-szerkezetéért. Tanulmányunkban egy nagy- és két kisméretű illetve -terhelésű szennyvíztisztító telep eleveniszap mintáinak összehasonlító értékelését végezzük el. Munkánk során 14 hónap adatait dolgoztuk fel. A minták elemzését illetve az adatok feldolgozását követően fény derült a közösség diverzitására. A statisztikai eredmények azt mutatják, hogy a nagyobb telep változatosabb életközösséggel rendelkezik.

Napjainkban a felszíni vízfolyások és azok árterei, holtágai ökológiai folyosóként működnek, emellett turisztikai szerepük sem elhanyagolható. Ahhoz, hogy ezeket a területeket fenntarthassuk a jövő nemzedékei számára, szükség van állapotuk folyamatos monitorozására, illetve javítására. Az árterek és holtágak környezeti jellemzőit elsősorban vizük és üledékük vizsgálatával tudjuk jól leírni. Terepi mintavételezéseink területe a Dunával közvetlen kapcsolatban lévő dunaújvárosi Szabadstrand üledékéből kotrással kialakított iszap meddő, amelyet 2009-ben hoztak létre. Az elmúlt évek alatt ezen az ártéren faültetés történt, de emellett jelentős gyomnövényzet is megtelepedett. Kutatásunk fő célja egyrészt az iszapmeddő nehézfém tartalmának monitorozása, másrészt pedig a rajta gyökerező növények nehézfém akkumulációjának vizsgálata volt. Az egykori folyóvízi üledéken megtelepedett növényfajok közül a lórom, vagy lósóska (Rumex obtusifolius L.), angol perje (Lolium perenne) és parti sás (Carex riparia) nehézfém tartalmának kimutatására került sor. A növényzeten belüli nehézfém akkumuláció meghatározásával ezen toxikus elemek növényi részek közötti megoszlását tártuk fel.

Mindennapi életünk egyik legfontosabb eleme az energia, azonban, ennek mértéke folyamatosan csökken. Ezért tanácsos a hagyományos energia mellett megújuló energiákat alkalmazni. A megújuló energiaforrások több figyelmet érdemelnek az energiamenedzsment területén, ugyanis a részarányuk egyre növekszik, bár százalékuk kicsi. Jelenleg, Magyarország és az Európai Unió energiapolitikájának iránymutatásai azt a célt tűzték ki, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását növeljék. Ezek a direktívák hozzájárulnak a környezeti és éghajlatvédelmi célok eléréséhez, munkahelyek teremtéséhez, területi- és városfejlesztéshez, valamint az energia importtól való függőség csökkentéséhez. A cikkemben be szeretném mutatni az energiagazdálkodás területén alkalmazott számításokat, valamint fel szeretném térképezni azokat az energiagazdálkodási összefüggéseket, amelyek előtérbe kerültek a lakossági energiafogyasztás vizsgálatakor.

A mai változó világban kiemelkedően fontos, hogy a szervezetek lépést tudjanak tartani a piaci trendekkel. A folyamatos fejlesztés szemlélete egyre jobban elterjed, és a döntéshozók fejlesztő tevékenységek iránti elkötelezettsége is folyamatosan növekszik. A szervezetfejlesztés kiindulópontja mindig az ember. A szervezetfejlesztés mindig egy mélyebb kutatómunkával, és modellalkotással kezdődik. Alapvető iránymutatásokat fogalmaz meg aszervezetfejlesztési paradigma. A legfontosabb és egyben a legnehezebb lépés az elemzés eredményének bevezetése. A leghatékonyabb, de a legidőigényesebb és egyben legköltségesebb megoldás a teljeskörű szervezetfejlesztés. A szervezet vezetése jelentős erőfeszítésekkel néz szembe, ha belekezd egy teljeskörű szervezetfejlesztési folyamatba. Tanulmányunk célja, hogy a szervezet elemzésével, és mérhető adatokkal alátámasztott javaslatokkal különböző fejlesztési lehetőségeket javasoljunk a vállalatvezetés számára, illetve, hogy az katalizátorként hasson az alkalmazottak körében megfigyelhető módosító törekvésekre.

Ebben az írásunkban egy általános emberi magatartást, a benyomáskeltést vizsgáltuk egyetemi hallgatók körében. Az embereket érdekli, hogy mások hogyan vélekednek róluk. Szervezeti szinten is előnyük származhat abból, ha mások pozitívan ítélik meg őket. E pozitív kép kialakítására tett erőfeszítés a benyomás menedzselés (Impression Menedzsment), melynek számos mérési lehetőségét kidolgozták már. Ebben a tanulmányban a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Bachelor in Business Administration and Management szak első éves külföldi hallgatói körében végeztünk kutatást az általuk alkalmazott benyomáskeltési stratégiákról. Elemzésünkben a Bolino és Turnley által kifejlesztett 22 kérdésből álló kérdőívet használtuk. Elemeztük, hogy mely stratégiák jellemzőek a vizsgált hallgatói csoportra és milyen mértékben? Vannak-e különbségek a férfiak és nők által alkalmazott stratégiákban, valamint a kulturális háttérből adódóan.

Folyamat-innováció módszere segít megvalósítani a termelési folyamatokban azokat a lehetőségeket, amelyek egyértelmű versenyelőnyt jelentenek. Alkalmazásával akár 30% feletti változás is elérhető a termelékenység növekedésében, valamint a költségek, készletek és átfutási idők csökkentésében. A folyamatfejlesztés során nincs szükség bonyolult módszerekre. A mindenki által használható, logikus, egyszerű eszközök ereje abban rejlik, hogy mindenki képes megtanulni, megérteni, alkalmazni, és gyors visszacsatolást adni a működésről. A napjainkban nyújtott lehetőségek jelentős változást hoztak a gyártórendszerek kialakításában, működtetésében. A kiberfizikai rendszerek megjelenése, a big data nyújtotta lehetőségek és a „dolgok internete” (Internet of Things) erőteljes kutatási potenciált jelenítettek meg a logisztikai, gyártási rendszerek hatékonyabb működtetésében. A hálózati együttműködésben rejlő lehetőségek, a gyártásban áramló anyagok nyomkövetéséből származó információk és a gépek közötti kommunikáció a gyártási folyamatok széleskörű optimalizálására adnak lehetőséget. A kutatás során bemutatott eszköztár nem csak a közvetlen termelésben használható, hanem az értékteremtő folyamat majdhogy nem minden része felbontható rutinszerű cselekvések sorrendjére, így a problémák okai elemezhető és a folyamat egyes részeinek fejlesztése könnyebben megvalósítható.

Some years ago at the MIDK2013 Conference [16] we presented a concept regarding the use of a new generation of computer programming novice languages (in fact, an environment, called ‘block languages’). We showed how we imagine the use of this kind of language for different ages and at different levels of education. Now we would like to present the results of our projects related to this concept and our psychological and pedagogical experiences. Furthermore we would like to present further tools to develop end-user programming skills from primary school to higher education.