Search

Search Results

• Thoughts on the relation between the right to life and the reasons for excluding criminal responsibility

  3-9

  Viktória Deák

  Views:

  277

  A modern polgári demokratikus berendezkedésű államokban az élethez való jog alkotmányos alapjog, mely a legnagyobb értéket, az emberi életet védi. Bár e jog elismerése és védelme megkérdőjelezhetetlen a modern társadalmakban, mégis számos esetben merülhet fel az élethez való jog korlátozhatóságának problematikája.

  Munkámban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az élethez való jog a jogellenességet kizáró okok tükrében korlátozható alapjognak tekinthető-e, avagy sem. Miután megvizsgáltam e jog megjelenését az Alkotmányban, illetve az Alaptörvényben, illetve megvizsgáltam a kapcsolatát a jogos védelemmel és a végszükséggel, arra jutottam, hogy ezek a jogellenességet kizáró okok kétség kívül az élethez való jog korlátait jelentik. 

  Az Alaptörvény újítása, hogy a jogos védelmet alapjogi szintre emelte. Az Alkotmány és a régi Btk. hatálya alatt sem volt vitás, hogy az élet ellen irányuló jogtalan támadás a támadó életének kioltása árán is elhárítható. A problémát az jelenti, ha az egymásnak feszülő jogi érdekek, a védett jogi tárgyak heterogének, mely eset fennállhat a tisztán vagyon elleni támadások esetén. Különösen problematikus az új Btk. által bevezetett szituációs jogos védelemnek az az esete, mely felhatalmazást ad a lakásba éjjel történő jogtalan behatolás esetén a behatoló életének kioltására. Mivel ebben az esetben nem tisztázott, hogy a támadás az élet, avagy a vagyoni javak ellen irányul, véleményem szerint helyesebb lett volna meghagyni a bírói szabad mérlegelés lehetőségét.

  A végszükséggel kapcsolatban a bizonyos hivatást űző személyek megítélése a problematikus, ugyanis a törvény kizárja e jog hatálya alól azokat, akiknek a veszély vállalása foglalkozásuknál fogva kötelességük. Tekintettel arra, hogy mind a jogos védelem, mind a végszükség megengedhetőségének indoka az, hogy az emberi természettel összeegyeztethető, jómagam nem látom indokát annak, hogy ebből a jogból bárki is ki legyen zárva.

• To apply or not to apply, that is the question The inter-temporal applicability of EC Law in the ’new’ Member States after accession

  Lóránt Havas

  Views:

  115

  Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos jogi kérdést vet fel, amelyek közül az egyik az acquis communautaires időbeli alkalmazásához köthető. Pontosan melyik pillanattól és mely ügyekre alkalmazzuk az új jogrendet? A Csatlakozási Szerződésekben ez a kérdés a következő módon nyert szabályozást: „A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények (…) által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.”

  Az így kimondott alapelv alkalmazása azonban nehézségekbe ütközhet, mégpedig az olyan jogi szituációkban, amelyek a csatlakozást megelőző periódusban jöttek létre és jogi hatásaikat vagy azok egy részét már a csatlakozás utáni közegben fejtik ki. Az ilyen helyzetek egy részére még a csatlakozást megelőző jogrend szabályait kell alkalmazni (C-321/97 Andersson vagy C-302/04 Ynos), míg más esetekben (C-43/95 Data Delecta vagy C-122/96 Saldanha) a Közösségi jog alkalmazandó a csatlakozás időpontjától kezdődően. Az ezen esetek közötti különbségtételt szolgálják az Európa-jog időbeli alkalmazhatóságának szabályai, amelyeket az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából szűrhetünk le.

  A dolgozat sorra veszi az általam fontosnak tartott jogeseteket az 1973-ban eldöntött Westzucker ügytől egészen a 2006. januárjában, az Ynos v Varga János ügyben hozott ítéletig.

  A Metallurgiki-ban kimondott tétel szerint „a Közösségi jog ab initio és in toto alkalmazandó az új tagállamokra a csatlakozás időpontjától, ettől eltérni csak az átmeneti intézkedésekben előírt módon lehet”. A már említett Data Delecta vagy Saldanha esetekben úgy tűnhet, hogy az EB kiterjesztő módon értelmezi az alapelvet és olyan helyzetekre is előírja a Közösségi jog alkalmazandóságát, amelyek tényállásbeli elemei egytől-egyig a csatlakozás előtti periódusban valósultak meg; azonban az eljárás elhúzódása folytán a nemzeti procedurális szabályokat már a Közösségi jog fényében kell vizsgálni.

  Az Andersson ügy jelentős hozadéka a különbségtétel a már véglegesen rendezést nyert esetek (situation définitivement fixée) valamint a függő szituációk (situation continue en cours) között. Az előbbi esetekre a csatlakozás előtti szabályok, míg az utóbbira a csatlakozás utáni (európa-jogi) szabályok érvényesek.

  Az egyik első magyar döntéshozatali kérelem nyomán született Ynos ítéletben az EB úgy találta, hogy a kérdéses esetre nem a Közösségi jog az alkalmazandó. A Bíróság ítélete egyfelől illeszkedik az Andersson által meghatározott csapásirányba, másfelől azonban intő jelként is lehet értelmezni az “új fiúk” irányába. A minden korábbi csatlakozási hullámnál nagyobb léptékű 2004-es kibővülés után az Európai Bíróság talán nem véletlenül óvatosabban bánik az acquis alkalmazandóságának kérdésével.

• Patient’s right to self-determination and its interpretation in case law

  145-172

  Judit Zákány

  Views:

  403

  The aim of the study is to examine the patient's right to self-determination and the present issues of legal interpretation. The right to self-determination – along with the right to information – is one of the most important patient’s right. It ensures that the patient can be a well-informed person, who is not just a vulnerable subject suffering from lack of information. If this right prevails properly, the patient is able to make decisions based on his own interests and values during his medical treatment.

  The focus is on the narrower interpretation of the right to self-determination, namely the consent to interventions, as well as its limits and the exercise of the right by deputy decision-makers. In addition to the legal content and interpretation of the right, we consider it important to cite examples of recent case law from the last few years and to present the most significant findings. The examination of the right of self-determination is current and necessary, since the legal disputed related to this are still present nowadays, and the case law is constantly evolving in this area.

• Richterliche Unabhängigkeit und das Recht zum redlichen Verfahren

  58-85

  László Ravasz

  Views:

  463

  Die Studie versucht die Frage zu beantworten, in welchem Verhältnis die richterliche Unabhängigkeit zum redlichen Verfahren steht.

   

  Aufgrund der im Gerichtssystem verbreiteten Auffassung muss die richterliche Unabhängigkeit als völlig uneinschränkbar betrachtet werden, die richterliche Entscheidung kann auf keinem Fall bestritten werden und der Richter kann wegen der Urteilsfindung nicht zur Verantwortung gezogen werden. Gegenüber dieser Auffassung muss die im Grundgesetz verankerten Erwartungen der Partei und des Verfassungsgerichtshofs zur Sicherung oder Vermeidung des Rechts zu dem redlichen Verfahren und die gerichtliche organisatorische und die individuelle richterliche Verantwortung gegengestellt werden.

   

  In diesen Rahmen befasst sich der erste Teil der Studie mit dem Wesen der richterlichen Unabhängigkeit. Neben der Übersicht der Geschichte der Unabhängigkeit des richterlichen Organisationssystems und neben der Feststellung deren Vorhandenseins ergibt sich die Frage, dass die individuelle richterliche Unabhängigkeit in diesem System gewährleistet ist. Neben der geschichtlichen Übersicht der Gewährleistung der individuellen richterlichen Unabhängigkeit wird in der Studie auch die jetzige Lage vorgestellt. In diesem Zusammenhang scheint es möglich zu sein festzustellen, dass die individuelle richterliche Unabhängigkeit zur Zeit wegen dem Mangel der die individuelle richterliche Unabhängigkeit sichernden Garantieregel weiterhin nicht gewährleistet ist. Deren Vorhandensein wäre auch deswegen wichtig, weil das Recht zum redlichen Verfahren nur auf dieser Art zu gewährleisten ist.

   

  Zum Verstehen das Verhältnis zwischen dem Recht zum redlichen Verfahren und der richterlichen Unabhängigkeit ist die Kenntnis des Inhalts des Rechts zum redlichen Verfahren notwendig. Deswegen werden in der Studie die Grundsätze und Grundrechte zum Recht zum redlichen Verfahren aufgrund der jetzigen Rechtsprechung des Verfassungsgerichtshofs dargestellt. Dargestellt wird auch das Wesen des Rechts zur unparteiischen Urteilsfindung, zur redlichen Verhandlung und zur Beendigung des Verfahrens in sinnvollen Zeitrahmen. Ohne den Anspruch auf Vollständigkeit werden in der Studie neben der Bestimmung des Inhalts der oben erwähnten Grundrechte auch die gerichtliche Rechtsanwendungs- und Rechtsinterpretierungsprobleme dargestellt, weswegen sich die Verletzung des Rechts zum redlichen Gerichtsverfahren ergeben kann.

   

  Bei der Verletzung des Rechts zum redlichen Verfahren ergibt sich das Problem, mit welchen Reparationsansprüchen sich die beschädigte Verfahrenspartei an die Gerichte wenden kann bzw. welche Chance die Rechtsdurchsetzung dieser Ansprüche zur Zeit im jetzigen Gerichtssystem hat. In diesem Zusammenhang werden die Bestimmung der Funktionsform als verantwortungslose Organisation und die Ursachen der Qualifizierung des Gerichtssystems als verantwortungslose Organisation in der Studie behandelt.

   

  Das Funktionieren als verantwortungslose Organisation ist hinsichtlich des richterlichen Organisationssystems sehr gefährlich. Das Gefährlichste ist die Erscheinung der offenen Korruption an den Gerichten. Die möglichen Folgen des Vorhandenseins der Korruption und des Funktionierens als verantwortungslose Organisation werden in der Studie ebenfalls dargestellt.

   

  Der Autor arbeitet auch zur Zeit als Richter am Komitatgericht Szeged. Das Hauptziel der Studie war, die Aufmerksamkeit auf die Anomalien der Rechtsanwendungstätigkeit der Gerichte zu richten. Zur Bewahrung des Ansehens der Gerichte ist die Beseitigung dieser Probleme unbedingt notwendig, deswegen sind die darzustellen und die Forschungen fortzusetzen.

• The rights and obligations of the researcher related to the inventions of the Higher Educations Institutions from the viewpoint of the Hungarian and German (Berliner and Bavarian Law)

  105-134

  Tamás István Stipkovits

  Views:

  229

  With the emergence of academic capitalism, the social purpose, functions and internal structure of higher education institutions have also changed. The reforms in the USA have led to the change of narrative in many European countries related to the question what kind of role should that higher education institutions play? Between the traditional functions of teaching and research, shall the higher education institutions take part in economic activities mainly through the exploitation of innovation generated within the higher education institution. The rights and obligations of the researcher in the relationship between higher education inventions have particular importance in order to ensure that they are exploited as effectively as possible. The present study aims to describe the rights and obligations of researchers in higher education institutions. After taking into account the specific situation and tasks of higher education institutions, the study will turn to the individual aspects of academic freedom and explain the specific rights and obligations of researchers in the field of patentable inventions produced in the course of their employment, which are different from the general rules. The study attempts to compare Hungarian and German law, thus, with regard to the German federal system, the study takes Berlin and Bavarian law as the reference point for the national legislation. The study draws conclusions as to how domestic law could help to motivate the researcher to transfer knowledge more efficiently, thereby increasing the intensity of results from the academic sphere.

• The discovering of emotions : – the Law and Emotion Scholarship in Legal Theory

  47-53.

  Zsófia Dóra Kovács

  Views:

  289

  The ’ideal judge’ does not know emotions. Sitting on the bench, the ideal judge is capable to exclude every emotion and making decisions completely objectively and rationally. In legal philosophy until the past few decades, the before mentioned ideal was prominent and still is to this day. However from the 60s in the Anglo-Saxon legal thinking, mainly in the United States of America, a change in perspective started to begin. There was a rapid development of movements that appraised the law and the phenomenons of law from an interdisciplinary point of view. The Critical Legal Studies movement became an independent direction within legal philosophy. Furthermore, there was great progress in the scientific study of emotions. In this area, both psychology and neurosciences achieved serious results. All of these elements together provided a base for the emergence and development of the Law and Emotion Scholarship. This emerging interdisciplinary field brings together scholars from law, psychology, classics, economics, literature and philosophy all of whom have a defining interest in law’s various relations to our emotions and emotional life. My research primarily focuses on the scholarship findings on judicial decision-making, studying how emotions can play a role in the judicial decision-making process. Because the scholars part of the Law and Emotion Scholarship – paying attention to the reality of the everyday life of judges – doubting the idea that emotionless judging is a genuine possibility.

• Regulatory issues of intellectual property rights

  27-33.

  György Csécsy

  Views:

  344

  The study finds that the regulation of intellectual property is dominated by civil law rules. The old Civil Code expressed the correlation with the law of intellectual property and regulated the legal protection of know-how, however, the legal material could be found in the separate legal acts organically related to it. The new Civil Code, Act V of 2013 is no longer entitled as intellectual property rights but “copyright and industrial property rights”, and know-how has been protected as a form of trade secret. The homogeneous nature of copyright is broken by Act XCIII of 2016, which provides for collective rights management. In the field of industrial property protection, the most problematic legal institution was know-how. The LIV Act of 2018, which was born after the rules of the new Civil Code, opens a new chapter in the regulation of know-how. In this connection, the law transposes Directive 2016/943/EU into the Hungarian law. The legislator therefore chose the solution that it has incorporated the new conceptual approach, legal institutions, and rules of procedure for the protection of business secrets into national law not by creating them in the Civil Code but by creating new legislation. In this way, the private secrets of natural and legal persons will continue to enjoy the protection of personal rights, while trade secrets and know-how will enjoy protection based on the logic and sanction system of intellectual property protection.

• Problems Concerning The State As a Legal Entity

  László Pribula

  Views:

  173

  Az állam a polgári jog egyik leggyakrabban szereplő jogalanya. A klasszikus magánjog egyik alapvető elve, hogy a jogalanyok között a jogképesség szempontjából nem tehető különbség (azaz valamennyi jogalany jogképessége egyenlő, feltétlen és általános), hiszen a polgári jog az egymásnak mellérendelt jogalanyok vagyoni és bizonyos személyi jogviszonyait tárgyalja. Az alapelvet azonban a szocialista jogi felfogás nem osztotta, hiszen az állam kiemelt jogalanyisága az egyébként klasszikus magánjogi alapokon (is) nyugvó Polgári Törvénykönyvbe is belekerült. Ennek értelmében a jogi személyek csoportjától eltérően – ahol a főszabály a korlátozott, tehát a feladathoz kötődő jogalanyiság volt – az állam volt a természetes személyek körén kívül eső egyetlen olyan jogalany, amelyik jogképessége korlátlan volt, lévén az államnak nincs behatárolt feladatköre. E felfogás a rendszerváltozás után túlhaladottá vált, azonban mintegy tíz évig tartott az államra vonatkozó Ptk. anyag „rendbetétele”. Az állam jogalanyiságának kiemelt vagy a többi jogalannyal azonos szerepének egyik nagy próbatétele volt a metróper, ahol lényegében két felfogás küzdött egymással: az egyik szerint az állam ugyanolyan feltételekkel vállal polgári jogi kötelezettséget, mint bármely más jogalany, a másik szerint az állam kötelezettségvállalása a költségvetési törvény keretei által behatárolt. Ez a két felfogás különbségét jól mutatják a metróperrel kapcsolatos ítéletek. A Ptk. legutóbbi, ez irányú módosítása ugyan igyekezett e kérdést részben rendezni, de hosszú évekig még sok jogvita várható az állam jogalanyiságával kapcsolatban.

• Overview of the Case-Law of Article XX of the Basic Law of Hungary with an Outlook for the UN Indicator of Direct Applicability

  25-37

  Bernadett Falusi

  Views:

  327

  The right to health as a human right still faces the dilemma of justiciablity. In order to overcome this obstacle, the qualitative indicator of ’direct applicability’ was introduced within the monitoring mechanism of the International Convention of the Economic, Social and Cultural Rights in 2009. This seems to be potential as a next generation indicator in the legal aspect of realization of the right to health according to László Buza, who declared that the programmatic norms of international human rights law are in need to be evaluated to reach the status of real norms. In this respect, I made research into the Basic Law of Hungary with particular attention to Article XX within the practice of the Hungarian Constitutional Court. Besides the tenth anniversary of the acceptance of the Basic Law, the recent practice of the Constitutional Court has not been reflected in state reports yet. This research is further based by the statement of the Constitutional Court, namely it is committed  in examining the relevant international and regional legal and policy aspects. To the aim of research, I investigated the ’direct applicability’ indicator as interpreted so far by the Constitutional Court and its obstacles with particular focus on the right to health and right to health care, supplemented with the aspect not indicated in state reports.

• On Law as a Multidisciplinary Phenomenon

  42-50

  Jenő Szmodis

  Views:

  170

  A cikk bemutatja a jog fogalmi elemzésének korlátait, és a jog funkcionális és multidiszciplináris megközelítésében rejlő lehetőségeket. Vázolja a jogfilozófia történetének néhány állomását, és hangsúlyozza a jogfilozófia multidiszciplináris tendenciáinak terjedését. Megvilágítja a különböző tudományos megközelítések néhány összefüggését a római jog vallásos gyökereire vonatkozó egy konkrét kutatás alapján. Végül vázolja a multidiszciplináris jogi kutatások vertikális és horizontális struktúráit, amelyek az ontológiai szinteken és a speciális kutatási érdeklődéseken alapulnak.

• Family businesses and shareholders' agreements - possible links

  99-124

  Zoltán József Fazakas

  Views:

  206

  The concept of a family company is not defined in current law. In the case of companies in which members of a family have a decisive influence, it allows only a formal approach. However, in addition to the formal approach, the substance of the company, the specific nature of family interests and values, justify an examination of the company from other points of view, which allow not only the long-term commercial economic activity but also the specific nature of family relationships to be examined on the basis of company law. It is therefore of the utmost importance that family companies should reflect family relationships, the need to operate intergenerationally and protect the family nature of the company, and ensure the family's long-term prosperity. The combination of the formal and substantive elements makes it possible to conclude that family companies are special legal entities in which a particular family community has a decisive influence, has and represents specific interests and values, among which the protection of family assets, the aim of intergenerational operation and the safeguarding of the long-term well-being of family members are to be highlighted. The Civil Code provides for multiple means of achieving these interests, in addition to the classic instruments of company law, including the possibility of shareholders’ agreement.

• The evaulation of practical significance of the CISG and UPICC

  21-40

  Sándor Boros

  Views:

  481

  The main aim of the present study is to determine the real practical relevant and volume through the evaulation the United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods (CISG) and the UNIDROIT Principles of International Commercial Contracts (UPICC). In order to achive the mentioned aims, the study applies the results of the available empirical studies regarding to the CISG, whilst regarding to the UPICC, the study applies the available case law abstracts. In case of the Vienna Convention, it can be obviously stated that, the volume of practical application of the CISG is rather moderate, lags behind the success that the legal literature attributes to it, whilst under the results of revision the available case law in connection with the UPICC, can be declared that, the UNIDROIT Principles mainly promotes the interpretation and completion of the national law and also the international legal instruments, the contracting partie’s intend to apply firstly the UPICC as substantial law, is rather low. Furthermore the study also pay attention the CISG and the UPICC influence to the national law legislation, and declares that, both legal instruments have a huge impact to the national law making. 

• Joghatóságok áthidalása: A kapcsolattartási jog érvényesítése a Brüsszel IIb rendelet alapján

  5-21

  Barbara Gönczi

  Views:

  237

  A kutatás a gyermekekkel való kapcsolattartás kérdését vizsgálja az új Brüsszel IIb rendelet kontextusában. A rendelet számos fontos újítást vezet be, amelyek megkönnyítik a nemzetközi válások kezelését, és biztosítják, hogy a gyermek jogai és legfőbb érdekei érvényesüljenek. A tanulmány kiemeli különös figyelmet fordít a külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására a nemzeti családjogban. Végezetül bemutatásra kerül egy közelmúltbeli kúriai döntés, amely fontos precedenst jelent a kapcsolattartási jog érvényesítése terén.

   

• Is the COVID-19 Really a Technical Question on the Part of the Attorney?

  5-19

  Judit Balogh

  Views:

  271

  Abstract: The COVID-19 pandemic has disrupted our daily lives in spring 2020. Many of the effects of the closures and home-working practices that accompanied the epidemic are still being felt in civil procedure today, whether positive or negative. On the positive side, the courts and authorities have recognised the potential of online communication, so that some of the proceedings can be moved online even in periods when there is no epidemic, saving time and energy. There are mixed views on the benefits of the fact that courts are ordering more only written preparation for the commencement of civil litigation proceedings than in the past. Lastly, it is negative that, to date, no satisfactory solution has been found for dealing with cases of absence due to sudden illness. This study examines the practice in the field of sickness absence: on the basis of an order of the Hungarian High Court (Curia) of February 2021, issued under the specific circumstances of a case of emergency, it seeks to shed light on the real content and role of the right to representation (and the substitution of the attorney) in civil proceedings.

• A szerzői jog büntetőjogi védelme és annak harmonizációja

  Gábor Herpai

  Views:

  91

  Without abstract.

• Historical overview of liability for materail effects and warranty regulations

  13-24

  Martina Bartha-Tóth

  Views:

  257

  The liability of material effects and warranty are classic legal institutions of civil law and they are both important in the field of consumer law. The present study essentially considers the regulatory system of these jurisdictions in Hungary.

  The review starts with the private-law cases, developed at the begining of the 20th century, wich legislative provisions finally remained outside of scope. Then the Code Civil of 1959 and the Code Civil of 2013 are assessed in the review. The study does not cover the examinition of the provisions of the lower level of legislation, such as the „ warranty based on legislation compulsorily”.

  The essay focuses mainly on identifying the specifities, potential shortcomings and the shortcomings of the regulatory models used in our country. It also seeks to find the points of turn and the points of motivations, of legal policy that have made significant changes in the lives of the legal institutions.

  On the bases of this reasoning, the next tematica is observed in the test. The first large structural element is described in a description of the 1900s, 1913 and 1928 private-law codices, wich have shown a significant similarity in terms of the legal institutions.

   

  Then it follows with the introduction of Code Civil of 1959. The point of view of the legal intitutions the code was modified only two times during its long term. The first modification was in 1977, the secound in 2003 with regard to the harmonisation of European Union law.

   

  Finally comes the summary of the current Code Civil, wich has enacted some innovations in the aspect of the topic. Altough previous legislation wich based on the harmonisation has not been required significant reforms.

• A fizetésképtelenségi jog nemzetközi és magyar fejlődéstörténete

  1-14

  Ágnes Dóra Alföldi

  Views:

  129

  Without abstract.

• A mesterséges intelligenciával generált munkák szerzői jogi vonatkozása – nemzetközi elemzés és javaslat Vietnam számára

  81-103

  Hong Nhung Pham

  Views:

  284

  A mesterséges intelligencia (AI) megalakulása óta számos újszerű jogi kérdés merült fel, különösen az AI által generált művekkel kapcsolatos szellemi tulajdonjogban. Ez komoly problémát jelent a fejlődő országok számára, amelyek közül az egyik Vietnam – egy olyan ország, amelyben a mesterséges intelligencia fejlesztése az elkövetkező időszakban a technológiai előretörés egyik sarokpontját jelenti. Míg Vietnám szomszédos országai, mint például Kína vagy Dél-Korea politikai szinten foglalkoztak ezzel a témával, az országban még nem került sor az erre vonatkozó jogszabály megalkotására.

  Ezért jelen publikáció két fő kérdésről ad elemző képet: lehetséges-e a mesterséges intelligencia által generált művek és a mesterséges intelligencia által generált művek szerzőjének szerzői jogi védelme a világ különböző joghatóságainak szemszögéből, egyúttal összehasonlítva a jelenlegi vietnami jogszabályokkal, hogy megfelelő javaslatokkal tudjon szolgálni az országnak az elkövetkező időszakra. Jelen publikációban a javasolt kérdések megválaszolásához doktrinális módszereket, esettanulmányokat és összehasonlító kutatásokat alkalmaztam. A tanulmány feltárta, hogy bár a vietnami jog meglehetősen hasonló a nemzetközi joghoz, néhány értelmezésbeli eltérés váratlan eredményekhez vezethet. Ezért egyes jogszabályok módosítása és a speciális irányadó dokumentumok létrehozása kulcsfontosságú tényezőknek tekinthetők a közeljövőben egy szilárdabb és szigorúbb, a mesterséges intelligenciát szabályozni kívánó vietnami jogi rendszer létrehozásához.

• Fragmentation and changes in Hungarian succession law

  81-103

  Tibor Kiss

  Views:

  494

  The right to inherit is recognized in the Fundamental Law, the detailed substantive legal rules are laid down in the Seventh Book of the Civil Code. In recent years, the legislator has formulated rules of substantive succession in other legislation beyond our private law code (the Civil Code). According to the Registered Partnership Act, the rules applicable to the spouse apply mutatis mutandis to the registered partner, which means that the registered partner is also a legal heir. The special rules for the acquisition of ownership of agricultural and forestry land by succession by will are laid down in the Land Traffic Act (Act CXXII of 2013). On 1 January 2023, a new law will enter into force (Act CXLIII of 2021), which will supplement the succession law provisions of the Civil Code in the case of joint legal intestate succession of undivided common ownership of agricultural land by several heirs. The designation of a public body to represent the State in succession matters is provided for in a separate ministerial decree. The present article analyzes how all these complex, fragmented regulations make it difficult to enforce the law and the extent to which it hinders the speedy execution of probate proceedings. The present article criticizes the fragmented regulation and proposes the integration of the rules of the separate laws into the Civil Code, as this could contribute to a more efficient application of the law.

• Academic freedom in the jurisprudence of the Hungarian Constitutional Court

  Petra Lea Láncos

  Views:

  119

  The change of political regime in Hungary has also brought about a democratic commitment to the constitutional guarantee of human rights and fundamental freedoms. Among other freedoms, academic freedom was redefined in positive constitutional law, and the stage for judicial interpretation was set. The Hungarian Constitutional Court has been in operation and delivering rulings for almost two decades now, also shaping the contents und guarantees of the fundamental right inherent in academic freedom. In the Court’s case law, academic freedom has been reflected upon chiefly in two aspects: first, from the viewpoint of the freedom of scientific research and the access to historic archives, bearing a great potential for the post-communist society in facing its burdensome history and dealing with past grievances and, second, as the guarantee of the autonomy of institutions of higher education, gaining relevance in the last few years in the light of the reformed Act on Higher Education. However, academic freedom has remained a neglected field of study of constitutional law scholars, and a detailed elaboration of this fundamental freedom has yet to be undertaken.The present article offers a brief insight into the jurisprudence of the Hungarian Constitutional Court related to the concept and scope of academic freedom. As an illustration, the recent case law related to the autonomy of institutions of higher education is introduced, with an attempt to sketch the judicially set guarantees and limits of this fundamental freedom.

• Unilateral determination of working time in the effective regulations of labor law

  63-80

  Szabó Mercédesz

  Views:

  360

  In most cases, law does not differentiate between various people in equal-level positions of a contract; during sales, the State has the same rights and obligations as the contracting private person.  Labor law is a specific field of law where one of the parties that are theoretically on equal level – i.e. the employee – is actually in a somewhat subordinated and obviously more exposed position. In the light of the foregoing, it is especially notable that there are some fields of labor right where the third way applies; parties are not equally positioned in terms of power; however, it is not the employee who gets legal assistance for the equality of opportunities, but the law itself supports their disadvantaged position.  Such situation is called the legal situation of unilateral power, and we aim to study to what extent it is present in Hungarian labor law and how advantageous or disadvantageous this it to the parties.  The field of law where one is likely to detect the traces of unilateral power is the legal regulation related to working time, which, therefore, is the subject of this study, and the definition of working time will hereinafter be looked into from the aspect of the employer’s unilateral right to establish employment. Unilateral power is basically not typical to be enforced in labor law, and therefore, working time-related regulations – that belong to the employer’s own discretion – form an exception in such respect. At the same time, the option of flexible work order provides an exception from the superiority of unilateral power, and therefore it is actually an exception to the exception. Such complex system, however, provides the option to make sure whether the enforcement of unilateral power is constructive in labor law, or it would be more reasonable to apply a more balanced system such as the principle of the employer’s ultima ratio as suggested by Guy Davidov. While noting that according to those described above, flexible work order poses some potential risks, too, in our opinion, it would be more efficient and social to set up a consensus-based system, which would also allow us to satisfy our obligation of European Union legal harmonization. Hungarian legislation, and labor law legislation in particular has numerous tasks to do in order to promote the solution of socio-economic problems, as well as to fulfill our obligations related to legal harmonization; in our opinion, the conclusions above confirm that making working time regulations more liberal is one of the major tasks of legislation.

• Farkas Csaba–Jenovai Petra–Nótári Tamás–Papp Tekla: Társasági jog. Szeged, Lectum Kiadó, 2009. 534 oldal

  23-25

  Krisztina Strihó

  Imre Szabó

  Views:

  234

  Without abstract.

• Interpreting freedom of contract in modern civil law

  Ágnes Enikő Béky

  Views:

  323

  A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban. A szerződéskötési technikák, a szerződések teljesítése, valamint a szerződéstípusok köre is új tartalommal telítődik. A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság négy fő aspektusa (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. A szerződő felek jogviszonyukat személyre szabottan alakítják, az e köré keretet építő kontraktus szabályait nagyfokú szabadsággal formálhatják. A szerződések jogának alapelve a modern jogrendszerek alappillére, azonban értelmezése, megítélése államonként és időszakonként változik. Ez a változás sosem tekinthető visszalépésnek, vagy az alapelv lényegi jelentését átértékelő, lerontó változásnak. Az azonban kétségtelen, hogy a szerződési szabadság alapelvi szintű elismertsége egyes nemzetek jogrendszerében valódi operatív alapelvként jogvitát eldöntő, joggyakorlatot fejlesztő mozgatórugó, míg más nemzetek jogalkotásában és jogalkalmazásában az állandóság megtestesítője e gyorsan változó jogi környezetben.

  A tanulmány a szerződési szabadság aspektusainak jelentéstartalmát elemzi a kontinentális és az angol-amerikai jogrendszerek írott szabályainak és jogalkalmazási gyakorlatának függvényében. A jogtudomány értelmezései, konkrét jogesetek szentenciái, valamint az írott jogforrások indokolása adja a tanulmány kiindulópontját. A szerződési szabadság korlátlan érvényesülését „lerontó” szabályok (pl. szerződéskötési kötelezettség, formakényszer, stb.) az alapelv céljának és létének fényében kerülnek vizsgálat alá. Az angolszász rendszerekben az alapelv által generált jogfejlesztő értelmezés a kontinentális jogok lassan változó szemléletével ütközik.

  A tanulmány célja, hogy a szerződési szabadság alapelvének funkcióját megvilágítva bemutassa azt a lineáris jogfejlődést az európai jogi tudományosságban, mely a mai tartalommal ismert alapelvet alkalmassá teszi a szerződések jogában fejlődést generáló és iránymutató szerepkör betöltésére.

• Az európai szerződési jog fejlődésének tendenciái

  43-52

  Éva Török

  Views:

  177

  Without abstract

• Questions around prescription by title

  81-89

  Tucsek Máté

  Views:

  525

  In this paper I am willing to introduce different aspects of the new institution of the Hungarian civil law, the so-called prescription by title. This young way of acquiring property was a novelty in the field of law and jurisprudence, and a novelty for entities as well. The law of property contains the most important and fundamental rules of private law, this is the reason why it is always ultimately important that the legislator and the exact purpose of the legislation has to be as clearly defined as possible, since this is what ensures the security of property transactions and guarantees the freedom and protection of one of the most ancient social institutions, property. By its unique nature, prescription has always been the subject of legal disputes, thus the arguments above are cumulative.

  The aim of this paper is to present the regulation of prescription by title, its dogmatic features, draw parallels with its ancestor in Hungarian legal history and an unusual foreign example, examine some relevant aspects of judicial practice and finally attempt to compose a possible  alternative regulatory technique.