Évf. 20 szám 3-4 (2023):

Megjelent February 17, 2024

issue.tableOfContents65f9073d9e5d8

Tanulmányok

  • Enhancing the Efficiency of International Trade: Exploring the Impact of Blockchain Technology on Letter of Credit within Existing Legal Frameworks
    5-25
    Megtekintések száma:
    16
    A letter of credit is a crucial document widely employed in international trade, primarily for payment purposes, and consequently imposes rights and responsibilities on the involved parties. The payment and fulfillment of obligations are among the most significant aspects in any contract. Among the payment methods in international transactions, the letter of credit is the most reliable and significant method due to its distinctive characteristics. Through the involvement of banks, a letter of credit ensures the secure guarantee of interests for both the seller and the buyer, alleviating their concerns. However, in light of advancements in international trade, it becomes essential to consider the impact of emerging technologies on payment methods in international business relationships. This commentary aims to investigate recent research on the utilization of Blockchain-based letters of credit, offering a comprehensive perspective on regulatory frameworks within this domain.
    After a detailed description of Blockchain structure for letter of credit and examining the use cases of Smart LCs, the research suggests that existing legal frameworks, such as the UCP, eUCP, ISP98, and UN LC convention, can serve as a basis for managing Blockchain-based LCs with necessary amendments. By integrating Blockchain technology and leveraging these frameworks, trade finance can benefit from increased efficiency, transparency, and security.

     

    en
    14
  • Felsőoktatási autonómia-viták, kérdések és válaszok a közigazgatás(tudomány) szemszögéből
    27-48
    Megtekintések száma:
    21

    Bár az egyetemi autonómia mindig is nemzetközi és a magyar tudományos vizsgálódások középpontjában állt, hazánkban a felsőoktatási autonómia kérdéskörét legtöbbször a jogszabályi változásokhoz kapcsolódóan vizsgálta a jogirodalom. 2020-tól kezdődően több magyar egyetem is a modellváltás útjára lépett, amely egyben fenntartóváltást is jelentett. Ezen változások éles társadalmi, politikai és jogi vitákat generáltak, amelyek egyik központi kérdése az autonómia volt.

    A felsőoktatási autonómia nemcsak a magyar narratívában meghatározó, hiszen a viták új lendületet kaptak, amikor a kérdés 2022. végén nemzetközi kontextusba került. A magyar rendszer unikális jellegű megkülönböztetésének indokoltsága a tudományos irodalomban is sok kérdőjelt vetett fel, különösen az autonómia nemzetközi fogalma alapján és más európai, így például a holland példával összevetve. A tanulmány a megkülönböztetés indokoltságára kérdez rá az autonómia nemzetközi fogalmát elemezve, valamint a magyar jogi folyamatokat vizsgálja a fenntartói irányítás szemszögéből, és összeveti azt különösen a holland példával.

     

    25
  • Civiljogi dogmatikai hiányosságok és jogalkotási hiátusok egy magánjogi jogszabályban: Rövid esettanulmány
    49-66
    Megtekintések száma:
    29

    A cikk az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok bérleti szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 383/2023. (VIII.14.) Korm. rendelet alapján esettanulmány jelleggel mutatja be, hogy a jogszabály számtalan olyan „jogi hibában” szenved, amely sérti a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit, és az alapvető polgári jogi dogmatikai elvekkel sem áll összhangban. Az esettanulmány részletesen ismerteti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény azon rendelkezéseit, melyeknek nem felel meg a kormányrendelet és bemutatja azt, hogy a pontatlan megfogalmazások milyen értelmezési problémákhoz vezetnek. Rámutat az írás azokra a magánjogi terminus technicus-okra, melyeket nem megfelelően alkalmazott a jogalkotó (a bérleti szerződés alanya, ellenszolgáltatás, érvénytelenség-hatálytalanság) és javaslatot tesz a szerző a hibák javítására, az egyes normatív rendelkezések pontosítására.

    29
  • Az előkészítő ülés és a bizonyítási indítványok szabályozásának jogtörténeti előzményei a hazai eljárásjogban
    67-94
    Megtekintések száma:
    24

    A hazai büntetőeljárásban a tárgyalás előkészítésének szakaszában közvetlenül a tárgyalást megelőzően megtartott előkészítő ülés alapvető céljai, hogy lehetőséget adjon a vádlottnak az ügyészség mértékes indítványát beismerő nyilatkozatával elfogadva befejezni az eljárást, egyébként pedig – amint annak neve is mutatja – hogy a vád és védelem számára lehetőséget biztosítson arra, hogy a bíróság előtt részt vehessenek a tárgyalás előkészítésében, és meghatározzák a későbbi bizonyítási eljárás fő irányvonalát. Annak érdekében, hogy megvizsgáljam annak az általános vélekedésnek az alapját, mely szerint az előkészítő ülésnek a hatályos büntetőeljárási törvényben történő ezen szabályozása példa nélküli újításnak tekinthető, az első, 1896-os bűnvádi perrendtartásunkig visszamenőleg áttanulmányoztam a kodifikált büntetőperrendtartásainkat és a kapcsolódó egyéb releváns jogszabályokat. Jelen tanulmányomban ezen vizsgálat eredményeit kívánom ismertetni, rámutatva arra a néhány szabályozási előzményre is, amely a jelenlegi előkészítő ülés jogintézményhez kapcsolódhat.

     

    32
  • Az (orvos)szakértői bizonyítás a büntetőeljárásban
    95-113
    Megtekintések száma:
    17

    A Be. a szakértői bizonyítás szabályait jelentős mértékben átalakította, így pl. az eljárások elhúzódása megakadályozása érdekében a szakértők kirendelésének és a szakvélemények értékelésének folyamatát a megfontolt és időszerű döntés érdekében észszerű mederbe igyekszik terelni. A törvény hatálybalépése óta eltelt idő már lehetővé teszi, hogy vizsgáljuk a jogalkalmazói gyakorlatot. Úgy vélem, hogy a legnagyobb változtatás a magánszakértői vélemény szabályozásából adódik, ami lehetővé teszi azt, hogy a terhelt illetve védője hasonló, a fegyverek egyenlőségének alapelvéből is következő jogosítványokkal rendelkezzen a büntetőeljárásban. Mindez pedig általánosságban is az eljárás tisztességességét erősíti, ami pedig garanciája lehet az anyagi igazsághoz is közelítő bírói ítéletek születésének.

    20
  • A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás aktuális gyakorlati kérdései
    115-137
    Megtekintések száma:
    24

    A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (Hke. tv.) a 2009. október 1-jei hatálybalépése óta összesen nyolc alkalommal módosult. A módosítások egyik részének indoka a gyakorlatban felmerült hiányosságok orvoslása, míg másik részének indoka az Európai Unió jogának való megfelelés volt. A Hke. tv. hatálybalépésétől eltelt csaknem másfél évtized okán indokolt áttekinteni, hogy a módosításokon túlmenően hogyan alakult e törvény alkalmazásának gyakorlata. Jelen tanulmány elsősorban a megelőző távoltartás bírósági – főként kúriai – gyakorlatának rövid bemutatására törekszik, kitérve arra, hogy melyek a kulcs elemek a hozzátartozók közötti erőszak fogalmának megítélésekor, milyen megállapításokat tett a bíróság, elsősorban a Kúria a távoltartás és szülői felügyeleti jog valamint a lakáshasználat összefüggéseiben, továbbá a Büntető Törvénykönyv alkalmazhatóságával kapcsolatban.

    37