A Btk. hatálybalépésével a jogalkotó szakított a közel hatvan évig tartó büntethetőségi korhatárra vonatkozó szabályozással. Bár a büntethetőséget a tizennegyedik életév betöltéséhez kötötte, de bizonyos személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén ezen korhatárt tizenkét évre szállította le és a büntethetőséget ahhoz kötötte, hogy az elkövetőnek az elkövetéskor rendelkeznie kellett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. A belátási képesség bár nem teljesen ismeretlen fogalom büntetőjogban, azonban a Btk. kodifikációját megelőző évtizedekben a büntetőjogi szabályozásban nem jelent meg és az új szabályozás bevezetése során sem került sor a belátási képesség fogalmának meghatározására. Mindezekre figyelemmel tanulmányomban áttekintést kívánok adni a büntethetőségi életkor szabályozásáról, különösen a szabályozás jogtörténeti változásairól, a belátási képesség fogalmáról, a belátási képesség vizsgálatához kapcsolódó rendelkezésekről, a belátási képesség vizsgálatával kapcsolatos bírói mérlegelés mozgásteréről, valamint egy konkrét büntetőügyhöz kapcsolódó 25/2022. (X.26.) Alkotmánybírósági határozatról.