Keresés

Keresési eredmények

• Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény egyes magánjogi aspektusai

  65-97

  Dúl János

  Megtekintések száma:

  203

  A tanulmányban az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényt vizsgálom meg, alapvetően azon rendelkezésekre fogok kitérni, amelyek a magánjoggal összefüggésbe hozhatók. A törvény megalkotásának célja a generációváltás megkönnyítése volt az agrárium területén, véleményem szerint az agrárgazdaságok átadásának hatékony eszközei lehetnek a gazdaságátadási szerződések, azt jelenleg azonban még nem tudni, mennyiben lesznek valóban alkalmazott módszerek, és mennyiben tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.

• A munkahelyi mediáció lehetőségei az Európai Unióban

  1-13.

  Balogh Aron

  Megtekintések száma:

  540

  A munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok világa olyan terület, ahol a konfliktusok és viták a működés elkerülhetetlen „velejárói”, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezenkívül a munkaügyi viták egyéni és kollektív szempontból is egyaránt megjelennek, ahol egyéni szinten a szemben álló felek a munkáltató és a munkavállaló, kollektív szinten pedig a munkáltató(k) és a és a munkavállalók csoportja, tipikusan képviselve egy szakszervezet vagy üzemi tanács által.

  Ha egy konfliktus vagy vita egyeztetés útján nem oldható fel, a jog vitarendezési mechanizmusokat kínál a résztvevők számára. Ennek okán számos jogi mechanizmus alakult ki a viták rendezésére, kezdve a klasszikus bírósági peres eljárást, amikor is a bíróság ítélete állapítja meg a vita eredményét, valamint a vitarendezés más alternatív formáit, például a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a békéltetés lehetőségét, ahol a felek képesek döntésre vagy egyeségre jutni az állam rendes igazságszolgáltatási rendszerén kívül.

  Az Európai Unió tagállamai különféle szabályokat vezettek be a munkaügyi viták rendezésére, amelyek mindenféle egyéni és kollektív vitára kiterjednek. Az alternatív vitarendezési módszereket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is támogatja. A 92. (1951) számú ILO Ajánlás, kifejezetten azt fogalmazta meg, hogy az önkéntes egyeztetést rendelkezésre kell bocsátani a munkáltatók és a munkavállalók közötti munkaügyi viták megelőzésének és rendezésének elősegítése érdekében. Az Európai Unió égisze alatt számos eszköz alakult ki annak érdekében, hogy kidolgozzák az alternatív vitarendezési rendszerek működésének alapelveit a vállalkozások és a fogyasztók közötti jogvitákkal összefüggésben. A fogyasztói viták alternatív rendezéséről szóló 2013/11 / EU irányelv („alternatív vitarendezési irányelv”) és az online vitarendezésről szóló 524/2013 / EU rendelet a fogyasztói jogvitákról („vitarendezési rendelet”) biztosította, hogy a fogyasztók a minőségi alternatív vitarendezési szervezetekhez fordulhassanak különféle fogyasztói/kereskedelmi jogvitáikkal, és létrehoztak egy EU-szintű online platformot is a fogyasztói viták rendezésére.

  A munkahelyi közvetítést (mediáció) széles körben és sikeresen alkalmazzák az Egyesült Államokban kizárólag foglalkoztatási célokra, mind a magán, mind az állami szektorban. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban az „employment at will” doktrína érvényes, ami alapvetően azt jelenti, hogy a munkaviszony gyakorlatilag bármikor indoklás és azonnali hatállyal felmondható, tehát a munkavállalók – hacsak kollektív szerződés vagy munkáltatói szabályzat másként nem rendelkezik – nem férnek hozzá olyan jellegű a jogorvoslatokhoz, mint az EU-ban, ahol a jogszabályok széles körű védelmet biztostanak az önkényes vagy indokolatlan munkaviszony-megszüntetés ellen. A közvetítés azonban hatékony megoldást kínál a munkavállalók és a munkavállalók számára egyaránt, még akkor is, ha a munkajog védőbástyáin kívül esnek

  Míg a fogyasztói alternatív vitarendezés és mediáció szerepe az egész Európai Unióban növekszik, a munkahelyi és a munkaügyi mediáció továbbra is „szürke zónát” képez. Az EU számos jogforrásában, valamint a nemzeti jogi rendszerekben a fogyasztókat és a munkavállalókat azonos figyelemmel veszik számításba, így protektív szabályozással ellensúlyozzák gyengébb és egyensúlyhiányos helyzetüket jogviszonyaikban, a vitarendezési formákhoz való hozzáférés tekintetében jelentős, és nem mindig ésszerű differenciálás mutatható ki. Ugyanakkor, bár a mediáció elérhető eszköz az egyéni munkajogi ügyekben is, jelentősége elhanyagolható, és a legfeljebb csak a kollektív viták megoldására szolgáló jogintézményként tekintenek rá. Mindezek okán jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és összehasonlítsa a meditáció különféle stílusait, kifejezze azok legnagyobb előnyeit és kiemelje azokat a területeket, ahol a mediáció jobban alkalmazható lehetne a munkahelyi viták során.

• Genetikai lottó-csalás – a humán csíravonalas génszerkesztés szabályozása a hazai büntetőjogban

  71-104

  Pete Miklós

  Megtekintések száma:

  211

  A csíravonalas génszerkesztés az utóbbi évtizedekben robbanásszerű fejlődésen ment át: a genetikai beavatkozás képes lehet arra, hogy emberi életeket, sőt, az egész emberiséget drasztikusan érintő változásokat idézzen elő. E fejlődést azonban a jogi, és különösen a büntetőjogi szabályozás nem követte, a génszerkesztés fejlődésére adott büntetőjogi válasz idejétmúlt, nem eléggé kifinomult és a büntetési tétel elrettentő ereje sincsen arányban a cselekmény tárgyi súlyával. Dolgozatomban nagy vonalakban bemutatom a géntechnológia fejlődését, annak etikai-társadalmi kockázatait, az ezekre reflektáló nemzetközi, illetve egyes államok belső regulációját, a hazai szabályozást és hiányosságait, valamint utóbbiak orvoslására – mintegy tapasztalataim szintéziseként – de lege ferenda javaslatot fogalmazok meg, törekedve a lehető legmegfelelőbb büntetőjogi szabályozás megalkotására. Javaslatom célja elsősorban a csíravonalas génszerkesztés specifikusabb, korszerűbb és bizonyos szempontból szigorúbb büntetőjogi tényállások révén történő regulációja, mely egyszerre óvja az egyént, a társadalmat, az emberiséget és a veszélyeztetett társadalmi érdekeket a humán csíravonalas génszerkesztés küszöbön álló elterjedése miatt várható veszélyektől.

• Gondolatok a fogyasztói szerződési jog kialakulásáról és fejlődéséről

  138-157

  Varga Nelli

  Megtekintések száma:

  223

  In dem ersten Teil der Arbeit wird die historischen Grundlagen des Verbraucherschutzes
  präsentiert: der Prinzip des Schutzes der schwächeren Partei. In dem zweiten Teil wird die
  Arbeit die Herausbildung und die Entwicklung des Verbrauchervertragsrechts in der EU
  geprüft und das Problem der Implementation der verbraucherlichen Richtlinien eröffnet. Das
  Werk enthält die wesentlichen allgemeinen Merkmalen der Verbrauchersverträge: unfair
  Klauseln in den Verbrauchersvertägen, Aufklärungspflicht vor dem Vertragsabschluss, das
  Widerrufsrecht, obligatorischen Inhaltselementen der Verbrauchersverträge, usw. Die Arbeit
  vermeidet auf die gegenständige Tendenz von dem Verbrauchervertragsrecht. Der letzte Teil
  der Arbeit vorzeigt das Zustandekommen und die Entwicklung des Verbrauchervertragsrechts
  in Ungarn, betont die Position der Verbraucherverträge in den Kodifikationen des neuen
  ungarischen BGBs. Das Werk fasst die verschiedenen verbraucherrechtlichen Normen des
  neuen ungarischen BGBs, um die Existieren des Verbrauchervertragsrechts in Ungarn zu
  beweisen. Es muss deswegen bemerkt werden, neben die Normen des gültigen und des neuen
  BGBs viele andere Gesetze auf dem Gebiet des Verbrauchervertragsrechts zu geben. Auch
  der ungarische Gesetzgeber muss entscheiden, ob die verschiedenen verbraucherrechtlichen
  Richtlinien im getränten Gesetz oder in dem BGB implementiert werden sollte. Der
  Gesetzgeber hat die erste Lösung gewählt.
  Die gültigen Normen des Verbrauchervertragsrechts befinden sich in keinem einheitlichen
  Gesetz, und das neue ungarische BGB enthält nur die konstanten Kerne der
  verbraucherrechtlichen Richtlinien. Es wird gehofft, dass das Verbrauchervertragsrecht in der
  Zukunft in einem einheitlichen Verbrauchergesetz geregelt wird, wie darauf die Gründung des
  neuen ungarischen BGBs hinweist.

• Fogyasztói magáncsőd az Európai Unióban

  153-163

  Zoványi Nikolett

  Megtekintések száma:

  224

  A modern polgári jogrendszerek szinte mindegyike kiemelt alanyi jogként tekint a tulajdonjogra, amely azt jelenti, hogy megfelelő bírósági eljárás nélkül a személyeket megillető tulajdonjog nem korlátozható és nem vonható el. A fizetésképtelenségi eljárások esetében a tulajdonhoz való alanyi jog sérelmet szenved, hiszen az adóst megfosztjuk az őt megillető tulajdonjogától. Ezen helyzetekben az adós és a hitelező tulajdonjogi igénye feszül egymásnak, akár olyan szinten is, hogy az adós megélhetése veszélybe kerül a hitelezői igények kielégítése által. A fizetésképtelenségi eljárások során a kötelezett magatartása következtében a jogosult oldalán megbomlott tulajdonjogi jogviszonyt kell úgy helyreállítanunk a kötelezett vagyona terhére, hogy biztosítjuk az adós érdekeinek védelmét is, az eljárás mindkét fél érdekeit szem előtt tartó voltát. A nemzeti jogalkotóknak több szempontot is figyelembe véve kell tehát megalkotni azokat az anyagi és eljárási jogszabályokat, amelyek alapján a magánszemélyek vagyona is fizetésképtelenségi eljárás alá vonható. Mindezt egy olyan környezetben kell a nemzeti jogalkotóknak megtennie, amikor a globalizáció hatása miatt már közel sem biztos, hogy az adós és hitelező azonos ország állampolgára. Épp ezért fontos azt is megnézni, hogy az Európai Unió a tagállamai számára hogyan szabályozza a nemzeti határokon átnyúló, de az Európai Unió tagállamai közötti fizetésképtelenségi eljárásokat.

• A tudás hatalma vs. a jog keretrendszere (?) Gondolatok a tudás, s különösen az ötlet jogi keretrendszerbe vonhatóságáról

  3-8

  Görög Márta

  Megtekintések száma:

  121

  Die Kernfrage des Aufsatzes lautet: Kann sämtliches Wissen in dem jeweiligen Rechtsrahmen ausgelegt werden? Ist alles Wissen rechtlich geschützt? Geistiges Eigentum steht für absolute Rechte an immateriellen Gütern. Als Geistiges Eigentum bezeichnet wird: Marken, Patente, Gebrauchsmuster, Geschmacksmuster und urheberrechtliche Nutzungsrechte. Es handelt sich um absolute Ausschließlichkeitsrechte, die gegenüber jedermann wirken. Aber doch kann die Idee als Monopolrecht verstehen? Die Idee kann urheberrechtlich nicht geschützt werden, kann als der Teil des Gewerblichen Rechts, oder des Geistigen Eigentumsrecht ipso iure nicht beurteilt werden, nur dann, wenn sie als Geheimnis ausgelegt werden kann, oder manifestiert ist.

• A menekültügyi őrizet elrendelésének anyagi jogi feltételei az uniós jog tükrében

  21-31

  Kiss Árpád

  Megtekintések száma:

  162

  Hungary lies in the route of the stream of refugees coming from the Balkan. It is a transit country, so the refugees do not typically intend to stay here, they rather wish to travel torwards to West- and North Europe. Particular sections of Hungary's border also mean the external borders of the European Union, the area of freedom, security and justice, which has a common asylum system. Significant part of illegal immigrants presents asylum claim only to avoid the aliens procedures.

  From the 1st of January 2013, the legislature terminated the aliens detention against asylum applicants. From 1st of July 2013 the Hungarian legislature reintroduced the possibility of detention of applicants. The new regulation has been placed in Act LXXX of 2007 on the Right of Asylum, Sections 31/A-31/H by Act XCIII of 2013 on the Amendment of Particular Laws Concerning Law Enforcement. The introduction of asylum-seeker detention and the practice of its application have raised dust. In my essay I am introducing the connections between the reasons of ordering asylum-seeker detention in the Act on Asylum and its backgroud in the EU Directive. I am not dealing with the question of compatibility of asylum detention and human rights and with problematic procedural issues, because I consider it more important to review the substantive conditions of asylum-seeker detention and the certain practical questions of its application therefore I am focusing on this segment of jurisdiction.

• Koszovó: Egy új állam születése Európában? Az önrendelkezési jog diadala

  33-40

  Dorka Dóra

  Megtekintések száma:

  74

  Absztrakt nélkül

• A családon belül bántalmazottak büntetőjogi védelméről

  73-99

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  333

  A családon belüli erőszak jelensége az emberiség történetével egyidős. Különböző történelmi korszakokban azonban más volt mind a társadalmi, erkölcsi, mind a büntetőjogi megítélése is. Napjainkra az bizonyos, hogy a büntetőjognak egy komplex és jól átgondolt védelmi rendszert kell kiépítenie és működtetnie azért, hogy a családon belül bántalmazottak jogait védje, de legalábbis erre mindenképpen kísérletet tegyen. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a büntető anyagi jog a családon belül bántalmazottak hatékony védelmét milyen eszközöket felsorakoztatva igyekszik megoldani. Célom, hogy gyűjteményét adjam elsősorban azoknak a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek, melyek a családon belüli erőszak áldozatait vagy azokat is hivatottak védeni.

• Pillanatfelvétel a képmás védelméhez fűződő jog bírói gyakorlatáról 2. rész

  43-54

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  340

  Die Persönlichkeitsrechte, insbesondere das Recht am eigenen Bild stehen in den letzten Jahrzehnten im Fokus der Rechtsliteratur und der Judikatur. In unserer digitalisierten Welt ist die Möglichkeit  des Missbrauchs von Fotos und mit dem Bildnis der Menschen bedeutend gewachsen, die Privatsphäre ist in Gefahr. Das Aussehen der Menschen – dessen Teil auch das Bildnis ist – ist die erstmalige Form der  Erscheinung der Unterscheidung der Menschen in der Gesellschaft. Der Missbrauch mit dem Recht an eigenen Bild hat verschiedene Manifestationen: die Herstellung der Aufnahmen ohne Genehmigung, die Veröffentlichung und andere Verwendung der Fotos, die Modifizierungen der Aufnahmen ohne Genehmigung, weiterhin die Übergabe der Aufnahmen an andere Personen und das Abspielen der Aufnahmen.

  Gemäß den Regelungen des Bürgerlichen Gesetzbuches ist zur Anfertigung und Verwendung eines Bildes oder einer Tonaufnahme die Zustimmung der betroffenen Personen erforderlich. Eine Ausnahme davon bilden die Massenaufnahmen und die Aufnahmen von Auftritten im öffentlichen Leben. Das neue BGB (Gesetz Nr. V. von 2013) hat die vorherige Judikatur in den Text des Gesetzes eingebaut, und betont, dass nicht nur zur Anfertigung, sondern auch zur Verwendung eines Bildes die Zustimmung der betroffenen Personen erforderlich ist.

  Grundlegend ist die Aufgabe der Judikatur die Bestimmung der Grenzen der rechtsmäßigen und die unrechtsmäßigen  Anfertigung und Verwendung der Aufnahmen. Die Rechtspraxis hat ausgearbeitet, was man unter Bildnis versteht, was die Voraussetzungen der Zustimmung zur Anfertigung eines Bildes sind, welche die Formen der Zustimmung sind, was man unter Massenaufnahmen versteht, und wann man über Aufnahmen von Auftritten im öffentlichen Leben sprechen kann.

  Dieses Schreiben bietet ein umfassendes Bild über das Recht und die Judikatur am eigenen Bild, detailliert und analysiert die Rechtverletzungen dieses Rechtes und die Sanktionen der Verletzungen, und gibt einen Überblick der anderen Aspekte dieses Rechtes, insbesondere präsentiert es die Fragen der Anfertigung der Tonaufnahmen bei Zivil- und Strafgerichtsverhandlungen, die Vorschriften des Datenschutzgesetzes, und die Praxis der Beobachtung mit Kamera.

  Der erste Teil dieses Schreibens wurde im Erinnerungsbuch für den 65. Geburtstag von Herrn Prof György Csécsy veröffentlicht und in dem zweiten Teil des genannten Schreibens stehen die Fragen des Datenschutzes im Fokus gemäß der Regelungen des Info–Gesetzes (Gesetz Nr. CXIII von 2011), und das Problem der Anfertigung der Tonaufnahmen an Arbeitsplätzen, an öffentlichen Plätzen, in den Massenverkehrsmitteln und in den Gesellschaftshäusern werden vom Urheber ebenso geprüft. Der zweite Teil des Artikels beschäftigt sich mit den speziellen Regelungen der Zivilprozessordnung, und macht die wirksame Normen des Abschnitts von XXI/A der Zivilprozessordnung (Gesetz Nr. III. von 1952), die Anomalien  der Bildnis-Verfahren bekannt, auch mit Rücksicht auf die neue Prozessverordnung (Gesetz Nr. CXXX von 2016).

  Am Ende des Artikels hat der Urheber festgesellt, dass die gesetzlichen Regelungen über den Schutz der Rechte am eigenen Bild einheitliche Judikatur ermöglichen, mit Rücksicht darauf, dass die Rechtspraxis bei der Auflösung der Rechtsstreiten die bürgerrechtlichen Aspekte betont, wo die verfassungsrechtlichen, datenschutzrechtlichen Aspekte im Hintergrund stehen. Der Artikel kritisiert die Einführung und das Anbehalten des speziellen Prozesstyps, d.h. der Bildnis-Prozess.

• A tisztességes eljáráshoz való jog az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországgal kapcsolatos gyakorlatában, különös tekintettel az ésszerű határidő követelményére

  31-41

  Nagy Anita

  Megtekintések száma:

  226

  As for the right to a fair trial sanctioned by the convention, our most determining deficiencies arise regarding the compliance with a reasonable period of time. Despite of the relatively small number of the Hungarian infringements of the European Convention on Human Rights, the expectation of sufficiently efficient dispositions eliminating the prolongation of the judicial procedures applies for Hungary as well.

  In general, it can be concluded that the Hungarian legal system provides the basic human right to fair trial. This claim is supported by the low number of infringements in Hungary. In this study I sought to present the data related to the Hungarian cases proceeding at the European Court of Human Rights, as well as elementswarranting the emergence of the right to a fair trial assured by Article 6, together with the aspects during the monitoring of the cases of the prolongation of the judicial procedures respected by the Court of Strasbourg. Finally I aimed to delineate the aforesaid apropos of a representative and an exceptional case in respect of the practice of the Court as well.

• A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás aktuális gyakorlati kérdései

  115-137

  Tóth Andrea Noémi

  Megtekintések száma:

  376

  A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (Hke. tv.) a 2009. október 1-jei hatálybalépése óta összesen nyolc alkalommal módosult. A módosítások egyik részének indoka a gyakorlatban felmerült hiányosságok orvoslása, míg másik részének indoka az Európai Unió jogának való megfelelés volt. A Hke. tv. hatálybalépésétől eltelt csaknem másfél évtized okán indokolt áttekinteni, hogy a módosításokon túlmenően hogyan alakult e törvény alkalmazásának gyakorlata. Jelen tanulmány elsősorban a megelőző távoltartás bírósági – főként kúriai – gyakorlatának rövid bemutatására törekszik, kitérve arra, hogy melyek a kulcs elemek a hozzátartozók közötti erőszak fogalmának megítélésekor, milyen megállapításokat tett a bíróság, elsősorban a Kúria a távoltartás és szülői felügyeleti jog valamint a lakáshasználat összefüggéseiben, továbbá a Büntető Törvénykönyv alkalmazhatóságával kapcsolatban.

• A helyi önkormányzatok és az Alkotmány a pénzügyi jog aspektusából

  Csűrös Gabriella

  Megtekintések száma:

  128

  In my study I deal with the connection between the local governments and the Constitution in the aspect of Financial Law.

  The local governments’ essential rights have been laid down  in the Constitution in a separate (IX.) chapter. The defence of the local governments is different from the defence of fundamental human rights. The latter has the test of necessity and proportionality. The local governments’ constitutional rights can be restricted until the infringement of its fundamental contents.

  I examined the rights of the local governments connected with the Financial Law, so I was engaged mainly in the financial support of it and the right of property and tax assessment. The Constitutional regulation of the financial support is most unique. The difference is that this paragraph (44/A. § (1) c) is not a rule of competence and jurisdiction however an obligation for the state to guarantee the self income and the proper state support to the local governments. The most important own sources are the taxes, which are necessary to discharge the duties. The authority to issue taxes derives from the Constitution - 70/I. § and 44/A. § (1) d. These paragraphs  prescribes that every natural and legal person must contribute to rates and taxes depend on their income and estate.

  The local governments may issue taxes within the framework of law, but their legislation is wide-ranging within it, for this reason there are a lot of instructive judgements of the Constitutional Court.

• Mediation's possible influence on legal research methodology: a window on non-doctrinal legal approaches?

  121-144

  Yousfi Mourad

  Megtekintések száma:

  155

  Doctrinalism's dominance in legal scholarship, particularly in the traditional civil law European countries, has become an accepted truth. Nevertheless, new methodologies for legal research started to emerge and take different approaches to how studying law should be. This is the situation with the multidisciplinary and interdisciplinary methodologies, which present external methods that are open to various disciplines. Thus, they contradict doctrinalism's internal logic which is based essentially on the ‘black-letter reasoning’. Mediation is a process of a mixed sociolegal nature that we believe might boost the interest in a multidisciplinary approach, especially under the current context of the increasing regulatory tendencies encouraging recourse to this process and the failure of traditional and more formal procedures such as litigation to provide litigants with cost and time-efficient solutions. Nonetheless, it is reasonable to mention that several hurdles exist, including resistance to mediation to make this contribution. This paper aims to provide an overview of this methodological debate and the potential influence of Mediation as an Alternative Dispute Resolution (ADR) mechanism in this context.

   

• Kártérítési jog Németországban

  Fazekas Éva Dóra

  Megtekintések száma:

  149

  Absztrakt nélkül.