Keresés

Keresési eredmények

• A fizetésképtelenségi jog nemzetközi és magyar fejlődéstörténete

  1-14

  Alföldi Ágnes Dóra

  Megtekintések száma:

  119

  Absztrakt nélkül.

• A javításhoz való jogról szóló irányelv jelentősége a fenntartható fogyasztás előmozdításában a fogyasztói szerződések tükrében

  21-45

  Boros Dominik

  Megtekintések száma:

  89

  A zöld átállás folyamata egyre több európai uniós szakpolitikát, jogágat és intézményt érint és ez alól nem kivétel a fogyasztóvédelmi jog sem. A fenntartható fogyasztás megvalósítása a fogyasztóvédelmi magánjogon keresztül elsőként 2019-ben majd nagyobb intenzitással 2024-ben kezdődött el.

  A tanulmány legfőbb célja, hogy elemezze és értékelje a fenntartható fogyasztás célkitűzés recepcióját különösen a 2019/771 és 2024/1799 irányelvek alapján. A szerző által elvégzett értékelés szempontja között szerepel annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az említett irányelvek milyen új jogintézményeket vezettek be a harmonizált kötelmi jogi szabályokban és ezek az új jogintézmények hogyan képesek egyszerre szolgálni a fogyasztók magas fokú védelmét és a fenntartható fogyasztás elérését.

  A tanulmány nem törekszik arra, hogy egy komplex átfogó képet adjon a javítás felszabadítását körülvevő más jogági (versenyjogi és szellemi tulajdonjogi) kihívásokról, hanem a fogyasztóvédelmi magánjogi fókuszú elemzésben olyan szempontból kerülnek megemlítésre az egyes más jogágak, amennyiben fogyasztóvédelmi funkciót is el tudnak látni.

• A szerzői jog büntetőjogi védelme és annak harmonizációja

  Herpai Gábor

  Megtekintések száma:

  77

  Absztrakt nélkül.

• A kellékszavatosság és jótállás szabályozásának történeti áttekintése

  13-24

  Bartha-Tóth Martina

  Megtekintések száma:

  241

  A kellékszavatosság és a jótállás a polgári jog klasszikus jogintézményei, és a fogyasztóvédelmi jog területén is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Jelen tanulmány alapvetően ezen jogintézmények magyarországi szabályozási rendszerét tekinti át.

  A vizsgálat a 20. század elején kidolgozott, de hatályba nem lépett magánjogi kódextervezetekkel veszi kezdetét, majd a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. és 2013. évi V. törvények releváns rendelkezéseit veszi górcső alá, ugyanakkor nem terjed ki az alacsonyabb szintű jogszabályok, például a „kötelező jótállásról” szóló kormányrendeletek rendelkezéseinek vizsgálatára sem.

  A tanulmány alapvetően a hazánkban alkalmazott szabályozási modellek sajátosságainak, esetleges hiányosságainak, hibáinak a feltárására koncentrál, illetve igyekszik megtalálni azokat a fordulópontokat, és a fordulópontokhoz kapcsolódó jogpolitikai indokokat, amelyek jelentős változásokat hoztak a jogintézmények életében.

  Ezen gondolatmenet alapján a dolgozatban a következő tematika figyelhető meg. Az első nagy szerkezeti elemet az 1900-as, 1913-as és 1928-as magánjogi kódextervezetek ismertetése teszi ki, mely tervezetek jelentős hasonlóságot mutattak a „dolog hiányaiért való felelősség” és a jótállás tekintetében.

  Ezt követően az 1959. évi IV. törvény bemutatás következik, mely jogszabály – hosszan fennálló hatálya alatt - mindössze kétszer - 1977-ben és az uniós jogharmonizáció nyomán 2003-ban – esett át a jogintézmények szempontjából lényeges változásokon.

  Végezetül a jelenleg hatályos törvénykönyvünk szabályrendszerének áttekintésére kerül sor, mely jogszabály hozott ugyan néhány újdonságot a vizsgált téma szempontjából, ugyanakkor mivel a  jogharmonizáció alapját képező uniós jogszabályok a törvénykönyv hatályba lépése előtt nem változtak, így a jogintézmények nagy mértékű, jelentős változásokat igénylő reformja sem volt indokolt.

• Farkas Csaba–Jenovai Petra–Nótári Tamás–Papp Tekla: Társasági jog. Szeged, Lectum Kiadó, 2009. 534 oldal

  23-25

  Strihó Krisztina

  Szabó Imre

  Megtekintések száma:

  212

  Absztrakt nélkül.

• A COVID-19 betegség tényleg az ügyvéd „adminisztratív problémája“?

  5-19

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  237

  Absztrakt: A COVID-19 világjárvány felforgatta mindennapi életünket 2020 tavaszán. A járvánnyal együtttjáró lezárásoknak, az otthoni munkavégzés gyakorlatának számos hatása máig érvényesül a peres gyakorlatban, akár pozitív, akár negatív értelemben. Pozitív, hogy a bíróságok, hatóságok felismerték az online kommunikáció lehetőségét, így a tárgyalások egy része a járványmentes időszakokban is áttehető az online térbe, időt és energiaráfordítást kímélve. Vegyes a megítélése annak a hozadékának, hogy a polgári peres tárgyalások perfelvétele körében a bíróságok az eddigieknél gyakrabban rendelnek el írásbeli előkészítést. Végül negatív, hogy a hirtelen megbetegedések miatti mulasztások kezelésében szinte mind a mai napig nem sikerült megnyugtató megoldást találni. A tanulmány a betegség miatti mulasztásokkal kapcsolatos gyakorlatot vizsgálja: a Kúria egy 2021. februári, a veszélyhelyzet sajátos körülményei közötti tényállás alapján meghozott végzésénének apropóján igyekszik megvilágítani, mi is a képviselethez való jog (valamint az ügyvéd helyettesítésének) valós tartalma, szerepe a polgári perben.

• A tudományos élet szabadsága a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának gyakorlatában

  Láncos Petra Lea

  Megtekintések száma:

  111

  A tudományos élet területének fontosságát jelzi, hogy már alaptörvényünk eredeti, 1949-es szövegváltozata is szabályozta azt – igaz, sokkal inkább a tudományos élet állami irányításának, mint a szabad tudományos tevékenységhez való jog garanciájának benyomását keltve. Ma az alapjog jelentőségét elsősorban két szempontból, így a tudományos kutatáshoz való jog mint a tudományszabadság aktív oldaláról, valamint a felsőoktatási intézmények autonómiája mint a tudományszabadság garanciájának passzív oldaláról ragadhatjuk meg. A kutatás szabadságának központi szerepét az Alkotmánybíróság nem csupán a múlt feltárásában, így a társadalom történetének tudományos feldolgozásában, de innovációs értéke folytán a jövő építésében, a társadalom szellemi és gazdasági fejlődésének előmozdításában látja. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a tudományos kutatás, képzés és együttműködés szabadsága, alkotmányellenes korlátozásoktól való mentessége nem garantálható a tudományszabadság másik pillére, a felsőoktatási intézmények és egyéb tudományos központok autonómiájának alkotmányos garanciája híján. A tudományos élet szabadságához fűződő alapjog mind szövegmódosulásait, mind tartalmát tekintve nagy utat tett meg a szocializmus időszakát jellemző ideológiai célhoz kötöttségtől a jogállami átmenetet követő, tudományos kérdéseket érintő állami semlegességéig. Ezt az utat kívánja röviden dokumentálni, valamint a felsőoktatási intézmények autonómiáját érintő két legutóbbi alkotmánybírósági határozat példáján szemléltetni a jelen írás.

• Az európai szerződési jog fejlődésének tendenciái

  43-52

  Török Éva

  Megtekintések száma:

  157

  Absztrakt nélkül

• A munkaidő egyoldalú meghatározása a hatályos munkajogi szabályozásban

  63-80

  Szabó Mercédesz Ibolya

  Megtekintések száma:

  338

  A jog a legtöbb esetben nem különbözteti meg egy szerződés mellérendelt pozícióiban lévő különböző személyeket – az Állam is azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik egy adásvétel során, mint magánszemély szerződő partnere. A munkajog kifejezetten az a jogterület, ahol az elméletileg teljesen mellérendelt felek közül az egyik – a munkavállaló - a valóságban mindig alárendeltebb és nem kétségesen kiszolgáltatottabb helyzetben van. A fentiek tükrében kifejezetten figyelemre méltó, hogy a munkajogi szabályozásnak mégis vannak olyan területei, ahol éppenséggel a harmadik út érvényesül – nem azonos erőpozícióban vannak a felek, de nem a munkavállaló kap jogszabályi segítséget esélyegyenlőségéhez, hanem handicap helyzetét maga a jog erősíti. Ezt a helyzetet nevezzük az egyoldalú hatalmasság jogi helyzetének és célunk annak megvizsgálása, milyen mértékben van ez jelen a magyar munkajogban és mennyire előnyös vagy hátrányos ez bármelyik oldal számára. Az a jogterület, ahol leginkább felfedezhetjük az egyoldalú hatalmasság nyomait, az a munkaidővel kapcsolatos jogi szabályozás, amely így a jelen tanulmány tárgyát képezi s a továbbiakban a munkaidő fogalmát a munkáltató egyoldalú jogviszony alakítási jogkörének aspektusából vizsgáljuk. A munkajogra alapvetően nem jellemző az egyoldalú hatalmasság érvényesülése, így a munkaidővel kapcsolatos szabályok - amelyek túlnyomórészt a munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartoznak – ilyen tekintetben kivételnek számítanak. A kötetlen munkarend lehetősége ugyanakkor a munkaidővel kapcsolatos egyoldalú hatalmasság – fölény alól jelent kivételt, így tulajdonképpen a kivétel kivétele. Ez a bonyolultnak tűnő rendszer mindazonáltal lehetőséget ad arra, hogy meggyőződjünk arról, hogy építő jellegű-e az egyoldalú hatalmasság érvényesülése a munkajogi szabályozásban vagy célszerűbb lenne egy kiegyenlítettebb rendszer alkalmazása, akár a Guy Davidov által javasolt munkáltatói ultima ratio megoldásával. Megjegyezve, hogy a fent is említettek szerint a kötetlen munkarend is rejt magában veszélyeket, álláspontunk szerint hatékonyabb és szociálisabb lenne egy konszenzusos rendszer kialakítása, amellyel nem mellesleg Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségeinknek is eleget tennénk. Jogalkotásunk s így munkajogi jogalkotásunk előtt számos feladat áll társadalmi – gazdasági problémák megoldásának elősegítése illetve a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében – a fenti megállapítások álláspontunk szerint alátámasztják, hogy a munkaidő szabályozásának liberálisabbá tétele a jogalkotásunk előtt álló fontos feladatok közé tartozik.

• Copyrightability of artificial intelligence generated works – international analysis and proposal for Vietnam

  81-103

  Pham Hong Nhung

  Megtekintések száma:

  211

  Since the establishment of artificial intelligence (AI), it has created many novel legal issues, especially in intellectual property law surrounding their generated works. This is a substantial problem for developing countries, one of which is Vietnam – a country prioritizing AI as their top technology advancement plan for the next period. While neighboring countries of Vietnam such as China or South Korea has addressed this issue on a policy level, the country has yet to legislate any regulations regarding this.

  Therefore, the paper will provide analysis on two main questions: whether it is possible to copyright AI-generated works and the author of AI-generated works from the perspective of different jurisdictions around the world, at the same time, comparing it with the current legislation of Vietnam in order to provide the country with a suitable proposal for the next period. Doctrinal methods, along with case study and comparative research will be applied to answer the proposed issues. The study revealed that while the law in Vietnam is fairly similar to international law, a few differences in interpretation could possibly lead to unexpected results. Therefore, amending the law and establishing special guiding documents are considered the key factors to a more solid and rigorous IP legal system regarding AI in Vietnam in the near future.

• A magyar öröklési jog fragmentálódása, változásai

  81-103

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  436

  Az örökléshez való jogot az Alaptörvény elismeri, a részletes anyagi jogi szabályok a Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvében kerültek rögzítésre. Az utóbbi években a jogalkotó a magánjogi kódexünkön túlmenő egyéb jogszabályokban anyagi jogi öröklési szabályokat fogalmazott meg. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény szerint a házastársra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra is megfelelően alkalmazni kell, ami azt jelenti, hogy a bejegyzett élettárs is törvényes örökös. A mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének speciális szabályait rögzíti a földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény). 2023. január 1-jén lép hatályba egy újabb törvény (2021. évi CXLIII. törvény), ami a Ptk-beli öröklési jogi rendelkezéseket egészíti ki, az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek több örököstárs általi közös törvényes öröklése esetére. Az államot az öröklési jogi jogviszonyokban képviselő állami szerv kijelöléséről egy külön miniszteri rendelet rendelkezik. A jelen írás azt elemzi, hogy mindezen összetett, szórt szabályozás hogyan nehezíti a jogalkalmazást, mennyiben akadályozza a hagyatéki eljárások gyors lefolytatását. A jelen írás kritikával illeti a fragmentált szabályozást és javaslatot tesz a külön törvények szabályainak a Ptk.-ba történő integrálására, ugyanis ez hozzájárulhat a hatékonyabb jogalkalmazáshoz.

• A szerződési szabadság értelmezése a modern polgári jogban

  Béky Ágnes Enikő

  Megtekintések száma:

  282

  A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban. A szerződéskötési technikák, a szerződések teljesítése, valamint a szerződéstípusok köre is új tartalommal telítődik. A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság négy fő aspektusa (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. A szerződő felek jogviszonyukat személyre szabottan alakítják, az e köré keretet építő kontraktus szabályait nagyfokú szabadsággal formálhatják. A szerződések jogának alapelve a modern jogrendszerek alappillére, azonban értelmezése, megítélése államonként és időszakonként változik. Ez a változás sosem tekinthető visszalépésnek, vagy az alapelv lényegi jelentését átértékelő, lerontó változásnak. Az azonban kétségtelen, hogy a szerződési szabadság alapelvi szintű elismertsége egyes nemzetek jogrendszerében valódi operatív alapelvként jogvitát eldöntő, joggyakorlatot fejlesztő mozgatórugó, míg más nemzetek jogalkotásában és jogalkalmazásában az állandóság megtestesítője e gyorsan változó jogi környezetben.

  A tanulmány a szerződési szabadság aspektusainak jelentéstartalmát elemzi a kontinentális és az angol-amerikai jogrendszerek írott szabályainak és jogalkalmazási gyakorlatának függvényében. A jogtudomány értelmezései, konkrét jogesetek szentenciái, valamint az írott jogforrások indokolása adja a tanulmány kiindulópontját. A szerződési szabadság korlátlan érvényesülését „lerontó” szabályok (pl. szerződéskötési kötelezettség, formakényszer, stb.) az alapelv céljának és létének fényében kerülnek vizsgálat alá. Az angolszász rendszerekben az alapelv által generált jogfejlesztő értelmezés a kontinentális jogok lassan változó szemléletével ütközik.

  A tanulmány célja, hogy a szerződési szabadság alapelvének funkcióját megvilágítva bemutassa azt a lineáris jogfejlődést az európai jogi tudományosságban, mely a mai tartalommal ismert alapelvet alkalmassá teszi a szerződések jogában fejlődést generáló és iránymutató szerepkör betöltésére.

• A polgári jog és a munkajog összehasonlítása az alapelvek tükrében

  13-21

  Bodó László

  Megtekintések száma:

  252

  Absztrakt nélkül

• A jogcímes elbirtoklás kérdései

  81-89

  Máté Tucsek

  Megtekintések száma:

  501

  Jelen dolgozatban a Polgári Törvénykönyben felvázolt új dologi jogintézmény, a jogcímes elbirtoklás egyes aspektusainak bemutatására szándékozom. Ezen fiatal tulajdonszerzési mód a jogalkalmazás és a jogtudomány számára merőben szokatlannak hatott, és a jogalanyok vonatkozásában is novumnak számít. A dologi jog a magánjog legfontosabb, leglényegeseb szabályait tartalmazza, ezért mindig égetően fontos, hogy a jogalkotó, továbbá a jogszabály egzakt célját sikerüljön feltárni a lehető legpontosabb módon, hiszen ez szolgálja a vagyoni forgalom biztonságát, és ez garantálja az egyik legősibb társadalmi intézmény, a tulajdon szabadságát és védelmét. Az elbirtoklás sajátos természeténél fogva mindig jogviták kereszttüzében állt, így a fenti szempontok esetében halmozottan érvényesülnek.

  Jelen dolgozat célja, hogy bemutassa a jogcímes elbirtoklás szabályozását, dogmatikai sajátosságait, magyar jogtörténeti előzményével, valamint egy szokatlan külföldi példával párhuzamot vonjon, a bírói gyakorlat egyes releváns mozzanatait megvizsgálja, és kísérletet tegyen egy alternatív szabályozási technika felvázolására.

• A jogorvoslathoz való jog érvényesülése a végrehajtási eljárásban

  49-76

  Németh Zoltán György

  Megtekintések száma:

  156

  Absztrakt nélkül

• Szemelvények a házastársak lakáshasználatát rendező európai szabályanyagokból

  121-139

  Szücs Tamara Dóra

  Megtekintések száma:

  175

  A házastársi közös lakás sorsának rendezése a válást követően több szempontból is jelentőséggel bíró kérdés. Amellett természetesen, hogy nagy valószínűséggel mindkét fél érzelmileg is kötődik a családi élet korábbi színhelyéhez, figyelembe kell venni a vagyoni tényezőt, hiszen egy értékkel bíró ingatlanról van szó, amely napjainkban igazi aduász lehet mindkét házastársnak, mérlegelve az égbetörő ingatlanárakat. Számításba kell venni ezenkívül, hogy amennyiben a házastársi közös lakást valamelyik fél megkapja, ő nem lesz kitéve egy megfelelő otthon megtalálásával kapcsolatos kellemetlenségeknek, nem szükséges kiszakadnia megszokott környezetéből. Mindezekből következik viszont, hogy a költözni kényszerülő házastársat valamilyen módon kompenzálni kell ezen nehézségek miatt, még akkor is, ha a házastársi közös lakásnak ő nem volt tulajdonosa. Jelen tanulmány az európai országok szabályozását kívánja megvizsgálni a házastársi közös lakás használata vonatkozásában válás esetén, bemutatva a tipikus modelleket és a legfőbb figyelembe vett szempontokat. E munkának a magyar szabályozás elemzése nem célja, arra csupán az összehasonlítás végett történik utalás. A kutatás konklúziójaként megvilágításra kerül, hogy melyik lehet a legideálisabb megoldás a lakáshasználat rendezésére, amennyiben válásra kerül sor, mik az egyes modellek előnyei, hátrányai és valóban figyelembe veszik-e az egyes államok a családjog alapelveit.

• Gondolatok az európai szerződési jog új irányairól

  Béky Ágnes Enikő

  Megtekintések száma:

  142

  On the field of contract law the European Union started a wide legislative effect at the end of the 20th Century. Despite of the originally economic and public legal goals of the Communities recently the competence of the EC institutions conquest a major field in the area of private law. To ensure the fast and non-problematic acceptance of these directives concerning to contract law EC chose two important solutions. Most of the directives focus on the neglected area of the so-called atypical contracts (hawk contracts, e-commerce contracts, leasing contracts, factoring contracts, etc.). As these contractual forms were born in the hands of business actors, most of the European civil codes do not deal with them in an explicit way. As a gap of law this area is the best approach to create unified legal institutions in all Member States’ legislation. The other relevant factor is the law of consumer protection. This is not only a fashionable topic in Europe but a rather underdeveloped issue in – especially – the new Member States. Almost all legal institutions in the EC directives in connection with contract law contain a strong link to protecting customers. As and indirect effect, these new institutions (such as consumer’s right to withdrawal) found their ways in the national codes to be flagships applicable for all consumer contracts. This essay contains thoughts about these relevant changes in approaching contract law from the rather unique EC perspective.

• Lex-Mercatoria elvek: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás sarokköve

  5-27

  Al Bitar Rachid

  Megtekintések száma:

  195

  A nemzetközi kereskedelmi választottbíróság egy vitarendezési mechanizmus; így lehetővé teszi a vitás felek számára, hogy ügyeiket a nemzeti bíróságokon kívül rendezzék. Másrészt a lex mercatoria olyan szabályrendszerként határozható meg, amely magában foglalja a kereskedők által a középkorban használt szokásokat, így az angol „merchant law” megnevezést. A globalizációt követően, pontosabban a huszadik században mindkét fent említett koncepciót a világ legtöbb jogrendszere átvette és fejlesztette. A tanulmány célja a lex mercatoria meghatározása történetének, fejlődésének feltárásával, valamint minden elemének vizsgálatával, valamint, hogy tanulmányozza a lex mercatoria elveinek a nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásokra gyakorolt hatását.

• Hugo Grotius újraolvasva, avagy a „Nemzetközi jog atyja” gondolatai a XXI. század elejének nemzetközi jogában

  Szemesi Sándor

  Megtekintések száma:

  166

  There are several theories when the birth date of international law was. Hugo Grotius (1583-1645) was the first who systematized these specific rules and raised it to a scientific level. In this essay I examine how Grotius thought about important institutions of international law and what kind of impact these considerations have to our modern age.

  War cannot be seen only as an unlawful act, because most of the original human instincts can be recognized in fighting to each other. This point of view proclaims that international law does not denounce war generally. Existence of international law is important to determine the rules of warfare. To suit to the criterions of lawful war, a war should perform two requirements: opposite parties have to be main authorities in their state and both of them have to keep special formal rules during their fight. Main supremacy means that this power is absolute in its territory, so there are no other relevant human factors to limit it. In our age we have to mention that this criterion is no longer applicable without reservation, because the attack against USA on 11th September 2001 demonstrated that not only states can fight to each other.

  Grotius gives importance to the reasons of war too. Three reasons exist: defence, regain possession and punishment. Defence means self-defence, which is a right for everybody to protect himself against unlawful injuries, but this solution has to be the last one. Self-defence can be applicable only if it is necessary, sudden and proportional. After the attack against USA a question was born: is it possible to protect before the real attack, when the enemy is in the period of planning an injury. This preventive self-defence is supported by USA, but UN appreciates the right to self-defence only if there is an armed attack against the state. According to Grotius reasons of war can be pretexts or real reasons. Fear of uncertainty can be a pretext for example, because it is not the most proportional instrument to avoid conflict.

  Grotius examines not only ius ad bellum but ius in bellum, rights during a war. These regulations are formal obligations, which give frame to the lawful war and show direction to the opposite parties. Grotius says that there are regulations strictly from the law of nature. A great example is that every instrument can be applicable if it is necessary to reach the major aim of war. It is obvious that today this sentence is intolerable, because technical revolution created such weapons that have power to destroy a whole country suddenly. That is why certain prohibited weapons and methods of warfare exist in international treaties. Grotius deals with the problem of traitors, who support the enemy. There is a slight distinction between the nature of dispatched goods. If these goods can be used for fighting, i.e. weapons, traders are enemies too. If these goods are luxury ones, no traitors can be found. The third situation is more problematic, because if these goods can be used in and outside a war too, the exact situation has to examine to judge the intention of the party.

  Groitus has interesting thoughts about prisoners. All prisoners and their descendants become slaves. It means the enemy can do anything against prisoners. By now we have certain rules how to treat with prisoners and it is a general regulation that torture and murder against prisoners is strictly prohibited.

  An interesting question is in connection with the law of contracts. Hostages and pledge can be typical securities to strengthen a contract. Grotius says that killing a hostage can be lawful, but inner morals order that killing is lawful only if hostage is culpable too.

  Grotius deals with the question of ministers, arranging debates. Looking through this huge work of Grotius we can say statement that he is the father of international law is not without basic and well structured reasons. Before the birth of his book, there were only rules and commentaries for national laws. Grotius extended them to a larger perspective, up to an international level.

• A tulajdonhoz való jog védelmének kialakulása

  1-23

  Andorkó Imre

  Megtekintések száma:

  169

  Ein wesentlicher Bestandteil der Freiheit ist das private Eigentum. Das Privateigentum
  ermöglicht den Menschen die Souveränität und Selbstentfaltung, ist eines der wichtigsten
  Instituten der Marktwirtschaft. Die Fixierung von Eigentumsrecht als Grundrecht in den
  Verfassungen blickt in den Ländern im Westen Europas im allgemeinem auf mehr
  Jahrhunderte zurück. Nach Meinung einiger Autoren sind die Verwurzelungen des
  grundrechtlichen Schutzes des Eigentums schon in biblischer Zeit entdeckbar. Die Studie
  beschäftigt sich mit der Entwicklung und mit den theoretischen Grundfragen des
  verfassungsrechtlichen Eigentumsschutzes. Diese Übersicht zeigt, dass der konkrete,
  effiziente Eigentumsschutz in Ungarn im Vergleich zu den demokratischen Staaten
  Westeuropas und den Vereinigten Staaten von Amerika mehr Jahrhundert später aufgetreten
  hat. Der ungarische Verfassungsgerichtshof hat das für die Rechtsstaaten charakteristisch
  hohe Niveau des Eigentumschutzes ohne heimische Prämissen und Traditionen nach der
  Wende 1989/90 entwickeln müssen.

• Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény egyes magánjogi aspektusai

  65-97

  Dúl János

  Megtekintések száma:

  208

  A tanulmányban az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényt vizsgálom meg, alapvetően azon rendelkezésekre fogok kitérni, amelyek a magánjoggal összefüggésbe hozhatók. A törvény megalkotásának célja a generációváltás megkönnyítése volt az agrárium területén, véleményem szerint az agrárgazdaságok átadásának hatékony eszközei lehetnek a gazdaságátadási szerződések, azt jelenleg azonban még nem tudni, mennyiben lesznek valóban alkalmazott módszerek, és mennyiben tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.

• A munkahelyi mediáció lehetőségei az Európai Unióban

  1-13.

  Balogh Aron

  Megtekintések száma:

  548

  A munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok világa olyan terület, ahol a konfliktusok és viták a működés elkerülhetetlen „velejárói”, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezenkívül a munkaügyi viták egyéni és kollektív szempontból is egyaránt megjelennek, ahol egyéni szinten a szemben álló felek a munkáltató és a munkavállaló, kollektív szinten pedig a munkáltató(k) és a és a munkavállalók csoportja, tipikusan képviselve egy szakszervezet vagy üzemi tanács által.

  Ha egy konfliktus vagy vita egyeztetés útján nem oldható fel, a jog vitarendezési mechanizmusokat kínál a résztvevők számára. Ennek okán számos jogi mechanizmus alakult ki a viták rendezésére, kezdve a klasszikus bírósági peres eljárást, amikor is a bíróság ítélete állapítja meg a vita eredményét, valamint a vitarendezés más alternatív formáit, például a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a békéltetés lehetőségét, ahol a felek képesek döntésre vagy egyeségre jutni az állam rendes igazságszolgáltatási rendszerén kívül.

  Az Európai Unió tagállamai különféle szabályokat vezettek be a munkaügyi viták rendezésére, amelyek mindenféle egyéni és kollektív vitára kiterjednek. Az alternatív vitarendezési módszereket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is támogatja. A 92. (1951) számú ILO Ajánlás, kifejezetten azt fogalmazta meg, hogy az önkéntes egyeztetést rendelkezésre kell bocsátani a munkáltatók és a munkavállalók közötti munkaügyi viták megelőzésének és rendezésének elősegítése érdekében. Az Európai Unió égisze alatt számos eszköz alakult ki annak érdekében, hogy kidolgozzák az alternatív vitarendezési rendszerek működésének alapelveit a vállalkozások és a fogyasztók közötti jogvitákkal összefüggésben. A fogyasztói viták alternatív rendezéséről szóló 2013/11 / EU irányelv („alternatív vitarendezési irányelv”) és az online vitarendezésről szóló 524/2013 / EU rendelet a fogyasztói jogvitákról („vitarendezési rendelet”) biztosította, hogy a fogyasztók a minőségi alternatív vitarendezési szervezetekhez fordulhassanak különféle fogyasztói/kereskedelmi jogvitáikkal, és létrehoztak egy EU-szintű online platformot is a fogyasztói viták rendezésére.

  A munkahelyi közvetítést (mediáció) széles körben és sikeresen alkalmazzák az Egyesült Államokban kizárólag foglalkoztatási célokra, mind a magán, mind az állami szektorban. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban az „employment at will” doktrína érvényes, ami alapvetően azt jelenti, hogy a munkaviszony gyakorlatilag bármikor indoklás és azonnali hatállyal felmondható, tehát a munkavállalók – hacsak kollektív szerződés vagy munkáltatói szabályzat másként nem rendelkezik – nem férnek hozzá olyan jellegű a jogorvoslatokhoz, mint az EU-ban, ahol a jogszabályok széles körű védelmet biztostanak az önkényes vagy indokolatlan munkaviszony-megszüntetés ellen. A közvetítés azonban hatékony megoldást kínál a munkavállalók és a munkavállalók számára egyaránt, még akkor is, ha a munkajog védőbástyáin kívül esnek

  Míg a fogyasztói alternatív vitarendezés és mediáció szerepe az egész Európai Unióban növekszik, a munkahelyi és a munkaügyi mediáció továbbra is „szürke zónát” képez. Az EU számos jogforrásában, valamint a nemzeti jogi rendszerekben a fogyasztókat és a munkavállalókat azonos figyelemmel veszik számításba, így protektív szabályozással ellensúlyozzák gyengébb és egyensúlyhiányos helyzetüket jogviszonyaikban, a vitarendezési formákhoz való hozzáférés tekintetében jelentős, és nem mindig ésszerű differenciálás mutatható ki. Ugyanakkor, bár a mediáció elérhető eszköz az egyéni munkajogi ügyekben is, jelentősége elhanyagolható, és a legfeljebb csak a kollektív viták megoldására szolgáló jogintézményként tekintenek rá. Mindezek okán jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és összehasonlítsa a meditáció különféle stílusait, kifejezze azok legnagyobb előnyeit és kiemelje azokat a területeket, ahol a mediáció jobban alkalmazható lehetne a munkahelyi viták során.

• Genetikai lottó-csalás – a humán csíravonalas génszerkesztés szabályozása a hazai büntetőjogban

  71-104

  Pete Miklós

  Megtekintések száma:

  220

  A csíravonalas génszerkesztés az utóbbi évtizedekben robbanásszerű fejlődésen ment át: a genetikai beavatkozás képes lehet arra, hogy emberi életeket, sőt, az egész emberiséget drasztikusan érintő változásokat idézzen elő. E fejlődést azonban a jogi, és különösen a büntetőjogi szabályozás nem követte, a génszerkesztés fejlődésére adott büntetőjogi válasz idejétmúlt, nem eléggé kifinomult és a büntetési tétel elrettentő ereje sincsen arányban a cselekmény tárgyi súlyával. Dolgozatomban nagy vonalakban bemutatom a géntechnológia fejlődését, annak etikai-társadalmi kockázatait, az ezekre reflektáló nemzetközi, illetve egyes államok belső regulációját, a hazai szabályozást és hiányosságait, valamint utóbbiak orvoslására – mintegy tapasztalataim szintéziseként – de lege ferenda javaslatot fogalmazok meg, törekedve a lehető legmegfelelőbb büntetőjogi szabályozás megalkotására. Javaslatom célja elsősorban a csíravonalas génszerkesztés specifikusabb, korszerűbb és bizonyos szempontból szigorúbb büntetőjogi tényállások révén történő regulációja, mely egyszerre óvja az egyént, a társadalmat, az emberiséget és a veszélyeztetett társadalmi érdekeket a humán csíravonalas génszerkesztés küszöbön álló elterjedése miatt várható veszélyektől.

• Gondolatok a fogyasztói szerződési jog kialakulásáról és fejlődéséről

  138-157

  Varga Nelli

  Megtekintések száma:

  253

  In dem ersten Teil der Arbeit wird die historischen Grundlagen des Verbraucherschutzes
  präsentiert: der Prinzip des Schutzes der schwächeren Partei. In dem zweiten Teil wird die
  Arbeit die Herausbildung und die Entwicklung des Verbrauchervertragsrechts in der EU
  geprüft und das Problem der Implementation der verbraucherlichen Richtlinien eröffnet. Das
  Werk enthält die wesentlichen allgemeinen Merkmalen der Verbrauchersverträge: unfair
  Klauseln in den Verbrauchersvertägen, Aufklärungspflicht vor dem Vertragsabschluss, das
  Widerrufsrecht, obligatorischen Inhaltselementen der Verbrauchersverträge, usw. Die Arbeit
  vermeidet auf die gegenständige Tendenz von dem Verbrauchervertragsrecht. Der letzte Teil
  der Arbeit vorzeigt das Zustandekommen und die Entwicklung des Verbrauchervertragsrechts
  in Ungarn, betont die Position der Verbraucherverträge in den Kodifikationen des neuen
  ungarischen BGBs. Das Werk fasst die verschiedenen verbraucherrechtlichen Normen des
  neuen ungarischen BGBs, um die Existieren des Verbrauchervertragsrechts in Ungarn zu
  beweisen. Es muss deswegen bemerkt werden, neben die Normen des gültigen und des neuen
  BGBs viele andere Gesetze auf dem Gebiet des Verbrauchervertragsrechts zu geben. Auch
  der ungarische Gesetzgeber muss entscheiden, ob die verschiedenen verbraucherrechtlichen
  Richtlinien im getränten Gesetz oder in dem BGB implementiert werden sollte. Der
  Gesetzgeber hat die erste Lösung gewählt.
  Die gültigen Normen des Verbrauchervertragsrechts befinden sich in keinem einheitlichen
  Gesetz, und das neue ungarische BGB enthält nur die konstanten Kerne der
  verbraucherrechtlichen Richtlinien. Es wird gehofft, dass das Verbrauchervertragsrecht in der
  Zukunft in einem einheitlichen Verbrauchergesetz geregelt wird, wie darauf die Gründung des
  neuen ungarischen BGBs hinweist.

• Fogyasztói magáncsőd az Európai Unióban

  153-163

  Zoványi Nikolett

  Megtekintések száma:

  234

  A modern polgári jogrendszerek szinte mindegyike kiemelt alanyi jogként tekint a tulajdonjogra, amely azt jelenti, hogy megfelelő bírósági eljárás nélkül a személyeket megillető tulajdonjog nem korlátozható és nem vonható el. A fizetésképtelenségi eljárások esetében a tulajdonhoz való alanyi jog sérelmet szenved, hiszen az adóst megfosztjuk az őt megillető tulajdonjogától. Ezen helyzetekben az adós és a hitelező tulajdonjogi igénye feszül egymásnak, akár olyan szinten is, hogy az adós megélhetése veszélybe kerül a hitelezői igények kielégítése által. A fizetésképtelenségi eljárások során a kötelezett magatartása következtében a jogosult oldalán megbomlott tulajdonjogi jogviszonyt kell úgy helyreállítanunk a kötelezett vagyona terhére, hogy biztosítjuk az adós érdekeinek védelmét is, az eljárás mindkét fél érdekeit szem előtt tartó voltát. A nemzeti jogalkotóknak több szempontot is figyelembe véve kell tehát megalkotni azokat az anyagi és eljárási jogszabályokat, amelyek alapján a magánszemélyek vagyona is fizetésképtelenségi eljárás alá vonható. Mindezt egy olyan környezetben kell a nemzeti jogalkotóknak megtennie, amikor a globalizáció hatása miatt már közel sem biztos, hogy az adós és hitelező azonos ország állampolgára. Épp ezért fontos azt is megnézni, hogy az Európai Unió a tagállamai számára hogyan szabályozza a nemzeti határokon átnyúló, de az Európai Unió tagállamai közötti fizetésképtelenségi eljárásokat.