A tanulmány célja, hogy a stratégiai tervezés szempontjából feltárja a debreceni közszolgáltató szervezetek – különösen a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalatainak – külső környezeti tényezőit. A kutatás a PESTEL-modell alkalmazásával rendszerezi a politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, környezeti és jogi hatásokat, amelyek meghatározzák a szervezetek működését és versenyképességét. Az elemzés rámutat arra, hogy bár a külső tényezők szisztematikus vizsgálata nélkülözhetetlen, önmagában nem elegendő a stratégiaalkotáshoz. A szervezetspecifikus hatások és a belső erőforrások vizsgálata szintén elengedhetetlen annak érdekében, hogy a közszolgáltató szervezetek alkalmazkodni tudjanak a változó környezethez, és hozzájáruljanak a város hosszú távú fenntarthatóságához.

A IV. Örökségünk Debrecen konferencián a debreceni Egyetemi templomban 2025. szeptember 19-én elhangzott előadás a következő kérdésekre fogalmaz meg válaszokat: Mitől élő egy szerves város? Hogyan fejlesztette Debrecent Borsos József? Hogyan óvja ezt az örökséget az utókor?

A tanulmány Thomas Edgar Welsh (1882–1944), a Debreceni Egyetem kanadai származású angol lektorának életét és munkásságát mutatja be. A kutatás elsőként tár fel részletes adatokat a Debrecenben tragikus körülmények között elhunyt oktató szakmai munkájáról, életútjáról és publikációiról. A korabeli források és sajtóanyagok alapján Welsh fontos szerepet töltött be a debreceni angol nyelvoktatás történetében a két világháború közötti időszakban, az egyetemen és a város más intézményeiben végzett oktatási feladatok mellett több, széles körben használt nyelvkönyv és szótár szerzőjeként is. A tanulmány a Welsh házaspár életének és tragikus halálának körülményeit is ismerteti, valamint bemutatja a lektor sokrétű debreceni tevékenységét. Ezen túlmenően elemzi Welsh nyelvoktatási kiadványait és azok viszonyát a korszak angol nyelvpedagógiai irányaihoz, hozzájárulva az angoltanítás helyi és hazai történetének pontosabb megértéséhez.

A családi vállalkozások világszerte, így Magyarországon is, a gazdaság gerincét alkotják, a generációváltás pedig az egyik legnagyobb akadály ezen cégek életében. Ennek megvalósítását számos tényező nehezíti, az egyik legjelentősebb a tudatos tervezés hiánya. A kutatás ennek vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Az eredmények a szakirodalmat támasztják alá, miszerint a megkérdezett, főleg alapító generációs vállalkozásvezetők esetén az utódlás gyakran informálisan történik, a későbbi generációk esetében viszont a tervezés már strukturáltabb. A vezetők az utódlás sikerességét leginkább az utód belső tényezőihez kötik, míg a tanácsadók bevonása nem általánosan elfogadott eszköz.

Moór Gyula, a két világháború közötti magyar jogbölcseleti gondolkodás doyenje, a 20. század első felében a legkiemelkedőbb európai jogi gondolkodóknak volt a kortársa. A pesti jogi kar meghatározó professzoraként az 1930-as évek elejétől aktívan részt vett a tudományos és szakmai közéletben. Az egyetem rektoraként, majd a Magyar Tudományos Akadémia megbízott elnökeként a második világháborút követően a napi közéleti és politikai konfliktusok kereszttüzébe került. 1950-ben bekövetkezett haláláig képes volt megőrizni szakmai és emberi integritását, mely például szolgálhat az utókornak.