Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az uniós jog nemzeti büntetőjogra gyakorolt hatásai
    79-93
    Megtekintések száma:
    99

    A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződéssel az európai integráció történetében először önálló, homogén, szupranacionális uniós politikává vált a büntetőjogi együttműködés. Ennek ellenére nem lehet azonban azt mondani, hogy a közösségi/uniós jog és a nemzeti büntetőjog a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően teljesen független lett volna egymástól. Az uniós jog és a nemzeti jog számos ponton kapcsolódik egymáshoz, így a büntetőjog vonatkozásában is számos ponton figyelhetünk meg kölcsönhatást a két jogterület között. Az uniós jognak a tagállamok büntetőjogára gyakorolt hatása kétirányú: negatív és pozitív kötelezettségeket ró a tagállamokra.

  • Egy új törvényi tényállás szükségességéről: avagy a versenyt korlátozó megállapodás a közbeszerzési és a koncessziós eljárásban bűncselekmény margójára
    99-121
    Megtekintések száma:
    417

    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 420. § (1) bekezdésében foglalt törvényi tényállás az egyedüli az egész büntető kódexben, amelynek diszpozíciójában tényállási elemként szerepel a közbeszerzési eljárás. Ennek ellenére, a közbeszerzési eljáráshoz további, olyan büntetni rendelt tényállások is társíthatók, amelyek szükségszerűen megvalósulnak, befejezetté válnak stádiumtani szempontból, ha az állami közpénzek pályáztatás során történő kiosztásakor megjelenik a felek közötti bűnös kapcsolat.

    A teljesség igénye nélküli vizsgált, eljárásbeli magatartásokból kitűnik, hogy egy nem tisztességes közbeszerzési eljárás alapja valamely korrupciós bűncselekmény elkövetése; majd a lezárt közbeszerzési eljárás után, a ne bis in idem elvének sérelme nélkül válik tényállásszerűvé a versenyt korlátozó megállapodás bűntette, azaz a Btk. 420. § (1) bekezdésében rögzített tényállás nem azonos a közbeszerzési korrupció fogalmával. Ennek igazolására felvázolom, hogy mit értek közbeszerzési korrupció alatt.

    Tanulmányomban arra törekszem elsődlegesen, hogy alátámasszam, a hivatkozott deliktum nem képes betölteni azt a jogalkotói célt, hogy a közbeszerzési korrupciót visszaszorítsa; másodlagosan egy új törvényi tényállás szükségességének okaira is kitérek.

  • A normák határozott megfogalmazásának problémája a büntetőjogban – A normavilágosság fogalma az Alkotmánybíróság döntéseiben és a bírói gyakorlatban
    37-59
    Megtekintések száma:
    328

    Jelen írásban a jogelmélet e funkcióját a büntetőjogban és a büntetőjogi bírói érvelésben megjelenő probléma megvilágításán keresztül mutatom be. Hogy miért, azt magyarázhatja a következő, Montesquieu-től származó megfontolás: „Azok az ismeretek, amelyeket az ember egyes országokban szerzett és másokban szerezhet azokra a leghelyesebb szabályokra vonatkozólag, amelyeket a büntető igazságszolgáltatásban követni kell, az emberiséget a világ minden egyéb dolgánál jobban érdeklik.”

    Ennek a különös érdeklődésnek több oka is lehet. A jogelmélet nézőpontjából azért tekinthető sajátosnak a büntetőjog, mert ez az a jogág, amely a legerősebbeszköz az állami hatalom kezében az emberek magatartásának irányítására, ezálta pedig az egyéni szabadság korlátozására, a kógens kötelezettségek teremtésére.A jogelmélet (és a politikai filozófia) egyik legfontosabb érdeklődési területe az állami autoritás és jogi kötelezettségteremtés fogalmi tisztázása, megalapozása, igazolása. A tételes jogágak közül a büntetőjog ehhez alapvető kiindulópontokat kínál.

    Ez a tanulmány a büntetőjogban és még inkább a büntető ítélkezésben megjelenő elméleti problémával foglalkozik: az úgynevezett normavilágosság problémájával. Bár számos büntető ítélet és alkotmánybírósági határozat foglalkozik a normavilágosság kérdésével, mindazonáltal kevés az olyan munka, amely elméleti szempontból tisztázná, hogy a fogalom mit jelent, és milyen igazolási alapokkal lehet alkalmazni a magyar gyakorlatban. A következőkben e fogalom elemzését az Alkotmánybíróság ítéleteinek elemzése segítségével és néhány bírósági határozatban megjelenő indokolás vizsgálatával végzem el.

  • A büntetőjog lehetőségei és korlátai a rizikótársadalomban : A büntetőjog szabályozó szerepének megváltozása a posztmodernitás időszakában
    99-112
    Megtekintések száma:
    105

    A 20. század utolsó évtizedeiben gyorsulni kezdett a világ modernizációja. Ez a folyamat átmenetet jelent a második modernizációba. A rizikótársadalom új, korábban ismeretlen kihívások elé állította a világ döntéshozóit. Ennek következménye, hogy a büntetőjog a maga hagyományos eszköztárával gyakran már nem tud a társadalomra súlyosan veszélyes új típusú cselekményekre megfelelően válaszolni. Ezért paradigmaváltásra van szükség. A rizikótársadalom körülményei között a feladat: előny/hátrány, illetve költség/haszon elemzés segítségével ki kell választani azokat a cselekményeket, amelyek alakulását a büntetőjog továbbra is sikeresen képes befolyásolni. A büntetőjog által befolyásolhatatlan, ám a társadalmak működésére ma még jórészt ismeretlen mértékű súlyos veszélyek ellen büntetőjogon kívüli eszközökkel kell fellépni.

  • Egy skót bírói döntés jogszociológiai elemzése
    88-104
    Megtekintések száma:
    109

    A jogszociológia, illetve a szociológiai jogelmélet – minden „híreszteléssel” ellentétben – nem csupán puszta teoretizálás. Sokkal inkább konkrét elemzések elvégzésére képes diszciplína, mely alkalmas egyes jogágak, jogintézmények, mi több jogszabályok megalkotásának, továbbá a jogalkalmazás és a jogi normák közti összhang vagy diszkrepancia társadalmi okaira rávilágítani. Vagy éppenséggel hogyan és miért, milyen szociális okokra visszavezethetően torzítja a jog puszta nyelvtani értelmezését a jogalkalmazás, akár az egész jogrendszerre, akár egy-egy jogágra, vagy éppen egy-egy jogi rendelkezésre tekintünk. S természetesen fordítva is igaz a kérdés: egy jogág, jogi rendelkezés etc. hogyan, milyen módon, továbbá milyen mértékben hat az adott társadalomra.

  • A szimbolikus jogalkotás a büntetőjogban
    173-189
    Megtekintések száma:
    250

    A szimbolikus jogalkotás, azon belül pedig különösen a szimbolikus büntetőjog kérdéskörének tudományos mélységű feldolgozása csak szűkösen érhető tetten a hazai jogirodalomban. A fogalom ugyanakkor nem ismeretlen a hazai jogtudomány művelői körében, de semmiképpen sem mondhatjuk, hogy arra gyakran hivatkoznának, azt pedig még inkább nem, hogy egységes jelentéssel vagy tartalommal használnák a kifejezést. Jelen tanulmány első fejezetében kísérletet teszek egyféle fogalmi tisztázásra. Ennek során elsőként a német nyelvterületen már az 1980-as évek óta meglévő megközelítéseket próbálom lényegre törően bemutatni.

    Az azt követő alfejezetben, még a fogalmi meghatározás témakörén belül, igyekszem a teljességre törekedve hivatkozni azokra a hazai tanulmányokra, melyekben a szerzők – legalább – említik a szimbolikus jogalkotás kifejezést. Annak bemutatására koncentrálok, hogy a „szimbolikus jogalkotás”, illetve azon belül hangsúlyozottan a „szimbolikus büntetőjog” kifejezés milyen összefüggésben merül fel, és annak az adott szerző milyen jelentéstartalmat tulajdonít, illetve hogy azt a jogalkotás kritikájaként, vagy ellenkező előjellel, pozitív értelemben, előremutató jogalkotási aktusként értelmezi-e.

    A dolgozat második fejezetében megpróbálom bemutatni, hogy miért gondolom azt, hogy a büntetőjog egyrészt a maga teljességében, másrészt pedig egyes konkrét különös részi tényállásai kapcsán többféle megközelítésben is szimbolikus jogként értelmezhető. Rámutatok ezzel arra is, hogy a hivatkozott jogalkotási fejlemények milyen társadalmi-politikai légkörben, helyzetben következtek be, illetve a normák milyen feltételek között születtek meg. Szemléltetésként s egyben az elemzésben tett megállapítások alátámasztására aktuális és részletes statisztikai adatokat hozok fel.

  • A büntetőjogi elévülés határidejének megállapításáról
    99-113
    Megtekintések száma:
    296

    Tanulmányom témája a büntethetőséget megszüntető elévülés. Dolgozatomban először általánosságban szólok az elévülésről, a büntető törvénykönyvben elfoglalt helyéről, illetve jogelméleti igazolásáról. Ezt követően egy jogtörténeti kitekintést adok, bemutatva az első büntető törvénykönyvünkben foglalt elévülési rendszert. Ismertetem az elévülési idő hatályos szabályait, majd az elévülés érvényre jutásával összefüggésben a büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezéseit, végezetül dolgozatom utolsó részében de lege ferenda javaslattal vonom le annak következtetéseit.

  • Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának hatása a magyar büntetőeljárási törvényre
    128-150
    Megtekintések száma:
    279

    Jelen tanulmány az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) legújabb magyar vonatkozású ítéleteit vizsgálja a büntető eljárásjoghoz kapcsolódóan. Előkérdésként felmerül, hogy miért szükséges az EJEB esetjogát és annak a hazai jogalkotásra és jogalkalmazásra gyakorolt hatását vizsgálni. Noha az EJEB „jogosan tart igényt arra, hogy alakítólag hasson a tagállamok jogrendszereire”, az „olykor számunkra szokatlan ’kontinentális esetjog’ építőköveiként" megjelenő strasbourgi döntések egyedi ügyekben születnek, és általános kötelező erővel nem rendelkeznek. A Bíróság mindig az elé terjesztett ügy egyedi körülményeit vizsgálja, és arról dönt, hogy a konkrét esetben sérültek-e az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, rómában, 1950. november 4-én kelt egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) rendelkezései. Magát a nemzeti jogszabályt azonban az EJEB sohasem minősíti, azt in abstracto nem vizsgálja.

  • Büntethetőségi akadályok a nemzetközi büntetőjogban
    35-53
    Megtekintések száma:
    110

    A büntethetőségi akadályok megjelölésére az angolszász jogkörbe tartozó államok jogában, illetve az angol nyelvű jogi szakirodalomban ismert defence kifejezés meglehetősen tág kategória, amely magában foglal minden olyan – jellemzően a védelem által előterjesztett – hivatkozást, érvelést, amely a terhelt felmentésére irányul. Ezzel a kifejezéssel jelölik a vádemelés és az elítélés anyagi jogi és eljárási jellegű akadályait, illetve ezen akadályokra történő hivatkozást egyaránt.

  • A hátsó ajtós elektronikus felügyelet Magyarországon: A reintegrációs őrizet elmélete és gyakorlata
    30-42
    Megtekintések száma:
    322

    A technológia fejlődésével számos új jogintézmény látott napvilágot a büntető igazságszolgáltatás területén. Ilyen az elektronikus felügyelet is, amelyet magyar viszonylatban először a házi őrizettel összefüggésben szabályoztak, majd a reintegrációs őrizet formájában 2015-ben jelent meg a büntetés-végrehajtás területén. A szabályozás alapvetően megfelelő, és a gyakorlati tapasztalatok alapján hatékonynak is mondható, mégis vannak olyan kapcsolódó részkérdések, amelyek elméleti tisztázása meglátásom szerint szükséges. Ide sorolható a reintegrációs őrizet feltételeinek esetleges kiszélesítése, vagy a szabadságvesztés-büntetéshez, illetve a feltételes szabadságra bocsátáshoz való viszonyulása. Mindezek tisztázása abból adódóan is szükséges, hogy a technológia térhódítása feltételezhetően itt nem áll meg, így az elektronikus felügyelet alkalmazási körének jövőbeni kibővítése magyar viszonylatban is elképzelhető.

  • A kor színvonalán? : Az új büntetőeljárási kódex válasza a jelen kihívásaira
    11-36.
    Megtekintések száma:
    270
    A jelen írás műfaji szempontból leginkább egy műbírálatra hasonlít. Ez a sajátosság főként abban nyilvánul meg, hogy az értékelt „alkotás”, ebben az esetben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) bizonyos részeit az egész törvényt igazoló célokkal és értékekkel egybevetve, ezekre tekintettel értékelem. Nem az egyes jogintézmények szisztematikus és főleg nem a törvény átfogó elemzésére vállalkozom, hanem csupán arra, hogy megmutassam, a törvényben szereplő adott intézmény, illetve az arra kialakított szabályozás elősegíti-e a modern büntetőeljárás igazoló elveinek érvényesülését. Amíg tehát a művészeti alkotások értékelésének mércéje az esztétikai értelemben vett „kvalitás”, addig a Be. vonatkozásában a helyes célok megvalósítására való képesség adja a kritika vezérfonalát.
  • A hivatali vesztegetés büntetendősége a jogtudatban: ismeretek és vélemények
    9-29
    Megtekintések száma:
    241

    „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” című hároméves projekt egyik célja a laikusok büntetőjogra és ezen belül annak szabályozási újdonságaira vonatkozó ismereteinek és véleményeinek felmérése volt. Ebben a cikkben a szerzők a kutatás keretében felvett kérdőív hivatali vesztegetéssel kapcsolatos kérdéseire adott válaszait elemzik. Ezek alapján megállapítható, hogy az átlagembernek a büntetőjognak erről a részéről töredékes ismeretei vannak. Ennek oka részben az, hogy a válaszadók ‒ a jogi szabályozás differenciálásához képest ‒ általában sematikus ismeretekkel rendelkeznek a témában. Az viszont nem igazolódott, hogy a jogismeret alakításában társadalmi-gazdasági tényezők, illetve a médiafogyasztás közrehatna. Az ismereti kérdésekre adott válaszokat elsősorban a válaszadók büntetendőséggel kapcsolatos véleményei befolyásolják. Az emberek ismeretei jobban tükrözték a korábban hatályos szabályozást, mint a jelenleg hatályosat. Ennek oka azonban nem feltétlenül a régebbi szabályozás jobb ismerete, hanem az, hogy az jobban összhangban van a válaszadók jogi distinkciókkal szembeni érzéketlenségével.

  • A nemi erőszak áldozatának jogi státusza nemzetközi, európai uniós és hazai szinten
    Megtekintések száma:
    56

    A tanulmány a nemi erőszak áldozatának fogalmát és jogi helyzetét ismerteti arra tekintettel, hogy az áldozat és a sértett fogalma – bár jelen bűncselekmény szempontjából egybeesik személyük – nem azonos tartalommal bír, sem hazai, sem nemzetközi szinteken. A Me Too mozgalom egy olyan problémára hívta fel a figyelmet 2017-ben, ami évekkel később is megoldásra vár: a nők elleni erőszak megelőzésére és felszámolására, az áldozatok eljárásban betöltött szerepének, jogi lehetőségeinek hatékonyabbá tételére. E jogi helyzetnek egy rövid, áttekintő kategorizálása megmutatja, hogy milyen jelenlegi tendenciák fedezhetők fel az Európai Unió jogalkotásának folyamatában, és ezek alapján milyen problémás területek fedezhetők fel a hazai jogban, ahol fejlődésre van szükség.

  • A német büntető törvénykönyv időbeli hatálya a joggyakorlatban
    149-172
    Megtekintések száma:
    351

    Az időbeli hatály Németország Büntető Törvénykönyvének (StGB) alkalmazása során is sok esetben okoz komoly fejtörést a jogalkalmazónak. A német Btk. tekintélyes kora az állandóságára enged következtetni, azonban számtalan módosítása miatt mindig is jelentős problémát jelentett – és jelent ma is – annak megítélése, hogy az adott tényállásra vonatkozó több, eltérő tartalmú rendelkezés közül melyik is a terheltre kedvezőbb. A legenyhébb törvény alkalmazása az elkövető előnyben részesítését jelenti, amit Németországban a jogállamiság részének, az arányos igazságosság megjelenésének, szinte alkotmányos szabálynak tartanak. A tanulmány ezt a problematikát mutatja be akként, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések mellett a bíróságok jogalkalmazási gyakorlatát is igyekszik megvilágítani. Ezen túlmenően érinti a kapcsolódó jogirodalmi álláspontokat, kitér a német szabálysértési jogra, valamint röviden összehasonlítja a német és a magyar szabályozást és joggyakorlatot.

  • A kriptovaluták kihívásai a büntető anyagi és eljárási jogban
    79-98
    Megtekintések száma:
    909

    A kriptovalutákkal való visszaélések tekintetében problémát okozhat a gyakorlatban, hogy az elkövetés tárgyát hogyan sorolhatjuk be jogi szempontból. Előrelépés, hogy az ötödik pénzmosás elleni irányelv meghatározta a virtuális fizetőeszközök fogalmát. Az Unióban felismerték, hogy a kriptovaluták használata és a különböző átváltó, valamint pénztárcaszolgáltatók szolgáltatásainak igénybevétele pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatot hordoz magában. A hazai szabályozás vizsgálata alapján megállapítható, hogy különösen a pénzmosás tényállása világít rá arra, hogy e deliktum elkövetési tárgyát, a bűncselekményből származó „dolog” fogalmát értelmező rendelkezés keretében ki kellene terjeszteni a kriptovalutákra is. A kapcsolódó tevékenységi köröket is szabályozni kell, mint például az átváltó-, befektetési és pénztárcaszolgáltatókét a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatások keretében, amelyhez a háttérjogszabály módosítása szükséges. Ez azonban – hasonlóan a kriptovaluták jogi besorolásához – elsődlegesen nem a büntetőjog feladata.

  • Az elkövető személyiségének jelentősége a büntetéskiszabásban, különös tekintettel az előéletre
    91-108
    Megtekintések száma:
    257

    A büntetéskiszabás folyamatában a terhelt személyi körülményeinek vizsgálatához hozzátartozik előéletének alapos feltárása is, vagyis annak kiderítése, hogy követett-e el korábban bűncselekményt, volt-e büntetve, amennyiben igen, akkor hányszor, mikor, milyen bűncselekmény miatt és végül, de nem utolsó sorban, hogy milyen büntetési nemre ítélték. Ezek a tényezők ugyanis nagymértékben befolyásolhatják a kiszabott büntetést, hiszen a büntetlen előéletet többnyire enyhítő körülményként veszi figyelembe a bíróság, míg a bűnismétlőkre, visszaesőkre, mint a társadalomra fokozott veszélyt jelentő elkövetőkre, szigorúbb büntetőjogi szabályok vonatkoznak. Az elmúlt néhány évtized hazai büntetőjogi szakirodalma meglehetősen szűkölködik az elkövető előéletének alaposabb vizsgálatát végző tanulmányokban. Ezért írásommal és kutatásommal a szakirodalom ebbéli adósságait is szeretném törleszteni, azzal, hogy ezúttal az elkövető előéletét, mint büntetéskiszabási szempontot vizsgálom. Célom, hogy bemutassam a hatályos jogszabályi környezeten túl az elkövető előélete kapcsán kialakult és követett bírói gyakorlatot és annak esetleges anomáliáira is felhívjam a figyelmet.

  • A tengeri kalózkodásra vonatkozó nemzetközi jogi rezsim
    161-177
    Megtekintések száma:
    263

    Habár a tengeri kalózkodás a legrégebbi, tengeren elkövetett bűncselekmény, még mind a mai napig jelen van, és komoly veszélyforrásnak számít. Amellett, hogy emberi életeket is veszélyeztet, károkat okoz a nemzetközi kereskedelemnek is. A deliktummal szembeni fellépés egyik legfontosabb elemei azok a nemzetközi egyezmények, amelyek meghatározzák annak fogalmát, tipikus elkövetési magatartásait, valamint eljárási rendelkezéseket is tartalmaznak a kalózkodás visszaszorítása érdekében. Jelenleg ezt a nemzetközi jogban két egyezmény biztosítja, amelyek számos kérdést megfelelően szabályoznak, azonban hiányosságokkal is küzdenek. Tanulmányomban e két szerződés kalózkodásra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálom.

  • Régi-új kihívások: szegénység, migráció, bűnözés
    96-107
    Megtekintések száma:
    196

    Majd tíz évvel ezelőtt a környezeti változások és a kriminalitás összefüggéseit vizsgáló írás jelent meg Domokos Andrea tollából. A cikk azt mutatta be, hogy a természeti erőforrások szűkössége mennyiben járul hozzá a társadalmi konfliktusok kiéleződéséhez. Jelen tanulmány szerzői hasznosnak vélik az akkor megfogalmazottak továbbgondolását, az időközben felmerült problémák értékelését. A menekültkérdés immár nem elméleti probléma számunkra, hanem Magyarország határain feltorlódó embertömegeket jelent, ami a közrendünket és a közbiztonságot nemcsak veszélyezteti, hanem ténylegesen sérti is. Büntetőjogi, kriminológiai megközelítéssel természetesen nem áll módunkban a valódi megoldást jelentő szociálpolitikai, oktatáspolitikai, kultúrpolitikai kérdéseket megválaszolni. A migráció világszintű politikai egyeztetést, helyi szintű integrációs politikát, határozott értékválasztást igényel. Szakmánk okán mi a büntetőpolitikai oldalról vizsgáljuk a kérdést.

  • A nyilvánosság mint a tisztességes eljárás egyik garanciája a büntetőperben
    46-61
    Megtekintések száma:
    150

    A nyilvánosság az egyik olyan alapelv a büntetőeljárásban, mely a tisztességes eljárás (fair trial) jogcsokrának (bundle of rights) igen fontos eleme. Biztosítja az igazságszolgáltatás átláthatóságát, ellenőrizhetővé téve a bírói hatalom működését, egyben jogosultságot teremt a vád alá helyezett személynek, hogy ügyét pártatlanul, jól kontrollálhatóan bírálják el. A tisztességes eljárás számos részjogosultságból épül fel. E jogosítványok egy része minden eljárástípushoz kapcsolódik, míg mások csak a büntetőeljárásban érvényesülnek. A nyilvánosság nemcsak a büntetőper sajátja, a tanulmány azonban elsődlegesen a büntetőtárgyalás nyilvánosságát elemzi dogmatikai alapokon, érintve a gyakorlatban felmerülő kérdéseket is.

  • A német és olasz felismerési kísérletek üzenetei
    78-89
    Megtekintések száma:
    81

    Minden jogállam büntető igazságszolgáltatása törekszik a „justizmord” esetek elkerülésére. Sajnálatos módon ez nem mindig sikerül. Ezen állítás alátámasztására magyar és külföldi példák is felmutathatók.  A világban és Magyarországon folytatott kutatások és a bemutatott valós esetek is felszínre hozták, hogy a justizmordok mögött a felismerésre bemutatás nyomatékos szereppel bír napjainkban is. Így elemi érdek, hogy megelőzési megoldásokat dolgozzunk ki, illetve feltárjuk, hogy mi okozza ezen sokszor végzetes kimenetelű félrecsúszásokat.  Ennek érdekében a szerző megvizsgálja a felismertetési metodikát a német és olasz végrehajtási szabályok és ajánlások tükrében. A tanulmány végén pedig megfogalmazza a lehetséges jogi és kriminalisztikai fejlesztési lehetőségeket, a modellekből levont tanulságokat, a hatékonyságot és a tisztességes (fair) eljárást szolgáló következtetéseket.

  • Büntethető gyermekkorúak
    97-111
    Megtekintések száma:
    199

    A gyermek- és fiatalkorúak bűnözése manapság egyre növekvő aggodalmat okoz a társadalomban. Hazánkban is, de európai és nemzetközi szinten is állandó vizsgálat tárgyát képezi a fiatalok bűnelkövetés okainak feltárása, illetve a velük kapcsolatban alkalmazott jogi szabályozás irányainak és módszereinek kidolgozása.

  • Recenzió Fenyvesi Csaba–Herke Csongor–Tremmel Flórián (szerk.) Kriminalisztika című tankönyvéről
    196-202
    Megtekintések száma:
    162

    Jóllehet a bűn(cselekmények) üldözése az emberi közösség létrejöttével egyidős, mégis, a nyomozás mai értelemben vett „tudománya”, azaz a kriminalisztika csak a XIX. században jelent meg, Magyarországon pedig az első átfogó kriminalisztikával (azaz a nyomozás tudományával) foglalkozó egyetemi jegyzet 1965-ben került kiadásra. Az azóta eltelt mintegy 60 évben, köszönhetően a természettudományos és technikai ismeretek robbanásszerű fejlődésének, a kriminalisztika tudománya is gyökeres változáson ment keresztül. A Fenyvesi Csaba, Herke Csongor és Tremmel Flórián szerkesztésében 2022-ben megjelent Kriminalisztika tankönyv átfogó jelleggel mutatja be a kriminalisztika fogalmi kérdéseit, a krimimáltechnika és a krimináltaktika legfontosabb elemeit. A könyv az egyetemi oktatásban betöltött hiánypótló jellege mellett valós képet ad a kriminalisztika jelenéről és lehetséges jövőjéről egyaránt nem titkoltan azzal a céllal, hogy a hazai jogászképzésben a kriminalisztika tantárgy anyagát egységesítse. A debreceni jogi oktatásban például mintegy negyed évszázad után váltja Bíró Gyula többször átdolgozott tankönyvét. A recenzió a könyv kriminalisztikában betöltött jelentőségét járja körül, egyes konkrét intézmények alapulvételével.

  • Deepfake: áldás vagy átok? Jogi szabályozási szempontok
    157-178
    Megtekintések száma:
    235

    A deepfake olyan videó, hang vagy egyéb tartalom (például kép), amely teljesen vagy részben kitalált, vagy egy meglévő, valós tartalom manipulálásával jött létre. Ahogyan az álhírek (fake news) megkérdőjelezik a valós hírek hitelességét, a mélyhamisítás (deepfake) is megkérdőjelezi a valós tartalmak valódiságát. Ugyanakkor a deepfake-nek a sokszor hangoztatott veszélyei mellett számos előnye is van. A tanulmány a deepfake történeti áttekintését követően ezeket az előnyöket és veszélyeket ismerteti, majd a deepfake észlelésére szolgáló eszközök bemutatását követően kitér a lehetséges jogi válaszlépésekre.

  • Gondolatok a büntetéskiszabás néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről
    11-25
    Megtekintések száma:
    245

    Napjainkban a büntetéskiszabás a büntetőjog-tudomány művelői részéről méltánytalanul elhanyagolt terület. Dacára annak, hogy a büntetéskiszabási gyakorlatot folyamatos kritikák érik, és annak ellenére, hogy a helyes büntetéskiszabás a büntetőjog egyik legfontosabb feladata, manapság csak nagyon kevés tudományos írás foglalkozik a büntetéskiszabással és annak elveivel. A helyes büntetéskiszabás pedig kulcsfontosságú kérdése a büntetőjognak, legalább olyan fontos kérdés, mint a bűncselekmény helyes minősítése. A büntetés kiszabásakor kel életre az anyagi jogi diszpozíció mellett a szankció is, a büntetés kiszabásában csúcsosodik ki a büntetőeljárás, és ekkortól kapcsolódik be a folyamatba a büntetés-végrehajtás is. Ebben a pontban összpontosul tehát a tágabb értelemben vett büntetőjog. A büntetés nemének és mértékének helyes megválasztása teljesítheti be a büntetési célokat, és adhat értelmet ennek a tágabb értelemben vett büntetőjognak.

  • A veszélyes fenyegetéssel elkövetett zaklatásról : A zaklatás második alapesetének joggyakorlata, különös tekintettel a halmazati és elhatárolási kérdésekre
    219-238
    Megtekintések száma:
    152

    A Legfőbb Ügyészség által közzétett statisztikák azt mutatják, hogy a regisztrált emberi méltóság és az egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények között a Btk. 222. § szerinti zaklatás miatt indult büntetőeljárások az utóbbi években jelentős többséget (az elmúlt öt évben átlagosan 70%-ot) tesznek ki. A zaklatás büntetőjogi tényállása 2008-ban jelent meg a magyar büntetőjogi szabályozásban, és igen nagyszámú, előre nem látott dogmatikai és jogalkalmazási kérdést hozott magával.