Keresés
Keresési eredmények
-
Az egészséges környezethez való jog elméleti megközelítésben
24-38Megtekintések száma:244A környezeti tárgyú nemzetközi jogi dokumentumok 1972 óta tartó gyarapodásával párhuzamosan lett vizsgálatok tárgya a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének kapcsolata. Az emberi jogok védelme és a környezetvédelem közötti összefüggések felismerése, valamint e két védelmi rendszer összekapcsolása hívta fel a figyelmet egy meghatározott tulajdonsággal bíró – egészséges – környezethez való jog elismerésének az igényére. A környezet védelme az emberiség akut feladatai között szerepel. A környezetet minden lehetséges eszközzel védeni kell, egyrészt önvédelmi okokból, másrészt morális kötelességből. Egy potenciális eszköz lehet a környezet emberi jogi eszközökkel történő védelme, amely az egészséges környezethez való jog megfelelő szabályozásában ölthet testet. De vajon illeszkedik-e ez az elképzelés az emberi jogok rendszerébe? Választ keresvén e kérdésre, az alábbiakban elemzem a környezeti jogok és az emberi jogok kapcsolatrendszerét, továbbá az emberi jogi attribútumokat, annak érdekében, hogy bemutassam, általában milyen feltételek alapján illeszkedhet egy jog az emberi jogok kategóriájába. ezek alapján válaszolom meg a kérdést, hogy elméletileg illeszkedhet-e egy meghatározott tulajdonságú környezethez való jog az emberi jogok halmazába.
-
Az élelemhez való jog koncepciója a nemzetközi jogban
86-99Megtekintések száma:187Az alapvető emberi szükségletek biztosítása fontos előfeltétele a legfontosabb emberi jogok, így többek között az élethez és emberi méltósághoz való jog érvényesítésének. Ezen emberi szükségletek közül is kiemelkedik az emberek élelem- és ivóvízszükségletének biztosítása, melyek nélkül nehezen képzelhető el nemcsak az emberhez méltó élet, de egyáltalán bármilyen élet fenntartása. A vízhez való jog alapkérdéseivel kapcsolatosan számos tanulmány érhető el már magyar nyelven is, azonban az élelemhez való jog mind ez ideig talán kevésbé került magyarországon a vizsgálódások középpontjába.
-
Fenntarthatósági szempontok érvényesülése a szerzői jogban
40-61Megtekintések száma:193A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon a szerzői jog XXI. századi útkereséséről, a szerzői jogi fenntarthatóság megvalósítására tett európai és magyar törekvésekről a fenntarthatóság szerzőijog-specifikus vonatkozásain keresztül, és összegezze a témában már elért jogharmonizációs eredményeket, valamint felhívja a figyelmet a még el nem ért, de kívánatos célokra. A témát a kultúra-gazdaságtani szempontból bemutatott kulturális fenntarthatóság felől közelíti az írás. A fő témát először a szerzői jog egyensúly-keresésének történeti és jelenkori vonatkozásai segítségével mutatjuk be. Ezt követően a szerzői jog filozófiai, alapjogi hátterének változásait, jelenlegi helyzetét tekintjük át. A szerzői vagyoni jogok és személyhez fűződő jogok dinamizmusának elemzésével a tanulmány rávilágít a szerzői jogi jogosultságok párhuzamos érvényesülésének szükségességére. A szerzői jog versenyképességének vizsgálata arra irányul, hogy a versenyképesség és a fenntarthatóság egymástól elválaszthatatlan voltát kiemelje, és hangsúlyozza, hogy ezek fejlődése is csak egymásra tekintettel elképzelhető.
-
Az uniós jog alkalmazásának sarokpontjai az Alkotmánybíróság újabb gyakorlatában
161-174Megtekintések száma:119Jelen tanulmány a magyar Alkotmánybíróság újabb gyakorlatát vizsgálja az uniós jog magyarországi érvényesüléséhez kapcsolódó alkotmányos keretek és bírói jogalkalmazás tekintetében. Az előzmények rövid áttekintése után a 2012 utáni, az Alaptörvény elfogadását követő gyakorlatra fókuszál. Az újabb alkotmánybírósági gyakorlatban kiemelt jelentőséget kap az EU Bíróságával való együttműködés igénye, így a tanulmány erre a kérdésre is reflektál. Első részében áttekinti azokat a döntéseket, amelyek az uniós jog érvényesüléséhez kapcsolódó alkotmányos fenntartásokat és kontroll-lehetőségeket megfogalmazták, ideértve különösen a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatot. A második rész azokat a fontosabb, elsősorban alkotmányjogi panaszeljárásban hozott alkotmánybírósági döntéseket mutatja be, amelyek az előzetes döntéshozatali eljárás és az indokolási kötelezettség alkotmányos megítélését meghatározzák az uniós ügyekben.
-
Adalékok a közszolgálati jog jogágiságának kérdéséhez
120-133Megtekintések száma:482A tanulmány fókuszában a közszolgálati jog és a munkajog viszonyának vizsgálata áll. Magyarországon az elmúlt szűk egy évtizedben jelentős változások következtek be a közszolgálati jogviszonyok szabályozásában. A közszolgálati jogviszonyok száma gyarapodott, az ezzel összefüggő jogviták elbírásának fórumrendszere és eljárási szabályai is megváltoztak, a közalkalmazotti jogállásban állók száma pedig gyors fogyásnak indult. Mindez azért bír különös jelentőséggel, mert a jogágak létére meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotás is. A tanulmány következtetése szerint azt, hogy a közszolgálati jog valóban képes lesz-e önállósulni, nem „belső” fejlődés fogja eredményezni, hanem a jogalkotói törekvések.
-
The right to take collective action in EU law based on the European Pillar of Social Rights and the recent case law of the CJEU
9-24Megtekintések száma:237Jelen tanulmány a kollektív fellépéshez és megállapodáshoz való alapvető munkavállalói jog köré épül. E jogosultság szilárdan beágyazott ugyan a munkajogi szabályozások többségében, de az Európi Unió szociálpolitikájának (munkajogi szabályainak) köszönhetően önállóan, sajátos jelentéstartalommal is vizsgálatra érdemes. Akár alapjogi, akár alapszerződési, akár irányelvi oldalról közelítünk e jog felé, annak tartalma és gyakorlati hatékonysága számos nehezen megítélhető kérdésre mutat, ezeket pedig a szociális természetű jogvédelem iránti igény és a gazdasági alapszabadságok szükségszerű kollíziója katalizálja. Kutatásom során e jog – kiegészítve néhány további, kapcsolódó kollektív munkavállalói jogosultsággal – vizsgálatát az Európai Unió Bíróságának újabb ítélkezési gyakorlata, illetőleg a Szociális Jogok Európai Pillére jelentette átfogó szociálpolitikai reform segítségül hívásával elemzem.
This paper is built around the workers’ fundamental right to take collective action and collective bargaining. Although, this right is firmly embedded in the majority of labour law systems in the social policy (meaning labour law, too) of the European Union, it is worth analysing it separately with an independent meaning. We can approach this right from the fundamental rights, the fundamental treaties or from certain directives, so we can find several questions that are difficult to answer properly. These problems are mostly catalysed by the necessary collision between the need for socially motivated legal protection and the fundamental economic freedoms. In my research, I analyse this right – along with some other connected ones – with the help of the recent case law of the Court of Justice of the European Union and the European Pillar of Social Rights because the latter highlights the holistic approach in the current reforms of EU social policy.
-
A szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás alapjogi és személyiségi jogi vetülete
Megtekintések száma:682A gyermeki jogok térhódításával párhuzamosan a szülő és a gyermek közötti – személyes és közvetlen – kapcsolattartás kiemelt hangsúlyt kapott mind a jogalkotásban, mind pedig a jogalkalmazásban. Jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a gyermek személyiségének harmonikus kibontásához nélkülözhetetlen, hogy családi környezetben, boldog, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel – abban az esetben is, amennyiben a család egysége véglegesen és helyrehozhatatlanul megbomlik. A kapcsolattartási jog – mely hagyományosan gyermeki jogként kerül kategorizálásra – Janus-arcú jogintézmény: habár szabályait elsősorban magánjogi (polgári jogi) szabályok rögzítik, a jogintézmény legalább annyira közjogi jellegű, mint magánjogi természetű. A két jogág célja jelen esetben egy és ugyanaz: a gyermek minél teljesebb körű védelme. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a kapcsolattartási jog hogyan illeszthető be az alkotmányjogi, illetve a polgári jogi védelem rendszerébe, továbbá, hogy milyen összefüggések fedezhetőek fel a két jogterület eszközeit illetően.
-
A digitális hagyaték egyes szabályozási kihívásai, különös tekintettel az adatvédelmi aspektusokra
84-98Megtekintések száma:295A digitális hagyaték komplexitása miatt jogilag egységesen nem megítélhető. A digitális hagyaték vagyoni jellegű elemeire az öröklési jog szabályai vonatkoznak, míg a személyiségi jellegű elemeire az adatvédelmi jog és a kegyeleti jog rendelkezései alkalmazandók. Hatályos jogrendszerünkben az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosítása nyomán beemelésre került a hazai jogba az adatalany halála utáni személyes adatok védelme, valamint a kegyeleti jogok továbbra is biztosítják az adatalany emlékét sértő magatartás ellen a bírósághoz fordulás jogát.
-
Az uniós jog nemzeti büntetőjogra gyakorolt hatásai
79-93Megtekintések száma:111A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződéssel az európai integráció történetében először önálló, homogén, szupranacionális uniós politikává vált a büntetőjogi együttműködés. Ennek ellenére nem lehet azonban azt mondani, hogy a közösségi/uniós jog és a nemzeti büntetőjog a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően teljesen független lett volna egymástól. Az uniós jog és a nemzeti jog számos ponton kapcsolódik egymáshoz, így a büntetőjog vonatkozásában is számos ponton figyelhetünk meg kölcsönhatást a két jogterület között. Az uniós jognak a tagállamok büntetőjogára gyakorolt hatása kétirányú: negatív és pozitív kötelezettségeket ró a tagállamokra.
-
Többpólusú alapjogvédelmi rendszer a gyakorlatban – a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének tükrében
120-141Megtekintések száma:148Az európai integráció politikai folyamattá szélesedésével az európai alkotmányos térség többszintűvé alakult. Ebben az alkotmányos térségben párhuzamos alkotmányként funkcionálnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az EU alapszerződéseinek alkotmányos értékű rendelkezései az Unió Alapjogi Chartájával együtt olvasva, valamint az uniós tagállamok alkotmányai. A jogrendszer differenciálódásával szükségképpen együtt jár az ún. normatorlódás, a normakonfliktusok számának növekedése, tekintettel arra, hogy egyes életviszonyokat – különösen az alapjogok vonatkozásában – több normacsoport is szabályoz. Az egyéni alapjogvédelem területén kínálkozó lehetőségeket így a három fórum együttműködése határozhatja meg. A nemzeti jogalkalmazókat elsősorban saját nemzeti alkotmányuk köti – a becsatornázott nemzetközi emberi jogi és alapjogi standardok módosíthatják ugyan a nemzeti jog alkalmazását, az alapjogvédelem végső fundamentuma azonban továbbra is a nemzeti jog és jogvédelem marad.
-
A civil szervezetek szerepe a környezeti felelősség érvényesítésében
113-127Megtekintések száma:289A társadalmi részvétel lényeges eleme a környezeti problémák kezelésének. Az Aarhusi Egyezmény és az uniós jog is előírja, hogy a polgárok és a környezetvédő civil szervezetek számára garantálni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, amely magában foglalja a környezetvédő civil szervezetek és a környezeti jog megsértése által közvetlenül érintett egyének kereshetőségi jogának a biztosítását. A környezeti felelősségről szóló irányelv értelmében a környezeti károk által kedvezőtlenül érintett személyek jogosultak arra, hogy az illetékes hatóságoktól intézkedés megtételét kérjék. A környezetvédelmi szabályok végrehajtása terén azonban jelentős nehézségek tapasztalhatók, amelyekkel a környezetvédő civil szervezetek is szembesülnek az ahhoz szükséges kereshetőségi jog megszerzése során, hogy a környezeti ügyekben jogi eljárásokat indíthassanak.
-
A mesterséges intelligencia fogalmának polgári jogi értelmezése
28-41Megtekintések száma:1220Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a mesterséges intelligencia fogalma, hogyan, nyerhet értékelést a polgári jog területén. Az adott témát számos szerző vizsgálja világszerte, s sürgetik a jogi szabályozás létrehozásának megkezdését. Oka, hogy a terület napról-napra egyre gyorsabban fejlődik, ám ezzel a jog nem tud lépést tartani. Ugyanakkor az egyének védelme érdekében fontos, hogy a fogalom jogi értékelést nyerjen. Ennek első lépése lehet a definíció polgári jog általi meghatározása.
-
Jog és a mesterséges intelligencia: Új szereplő, régi alakzatok? (Gondolatok Jacob Turner könyve kapcsán)
137-145Megtekintések száma:500A mesterséges intelligencia jelenleg a világ egyik legközpontibb témája. Sokan úgy gondolják, hogy egy új jelenségről van szó, pedig a története több mint hetven évre nyúlik vissza. Az azóta keletkező tudományos fantasztikus regények feltárták a mesterséges intelligencia egyes hatásait a társadalomra, ad az utóbbi évtized fejlődése, a mesterséges intelligencia elterjedése megköveteli, hogy mostmár a jog is behatóbban foglalkozzon a témával. Ezzel kapcsolatban egyre több mű születik, de ezek közül kiemelkedik Jacob Turner Robot Rules című munkája. A tanulmány összetettsége, összeszedettsége alapos munka eredménye, és a felvetett kérdések között vannak olyanok, amik a mesterséges intelligencia és a jog kapcsolatának alapjaira vonatkoznak. A könyvről készült recenzió ezeket mutatja be röviden.
-
A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba
139-158Megtekintések száma:242A zálogjog a polgári jog kétarcú jogintézménye. Megtalálhatóak benne a kötelmi és dologi joghoz kapcsolódó elemek is. A zálogjog egyrészről szerződést biztosító mellékkötelezettség, ami azt jelenti, hogy a szerződést kötő felek kötelmi jogi ügyletük biztosítékaként alapítják a zálogjogot, másrészt korlátolt dologi jog, amely alapján a zálogjog nemcsak a felek közötti jogviszonyban, hanem minden kívülálló irányában joghatást vált ki. A zálogjog ugyanis abban az esetben is fennmarad, ha a zálogkötelezett átruházza a dolog tulajdonjogát, mivel azt az új tulajdonos zálogjoggal terhelten szerzi meg. A zálogjogosultat a zálogtárgy mindenkori tulajdonosával szemben megilleti az a jog, hogy követelését a zálogtárgyból kielégítse. Ezenkívül a zálogjog dologi jogi jellegét jellemzi, hogy zálogjog nem csupán a kötelmi jogi ügylet kötelezettjét, hanem más személyt is terhelhet. Ilyen esetben a személyes adós és a zálogkötelezett (dologi kötelezett) személye elválik egymástól. A zálogkötelezett nem köteles a követelés megtérítésére, hanem csupán annak tűrésére, hogy ha az adós nem teljesít, a zálogjogosult a követelését a zálogtárgyból kielégítse.
-
A jog szociálpszichológiája - A hiányzó láncszem
158-162Megtekintések száma:247Könyvismertető Hunyady György–Berkics Mihály (szerk.): A jog szociálpszichológiája – A hiányzó láncszem. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015. című munkáról.
-
A sztrájkhoz való jog az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában
115-133Megtekintések száma:242A sztrájkhoz való jog a munkaharc egyik formájaként a kollektív munkajog területének kiemelkedően fontos és sokat tárgyalt kérdésköre, különösen korlátozhatóságának terjedelme miatt. A munkajogviszony egyik meghatározó jellemzője, hogy a munkáltató és a munkavállaló között hierarchikus viszony alakul ki (függő munka), amelyben az utóbbi alárendelt helyzetben van. A munkavállaló személyi és gazdasági függése a munkáltatótól előbbi gazdasági és szociális kiszolgáltatottságát eredményezi, ami a felek között a polgári jogra jellemző egyensúlyi helyzetet megbontja, és így egyfajta erőbeli egyenlőtlenség alakul ki köztük. Ezen helyzetek kiegyensúlyozására szolgáló eszközök egyike a sztrájkhoz való jog, amely lényegében a munkavállaló ellenállási joga, „a kollektív önrendelkezés egyik kifejező formája”.
-
A vízjogi szabályozási csomópontok továbbfejlesztésének lehetőségei
38-54Megtekintések száma:171jelen tanulmány egy nagyobb, a vizek jogi szabályozását elemző kutatás részeként született. Az átfogó kutatás célja a vizekre (elsődlegesen édesvizekre) vonatkozó szerteágazó joganyag egységes szempontok mellett történő elemzése és fejlesztése, alapvetően a magyar társadalom számára kihívást jelentő problémakörökre koncentráltan. Ennek során meghatározásra kerültek bizonyos szabályozási csomópontok, amelyek körét a publikálásunk idején sem tekintettük, és jelenleg sem tekintjük lezártnak, kizárólagosnak vagy egymástól elzártnak. A szabályozási csomópontok között korábban a következőket nevesítettük: a) a víz mint a tulajdonjog tárgya, b) a víz mint környezeti elem és mint természeti erőforrás, c) a víz mint kereskedelmi ügyletek tárgya, d) a vízhez való jog mint emberi jog, e) a vízgyűjtő terület mint jogintézmények szervezési alapja, f) a víz mint káresemény, g) a víz mint élelmiszer. A célunk, ahogyan korábban is, hogy e jogi szabályozási csomópontok jövőbeni fejlesztése immáron egymásra tekintettel történjen meg.
-
Az őslakos népek kulturális identitáshoz való joga az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága joggyakorlatában
145-163Megtekintések száma:272Jelen tanulmány a kulturális identitás védelmét vizsgálja az Emberi Jogok Amerikaközi Bíróságának (EJAB) gyakorlatában, ahol a kérdéskör elsősorban az őslakos népek kontextusában jelenik meg. Az EJAB a kulturális identitáshoz való jog védelmét – az ezt garantáló, anyagi jogi norma hiányában – jellemzően az élethez és a tulajdonhoz való jogból, valamint egyéb, első generációs emberi jogokból vezeti le evolutív módon, az Emberi Jogok Amerikai Egyezményére (EJAE) támaszkodva. 2020 tavaszán a Lhaka Honhat kontra Argentína ügyben hozott ítéletében az EJAB új perspektívát nyitott a kulturális identitáshoz való jog védelmére, mert megállapította, hogy a kulturális jogok önállóan, autonóm módon is érvényesíthetők az EJAB előtt, az EJAE 26. cikke alapján. Ez, az EJAB eddigi joggyakorlatához képest haladó szemlélet egyúttal új lehetőségeket nyit meg az EJAE 26. cikkéből eredeztethető környezetvédelmi jogok érvényesíthetősége terén is.
-
A víz jogalanyisága új-zélandi példájának alkalmazhatósága a Balaton és a magyar jog viszonyrendszerében
9-23Megtekintések száma:162Az új-zélandi Északi-szigeten található Whanganui folyó – a maori őslakosok által hivatkozott Te Awa Tupua néven – 2017-ben nyert önálló jogalanyiságot egy, az új-zélandi parlament által elfogadott törvényen (a továbbiakban: ATA) keresztül. Maga a jogszabály több szempontból is érdekes; ezek közül csupán az egyik, hogy a szövege Új-Zéland két hivatalos nyelvének, az új-zélandi angolnak és a maorinak egyfajta keveréke, vagyis nem két külön nyelvi verziója van a szövegnek (angol és egy attól elkülönült maori), hanem az alapvetően angol nyelvű szöveget gyakorta meg-megtörik a maori nyelvből átvett kifejezések. Ezzel egyúttal olyan érzetet kelt, mintha a 19. századi kapitalista alapokon nyugvó jogrendszerüket áthatná valamilyen ősi polinéz spiritualitás.
-
Rendőrképmás: sajtószabadság és képmáshoz való jog a polgári jogi és az alapjogi jogosultságok keresztútján
110-128Megtekintések száma:1862012. január 1-jétől az Alaptörvény egy új, addig a magyar jogrendszerben nem létező jogintézményt vezetett be: az ún. valódi alkotmányjogi panaszt. Ez – az addig is létezett, konkrét normakontrollt jelentő alkotmányjogi panasszal ellentétben – nem a bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály, hanem annak bíróság általi értelmezése alaptörvényellenessége esetén vehető igénybe. Ezzel az Alkotmánybíróság egy olyan hatáskört kapott, amellyel valóban a jogrendszer egészével szemben érvényesíteni tudja az alkotmányossági szempontokat, hiszen ettől az időponttól kezdve nemcsak a törvényhozó és a végrehajtó hatalom által kibocsátott jogforrásokat, hanem az egyedi bírói döntéseket is felül tudja vizsgálni, alaptörvényellenessé tudja nyilvánítani, és meg tudja semmisíteni. Ennél fogva az Alkotmánybíróság most már közvetlenül a jogalkalmazás felett is (alkotmányossági) kontrollt gyakorol, és akár a kúria döntéseit is annullálhatja.
-
Technológia a jog szolgálatában? – kísérletek az adatvédelem területén
33-45Megtekintések száma:210A technológia fejlődésének társadalomra gyakorolt hatása a társadalomelmélet kedvelt témaköre az elmúlt ötven évben: számtalan szakirodalmi forrás elemzi az információs társadalom kialakulását és az informatikai és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait. E társadalmi változások aztán jellemzően leképeződnek a jogalkotásban is, rendszerint több-kevesebb késéssel követve azokat. Az Európai Unió információs társadalom- és médiapolitikájának jogalkotási eredményei, az ahhoz kapcsolódó folyamatos szakmai és éles politikai viták, és egy új jogterület, az infokommunikációs jog kialakulása egyértelműen mutatja ennek jelentőségét.
-
A jogszabályok és a stratégiai tervek környezeti hatásvizsgálatának gyakorlata
85-102Megtekintések száma:148A jog alapvető funkciója az emberek közötti viszonyok normatív szabályozása, az emberi együttélés rendjének kialakítása. A társadalmi viszonyok szabályozása számos olyan kedvező, illetve kedvezőtlen hatással jár, melyek értékelése a jogalkotó számára elengedhetetlenül szükséges. E vizsgálatok elvégzése mutathatja meg, hogy a jogalkotó által kitűzött szabályozási cél megvalósítható-e − azaz érdemes-e egyáltalán az adott kérdést a jog eszközeivel szabályozni −, és ha igen, a cél elérésére választott normatív eszköz valóban a leghatékonyabb módszert alkalmazza-e. E kérdések megválaszolására szolgál a jogi szabályozás hatásvizsgálata, amely a jogi szabályozás színvonalának állandó javítását, a szabályok érvényesülésének ellenőrzését biztosító módszer.
-
Igényhalmazatok a szerződésszegési jogkövetkezmények rendszerében, különös tekintettel a Ptk. 6:145. §-ára
60-78Megtekintések száma:207A Polgári Törvénykönyv 6:145. §-a kizárja a szerződésszegésből eredő kártérítési igénynek ugyanazon kötelezettel szembeni szerződésen kívüli kártérítési felelősségi alapra helyezését, röviden szólva a párhuzamos igényérvényesítést. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy az igényhalmazat és a törvényhalmazat polgári anyagi jogi kategóriáin túlmenően megvizsgálja a szerződésszegésből fakadó és más jogi alapon fennálló jogkövetkezmények viszonyát. Ezt követően nagyító alá veszi a szerződésszegés fogalmi körét, a versengő jogcímen alapuló kártérítési igények halmazati kérdéseire adott egyes megoldásokat, amelyek a kontraktuális jogi alap prioritását kívánják biztosítani, így különös tekintettel a francia jog non-cumul szabályára, a Közös elvi keretrendszer javaslatára és egyes európai államokban alkalmazott megoldásokra. E tanulmány röviden kitér két olyan területre is, ahol a kontraktuális és deliktuális kártérítési halmazati problémák és a Ptk. fent említett szakaszának alkalmazása különösen jelentős problémákat szülhet.
-
Kockázatok és mellékhatások: az olasz alkotmánybíróság döntései a kötelező Covid-oltásokról
102-127Megtekintések száma:227Az elmúlt években világszerte számos olyan bírósági és alkotmánybírósági döntés született, amely a pandémia során bevezetett alapjog-korlátozó intézkedések – ideértve a kötelező védőoltásokat is – jogszerűsége, illetve alkotmányossága tárgyában foglalt állást. Olaszország – Ausztriát nem számítva – minden más európai országnál szélesebb körben írta elő az oltási kötelezettséget. Ráadásul az oltások felvételének hiányában a polgárok mindennapi életvitele olyan mértékben lehetetlenült el, hogy egyes szerzők már egyenesen de facto kötelező oltásról írtak. Az olasz alkotmánybíróság 2022. decemberében három határozatban bírálta el a kötelező oltások ellen irányuló beadványokat. Jelen tanulmány a jogszabályi környezet felvázolását és a kötelező Covid-oltásokkal kapcsolatos szakmai álláspontok ütköztetését követően ezen határozatok vizsgálatára vállalkozik, arra fókuszálva, hogy a testület milyen érvek mentén látta igazolhatónak a vakcinák felvételére kötelezést.
-
A szociális dömpinghelyzet a határon átnyúló kollektív alku és fellépés tükrében: Egy dilemma jog és gazdaság metszéspontjában, az Európai Unió joggyakorlata és a nemzetközi sztenderdek
180-202Megtekintések száma:171Jelen tanulmányban ismertetem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) célkitűzéseit, a kollektív alku és fellépés során született egyezményeket, ezek tekintetében az ILO felügyeleti szervei által követett gyakorlatot. A szociális dömpinghelyzet fogalmának ismertetését követően konkrét példákon keresztül mutatom be az Európai Uniónak a gazdasági alapszabadságok és a tárgybeli kollektív munkavállalói jogok közötti ellentétek terén követett gyakorlatát, a nemzetközi sztenderdek tükrében. Megállapításom, hogy a gazdasági szabadságok és a munkavállalói alapjogok közötti, az előbbiek javára fennálló hierarchikus viszony az uniós jog alapján sem tartható fenn.