A zálogjog a polgári jog kétarcú jogintézménye. Megtalálhatóak benne a kötelmi és dologi joghoz kapcsolódó elemek is. A zálogjog egyrészről szerződést biztosító mellékkötelezettség, ami azt jelenti, hogy a szerződést kötő felek kötelmi jogi ügyletük biztosítékaként alapítják a zálogjogot, másrészt korlátolt dologi jog, amely alapján a zálogjog nemcsak a felek közötti jogviszonyban, hanem minden kívülálló irányában joghatást vált ki. A zálogjog ugyanis abban az esetben is fennmarad, ha a zálogkötelezett átruházza a dolog tulajdonjogát, mivel azt az új tulajdonos zálogjoggal terhelten szerzi meg. A zálogjogosultat a zálogtárgy mindenkori tulajdonosával szemben megilleti az a jog, hogy követelését a zálogtárgyból kielégítse. Ezenkívül a zálogjog dologi jogi jellegét jellemzi, hogy zálogjog nem csupán a kötelmi jogi ügylet kötelezettjét, hanem más személyt is terhelhet. Ilyen esetben a személyes adós és a zálogkötelezett (dologi kötelezett) személye elválik egymástól. A zálogkötelezett nem köteles a követelés megtérítésére, hanem csupán annak tűrésére, hogy ha az adós nem teljesít, a zálogjogosult a követelését a zálogtárgyból kielégítse.