Keresés
Keresési eredmények
-
Some Issues in Treating the Changes of Circumstances under English Law
25-44Megtekintések száma:195A szerződéskötést követően a körülményekben bekövetkező lényeges változások figyelembe vételére és kezelésére valamennyi jogrendszeren belül kialakultak álláspontok. A különböző jogintézmények, alkalmazott megoldások bár sok szempontból hasonlatosak, azonban számos eltérés is megfigyelhető. A tanulmány átfogóan mutatja be, hogy az angol jog miként kezeli a körülménybeli változásokat és azok szerződésekre kifejtett hatását. Ennek során bemutatásra kerül a szerződés meghiúsulásának tana (frustration of contract) és az elmélet kialakulásának alapjául szolgáló, bírósági esetjog.
All legal systems have their own solution for the treatment of the essential change of circumstance subsequent to the conclusion of the contract. Some of them allow for the judicial amendment of the contract, if the conditions of the clausula rebus sic stantibus are fulfilled. There are other states, where the possibility to modify the contract by judicial act in case of an essential change of circumstances subsequent to the contract conclusion has only recently been recognised by the national legislation. In the following, it is to be reviewed how and by what means and models English law treats those changes of circumstances which occur after the conclusion of the contract and significantly reshape the contractual relationships.
-
A munkaszerződés továbbélése vagy egy új szerződés kialakulása?
12-28Megtekintések száma:188A munkajog hosszú ideig nem tudott szabadulni a locatio conductio béklyójából: erre a szerződésre épült a tradicionális munkajog rendszere. Az új foglalkoztatási, illetve munkavégzési módok azonban ezt a struktúrát kezdik lebontani. Az outsourcing és a digitális platformok általi foglalkoztatás megtörte a munkaszerződés uralmát, és a szerződéses struktúra a magánjog irányába tolódik el. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy mindez mit jelent a munkavégző védelme és a foglalkoztató felelőssége szempontjából, továbbá hogy megoldást kínál-e a personal employment contract teóriája.
-
A pszichológiai szerződés elméletének egyes munkajogi kapcsolódási pontjai
50-69Megtekintések száma:201A tanulmány célja a pszichológiai szerződés, mint elméleti koncepció központi témáinak bemutatása, a releváns munkajogi összefüggésekre fókuszálva. Az alkalmazott fő kutatási módszer a témában született releváns tanulmányok, cikkek, monográfiák vizsgálata, ezek szerzői által rendszerezett empirikus kutatási adatok másodelemzése, valamint ennek során a főbb munkajogi vonatkozások és összefüggések feltárása. A munkaszerződés és a pszichológiai szerződés viszonyát vizsgálva megállapítható, hogy míg az előbbi egy írásos formában létező, jogi kötőerővel rendelkező szerződés, addig az utóbbi egy elméleti, absztrakt konstrukció, amely a felek kölcsönös és hallgatólagos elvárásait tartalmazza. Ebből adódóan tehát „jogon túli” kategóriának minősül, bizonyos esetekben azonban, főként annak megsértése esetén lehetnek jogi relevanciái.
-
Nováció-e a jogszabály rendelkezésén alapuló szerződésátruházás?
7-27Megtekintések száma:191A magyar jogalkotó 2016-ban módosította a Ptké.-t, amely értelmezési kérdéseket vetett fel a jogszabályon alapuló szerződésátruházással kapcsolatosan. Ennek köszönhetően a szerződésátruházás és a nováció jogintézménye, illetőleg azok egymáshoz való viszonya egy rövidebb „nyugalmi periódust” követően ismét a polgári joggal foglalkozó elméleti és gyakorló jogászok figyelmének középpontjába került. A tanulmány a szerződésátruházásra vonatkozó szabályok rövid áttekintését követően ismerteti a Ptké. 2016. évi módosítását és összefoglalja annak indokait, végül bemutatja a módosítást követően a bíróságok ítélkezési gyakorlatában felmerülő ellentmondásokat és az azokra az Alkotmánybíróság, illetőleg a Kúria irányából érkező válaszreakciókat.
-
Reflections on the validity of exculpatory clauses in light of Section 6:152 of the Hungarian Civil Code
9-24Megtekintések száma:174A magyar Ptk. 6:152. szakasza a felelősségkizáró és korlátozó kikötések érvénytelenségének általános, a szerződési szabadság határát kijelölő abszolút jellegű minimumszabálya. Jelen tanulmányban e szabály összetett vizsgálatára törekszünk. Szükséges ugyanis a károkozás jogellenességét kizáró károsulti beleegyezés, a kockázat tudatos vállalása illetve a joglemondás (itt elsősorban a szerződésszegésből fakadó igények érvényesítéséről való lemondás) mint jognyilatkozat elemzése is. Ugyanígy vizsgáljuk e tilalom más érvénytelenségi okokkal való viszonyát, elsősorban a tisztességtelen általános szerződési feltételek tényállását.
Section 6:152 of the Hungarian Civil Code (HCC) is an objective cap on the freedom of contract, it is an unconditional (absolute) and minimum protection to which all exculpatory clauses are subject. In this essay, this rule is examined in a wide and complex context. These exculpatory clauses are closely connected to the consent of an injured person or their assumption of risk, or their waiver (especially waiving claims for damages) as unilateral juridical acts. The relationship between this statute and other grounds of invalidity shall also be examined, especially the connection to the invalidity rule of unfair standard contract terms.
-
Így kell védenie a munkajognak a munkavállalót? Recenzió Kiss György: A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme (Egy lehetséges megközelítés a munkaviszony tartalmának vizsgálatához) című könyvéről
203-212Megtekintések száma:160Recenziónkban Kiss György A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme (Egy lehetséges megközelítés a munkaviszony tartalmának vizsgálatához) című könyvét mutatjuk be. A mű a munkajogi szabályozás jövőjének kérdését feszegeti, a múltban elért eredmények és megállapítások felhasználásával. A római jogi gyökerek ismertetését követően a germán, frankofon és angolszász jogrendszerek fejlődésén át ismerhetjük meg a munkajogi szabályozás jelenlegi formájának kialakulását. A történeti sík mellett a dogmatikai alapok felvázolására is sor kerül a munkában, így a munkaszerződés tartalmi feldolgozása több síkon is megtörténik, mielőtt a szerző – az általa felvetett – relational contract elméletének munkajogi alkalmazhatóságáról értekezne. Mindezen alapok ismertetése alkalmassá teszi a művet arra, hogy a munkajog iránt érdeklődők a különböző jogrendszerek szerződéses elméleteit is jobban megismerhessék és megértsék. A recenzió által úgy kívánunk betekintést adni a szerző munkájába, hogy saját személyes szűrőnk és véleményünk is megjelenik a leírtakról.
-
Unfair Termination Review During Probationary Period: The Case of Iraq in Light of New Judiciary Trends
75-89Megtekintések száma:249A próbaidő célja, hogy az új alkalmazottakat a betölteni kívánt pozícióban alávessék egy teszt időszaknak. A próbaidő kikötésének általános gyakorlata a munkáltató és a munkavállaló kötötti kölcsönös megállapodást feltételezi. A próbaidő alatti előírások rugalmassága lehetőséget biztosít a tisztességtelen felmondásra. A jogalkotásnak bizonyos fokú védelmet kell biztosítani, amellyel megvédi a munkavállalókat a tisztességtelen felmondás kockázatától. Az 2015. évi iraki munkaügyi törvénykönyv 37. cikke megengedi a munkáltatónak, hogy legfeljebb három hónap próbaidőt kössön ki, ha a munkavállaló nem rendelkezik szakmai képesítéssel. Ugyanez a cikk felhatalmazza a munkáltatót arra, hogy felmondja a szerződést, ha a munkavállaló sikertelen volt a megfelelőségi tesztben; teszi ezt anélkül, hogy az ilyen tesztre előírásokat fogalmazna meg. A tisztességtelen felmondási okok felülvizsgálata körében a fejlett országok bírósági gyakorlata kimunkálta a megfelelőségi teszt alapvető előírásait. A cikk kisérletet tesz arra, hogy megvizsgálja az iraki munka törvénykönyv 37. cikkét az ítélkezési gyakorlat fényében, és javaslatot tegyen az említett cikk újrafogalmazására, annak érdekében, hogy az összeegyeztethetőbbé váljon a szerződő felek jogaival.
Probation is a trial period to test a new employee for a particular position. It is commonplace for many employers to stipulate that the contract begins with probation based on a mutual agreement with the employee. During the probationary period, more flexible standards are given to review unfair termination. Notwithstanding, a degree of protection insofar as it safeguards employees from the risk of unfair termination shall be granted. Article 37 in the Iraqi Labour Code No. 37 of 2015 permits the employer to test the employee for a maximum of three months if the latter has no professional certificate. The same article empowers the employer to terminate the contract if the employee has failed in the suitability test without setting any standards for such a test. In reviewing cases arising on the basis of unfair termination claims, the judiciary in some developed countries has come up with basic standards of the suitability test. This paper, therefore, attempts to examine Article 37 in the Iraqi Labour Code in light of the new judiciary trends and finally suggests redrafting the mentioned article to be more compatible with the rights of contractual parties.
-
Külföldi kölcsön: A határon átnyúló munkaerő-kölcsönzés Magyarországon, különös tekintettel a harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatására
43-60Megtekintések száma:250A munkaerő-kölcsönzés sajátossága, hogy a munkavállaló nem a vele munkaszerződést kötő kölcsönbeadónál fog ténylegesen munkát végezni, hanem egy harmadik félnél, a kölcsönvevőnél, akivel a munkaerő visszterhes átengedéséről a kölcsönbeadó egy polgári jogi szerződést köt. A cikk összefoglalja, hogyan jelenhet meg nemzetközi elem ebben a háromoldalú munkaviszonyban. Így kitér arra, milyen szabályok alá esik, ha a kölcsönbeadó egy másik ország állampolgárával kíván munkaszerződést kötni, és arra is, ha a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő más államban letelepedett. Noha a magyar jog általában tiltja, hogy Magyarországon harmadik országbeli állampolgár kölcsönzésen keresztül dolgozzon, ezt a kivételek egyre bővülő köre mégis lehetővé teszi. A cikk bemutatja, hogyan alakul a Magyarországon dolgozó harmadik országbeli kölcsönzött munkavállalók munkajogi és társadalombiztosítási helyzete.
-
Igényhalmazatok a szerződésszegési jogkövetkezmények rendszerében, különös tekintettel a Ptk. 6:145. §-ára
60-78Megtekintések száma:180A Polgári Törvénykönyv 6:145. §-a kizárja a szerződésszegésből eredő kártérítési igénynek ugyanazon kötelezettel szembeni szerződésen kívüli kártérítési felelősségi alapra helyezését, röviden szólva a párhuzamos igényérvényesítést. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy az igényhalmazat és a törvényhalmazat polgári anyagi jogi kategóriáin túlmenően megvizsgálja a szerződésszegésből fakadó és más jogi alapon fennálló jogkövetkezmények viszonyát. Ezt követően nagyító alá veszi a szerződésszegés fogalmi körét, a versengő jogcímen alapuló kártérítési igények halmazati kérdéseire adott egyes megoldásokat, amelyek a kontraktuális jogi alap prioritását kívánják biztosítani, így különös tekintettel a francia jog non-cumul szabályára, a Közös elvi keretrendszer javaslatára és egyes európai államokban alkalmazott megoldásokra. E tanulmány röviden kitér két olyan területre is, ahol a kontraktuális és deliktuális kártérítési halmazati problémák és a Ptk. fent említett szakaszának alkalmazása különösen jelentős problémákat szülhet.
-
A PPP mint gyűjtőfogalom
62-78Megtekintések száma:119A PPP – Public-Private Partnership – napjainkra elterjedt, közismert fogalommá vált, mely legtöbbször a különböző infrastrukturális beruházásokkal összefüggésben hangzik el. Megkockáztatom, az is közismert tény, hogy e jogintézménynek számtalan típusa, alfaja létezik. Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején indult hódító útjára a nyugati angolszász államokból, majd terjedt tovább a nyugat-európai kontinentális államokba, mely folyamatra az Európai Unió katalizátorhatást gyakorolt. A PPP a kelet-közép-európai államokba a 21. század elejére jutott el, amiben ezen államoknak az Unióhoz való csatlakozása meghatározó szerepet játszott. A kelet-közép-európai államokon kívül e jogi konstrukciót a 21. századra elsősorban a különböző nemzetközi szervezetek közvetítő tevékenysége okán kezdték alkalmazni a kevésbé fejlett afrikai és ázsiai államok alapvető infrastrukturális létesítményeinek kiépítésére, illetve fejlesztésére.
-
A kollektív szerződés jogi természetéről
Megtekintések száma:539A kollektív szerződés jogi természete körül kialakult, több, mint egy évszázados vitában – bár többféle csoportosítás létezik, de – lényegében két álláspont körvonalazódik: az egyik a kollektív szerződésekre jogforrásként tekint, és azokat jogszabályhoz, szabályzathoz hasonlítja, a másik a kollektív szerződés szerződéses jellegének dominanciáját, vagy sajátos szerződési típuskén történő értelmezését hangsúlyozza. A tanulmány a különböző korszakok jogi szabályozásának fényében bemutatja ezen álláspontokat, és a hatályos Mt. alapján megvizsgálja, hogy a kollektív szerződések milyen kettős jellegzetességgel bírnak, illetve melyek azok a sajátosságai, amelyek az egyik illetve a másik álláspontot erősítik. Mindennek alapja az a meglátás, hogy a kollektív szerződéskötés alanyai (azaz a munkáltatók, munkáltatói érdekvédelmi szervetek és szakszervezetek) és érintettjei (a munkavállalók) szemszögéből a jogintézmény lényegesen eltérő jellegzetességgel bír, így mindaz, ami a megállapodást megkötők közötti viszonyban szerződésként jelenik meg, a munkavállalói oldalról – akarategyezségük teljes vagy részleges hiányában – szerződésként csupán kétségekkel értelmezhető.
-
A közbeszerzési jogsértésekre alapított kártérítési igények
11-30Megtekintések száma:141Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a kutatások, amelyek egy-egy hagyományos jogterület határain túlterjeszkedve valamely speciálisabb területre merészkednek. A jelen tanulmány célja hasonló: a kártérítési jog mint klasszikus polgári (kötelmi) jogi terület és a közbeszerzési jog határán felmerülő problémakörök azonosítása és – a terjedelmi határok által kijelölt keretek között – ezek minél teljesebb feldolgozása. Munkánkban a közbeszerzésekhez köthető, kifejezetten a közbeszerzési jogsértésekre alapított kártérítési igények témakörét járjuk körül: a kártérítés közbeszerzési jogorvoslati rendszerben való elhelyezését követően a lehetséges károkozó magatartásokat tekintjük át a közbeszerzéstől való visszalépéstől kezdve az ajánlat jogellenes visszavonásán keresztül egészen a szerződéskötés elmaradásával okozott károk kérdéséig. Ennek során kiemeljük a közbeszerzési jogsértésre alapított és a klasszikus (Ptk. szerinti) kártérítési igények érvényesítése során tapasztalható különbségeket, amelyek a gyakorlatban is számos problémát vetnek fel a bíróság előtt.
-
A települési hulladékkezelés és a „magyar modell”
47-66Megtekintések száma:122Napjaink egyik fontos kérdése az önkormányzatiság és az önkormányzati feladatok és hatáskörök újragondolása, annak meghatározása, hogy milyen feladatokat, közszolgáltatásokat is kell az önkormányzatoknak kötelezően ellátniuk. A kérdés megválaszolása látszólag egyszerű; azt kell megállapítani, hogy melyek azok a közszolgáltatások, amelyek megszervezésére és finanszírozására az önkormányzatok alkalmasak. Az alkalmasságot méretgazdaságossági és hatékonysági szempontok alapján viszonylag könnyűnek tűnhet megállapítani különösen azoknál a közszolgáltatásoknál, melyek a közérdekű gazdasági szolgáltatások közé tartoznak.
-
Hajóroncsmentés mint beruházás – egy ICSID-döntés alapvető hatása két jogterületen
101-110Megtekintések száma:99Az elsüllyedt hajók, és főként azok rakománya időtlen idők óta vonzza a kincsvadászokat. Tévedés azonban, hogy az elsüllyedt hajók szabad prédává váltak volna; noha az irányadó jog is meglehetősen sokrétű és kaotikus, számos szempontot szükséges egyszerre figyelembe venni. Ez legfőképpen két érdek szembenállásában mutatkozik meg.
-
A szerződések tipizálásáról és a franchise szerződésről, az új Ptk. főbizottsági javaslata kapcsán
68-79Megtekintések száma:133A magánjogban az egyes szerződések csoportosítására többféle elhatárolási szempont ismert. Különbséget szokás tenni nevesített (ezen belül tipikus és atipikus), illetőleg nem nevesített (vegyes és de facto) szerződések között. A nevesített szerződések körén belül a tipikus és atipikus szerződések közötti elhatárolás alapját alapvetően az adott szerződés Ptk.-beli nevesítettsége képezi.
-
Többpólusú alapjogvédelmi rendszer a gyakorlatban – a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének tükrében
120-141Megtekintések száma:136Az európai integráció politikai folyamattá szélesedésével az európai alkotmányos térség többszintűvé alakult. Ebben az alkotmányos térségben párhuzamos alkotmányként funkcionálnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az EU alapszerződéseinek alkotmányos értékű rendelkezései az Unió Alapjogi Chartájával együtt olvasva, valamint az uniós tagállamok alkotmányai. A jogrendszer differenciálódásával szükségképpen együtt jár az ún. normatorlódás, a normakonfliktusok számának növekedése, tekintettel arra, hogy egyes életviszonyokat – különösen az alapjogok vonatkozásában – több normacsoport is szabályoz. Az egyéni alapjogvédelem területén kínálkozó lehetőségeket így a három fórum együttműködése határozhatja meg. A nemzeti jogalkalmazókat elsősorban saját nemzeti alkotmányuk köti – a becsatornázott nemzetközi emberi jogi és alapjogi standardok módosíthatják ugyan a nemzeti jog alkalmazását, az alapjogvédelem végső fundamentuma azonban továbbra is a nemzeti jog és jogvédelem marad.
-
Megvalósítható-e jogszerűen a home office? A home office fogalmi ismérvei és munkajogi keretei
59-82Megtekintések száma:1154A 2020. év kihívása a “home office” volt. Habár a megjelent sajtóhírek az otthonról történő munkavégzést egységesen home office-ként idézték, ez a megközelítés félrevezető lehet. A Munka Törvénykönyve semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a home office-ra, mint otthoni munkavégzésre nézve, ugyanakkor nevesít két olyan jogintézményt – a távmunkavégzést és a bedolgozói munkaviszonyt –, amelyek lehetővé teszik az otthonról történő munkavégzést. Ezzel szemben a gazdasági szektor által megteremtett és a jogirodalom által is idézett “home office” éppen azért jött létre, hogy az előbb említett atipikus jogviszonyok rendszerességét és tartósságát átmeneti, rendszertelen és ad-hoc alapokra helyezze. Ugyanakkor mivel a “home office” az Mt. által nem szabályozott, így a szakirodalom számára is feladvány, hogy az egyébként létező jogintézmény mögé milyen Mt.-beli szabályt illesszen. Tanulmányunkban a “home office” jogtudomány által elfogadott definíciójának elemeit vesszük számba, hogy meghatározzuk milyen jogintézmények húzódhatnak meg e fogalom mögött. Hangsúlyozva azonban, hogy a “home office” jogszabályi regulációját nélkülözhetetlennek tartjuk.
-
Okos szerződések, blokklánc-technológia és egy gondolatkísérlet mindezek alkalmazására a közigazgatásban
56-73Megtekintések száma:167A tanulmány körbejárja az okos szerződések körében felmerülő kérdéseket, hangsúlyt fektetve a blokklánc-technológia adta lehetőségekre. Az alkalmazott fő kutatási módszer a témában született releváns hazai, illetve külföldi források, úgy, mint tanulmányok, jogszabályok vizsgálata, valamint egy gondolatkísérlet végig futtatása, abban a tekintetben, hogy miképp is lehetne az okos szerződéseket, valamint a blokklánc technológiát a hazai közigazgatásban alkalmazni, fókuszba helyezve az ingatlan-nyilvántartási eljárást.