Keresés

Keresési eredmények

• Különleges szakismeret birtokában: Recenzió „A szakértői bizonyítás aktuális kérdései” című kötetről

  221-224

  Kovács Orsolya Eszter

  Megtekintések száma:

  120

  A recenzió Nogel Mónika 2020 őszén „A szakértői bizonyítás aktuális kérdései” címmel megjelent kötetét mutatja be. Az ismertető a szerző gondolatmenetéből elsősorban azt az ívet emeli ki, melyben a hiteltérdemlőség fogalmával és a tudományos-szakmai megalapozottság kritériumrendszerének megalkotásával állítja helyre az igazságügyi szakértők tevékenységébe vetett bizalmat.

• Szólásszabadság és befogadó társadalom

  9-32

  Tóth Gábor Attila

  Megtekintések száma:

  203

  Ez a szöveg a szólásszabadság talán legégetőbb problémájával, a gyűlöletbeszéddel foglalkozik. A gyűlöletbeszéd elterjedése együtt jár a közállapotok romlásával, és elősegítheti a demokrácia felszámolását. Ahol a gyűlöletbeszéd kliséi bekerülnek a közvélemény alakítóinak hétköznapi szótárába és az állam nevében eljárók toposzai közé, ott a célba vett csoportok tagjai kitaszítottá válnak, és megnő a velük szembeni erőszak esélye. A nácik hatalomra jutásától a ruandai népirtáson át a roma honfitársaink elleni gyilkos támadásokig megannyi szörnyű tanulság támasztja alá, hogy a gyűlölködő szavakat gyilkos tettek követik.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  375

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A követendő példa, avagy milyen a jó cyberbullying kézikönyv

  247-255

  Pongó Tamás

  Megtekintések száma:

  285

  Könyvismertető:

  HinduJa, Sameer–PatcHin, justin W.: Bullying Beyond Schoolyard – Preventing and Responding to Cyberbul- lying. Corwin, California, 2015.

   

• Az intergenerációs igazságosság megjelenése alkotmányi szinten

  48-64

  Szakály Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  218

  A jövő generációk érdekeinek megjelenése, azok képviselete egyre több fórumon, illetve dokumentumban bukkan fel prioritásként nemzetközi, európai és nemzeti szinten is. Több szervezet kifejezetten ezen érdekek képviseletének szenteli tevekénységét. A témakör igencsak szerteágazó, hiszen a környezetvédelemtől a fenntartható fejlődésen át az alkotmányjogig számos olyan területet érint, amelyek bemutatása külön tanulmányt érdemelne. Ezek közül jelen tanulmányban csak az alkotmányok vonatkozásában folytatok vizsgálatot. Kérdésem az, hogy alkotmányos szinten milyen formában jelenik/jelenhet meg a jövő generációk érdekeinek képviselete. Az elemzést az egész jogrendszerre ki lehetne terjeszteni, hiszen „a jog a kiszámíthatóság és így az állandóság eléréséért született meg, s ennek része annak időtállósága mellett a szükségletekhez való igazodása is”, vagyis akár egy adott ország minden jogszabályát górcső alá lehetne venni abból a szempontból, hogy tekintettel van-e a jövő generációk érdekeire. Jelen vizsgálat azonban csak az alkotmányos szintre fókuszál.

• A jogszabályok és a stratégiai tervek környezeti hatásvizsgálatának gyakorlata

  85-102

  Gyűrű Attila

  Megtekintések száma:

  193

  A jog alapvető funkciója az emberek közötti viszonyok normatív szabályozása, az emberi együttélés rendjének kialakítása. A társadalmi viszonyok szabályozása számos olyan kedvező, illetve kedvezőtlen hatással jár, melyek értékelése a jogalkotó számára elengedhetetlenül szükséges. E vizsgálatok elvégzése mutathatja meg, hogy a jogalkotó által kitűzött szabályozási cél megvalósítható-e − azaz érdemes-e egyáltalán az adott kérdést a jog eszközeivel szabályozni −, és ha igen, a cél elérésére választott normatív eszköz valóban a leghatékonyabb módszert alkalmazza-e. E kérdések megválaszolására szolgál a jogi szabályozás hatásvizsgálata, amely a jogi szabályozás színvonalának állandó javítását, a szabályok érvényesülésének ellenőrzését biztosító módszer.

• Mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató és döntéshozó rendszerek kockázatai a vállalatok vezetői szintű döntéshozatalában: Szakirodalmi áttekintés

  152-177

  Kappel Gergely

  Megtekintések száma:

  512

  A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) alapú döntéshozó és döntéstámogató rendszerek vállalatok, valamint kis- és középvállalkozások vezetői szintű döntéshozatalában jelentkező kockázatait vizsgálja. A globális trendek és a digitális fejlődés hatására a vállalatok vezetésének egyre komplexebb döntéseket kell meghozniuk, amelyek támogatására kétségtelenül alkalmasak lehetnek az MI-alapú döntéshozó és döntéstámogató rendszerek. Mindazonáltal ez számos kockázatot rejthet magában, így a tanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a jogi, etikai és üzleti kockázatokat, amelyek az ilyen típusú MI rendszerek alkalmazásával kapcsolatban felmerülnek, különös tekintettel a vállalatvezetők döntéseire. Az elemzés egy szakirodalmi áttekintésre épül, amelyet végül a tanulmány összehasonlít a Stanford University által évente közzétett AI Index Report-okban található kérdőíves válaszokkal.

• Az Ember és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága őslakos népekkel kapcsolatos joggyakorlata, különös tekintettel az Ogoni-ügyre

  127-143

  Marinkás György

  Megtekintések száma:

  241

  Jelen írás célja, hogy bemutassa azt a hosszú és küzdelmes munkát, amelynek eredményeként az őslakos népek jogai elismerést nyertek az afrikai emberi jogvédelmi mechanizmus keretein belül. A nehézségeket egyrészről az okozta, hogy az Ember és Népek Jogainak Afrikai Chartája (a továbbiakban: Afrikai Charta) expressis verbis nem utal az őslakos népekre, az a meglévő anyagi jogi normák evolutív értelmezése révén alkalmazható az ő esetükben. Másrészről, a gyarmati sorból frissen felszabadult államok féltve őrizték szuverenitásukat, ennek ékes bizonyítéka az Afrikai egységszervezet (a továbbiakban: AESZ) Chartájának 3. cikke, mely garantálja a belügyekbe való beavatkozás tilalmát, valamint az állam szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását.

• A DDoS-támadások büntetőjogi szabályozása az Egyesült Államokban, Európában és Magyarországon

  66-83

  Mezei Kitti

  Megtekintések száma:

  431

  Az internet többféle informatikai támadásnak nyújt lehetőséget, ezek közül a legrégebbi támadási formák közé tartozik a szolgáltatásmegtagadással járó, avagy túlterheléses támadás, a DDoS-támadás, amely a hálózat sebezhetőségét használja ki a megtámadott rendszerhez való hozzáférés nélkül. Elkövetésének száma, összetettsége évről évre növekvő tendenciát mutat, ami köszönhető annak, hogy egyszerűen és gyorsan végrehajtható, azonban egyszerűsége ellenére jelentős társadalmi, gazdasági és anyagi kárt képes okozni. Az elkövetést továbbá segíti az is, hogy az informatikai bűnözés egy szolgáltatásalapú iparággá nőtte ki magát az elmúlt években. A különböző online feketepiacokon keresztül könnyen hozzá lehet jutni a támadások alapját képező botnet infrastruktúrákhoz és egyéb eszközökhöz, mintegy szolgáltatásként.

  A tanulmány célja, hogy bemutassa először röviden a DDoS-támadások technikai alapját, majd a támadások mögött húzódó lehetséges motivációkat, ezt követően a büntetőjogi szabályozásra tér ki, különösen az Egyesült Államok Computer Fraud and Abuse Act (a továbbiakban: CFAA) rendelkezéseire, az Európai Unió fellépésére a botnetekkel szemben a 2013/40/EU irányelvet figyelembe véve, végül a hazai tényállásokra.

• A környezeti felelősség határai: a vendégszerkesztő összegzése

  189-198

  Pump Judit

  Megtekintések száma:

  267

  A zárótanulmány kísérletet tesz a különszámban megjelenő tanulmányok rendszerbe foglalására, felhívva a figyelmet arra, hogy a különböző megközelítésekből fakadó eltérő határok ellenére kialakítható olyan keret, mely mindegyik megközelítést képes magában foglalni. A környezeti felelősség a tanulmányokon keresztül más-más tartalommal töltődik fel. Bár e tartalmat befolyásoló szereplőket és tényezőket a szerzők sokszor különbözőképpen értékelik, mégis egyértelmű, hogy ugyanarról szólnak, csak más összefüggésben helyezik el a környezeti felelősséget és ebből adódóan más vizsgálati és értékelési szempontot alkalmaznak. Ugyanakkor az eltérő megközelítések egységbe foglalása elengedhetetlen környezetünk védelme érdekében.

• A Szlovák Köztársaság ügyészsége – alkotmányos helyzet és törvényi szabályozás

  89-100

  Čentéš Jozef

  Megtekintések száma:

  147

  A szlovákiai ügyészség alkotmányos jogállása és törvényi szabályozása hosszú ideje vita tárgya. Az érdeklődés egyik oka kétségkívül az, hogy az ügyészség tevékenységének, hatáskörének szabályozása a szakmai és a laikus nyilvánosságot is érinti. A figyelem elsősorban az ügyészség alkotmányos helyzetére, az ügyészség egyes szintjei, továbbá az ügyészség és a közhatalom más szervei közötti viszonyokra, valamint a büntetőügyek területén érvényesülő, s azokon kívüli hatáskörre irányul. Ez a tanulmány is e viszonyok tisztázására, a Szlovák Köztársaság ügyészségére vonatkozó régi és újabb közjogi rendelkezések bemutatására vállalkozik.

• A kriminalisztika jövőbeli fejlesztési lehetőségei, kihívásai

  42-61

  Fenyvesi Csaba

  Megtekintések száma:

  281

  A kriminalisztika mint a bűnüldözés, bűnfelderítés egyetemes ténytudománya nagy szolgálatot tesz a jogállami jogbiztonság megteremtése és megtartása, a justizmordok megelőzése érdekében. Ezért módszertanának jövőbeli fejlesztése, jobbítása fontos minden közbiztonságért, köznyugalomért tevékenykedő jogalkalmazónak, minden jövőbeli nemzedéknek.

• A jövő polgári perrendtartása madártávlatból

  115-127

  Udvardy Sándor

  Megtekintések száma:

  209

  A polgári eljárásjogász szakmai közösség 2013 óta kisebb-nagyobb intenzitással foglalkozik a polgári perrendtartás újrakodifikálásával. ez a nagyjából fél évszázadonként esedékes feladat bizonyos tekintetben a végéhez közeledik azzal, hogy az igazságügyi miniszter közzétette a polgári perrendtartás tervezetét, megnyitva azt a társadalmi vitára, majd ezt követően a kormány támogatásától függően a Parlament elé terjesztésre. A T/11900. számú törvényjavaslatot 2016. szeptember 2-án nyújtotta be az igazságügyi miniszter. A szöveg tehát még egyáltalán nem kőbe vésett, számos fordulója volt azoknak az egyeztetéseknek és vitáknak, amikor kisebb-nagyobb változtatásokra kerülhetett sor, jelenleg a parlamenti vita zajlik. A koncepcionális kérdések azonban várhatóan már nem változnak. A tervezet ebből a szempontból alkalmas tehát annak megítélésére, hogy nagy vonalakban milyen perrendi szabályok fogják kormányozni a bírók és ügyvédek napjait, munkáját.

• A köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek adatainak közzététele Németországban és Magyagyarországon: hasonlóságok és különbségek

  83-101

  De Negri Laura

  Megtekintések száma:

  127

  A cikk összehasonlító jelleggel elemzi, hogy Németországban, illetve Magyarországon miként valósul meg a köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek adatainak közzététele. Vizsgálat tárgyát képezi továbbá, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás transzparenciája miként egyeztethető össze a piaci működéssel és az üzleti titkok megóvásával. A cikk különös figyelmet szentel azon kérdés megválaszolásának, hogy a közérdekű adatigénylés és az üzleti titok milyen viszonyban állnak egymással, illetve, hogy amennyiben üzleti titok sérelmének veszélye áll fenn, megtagadható-e az adatok nyilvánosságra hozatala. Tekintettel arra, hogy a közérdekű adatok közzététele és azok megismerhetősége az információszabadsággal elválaszthatatlan viszonyban áll, az elemzés tárgyát képező országok információszabadságról szóló törvényei is bemutatásra kerülnek. A cikk rávilágít a német jogrendszer példaértékű megoldásaira, végezetül pedig összehasonlító jelleggel kitér a két jogrendszer szabályozási koncepcióiban fellelhető hasonlóságokra és különbségekre.

• A felszín alatti vizek védelme a Kúria ítéletének tükrében

  178-191

  Csirszki Martin Milán

  Megtekintések száma:

  324

  A tanulmányban a szerző a Kúria egyik ítéletének elemzésére vállalkozik, amelyben előremutató bírói jogértelmezés érhető tetten a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos tényfeltárási kötelezettség vonatkozásában. A részletek megvilágítása érdekében a szerző felvázolja a felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozási főbb elemeit. Nemcsak a nemzeti szintű szabályokat ismerteti, hanem az Európai Unió jogalkotási aktusait is. Az eset részletes bemutatása alapján néhány konklúzió megfogalmazására kerül sor.

• Vízjog (Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában)

  163-167

  Bujdos Ágnes

  Megtekintések száma:

  195

  2013 tavaszán jelent meg Szilágyi János Ede, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszéke egyetemi docensének könyve, Vízjog: Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában címmel. A 262 oldal terjedelmű könyv egy TÁMOP kutatási program  keretében készült el, és a Miskolci Egyetem gondozásában jelent meg. 

• Áldozatvédelem vagy tényleges bizonyítás? A fordított bizonyítási teher megítélése a foglalkozási diszkriminációs ügyek hazai gyakorlatában

  123-138

  Zaccaria Márton Leó

  Megtekintések száma:

  505

  A diszkriminációs ügyekben alkalmazott fordított bizonyítási eljárás jelentősége, hogy a bizonyítási teher osztott. A munkavállalónak valószínűsítenie kell, hogy valamely védett tulajdonságára tekintettel hátrányos megkülönböztetés érte a munkáltató részéről, s meg is kell jelölnie ezen védett tulajdonságát. Ezt követően a munkáltató kimentési lehetőségeit vizsgálják meg.

• A PPP mint gyűjtőfogalom

  62-78

  Varga Judit

  Megtekintések száma:

  177

  A PPP – Public-Private Partnership – napjainkra elterjedt, közismert fogalommá vált, mely legtöbbször a különböző infrastrukturális beruházásokkal összefüggésben hangzik el. Megkockáztatom, az is közismert tény, hogy e jogintézménynek számtalan típusa, alfaja létezik. Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején indult hódító útjára a nyugati angolszász államokból, majd terjedt tovább a nyugat-európai kontinentális államokba, mely folyamatra az Európai Unió katalizátorhatást gyakorolt. A PPP a kelet-közép-európai államokba a 21. század elejére jutott el, amiben ezen államoknak az Unióhoz való csatlakozása meghatározó szerepet játszott. A kelet-közép-európai államokon kívül e jogi konstrukciót a 21. századra elsősorban a különböző nemzetközi szervezetek közvetítő tevékenysége okán kezdték alkalmazni a kevésbé fejlett afrikai és ázsiai államok alapvető infrastrukturális létesítményeinek kiépítésére, illetve fejlesztésére.

• A szerződések tipizálásáról és a franchise szerződésről, az új Ptk. főbizottsági javaslata kapcsán

  68-79

  Juhász Ágnes

  Megtekintések száma:

  207

  A magánjogban az egyes szerződések csoportosítására többféle elhatárolási szempont ismert. Különbséget szokás tenni nevesített (ezen belül tipikus és atipikus), illetőleg nem nevesített (vegyes és de facto) szerződések között. A nevesített szerződések körén belül a tipikus és atipikus szerződések közötti elhatárolás alapját alapvetően az adott szerződés Ptk.-beli nevesítettsége képezi.

• Editorial

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  467

  Folyóiratunk huszadik számát tartja kezében a tisztelt Olvasó. Szerkesztőségünk már a lap alapításakor célul tűzte ki, hogy időnként egy-egy angol nyelvű számot is megjelentet. 2019-ben végre lehetőségünk nyílt erre.

• Recenzió Fenyvesi Csaba–Herke Csongor–Tremmel Flórián (szerk.) Kriminalisztika című tankönyvéről

  196-202

  Szabó Krisztián

  Megtekintések száma:

  346

  Jóllehet a bűn(cselekmények) üldözése az emberi közösség létrejöttével egyidős, mégis, a nyomozás mai értelemben vett „tudománya”, azaz a kriminalisztika csak a XIX. században jelent meg, Magyarországon pedig az első átfogó kriminalisztikával (azaz a nyomozás tudományával) foglalkozó egyetemi jegyzet 1965-ben került kiadásra. Az azóta eltelt mintegy 60 évben, köszönhetően a természettudományos és technikai ismeretek robbanásszerű fejlődésének, a kriminalisztika tudománya is gyökeres változáson ment keresztül. A Fenyvesi Csaba, Herke Csongor és Tremmel Flórián szerkesztésében 2022-ben megjelent Kriminalisztika tankönyv átfogó jelleggel mutatja be a kriminalisztika fogalmi kérdéseit, a krimimáltechnika és a krimináltaktika legfontosabb elemeit. A könyv az egyetemi oktatásban betöltött hiánypótló jellege mellett valós képet ad a kriminalisztika jelenéről és lehetséges jövőjéről egyaránt nem titkoltan azzal a céllal, hogy a hazai jogászképzésben a kriminalisztika tantárgy anyagát egységesítse. A debreceni jogi oktatásban például mintegy negyed évszázad után váltja Bíró Gyula többször átdolgozott tankönyvét. A recenzió a könyv kriminalisztikában betöltött jelentőségét járja körül, egyes konkrét intézmények alapulvételével.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Prof. Fodor László

  Megtekintések száma:

  231

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló, 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata is.

• A klímaváltozás emberi jogi megközelítése és az emberi jogok antropocentrizmusa

  Jakkel Barbara

  Megtekintések száma:

  163

  Az „antropocén” korszakában élünk, amelynek lényege, hogy az emberi destruktív tevékenység olyan jelentős hatást gyakorol a Föld bolygóra, hogy az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és az átfogó környezetszennyezést magában foglaló globális ökológiai válság legfőbb felelősévé vált. Az antropocén korszak tudományos koncepciója elkerülhetetlenné teszi, hogy a társadalmak felülbírálják azt a számtalan gazdasági- és jogintézményt, amelyet az ember és a környezet közötti kapcsolat szabályozására használnak, a környezeti etika felől érkező bírálat ugyanis az, hogy az ökológiai válság kialakulásához az antropocentrikus, az emberi érdekek kizárólagosságát hangsúlyozó szemlélet vezetett, amely a nem emberi létezőket alárendeli ezen emberi érdekeknek. Az ilyen öko- vagy biocentrikus szemléletet képviselő, a természetnek jogokat adó, vagy a biodiverzitást alkotmányos rangra emelő jogi megoldások az európai jogász szemével meglehetősen egzotikusnak tűnnek, hiszen ebben a régióban a bíróság előtt folyó klímapolitikai küzdelmek az emberi jogok szótárát felhasználva zajlanak. Ebben a tanulmányban arra szeretnék rámutatni, hogy a fenti eseteket nem egyfajta egzotikumként kell értelmezni, hanem az emberi jogokra alapozott klímavédelem egy fundamentális kihívásaként, amely a jogok nyelvét az emberin túlra is ki akarja terjeszteni, és a környezet nem emberközpontú védelmére tart igényt. Amellett fogok érvelni, hogy bár ezt a kihívást komolyan kell venni, jó indokaink vannak továbbra is az emberi jogok nyelvén kifejezni a klímaváltozással kapcsolatos igényeinket.

• A védőügyvédi tevékenység gyakorlásának személyi és szervezeti keretei Magyarországon

  79-88

  Bérces Viktor

  Megtekintések száma:

  174

  Az ügyvédi kar képzési rendszerét szintén számos kritika érte az elmúlt időszakban. Magam is úgy vélem, hogy a hiányosságok elsősorban jogalkotói hibák, illetőleg mulasztások eredményeképpen keletkeztek, mivel sem a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.), sem pedig az ügyvédekről szóló 1998. évi IX. törvény (a továbbiakban: Ütv.) nem határolja be pontosan a büntetőügyekben eljárható ügyvédek körét. Márpedig szükség lenne további speciális követelményekre. Jelenleg azonban bármely jogi szakvizsgával rendelkező kolléga megbízható, illetőleg kirendelhető annak ellenére, hogy a napi rutin tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak. Ez pedig nyilvánvalóan diszkriminatív helyzetet eredményez a terheltek között, akiknek joguk volna az azonosan hatékony védekezéshez – már csak az Alaptörvény szellemiségéből fakadóan is.

• A peres eljárás új kódexe – a fizetési meghagyásos eljárás nézőpontjából

  94-113

  Molnár Judit

  Megtekintések száma:

  173

  A kormány az 1952. évi, jelenleg is hatályos polgári perrendtartás hatálybalépését követő 60 év elteltével, 2013-ban határozta el egy új polgári perrendtartás megalkotását. Az új szabályozás legfontosabb célkitűzése, hogy az új polgári perrendtartás szervesen illeszkedjen a hazai jogi környezetbe, valamint megfeleljen az Európai Unió és nemzetközi szerződések által állított követelményrendszernek. Mindezeken belül egy 21. századi polgári perrendtartásnak reagálnia kell az alapjaiban megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyokra, az ezzel összefüggésben megjelenő anyagi és eljárásjogi jogszabályi környezet változásaira.