Keresés
Keresési eredmények
-
NÁRAY-SZABÓ SÁNDOR REFORMTEVÉKENYSÉGE ÉS HATÁSA A SZEGEDI ÉS A DEBRECENI GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZETEKRE
7-24Megtekintések száma:128Jelen tanulmány a XX. századi magyar gyógypedagógia megalapozójának, Dr. Náray-Szabó Sándornak a munkáját és jelentőségét összegzi. Náray-Szabó (1861-1914) a XIX. század végén század elején felismerte a társadalmi lehetőségeket, s a fogyatékos személyek iskoláinak és a tanáraik képzésének megreformálása érdekében dolgozott. Ő volt a modern magyar gyógypedagógia egyik megalapítója.
-
A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA PEDAGÓGIAI HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ HAJLANDÓSÁG VIZSGÁLATA GYÓGYPEDAGÓGUS HALLGATÓK KÖRÉBEN
31-45Megtekintések száma:395Cél: a mesterséges intelligencia alapú rendszerek, eszközök, szolgáltatások begyűrűztek az élet minden területére, így megjelentek az oktatásban is. Jelen tanulmány célja a leendő gyógypedagógusok véleményeinek megismerése a mesterséges intelligencia (röviden MI) pedagógiai célú használatával kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban bemutatásra kerülő vizsgálatban n= 157 gyógypedagógia szakos hallgató véleményének elemzésére került sor, kérdőíves kutatás segítségével. Az eredményeket matematikai statisztikai elemzéssel, az SPSS szoftver segítségével értékeltük ki. A programon belül kereszttáblás elemzést, χ2-tesztet és gyakoriságszámítást alkalmaztunk. Eredmények: a leendő gyógypedagógusok csak nagyon kis százaléka (18,5%) találkozott az eddigi tanulmányai alatt MI eszközökkel és alkalmazásokkal. Az MI eszközök alkalmazását inkább a tanórai tevékenységeken kívül tartják elképzelhetőnek. Az MI használatára való hajlandóság tekintetében nincs szignifikáns különbség az életkor viszonylatában, a 24 év alattiak 59,7%-a , a 24 év felettiek 65 % véli úgy, hogy az MI eszközök szükségesek a gyógypedagógiában, ugyanakkor az MI alkalmazások, eszközök és lehetőségek tekintetében a leendő gyógypedagógusok tudása nagyon bizonytalan és kevés, ezért szükség lenne a mesterséges intelligenciával kapcsolatos edukáció széles körű elterjesztésére.
-
EGYÜTTMŰKÖDÉS VS. VERSENY. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INKLÚZIÓJÁNAK MEGKÖZELÍTÉSEI
25-33Megtekintések száma:266A diákok között a tanulási feladat megoldása általában verseny vagy együttműködés alapú interakcióban történik. Mindkét típusú interakciónak, a versenynek és az együttműködésnek egyaránt, különböző hatása van a diákok közös attitűdjére, a bevonódás mélységére és iskolai feladata bemutatásában való részvétel mértékére, valamint az egyéni iskolai teljesítményre. A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai inklúziójának sikere magába foglalja a folyamatban részt vevő összes faktor közötti együttműködést. A gyógypedagógia része a román oktatási rendszernek és támogatja a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programjait, melyek a tanulók harmonikus fejlődéséhez illeszkednek. Kutatásunkat kérdőív alkalmazásával kezdtük, melyet Bihar megyei pedagógusok töltöttek ki. Egy korábbi tanulmányunkban ezt a módszert 163 normál tantervű iskolákban, vegyes összetételű, sajátos nevelési igényű gyermeket is befogadó osztályokban tanító pedagógus bevonásával végeztük. Jelenlegi tanulmányunkban a 63 gyógypedagógustól származó adatainkat mutatjuk be. A kétrészes kérdőív összesen 46 itemet tartalmaz, melyek a verseny és az együttműködés légkörére irányulnak. Az első rész a következő információkat tartalmazza pl. munkában töltött idő, iskolai végzettség, életkor, gyermekek száma a tanulócsoportban stb.
-
Abdukció a sajátos nevelési igény – tanulási zavar megállapításában
31-44Megtekintések száma:28A tanulási zavar meghatározására használt diagnosztikai kategóriák nem egységesek, a kategóriarend-szerek bizonytalanok. Jelen tanulmány középpontjában a tanulási zavarral azonosításához használt diagnosztikai módszertan, stratégia feltárása áll. A cél az abdukció azonosítása a diagnosztikában a gyógypedagógia területén. A diagnosztika értelmezése a gyógypedagógiában az abdukció segítségével elősegítheti a tanulási zavar pontosabb megállapítását. Korábbi kutatási szakaszban 11 szakértői vélemény metaanalízisét végeztük el az abdukció azonosítása érdekében, a fuzzy logika, fsQCA és a Boole-algebra eszközeinek felhasználásával. A kutatás során lehetővé vált egy új, abduktív diagnosztikai modell létre-hozása. Az eredmények alapján a diagnosztikai folyamat megbízhatósága növelhető, a diagnosztikai modell alkalmas lehet a tanulási zavar vagy más típusú problémák feltárására, valamint az adott jelenség mögött álló elégséges feltételek azonosítására. Sem kvalitatív tartalomelemzés, sem pedig az fsQCA nem tárta fel kellő alapossággal valamennyi változó kapcsolatát. Így a bemutatott tanulmányban tovább léptünk a Bayes-féle háló felé, mely elmozdulással és a korábban feltárt változókat a feltételes valószínűség alapján próbáljuk újra rendezni. Feltételezésünk alapján a Bayes háló és az abdukció alkalmazás együttesen már hatékony eszköz lehet, mely az automatizálás lehetőségét is előrevetíti.
-
A GYÓGYPEDAGÓGIA KÉT MEGHATÁROZÓ MÁRIÁJA: MARIA MONTESSORI ÉS HÁRI MÁRIA
35-47Megtekintések száma:310Jelen írás a gyógypedagógia történetének két kiemelkedő személyiségét Dr. Montessori Máriát és Dr. Hári Máriát mutatja be. Dr. Montessori Olaszország első orvosnője volt, később végzett pedagógiai tanulmányokat. Dr. Hári Mária fiatal orvostanhallgatóként Dr. Pető András mellett tevékenykedett, aki megteremtette a konduktív nevelés alapjait. A hivatásukon túl további hasonlóság közöttük, hogy munkásságuknak köszönhetően mára mindkét módszer nemzetközi ismertségnek örvend. A két személyiségen keresztül bepillantást nyerünk pedagógiai rendszerükbe, a Montessori Módszerbe és a Pető Módszerbe. A téma azért releváns, mert mindkét fejlesztési eljárás lehetővé teszi a sérültek integrációját, hogy teljes értékű életet élhessenek.
-
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA A 2009/2010. ÉS A 2019/2020. TANÉVEKBEN
19-29Megtekintések száma:676Jelen tanulmány célja, hogy elemezze a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók számának változását a 2009/2010 -es és a 2019/2020-as tanévekben. A mintát a 2009/2010-es tanévben 77 844 gyermek/diák, a 2019/2020-as tanévben 91 331 gyermek/tanuló alkotta. A kutatás módszereként másodlagos adatgyűjtést alkalmaztunk a Központi Statisztikai Hivatal adataival. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát és khi-négyzet próbát használtunk. Eredmények: a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma nőtt, a különbség több mint tízezer fő. Az eredmények a gyógypedagógusok oktatásától a sajátos nevelési igényű gyermekek és pedagógusaik, gyógypedagógusok, családok támogatásáig hasznosíthatók.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (2.)
1-98Megtekintések száma:120Különleges Bánásmód, 2018. 4. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (1.)
1-108Megtekintések száma:160A Különleges Bánásmód folyóirat I. évfolyamának, 2015/1. száma.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (2.)
1-162Megtekintések száma:152Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2023. 9. évf. 2.szám - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (4.)
1-95Megtekintések száma:107Különleges Bánásmód, 2017. 3. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (4.)
1-105Megtekintések száma:144Különleges Bánásmód, 2015. 1. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (3.)
1-120Megtekintések száma:106Különleges Bánásmód, 2019. 5. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD FOLYÓIRAT, 2024. 10(SI)
1-183Megtekintések száma:66Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(Különszám) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (1.)
1-111Megtekintések száma:89Különleges Bánásmód, 2017. 3. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (2.)
1-167Megtekintések száma:114Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)
1-121Megtekintések száma:141Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (1.)
1-112Megtekintések száma:87Különleges Bánásmód, 2016. 2. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1)
1-126Megtekintések száma:253KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1) -teljes lapszám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (3.)
1-90Megtekintések száma:129Különleges Bánásmód, 2015. 1. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (2.)
1-139Megtekintések száma:210Különleges Bánásmód, 2020. 6. (2.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2024.10(1)
1-136Megtekintések száma:73Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(1) - teljes szöveg
-
GENEZIS
105-107Megtekintések száma:80Az áttekintett könyv:
Schenker, Rony (2016): Genesis. Birmingham (England): Conductive Education Press. ISBN 978-1-36-679717-9
-
RECENZIÓ NAGYNÉ DR. KLUJBER MÁRTA „(MOZGÁS)TERÁPIÁS KÖRKÉP AZ ISKOLAÉRETTSÉG KAPCSÁN” CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
131-135Megtekintések száma:172Recenzió Nagyné Dr. Klujber Márta „(Mozgás)Terápiás körkép az iskolaérettség kapcsán” című könyvéről.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (4.)
1-107Megtekintések száma:134Különleges Bánásmód, 2018. 4. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (2.)
1-110Megtekintések száma:85Különleges Bánásmód, 2016. 2. (2.) - teljes szám