Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
A FLOW ÉLMÉNY MOTIVÁLÓ HATÁSA A KÖRNYEZETI NEVELÉS SORÁN CP-S SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKNÁL AZ ÖKOISKOLA KERETEIN BELÜL
Megjelent augusztus 30, 2018
103-107

A mai társadalmi elvárásoknak megfelelően az ökoiskola keretein belül célunk olyan tanulók nevelése, akik fogékonyak a környezeti ártalmak felismerésére, képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Feltételeztük, hogy a konduktív pedagógia komplex, alkalmazott pedagógi...ai rendszerébe beilleszthetők a környezeti nevelés tanórákon kívüli lehetőségei még SNI tanulóknál is. Azokat a tevékenységeket emelném ki, amelyek a flow élményt leginkább kiváltják diákjainkból, ezzel segítve a belső motiváció kialakítását mindazon tevékenységek iránt, amelyek a környezeti nevelés érdekeit szolgálják. A változások megmutatkoznak az ilyen jellegű programok számának növekedésében is. Annak ellenére, hogy szegregált iskola vagyunk, mégis igen meghatározó intézményünkben a környezeti nevelés, és ezt a szemléletet falainkon kívülre is megpróbáljuk közvetíteni.

Teljes absztrakt mutatása
66
37
GYERMEKSZEMLÉLET ÉS GYERMEKKOR-NARRATÍVÁK A KRITIKAI PEDAGÓGIA, A GYERMEKKOR-SZOCIOLÓGIA ÉS A NARRATÍV PSZICHOLÓGIA TÜKRÉBEN
Megjelent június 30, 2016
41-52

Jelen tanulmányomban a gyermekszemlélet történeti kutatása alapfogalmainak körvonala-zására, illetve a gyermekkor-narratívák jelentőségének megvilágítására összpontosítok, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekszemlélet-történeti vizsgálatok és a narratíva-elemzések közötti összefüggések k...idomborítására. A téma aktualitását az adja, hogy a hazai gyermekkor-történeti kutatások számára jelenleg még nem állnak rendelkezésre kellőképpen átgondolt meghatározások, elméleti megfontolások a gyermekkép és gyermekfelfogás kutatásához.  Írásom három fő részből áll. Az első fejezetben a pedagógiai nézetek és a gyermekideológiák kapcsolatának taglalásával, a fejlődéselvű pedagógiának a köznapi pedagógiai beszédmóddal való kapcsolatával, illetve a szemlélődő pedagógiai attitűd tárgyalásával foglalkozom, majd a második fejezetben felvázolom a gyermekkép és a gyermekfelfogás fogalmát, összefüggésbe hozva a gyermekkor-narratívák témakörével. Az írást egy gyakorlati kérdésfelvetéseket tartalmazó összegzés zárja, a gyermekkortörténeti paradigmák bemutatására azonban ezen írás keretein belül – terjedelmi okokból, illetve e témakör alapos szakirodalmi feldolgozottsága okán – nem kerítek sort.  Elméleti áttekintésemben arra keresem a választ, hogy egy adott társadalomban tapasztalható pedagógiai nézetek milyen természetű forrásokból, alkotóelemekből táplálkoznak, s hogy ezek működése milyen módon ragadhatóak meg a kutatások során. Legfőbb megállapításom, hogy a gyermekideológiák át- meg átszövik a különböző korok pedagógiai beszédmódjait, illetve, hogy a fejlődéselvű pedagógiai hagyomány abszolutizáló gyermekképével szemben a kutatások során leginkább olyan tudományos paradigmák bizonyulnak elfogadhatónak, mint amilyen a narratív pszichológia, a kritikai pedagógia és az új gyermekkkor-szociológia megközelítésmódja. Ugyanis a felnőtt mércéhez való viszonyítás által áthatott pedagógiai diskurzusok légkörében kevésbé szólaltatható meg a gyermek nézőpontja, perspektívája, ezért olyan teoretikus forrásokat kell keresnünk, melyekből meríthetünk egyfajta kontemplatív, az értelmezési kereteket nyitottan hagyó, s így a nevelői gyakorlat és a kutatások során egyaránt hatékonyan működtethető, a narrativitásra alapozó szemlélet kiformálása során.

Teljes absztrakt mutatása
24
12
A MONTESSORI-KONDUKTÍV NEVELÉSI GYAKORLAT PEDAGÓGIAI KÍSÉRLETE 2000-2003
Megjelent augusztus 30, 2018
11-23

Montessori pedagógiáját a kutatók nevezik fejlesztő vagy fejlődéspedagógiának. Magyarországon az utóbbi évtizedben a pedagógiai gyakorlatban fejlesztő pedagógiaként jelenítik meg. Mária Montessori módszerét fejlesztő pedagógiai módszernek tekinthetjük, mert sajátos nevelési szükségletű g...yermekek fejlesztésére is alkalmas. Pedagógiai munkáját értelmi fogyatékos gyermekek körében kezdte el. A konduktív módszer a fejlesztés speciális komplex pedagógia módszerének tekinthető, mert a tervezésben és a megvalósításban sajátos nevelési szükségletet és a speciális nevelési igényeket veszi figyelembe. A Montessori fejlesztés a konduktív nevelés gyakorlatában nem fordult elő. A kutatással a Montessori módszer alkalmazását szélesíteni kívántuk a gyógy- és fejlesztő pedagógia gyakorlatában. Igazolni kívántuk a két orvos-pedagógus holisztikus szemléletéből adódó hasonlóságot és különbséget. Pető holisztikus szemléletével magyarázható, hogy az érzékelés, észlelés, beszéd, mozgás és kommunikáció zavarát okozó állapot befolyásolását nem a különböző helyen és időben dolgozó szakemberekre bízta. A Montessori konduktív nevelési gyakorlatot 2000–2003, 2007-2008 tanévben kísérleti céllal vezettük be a konduktor hallgatók főiskolai képzésével összhangban. A program kidolgozásának a célja volt, hogy a két módszer elemeinek alkalmazását, összehangolt működését a gyakorlatban igazoljuk.

Teljes absztrakt mutatása
78
112
A PETŐ INTÉZET INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGE ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN
Megjelent december 30, 2015
49-64

E tanulmány Pető Andrást „a konduktív pedagógia atyját”, módszerét és intézetét mutatja be. Új rehabilitációs módszere lehetőséget adott a mozgássérült gyermekek és felnőttek számára megtanulni, hogy a fizikai sérülések ellenére miként lehet beillszkedni a társadalomba és megküzde...ni a mindennapi kihívásokkal. Intézetét 1945-ben, a második világháborút követően alapította meg. Az intézetet róla nevezték el, s vált az országosan és nemzetközileg jól ismert Pető Intézetté.

Teljes absztrakt mutatása
25
33
A PETŐ-MÓDSZER HALADÓ SZEMLÉLETÉNEK MEGVILÁGÍTÁSA A KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA KRITÉRIUMAI ALAPJÁN
Megjelent augusztus 30, 2018
83-100

Jelen tanulmány Dr. Pető András módszerét ismerteti és annak haladó, korát megelőző szemléletét mutatja be a konstruktív pedagógia kritériumai alapján. A tanulmányban hangsúlyos szerepet kap a csoportban történő fejlesztés, a társas tanulás, amely a neveltek későbbi óvodai és iskolai köz...össégekbe való hatékony beilleszkedését segíti elő. A közös rehabilitációs alkalmak motiválólag hatnak az egyénre és csoportra egyaránt. A mű ismerteti továbbá a motivációért felelős agyi folyamatokat is. Végezetül a tanulmány érinti a konstruktív életvezetés területeit és az egyes területekhez kapcsolódó a jövőben még megoldásra váró feladatokat is, a mozgássérültek integrációjával kapcsolatban.

Teljes absztrakt mutatása
41
22
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (4.)
Megjelent december 30, 2015
1-105

Különleges Bánásmód, 2015. 1. (4.) - teljes szám

29
59
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (2.)
Megjelent június 30, 2019
1-93

Különleges Bánásmód, 2019. 5. (2.) - teljes szám

48
98
A KONDUKTÍV OKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSE - BESZÁMOLÓK A KONDUKTÍV OKTATÁS ÚJ FEJLEMÉNYEIBŐL
Megjelent március 30, 2017
101-103

Az áttekintett könyv:

Sutton, Andrew, and Maguire, Gillian (2010): Internationalising conductive education. Birmingham (England): Conductive Education Press. ISBN 978-0-9569948-1-3

28
8
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (1.)
Megjelent március 30, 2016
1-112

Különleges Bánásmód, 2016. 2. (1.) - teljes szám

35
12
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (4.) - TELJES SZÁM
Megjelent december 22, 2020
1-111

Különleges Bánásmód, 2020. 6. (4.) - teljes szám

106
211
A TANÁRI KOMPETENCIÁK NÉHÁNY KÉRDÉSE IMRE SÁNDOR PEDAGÓGIAI RENDSZERÉBEN : „A TANÍTÓNAK NEM PARANCSOLNI KELL TUDNIA, HANEM ÉSZREVÉTLENÜL KORMÁNYOZNIA” (IMRE, 1928, 196.) ‒ IMRE SÁNDOR AKTUALITÁSA
Megjelent június 30, 2019
55-62

Írásunkban visszanyúlva a magyar didaktikai hagyományokhoz, egy nem elhanyagolható neveléstörténeti jelentőséggel bíró, 20. századi magyar pedagógus a nevelésről, a tanári pályáról vallott gondolatait elemezzük, hiszen véleményünk szerint Imre Sándor neveléstudományi munkássága a mai kor...szerű oktatásra is hatással van.

Teljes absztrakt mutatása
33
31
KÖNYVAJÁNLÓ
Megjelent március 30, 2017
97-99

Az ajánlott könyv:
Strzalkowski, Ralph (2013): Never, never quit My Conductive Education. Conductive Education. England: Press Birmingham

22
8
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (2.)
Megjelent június 30, 2016
1-110

Különleges Bánásmód, 2016. 2. (2.) - teljes szám

31
16
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)
Megjelent március 25, 2018
1-91

Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám

45
128
PEDAGÓGUSSZEREP A TEHETSÉGFEJLESZTÉSBEN
Megjelent december 30, 2015
5-19

A tanulmány a tehetségesekkel foglalkozó pedagógusokra fókuszál. Központi kérdései: Milyen jellemzői vannak e pedagógusoknak? Hogyan lehet diagnosztizálni ezeket a jellemzőket? Fejleszthetők-e ezek a jellemzők? Milyen speciális szerepe van a pedagügusoknak a tehetségazonosításban és -fejlesztés...ben? E kérdések már több évtizede állnak a tehetség pedagógia középpontjában, s most e tanulmány egy lehetséges választ ad rájuk.

Teljes absztrakt mutatása
22
17
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (4.)
Megjelent december 30, 2019
1-87

Különleges Bánásmód, 2019. 5. (4.) - teljes szám

57
82
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (2.)
Megjelent június 30, 2017
1-122

Különleges Bánásmód, 2017. 3. (2.) - teljes szám

36
10
A KONDUKTÍV NEVELÉS CÉL- ÉS HATÁSRENDSZERE, VAGYIS AZ ORTOFUNKCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA
Megjelent augusztus 30, 2018
73-93

A tanulmány célja bemutatni a konduktív nevelés helyét és szükségességét a mozgássérüléssel élők nevelésében, oktatásában és fejlesztésében. A konduktív nevelés elsősorban a központi idegrendszeri sérültek életminőségének javítását tűzte ki céljául. Ehhez az elmúlt 70 évben k...ialakította a sajátos hatásrendszerét, ami eredményességét garantálja. A konduktív nevelés emberképe holisztikus, mely a nevelési folyamat összetettségében is megmutatkozik. A rehabilitációt a pedagógia oldaláról közelíti meg, ezért tanulásnak és újratanulásnak tartja, mely a napirend minden percében érvényesül.  Jelen tanulmány egy összetett elméleti kutatás részeredményeként a konduktív nevelés cél- és hatásrendszerének összefüggéseit elemzi, a konduktív nevelés magyar nyelvű szakirodalmán keresztül. Az elemzés során a konduktív nevelés tényezőinek azonosítására és különválasztására, működésük elemezésére, törvényszerűségeinek feltárására törekedtünk, mely lehetőséget biztosít a konduktív nevelés elvi-elméleti modellezésére. A tanulmányban külön fejezetben vizsgáljuk az ortofunkció, diszfunkció szavak jelentését, mert mind a célmeghatározásra, mind pedig hatásrendszerre befolyással bír.

Teljes absztrakt mutatása
63
48
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (3.)
Megjelent szeptember 29, 2020
1-119

Különleges Bánásmód, 2020. 6. (3.) - teljes szám

102
239
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (3.)
Megjelent szeptember 30, 2015
1-90

Különleges Bánásmód, 2015. 1. (3.) - teljes szám

32
12
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (3.)
Megjelent augusztus 30, 2019
1-120

Különleges Bánásmód, 2019. 5. (3.) - teljes szám

41
58
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (3.)
Megjelent szeptember 30, 2017
1-113

Különleges Bánásmód, 2017. 3. (3.) - teljes szám

28
17
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (3.)
Megjelent szeptember 30, 2016
1-104

Különleges Bánásmód, 2016. 2. (3.) - teljes szám

32
11
A MÚZEUMPEDAGÓGIA ÉS A TEHETSÉGGONDOZÁS LEHETŐSÉGEI EGY VIRTUÁLIS MÚZEUMBAN
Megjelent szeptember 29, 2020
89-99

Jelen tanulmány az alapítás és fenntartás, a látogatói élmények, a biztonság és a múzeumi élmények szempontjából hasonlítja össze a valódi és a virtuális múzeumokat. A tanulmány végén egy virtuális múzeum pedagógiai (például: tehetséggondozásbeli) lehetőségeit körvonalazó példák... találhatók az oktatás, a képesség-, személyiség és módszertani fejlesztés, illetve a teljesítményre ösztönzés aspektusából.

Teljes absztrakt mutatása
128
150
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (2.)
Megjelent június 30, 2015
1-103

Különleges Bánásmód, 2015. 1. (2.) - teljes szám

30
17
1 - 25 a 41 tételből
1 2 > >>