Keresés
Keresési eredmények
-
A KORAI NYELVTANÍTÁS TÖRTÉNETE NYÍREGYHÁZÁN A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG
7-18Megtekintések száma:169Tanulmányunkban a kisgyermekkori nyelvtanulás jelenségével foglalkozunk. A szakirodalom áttekintése során bemutatjuk, milyen szerepe van az életkornak az idegennyelv-tanulásban, melyek az alapvető különbségek a nyelvelsajátítás és a nyelvtanulás között. A továbbiakban ismertetjük, milyen intézményes lehetőségek (üzleti vállalkozásként működő nyelviskolák, családi bölcsődék) vannak a kisgyermekkori nyelvtanulásra Nyíregyházán 2017-ben. A kutatásunk kerestük a választ arra is, milyen módszertani szempontból változások figyelhetők meg a rendszerváltás idején zajló és a jelenlegi nyelvi foglalkozások között. Kutatási módszerként az interjút választottuk, mert így képet kaptunk az 1990-es években zajló foglalkozásokról és a kezdeti lépésekről is. 2017 tavaszán nyolc interjút készítettünk, a megkérdezettek között voltak óvodapedagógusok és nyelvtanárok, aki óvodai angol tevékenységeket vezettek. Az adatközlők elmondása alapján megállapíthatjuk, hogy 2017-ben a Nyíregyházán működő 34 óvodából 23-ban van korai angol nyelvi fejlesztés (68%), emellett jelen van az óvodákban a német és a francia nyelv is. Megállapítottuk továbbá, hogy az 1990-es évektől folyamatosan nő azoknak az óvodáknak a száma, ahol heti rendszerességgel szerveznek játékos idegen nyelvű foglalkozásokat. Az interjúalanyok visszaemlékezéseiből az is kiderült, hogy a rendszerváltás idején nehézséget jelentett az idegen nyelvi foglalkozások szervezésénél a személyi feltételek biztosítása. Napjainkban több óvodában van olyan, nyelvtudással rendelkező óvodapedagógus, aki vállalja, hogy az óvodás gyerekek nyelvi fejlesztésében részt vesz. A játékosság, az audiovizuális eszközök és a szemléltetőeszközök a kezdetektől fogva kiemelt fontosságúak az óvodákban, és a pedagógusok igyekeznek minél változatosabb módszerekkel biztosítani a 4-7 korú gyerekek idegen nyelvi fejlesztését.
-
A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK NÉMET NYELVOKTATÁSÁNAK HELYZETE ‒ HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
55-67Megtekintések száma:325Napjainkban kiemelt figyelmet kap a tanulásban akadályozottak idegennyelv-oktatása. A területre ugyanakkor nagyfokú útkeresés jellemző, a tanulók egyéni sajátosságai miatt még nem alakult egységes módszertan, ezért nagy szerepe van az oktatásban a pedagógusok kreativitásának, akik saját tapasztalataikból építkeznek. Ebből kiindulva két egymásra épülő tanulmányban foglalkozunk a tanulásban akadályozott általános iskolai tanulók idegennyelv-oktatásának kérdéseivel. Jelen részben a tanulásban akadályozott tanulók német nyelvoktatásának hazai és nemzetközi helyzetével foglalkozunk, melynek fontos részét képezi azon nemzetközi kitekintés, amely néhány európai ország gyakorlatát (Németország, Ausztria, Svájc, Románia, Lengyelország, Oroszország, Észtország, Olaszország) mutatja be röviden. Emellett betekintést nyújtunk a tanulásban akadályozottak nyelvtanulását befolyásoló jellemzőibe és a nyelvoktatásra vonatkozó hazai szabályozásokba is.
-
Abdukció a sajátos nevelési igény – tanulási zavar megállapításában
31-44Megtekintések száma:91A tanulási zavar meghatározására használt diagnosztikai kategóriák nem egységesek, a kategóriarend-szerek bizonytalanok. Jelen tanulmány középpontjában a tanulási zavarral azonosításához használt diagnosztikai módszertan, stratégia feltárása áll. A cél az abdukció azonosítása a diagnosztikában a gyógypedagógia területén. A diagnosztika értelmezése a gyógypedagógiában az abdukció segítségével elősegítheti a tanulási zavar pontosabb megállapítását. Korábbi kutatási szakaszban 11 szakértői vélemény metaanalízisét végeztük el az abdukció azonosítása érdekében, a fuzzy logika, fsQCA és a Boole-algebra eszközeinek felhasználásával. A kutatás során lehetővé vált egy új, abduktív diagnosztikai modell létre-hozása. Az eredmények alapján a diagnosztikai folyamat megbízhatósága növelhető, a diagnosztikai modell alkalmas lehet a tanulási zavar vagy más típusú problémák feltárására, valamint az adott jelenség mögött álló elégséges feltételek azonosítására. Sem kvalitatív tartalomelemzés, sem pedig az fsQCA nem tárta fel kellő alapossággal valamennyi változó kapcsolatát. Így a bemutatott tanulmányban tovább léptünk a Bayes-féle háló felé, mely elmozdulással és a korábban feltárt változókat a feltételes valószínűség alapján próbáljuk újra rendezni. Feltételezésünk alapján a Bayes háló és az abdukció alkalmazás együttesen már hatékony eszköz lehet, mely az automatizálás lehetőségét is előrevetíti.
-
MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK KEZELÉSE A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK MAGYAR NÉPISKOLÁIBAN
41-54Megtekintések száma:167A 19. század vége – és a 20. század első fele a polgári nemzetállamokban az oktatás kiszélesítésének, az analfabétizmus felszámolásának korszaka volt. A tankötelezettségi törvények az alsóbb társadalmi rétegek számára is lehetőséget biztosítottak szociális helyzetük javításában is szerepet játszó iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola, mint szocializációs terep, értéknormáiban, magatartási és ismereti elvárásaiban a mindenkori rendszer politikai és társadalmi stabilitását szolgálta. Mivel a társadalom különböző csoportjaiban ezek, az iskola által elvártaktól sok esetben eltértek, a tanulók magatartásában jelentkezve állandó fegyelmezési problémák meglétét okozták, mellyel visszatérően foglalkoztak a pedagógiai, és pszichológiai sajtóban és kiadványokban. Magán a fegyelmezésen általában a külső rend megteremtését értették, mely során fő szerepet játszott a pedagógus példaadása a rendre, pontosságra szoktatásban. Tiszteletet ébresztőnek tartották a pedagógus jóakaratát, igazságosságát, részrehajlástól és személyeskedéstől mentességét a jutalmazás és a büntetés során. A büntetési formák iskolafokozatonként eltérőek voltak. Az elemi népiskolában a négyszemközt való megintés, pirongatás, padból való kiállítás eredménytelensége esetén a tanulót felügyelet mellett bennmarasztalták az iskolában. A szülő értesítése, s a tanuló tantestület előtt való megintése előzte meg a gondnokságnak történő bejelentést. Utóbbi intézkedésével fejeződött be a népiskola büntetések sora. A polgári és a középiskolákban az osztályfőnöki és az igazgatói megrovást a tanári testület előtt való megrovás, az intézetből való csendes, illetve az ország valamennyi polgári, illetve középiskolájából való eltávolítás, kizárás követte. Utóbbihoz az illetékes felsőbb hatóságok jóváhagyására volt szükség. Ezen iskolákban a testi fenyítésen túl tiltott volt a bezárás, különböző büntetési feladatok adása, a kitérdeltetés, az óráról való kiküldés, s a táplálékmegvonás is.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD LÓ-ASSZISZTÁLT FOGLALKOZÁSOKON
79-89Megtekintések száma:271A Nemzeti Lovas Programban meghatározott feladatokról szóló, 1061/2012 (III. 12.) számú kormányhatározat értelmében 2013 szeptemberétől – a megemelkedett testnevelési óraszám terhére – Magyarországon minden 3., 4. és 5. osztályos általános iskolás tanuló számára választható tantárgy lehetne a lovaglás. Jelen tanulmány elsősorban egy átfogó ismertetést kíván nyújtani arról, hogy a lovakkal való foglalkozásoknak milyen formái léteznek, s melyek közülük azok, amelyek olyan speciális többlettartalommal, hozadékokkal rendelkeznek, hogy különleges bánásmóddá válva beiktathatók a gyermekeket oktató-nevelő-fejlesztő pedagógusok vagy egyéb szakemberek munkájába. A módszertan bemutatását esetismertetésekkel illusztráljuk.
-
A kisegítő-iskola kezdő lépései a XIX-XX. század fordulóján Magyarországon
111-118Megtekintések száma:84A 19. század végi közoktatási törekvések közül kiemelkedett a népiskolai tankötelezettség. Jelentős számban voltak olyan tanköteles gyerekek, akiknek testi-lelki állapota nem tette lehetővé, hogy népiskolába járjanak. Számukra nemzetközi szinten is keresték azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. Ezt a fogyatékos gyermekek kisegítő iskolája biztosította. A század-fordulón ennek szükségessége nemcsak a szakemberek, hanem a kormány számára is világossá vált. A századelő pedagógiai sajtója is foglalkozott e tanulók felvételi lehetőségeivel, tanítóik képzésével, tanításuk módszertanával, jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeikkel.
-
TANÍTÁSI STÍLUSOK ALKALMAZÁSA ÉS BEMUTATÁSA AZ IPOO MODELLEN KERESZTÜL A TESTNEVELÉSBEN
39-47Megtekintések száma:256A minőségi testnevelés oktatás igényli az indirekt és direkt tanítási stílusok széles spektrumának alkalmazását. A kutatásunk célja a tanárközpontú (DM) és a tanulóközpontú (IM) stílus módszereinek hatékonyságvizsgálata az IPOO modellen (Mező, 2011) keresztül a testkulturális tanulás minden doménterületén. Akciókutatásunkat két 5. évfolyamos osztályban (n=46) végeztük: a kerettantervben előírt kézilabdára vonatkozó fejlesztési célok álltak a középpontban. 4 héten keresztül, heti 2 órában zajlottak a foglalkozások a DM (mintaosztály) és IM (kontrollosztály) osztályokban az IPOO modell alkalmazásával. Az akciókutatás utolsó óráján felmértük a tanulók testnevelés iránti motivációjukat a H-PMCSQ-2 kérdőív segítségével, a kézilabda alaptechnikai elemeinek végrehajtási szintjét elő- és utó-méréssel állapítottuk meg. Az eredményekből kiderült, hogy az indirekt oktatási stílus módszereinek alkalmazásával komplexebb oktatási-nevelési hatást értünk el, fontos kognitív és affektív fejlesztési területet is érintett.
-
FEJLESZTŐPROGRAMOK HATÁSVIZSGÁLATÁNAK MATEMATIKAI STATISZTIKAI ALAPFOGALMAI
69-77Megtekintések száma:177Pedagógusok, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok, pszichológusok – egy csokorra való azon szakemberek köréből, akik képesség- és/vagy személyiségfejlesztő programokat hozhatnak létre, valósíthatnak meg. E programokkal szemben elvárható azonban, hogy az általuk ígért fejlesztőhatást akár matematikai statisztikai elemzéssel is alá lehessen támasztani. Ez azonban nem mindig történik meg – ennek hátterében pedig részben a matematikai statisztikai fogalmi és módszertani hiányosságok, valamint a drága statisztikai szoftverek állnak. E tanulmány a különleges bánásmódot igénylők számára készült fejlesztőprogramok hatásvizsgálatának matematikai statisztikai elemzéséhez nyújt elméleti összefoglalót.
-
PEDAGÓGUSOK ROMA TANULÓK ISKOLAI TELJESÍTMÉNYÉVEL KAPCSOLATOS PERCEPCIÓJA
139-146Megtekintések száma:74Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy a pedagógusok percepcióján keresztül világítson rá a roma tanulók iskolai teljesítményének problematikájára. A jelenséget a lokalitás szintjén vizsgáljuk kvalitatív kutatásmód-szertani apparátusra támaszkodva. Az empirikus adatgyűjtés a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, kótaji István Király Baptista Általános Iskola tantestületében valósult meg, amely során félig strukturált interjúk kerültek rögzítésre (N=15).
-
DISZLEXIÁVAL NÉMETÜL
67-75Megtekintések száma:290Jelen tanulmány a diszlexiával küzdő tanulók német nyelvtanulásának sajátosságaihoz nyújt újabb információkat a tanulók nyelvi lexikális hálózatának felmérése által. A tanulmányban többek között arra kerestük a választ, hogy milyen jellemző jegyei jelennek meg a diszlexiának az idegen nyelvtanulásban? Valóban minden diszlexiás gyermeket fel kell menteni az idegen nyelvtanulása alól, vagy léteznek olyan utak, melyek elvezethetnek a nyelvtudás kialakulásához? Célunk a magyar anyanyelvű németül tanuló diszlexiások nyelvi tudásának mérése általi tanítási tapasztalatok levonása. Módszer: diszlexiások lexikális hálózatának felmérése szóasszociációs feladattal. Minta: 19 tanulási zavarral küzdő tanulót vizsgáltunk. Következtetés: Vizsgálati eredményeink azt bizonyítják, nem felmenteni kellene a diszlexiával küzdő gyermekeket, hanem az erősségeikre támaszkodva, más úton kellene átadni a tudást.
-
KORAI IDEGENNYELV-OKTATÁS AZ ÓVODÁKBAN A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN – EGY ÉSZAK-KELET-MAGYARORSZÁGI VÁROS PÉLDÁJÁN KERESZTÜL
127-137Megtekintések száma:83A tanulmány a korai évek fogékonyságát emeli ki az idegennyelv-tanulás kapcsán. A vizsgálat során arra voltunk kíváncsiak, hogyan változtak az óvodai nyelvoktatás során használt módszerek az 1989/90-es politikai rendszerváltás után. A kutatási módszerként az oral history-t és a félig-strukturált interjút választottuk, mert a vizsgált kérdésről alig érhetők el írásos dokumentumok. 2017 tavaszán hét interjút készítettünk, a megkérdezettek között voltak óvodapedagógusok és nyelvtanárok is. A válaszadóktól és a helyi hatóságoktól gyűjtött információk alapján megállapítható, hogy a vizsgálat időpontjában az észak-kelet magyarországi városban az óvodák 68%-ban elérhető volt az angol nyelvű tevékenység. Megállapítottuk továbbá, hogy az 1990-es évektől folyamatosan nő azoknak az óvodáknak a száma, ahol heti rendszerességgel szerveznek játékos idegen nyelvű foglalkozásokat. Az interjúalanyok visszaemlékezéseiből az is kiderült, hogy a rendszerváltás idején a legnagyobb nehézséget az idegen nyelvi foglalkozások szervezése során a személyi feltételek biztosítása jelentette. Az audiovizuális eszközök és a szemléltetőeszközök a kezdetektől fogva kiemelt fontosságúak az óvodákban, és a pedagógusok igyekeznek minél változatosabb módszerekkel biztosítani a 4-7 korú gyerekek idegen nyelvi fejlesztését. A korai és a jelenlegi gyakorlat közötti különbséghez a technológia fejlődése is hozzájárul.
-
KÉTNYELVŰ GYEREKEK NEVELÉSE
59-63Megtekintések száma:133A fordításban Antonella Sorace és Bob Ladd (2004) nyelvészettel foglalkozó amerikai kutatók kétnyelnyű gyermekek neveléséről szóló tanulmánya jelenik meg. A tanulmányban a szerzők saját nevelési tapasztalataik alapján fogalmazzák meg interjú-szerűen gondolataikat a kétnyelvűségről, a kétnyelvűség hatásairól, az egyszülő-egy nyelv módszer hatásairól.
-
MITOLÓGIAI KATEGÓRIÁJÚ MEGMAGYARÁZHATATLAN LÉNYEK, JELENSÉGEK ÉS ESEMÉNYEK A DÉLSZLÁV NÉPEK KÖRÉBEN: NÉPMESEGYŰJTEMÉNYEK, INTERJÚK MESEMONDÓKKAL ÉS MITOLÓGIAI LÉNYEKKEL A MODERN REGÉNYEKBEN
135-148Megtekintések száma:215Jelen tanulmány a szerző azonos című doktori értekezésének alapvető szerkezeti jellemzőit tartalmazza. A kutatás fő feladatai közé tartozik három olyan mitológiai elemeket tartalmazó fókuszterület – a jelenségek, tárgyak, emberek vagy lények – azonosítása, amelyek létezésében egyesek hisznek, mások pedig kételkednek. Ezeket a fókuszmezőket különböző népmesegyűjteményekben és kortárs irodalmi szövegekben, valamint a mesemondókkal készített interjúkban találjuk meg. A tanulmány középpontjában elsősorban a bevezető történetek és az általános elképzelések hátterének bemutatása áll. A cél az, hogy az olvasók megismerjék azt a hátteret, amely az említett történetek népi eredetét magyarázza. Szó esik a halálról, az ember haláltól való természetes félelméről, valamint arról a paranormális, vallási és mitológiai világról, amelyek együttesen olyan megmagyarázhatatlan jelenségeket hoznak létre, amelyek ellentmondanak az ember racionális érvelésének. A kutatás egyik hipotézise, annak megértésére fókuszál, hogy miért van még mindig jelen ez a jelenség az emberi közösségben, és milyen előnyökkel járhat mindez az egyének számára. Továbbá a kutatásban alkalmazott módszertan magában foglalja a népmesék és a kortárs irodalmi művek közötti információk összehasonlítását és szembeállítását is. Ezenkívül a legfontosabb alkalmazott kutatási módszer az interjútechnika olyan mesemondókkal, stratégiailag kiválasztott személyekkel, akikről feltételezhető, hogy minőségi információkkal rendelkeznek a témában.
-
MEGFIGYELÉSEK KÉSZÍTÉSE - MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁS
47-50Megtekintések száma:128A fordításban Kathy Brodie (2014) kora gyermekkori neveléssel foglalkozó tanácsadó által írt, a gyermekek pedagógiai megfigyelésére vonatkozó tanulmánya jelenik meg. A tanulmány a megfigyelés sokszínű módszereit mutatja be, valamint kitér a módszerek kiválasztásának szempontjaira is.
-
A MÉDIA ÉS A KÖZBESZÉD HATÁSA A LOKÁLIS KÖZÖSSÉGKRE: EGY ETNOGRÁFIAI ESETTANULMÁNY
113-125Megtekintések száma:116Az alkalmazott antropológiai profilú kutatás az Észak-Macedóniában található Tetova város lokális közösségének vizsgálatával foglalkozik. A tanulmány arra vállalkozik, hogy etnográfiai perspektívából mutassa be a média és a közbeszéd hatását egy közösség mindennapi életvitelére.