Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Felhívás Gerontológiai Napok 2025 Nemzetközi Tudományos Konferencián történő részvételre
    169-172
    Megtekintések száma:
    90

    Felhívás Gerontológiai Napok 2025 Nemzetközi Tudományos Konferencián történő részvételre

  • Asszimilációs és akkulturációs folyamatok az etnikumközi házasságok vizsgálatában
    7-21
    Megtekintések száma:
    373

    asszimilációAz etnikumok közötti házasságok izgalmas színteret jelentenek az asszimilációs és akkulturációs folyamatok vizsgálatához, azokban az esetekben, ahol a különböző kulturális háttérrel rendelkező egyének egyesítik identitásukat. A tanulmány Dél-Kazahsztán, Turkesztán régiójában vizsgálja az etnikumközi házasságok dinamikáját, az asszimilációs és akkulturációs elméletek szemszögéből.. A tanulmány öt faluban - Zhana Iqan, Hantagy, Shornak, Turki poselkasy és Kentau - 45 interjúból gyűjtött adatok fel-használásával vizsgálja a mindennapi élet különböző aspektusait, mint például a nyelvhasználat, a vallási gyakorlatok, a hagyományok, a konyha és az etnikai értékek. A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy az egyének hogyan tárgyalják a kulturális különbségeket interakcióikban, és hogyan értelmezik a multi-kulturális együttélést az asszimilációs, akkulturációs és disszimilációs elméleteken keresztül. A hipotézis három együttélési mintát tételez fel - akkulturáció, asszimiláció és disszimiláció -, amelyek egyazon kulturális és földrajzi térben egyaránt érvényesek. A tanulmány kvalitatív módszereket, köztük interjúkat és felméréseket alkalmazva feltárja a kapcsolatokon belüli alkalmazkodás mintáit és az asszimiláció vagy akkulturáció mértékét. A tanulmány az adatoknak az asszimilációs és akkulturációs elméletek prizmáján keresztül történő elemzésével világít rá arra, hogy a kulturális elemek hogyan épülnek be a mindennapi rutinokba és a döntéshozatali folyamatokba az etnikumközi házasságokban. A kutatás hozzájárul annak mélyebb megértéséhez, hogy az egyének hogyan navigálnak a kulturális sokféleséggel a házastársi kapcsolatokban, gazdagítva a multikulturalizmusról és a társadalmi kapcsolatokról szóló tudományos diskurzust.

  • KUTATÁSETIKA A KORTÁRS ANTROPOLÓGIÁBAN
    77-88
    Megtekintések száma:
    298

    Jelen tanulmány az antropológia és az etika között, pontosabban fogalmazva az antropológiai tevékenység etikájáról a tudományterületen felszínre kerülő egyre intenzívebb vitákban és diskurzusokban való eligazodást kívánja előmozdítani. A kortárs viták kibontakozása, egyáltalán a keretét képező alap-kérdések azonosítása, bonyolultabb feladat semmint az antropológia szakmaetikai kódrendszere körül folyó eszmecserék tudománytörténeti listájának összeállítása. Ennek megértéséhez, illetve a modern szociokulturális antropológia tudományetikai alapállásában jellemző eklektikusság értelmezéséhez kíván hozzájárulni az elemzés.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (3.)
    1-119
    Megtekintések száma:
    567

    Különleges Bánásmód, 2021. 7. (3.) - teljes szám

  • KÖSZÖNTŐ
    5
    Megtekintések száma:
    380

    Köszöntjük a Különleges Bánásmód interdiszciplináris szakmai folyóirat Olvasói, Szerzői, Lektorai körében!

  • FINOMMOTOROS KÉPESSÉGEK JAVÍTÁSA CEREBRAL PARÉZISES BETEGEK ESETÉBEN
    79-85
    Megtekintések száma:
    522

    Az összefoglaló közlemény célja, hogy áttekintést adjon idegrendszeri sérüléssel, speciálisan cerebrális paresissel élő gyermekek és fiatal felnőttek ADL funkcióiról. Az ADL funkciók mérésére a Functional Independece Measure-t (FIM) ill. annak gyerekekre adaptál változatát (WeeFIM), a kézfunkciók vizsgálatára a Quality of Upper Extremity Skills Test (QUEST) használatát tervezzük. A kéz finommotoros funkcióit a Bruininks-Oseretsky Test of Motor Proficiency (BOT-2) releváns alkategóriájának használatával kívánjuk vizsgálni. A továbbiakban figyelembe vesszük az ADL funkciókkal kapcsolatos eredményeket és a páciensek preferenciáit A mérési eredmények alapján egy komplex terápiás protokollt fogunk kidolgozni, ami ergoterápiás és manuál terápiás elemeket, proprioceptív neuromusculáris facilitációt (PNF), és zongora terápiás elemeket foglal magába. Feltételezzük, hogy a személyes szükségletekhez igazított komplex mozgásterápia szignifikáns javulást fog eredményezni az ADL funkciók és az életminőség területén a mozgássérült gyerekeknél és fiatal felnőtteknél.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1)
    1-126
    Megtekintések száma:
    561

    KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1) -teljes lapszám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)
    1-121
    Megtekintések száma:
    685

    Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám

  • A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSKÖRE A PÁRTFOGOLTAK OLDALÁRÓL EGY EMPIRIKUS KUTATÁS TÜKRÉBEN
    49-61
    Megtekintések száma:
    239

    Jelen tanulmány elméleti síkon a pártfogó felügyelet rendszerét, gyakorlati szinten pedig a pártfogó felügyelet hatékonyságát vizsgálja a fiatalkorúak oldaláról. Kvalitatív kutatásunkban 10 fő fiatalkorú pártfogolttal, és 15 fő olyan javítóintézeti növendékkel készítettünk félig strukturált, akik már voltak pártfogó felügyelet alatt. A kutatás azon részét emeljük ki, ami adekvát a téma vonatkozásában. A fiatalok pártfogással kapcsolatos tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a pártfogó felügyelet hatékonyságának növelése érdekében.

  • A társadalmi meghatározottság és az előítéletek: a roma származásúak integrációs kihívásai
    139-149
    Megtekintések száma:
    95

    A tanulmány a hazánkban élő romákkal szemben gyakran megfogalmazott, előítéleteken alapuló hát-ránytényezők determinációs hatásának elemzésével foglalkozik. Ehhez az AntRom Filmműhelyben készült dokumentumfilmek néhány főhősének egyéni sorstörténetét és egy-egy lokális társadalom közösség-folyamatainak elemzésére kerül sor. A nevezett hátránytényezők (pl. az etnikai származás, nem, családi és szociokulturális háttér, iskolázottság, munkaerőpiaci státusz, lakhatás) külön-külön és együttesen is determinálják az érintettek jövőjével és lehetőségeivel kapcsolatos várakozásokat. A tanulmány célja láthatóvá tenni, hogy miként lehetséges és milyen feltételek mentén az „elvárttól” eltérő élet.

  • A kultúra ereje – a szervezeti kultúra hatása az etikus vezetésre és a munkavállalói teljesítményre Jordánia Vízügyi és Öntözési Minisztériumában
    25-34
    Megtekintések száma:
    273

    A tanulmány a szervezeti kultúra hatását vizsgálja az etikus vezetésre és a munkavállalói teljesítményre Jordánia Vízügyi és Öntözési Minisztériumában. A kutatás kvalitatív módszertant alkalmaz, amely félig strukturált interjúkból és közvetlen megfigyelésekből áll, hogy feltárja, hogyan befolyásolják az alapvető kulturális értékek – például az integritás, az elszámoltathatóság és az együttműködés – a vezetői magatartást és a működési eredményeket. Az eredmények azt mutatják, hogy a minisztérium kultúrája jelentősen elősegíti az etikus döntéshozatalt és növeli a munkavállalók motivációját. Ugyanakkor a hierarchikus merevség kihívásokat jelent a kreativitás és az inkluzivitás szempontjából. A tanulmány rávilágít a kulturális értékek, az etikus vezetés és a teljesítmény közötti kölcsönhatásra, hangsúlyozva a strukturális reformok szükségességét annak érdekében, hogy a működési gyakorlatok összhangba kerüljenek a kulturális ideálokkal.

  • Az iskolai szociális segítő tevékenység tapasztalatai a kutatások tükrében
    19-30
    Megtekintések száma:
    525

    Az iskolai szociális munka az elmúlt két évtizedben egyre növekvő figyelmet kap Magyarországon és Európában egyaránt, látható igény mutatkozik a szociális szakember jelenlétére a nevelési-oktatási intézményekben. A szolgáltatás 2018. évi kötelező bevezetése óta több tudományos munka született a témában, amely az eddig felhalmozott tapasztalatokról számol be. Jelen tanulmányban az iskolai szociális segítő tevékenység működésének tapasztalatait mutatjuk be, olyan publikált kutatási eredmények elemzésével, amely a kötelező bevezetés első három évében született. A kiválasztott hat tanulmányt, három szempont alapján elemeztük, ezek a következők: 1) a szociális segítő megjelenése, beilleszkedése az intézményben, 2) az iskolában eltöltött óráinak száma és 3) a szakmai együttműködések kialakításának jellemzői. A tanulmány rávilágít arra, hogy nagy jelentőség tulajdonítható szakemberek oktatási intézményekbe való beilleszkedésének a világos kompetenciahatároknak, a segítők személyiségének, az intézményben töltött órák számának és a szakmák között megvalósuló együttműködések színvonalának is. Jelen tanulmány, a magyar iskolai szociális segítő tevékenység működését empirikusan vizsgáló kutatás elméleti megalapozottságához járul hozzá.

  • ELFOGADÁS, EMPÁTIA ÉS KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD A HARRY POTTER REGÉNYSOROZATBAN
    83-98
    Megtekintések száma:
    288

    A tanulmány áttekintést nyújt a Harry Potter-regénysorozatban az elfogadás, az empátia és a különleges bánásmód megjelenéséről és szerepéről. A vizsgálat középpontjában négyféle attitűd megjelenése áll, amelyek az ember és a varázstárgyak, a mágikus állatok, a humanoid lények és a többi ember viszonylatában érvényesülnek. A négyféle attitűdöt négy főszereplő képviseli, és a cselekedeteivel szemlélteti. A négyféle attitűd a közömbös-passzív, az elutasító-aktív, az elfogadó-aktív és a felelős-aktív. Mágikusságuk okán a vizsgált attitűdtárgyak működése eltér a hétköznapi logika alapján elvárttól, az igényeik, viselkedésük különbözik a valóságban megszokott társadalmi normáktól, akár ijesztőek és veszélyesek is lehetnek. A tanulmány bemutatja, hogy a regénysorozat milyen példákkal ösztönzi az olvasókat a másokkal való közösségvállalásra, és hogy miként bontakozik ki az az alaptétel, miszerint a leghatalmasabb mágikus erő a szeretet, ezért mindenki megérdemli az elfogadást, az empátiát vagy a különleges bánásmódot. Ezzel hozzájárulva az olvasók érzelmi intelligenciájának és empátiakészségének fejlődéséhez, és annak a nézőpontnak az elfogadásához, hogy a sokszínűséget előnynek tekintsük

  • MITOLÓGIAI KATEGÓRIÁJÚ MEGMAGYARÁZHATATLAN LÉNYEK, JELENSÉGEK ÉS ESEMÉNYEK A DÉLSZLÁV NÉPEK KÖRÉBEN: NÉPMESEGYŰJTEMÉNYEK, INTERJÚK MESEMONDÓKKAL ÉS MITOLÓGIAI LÉNYEKKEL A MODERN REGÉNYEKBEN
    135-148
    Megtekintések száma:
    394

    Jelen tanulmány a szerző azonos című doktori értekezésének alapvető szerkezeti jellemzőit tartalmazza. A kutatás fő feladatai közé tartozik három olyan mitológiai elemeket tartalmazó fókuszterület – a jelenségek, tárgyak, emberek vagy lények – azonosítása, amelyek létezésében egyesek hisznek, mások pedig kételkednek. Ezeket a fókuszmezőket különböző népmesegyűjteményekben és kortárs irodalmi szövegekben, valamint a mesemondókkal készített interjúkban találjuk meg. A tanulmány középpontjában elsősorban a bevezető történetek és az általános elképzelések hátterének bemutatása áll. A cél az, hogy az olvasók megismerjék azt a hátteret, amely az említett történetek népi eredetét magyarázza. Szó esik a halálról, az ember haláltól való természetes félelméről, valamint arról a paranormális, vallási és mitológiai világról, amelyek együttesen olyan megmagyarázhatatlan jelenségeket hoznak létre, amelyek ellentmondanak az ember racionális érvelésének. A kutatás egyik hipotézise, annak megértésére fókuszál, hogy miért van még mindig jelen ez a jelenség az emberi közösségben, és milyen előnyökkel járhat mindez az egyének számára. Továbbá a kutatásban alkalmazott módszertan magában foglalja a népmesék és a kortárs irodalmi művek közötti információk összehasonlítását és szembeállítását is. Ezenkívül a legfontosabb alkalmazott kutatási módszer az interjútechnika olyan mesemondókkal, stratégiailag kiválasztott személyekkel, akikről feltételezhető, hogy minőségi információkkal rendelkeznek a témában.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (1.)
    1-140
    Megtekintések száma:
    393

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (1.) - teljes szám

  • A mozgásos kompetenciák felmérése hátrányos helyzetű óvodások körében Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
    85-95
    Megtekintések száma:
    188

    EFOP-3.1.3-16-2016-00001, „Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támo-gatása” címmel vettünk részt 2017 és 2020 között egy az Oktatási Hivatal által vezetett országos projektben, melyet egyszerűen „Esélyteremtő Óvoda” néven használtunk munkánk során. A projekt célja az óvodák megsegítése a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű roma, cigány gyermekek nevelését, fejlesztését tekintve. A munka egy fontos szakasza volt az a felmérés, melyben egy sajátos – az óvodai élethez alkalmazkodó, az óvodapedagógusok megfigyeléseire épülő – képességfelmérést végeztünk el az intézmények aktív közreműködésével. A vizsgálatban az 5-7 éves gyermekekre képességeinek meg-ismerésére került sor. Jelen tanulmányban a felmérés egy fontos aspektusát, a mozgásos kompetenciák vizsgálatát helyezzük előtérbe. Öt kategóriában (1. téri tájékozódó képesség és mozgáskoordináció, 2. test-határok érzékelése, egyensúlyérzék, 3. kondicionális képességek, 4. reakcióképesség, 5. finommotorika), kategóriánként öt dimenzióban (kivételt a testhatárok kategória jelent) kaptunk eredményeket a három kiválasztott megye a projektben részt vevő óvodáiból. A teljes felmérésben összesen 1112 gyermekről szolgáltattak információt az óvodák, a három általunk elemzett megyét tekintve a következőképpen alakult a beérkezett válaszok száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 259, Hajdú-Bihar megyében 178, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 271 volt. Az eredményekben szignifikáns különbség nem volt megfigyelhető: csupán néhány százalékos különbség fedezhető fel a mintában.

  • Különleges Bánásmód, 2025.11.(1.)
    1-131
    Megtekintések száma:
    217

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2025. 11.(1.) - teljes szöveg

  • A vámpír mint mitológiai lény a délszláv országok filmművészetében: a vámpír a ‘Leptirica’(pillangó) és a ‘The Holy Place’ (a szent hely) filmekben - folklorisztikus juksztapozíció
    83-96
    Megtekintések száma:
    304

    A mitológiai lények évszázadok óta elvarázsolják és lenyűgözik az embereket, és öntudatlanul serkentik a félelmeiket és bizonytalanságukat e lényekkel kapcsolatban. Az emberek különösen a filmadaptációk révén létrehoztak egyfajta vámpír-paranormális megszállottságot, melyben tükröződik az emberi kreativitás. Jelen tanulmányban a szerb filmvásznon  megjelenő vámpír, mint mitológiai lény ábrázolásoknak a bemutatására kerül sor. A tanulmány a délszláv filmművészet vámpír-indukálta borzalmából létrejött "She-Butterfly" és a "The Holy Place" című filmeket boncolgatja. E példákból kiderül hogy, hogyan idézte meg a korabeli film a vámpír mitológiai lény rémületét, félelmét és általános auráját, amely évszázadok óta kísérti az emberiséget. A filmes ábrázolásokkal szemben a szerző a néphitből származó vámpírt állítja az összehasonlítás pilléreként, elemezve a filmbeli ábrázolások hasonlóságait, különbségeit és hitelességét. A tanulmány nagymértékben támaszkodik a szerb mitológiai szótárra, mivel ez egy részletes gyűjtemény a különböző népi magyarázatokról és leírásokról. Jelen módszertani megközelítés magában foglalja a filmek cselekményének leírását, elemzését és a népi vámpír felfogással való összehasonlítást is.

  • A SARS COVID-19 VÍRUS OKOZTA HELYZET A HAZAI KORA GYERMEKKORI INTÉZMÉNYEKBEN
    101-107
    Megtekintések száma:
    361

    A tanulmány egyfajta országjelentést tár elénk. A SARS-COVID-19 vírus következtében kialakult járványveszély hatásait elemzi a hazai kora gyermekkor intézményekben, különös tekintettel az óvodákra. Ismerteti a 2020. március elejétől 2020. szeptemberig terjedő időszak helyi és kormányrendeleteit, amelyek az óvodák működését szabályozták. Ismerteti az óvodapedagógusok és óvodai dolgozók járványveszély ideje alatti rendkívüli tevékenységeit, és azokat a kihívásokat, amelyekkel a kialakult helyzetben kellett szembenézniük.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (4.)
    1-95
    Megtekintések száma:
    431

    Különleges Bánásmód, 2017. 3. (4.) - teljes szám

  • Kulturális örökség és migráció: az immigráns közösségek építészete
    119-135
    Megtekintések száma:
    275

    A tanulmány a kulturális örökség, a migráció és az építészet összefüggéseit vizsgálja, kiemelve, hogy az immigráns közösségek hogyan alakítják identitásukat és emlékezetüket az épített környezeten keresztül. A kutatás azt elemzi, hogy az épített környezet miként reagál az új társadalmi és környezeti feltételekre. Az örökség, az asszimiláció, a nemzeti építészet és a népi építészet elméleti elemzésén keresztül a tanulmány célja hozzájárulni a multikulturális inkluzivitás szélesebb körű diskurzusaihoz, valamint az immigráns építészet nemzeti és helyi identitásformáló szerepének megértéséhez.

  • Meghívó a X. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferenciára
    191-192
    Megtekintések száma:
    311

    Meghívó a X. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferenciára

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2023. 9. (1.)
    1-210
    Megtekintések száma:
    373

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2023. 9. évf. (1) - teljes szöveg

  • A JÁTÉK JELENTŐSÉGE – A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAKKAL FOGLALKOZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSOK ÉS TÖBBSÉGI PEDAGÓGUSOK JÁTÉKHASZNÁLATA A TANÍTÁSI ÓRÁKON
    7-26
    Megtekintések száma:
    1966

    Napjainkban a pedagógia kiemelt feladata a képességek fejlesztése és az alapvető kompetenciák kialakítása, mert ezek szükségesek a sikeres tanítási-tanulási folyamathoz. Az eddigi hagyományos, a tanulót passzív befogadóként kezelő frontális oktatással szemben, a jelenlegi oktatás egyre nagyobb hangsúlyt fektet a felfedező, saját tapasztalaton, élményen alapuló, cselekvéses tanulásra, ismeretszerzésre, melynek alapja lehet a játék, a játékos tevékenység. A játéknak kiemelt szerepe van a képességek és a személyiség fejlesztésében, ezért kutatásunkban a játék szerepét vizsgáljuk a tipikus és a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása folyamán. A vizsgálat során online kérdőívet használtunk, amit Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, iskolában dolgozó gyógypedagógusokhoz és többségi pedagógusokhoz juttatunk el célirányos megkereséssel (N=102 fő). A válaszok eloszlása egyenletes tagozatra és iskolatípusra vonatkozóan, így 25 és 26 fős csoportokat tudtunk kialakítani. Eredményeinkben visszatükröződik a pedagógusok által használt eltérő oktatási módszer, ugyanis a gyógypedagógusok sokkal gyakrabban alkalmaznak játékokat munkájuk során és sokkal több időt is szánnak rá, mint a többségi pedagógusok. A gyógypedagógusok sokkal több fejlesztő hatást tulajdonítanak a játéknak, ezért felső tagozatos gyerekek körében is gyakrabban használják. A többségi pedagógusoknál inkább dominálnak az infokommunikációs eszközök, míg a gyógypedagógusok több saját készítésű eszközt használnak. A módszerek tekintetében a pedagógusok a differenciálást tartják a legfontosabbnak, amit a szemléltetés és kooperatív tanulás követ, míg a játék a negyedik helyre került.