Keresés

Keresési eredmények

• SAYAW NG BATI: A SPANYOL GYARMATI ÖRÖKSÉG TRANSZKULTURÁCIÓJÁNAK PERSPEKTÍVÁJA A FÜLÖP-SZIGETEK DÉLI TAGALOG RÉGIÓJÁBAN

  173-188

  Tamayo Jose Antonio Lorenzo L.

  Megtekintések száma:

  1321

  A Fülöp-szigetek keresztényesítése során kialakult más táncokhoz hasonlóan a Sayaw ng Bati (Üdvözlő tánc) – mely a déli tagalog régióban jellemző húsvétvasárnap hajnalán bemutatott táncelőadás - is a transzkulturalizáció mellékterméke, mely egy olyan folyamat, amely során az alárendelt (gyarmatosított) kultúra kiválasztja a domináns (gyarmatosító) kultúra azon kulturális elemeit, amelyek megfelelnek az ő kontextusuknak és preferenciáiknak. A tanulmány célja, annak megvilágítása, hogy a Fülöp-szigeteken hogyan zajlott le a transzkulturalizáció jelensége, s rámutasson arra, hogy a sziget őslakosainak (a fillipínóknak) nemzeti öröksége hogyan változott a spanyol gyarmatosítás következtében. A kvalitatív kutatásmódszertani technikákra támaszkodó elemzés a kulturális antropológia és a tánc területén elismert filippínó tudósoktól származó különböző források felhasználásával tekintette át és állította szembe a prekoloniális és a spanyol gyarmati tapasztalatokat, annak érdekében, hogy megértsék, hogy hogyan történt a transzkulturáció a filippínó társadalomban, és párhuzamokat keressenek a két történelmi kontextus között, ami szintén befolyásolta, hogy az Európából importált táncformákat hogyan érzékelték és fejlesztették tovább a szigetvilág gyarmatosítása során.

• Sayaw Ng Bati - a köszöntés tánca: a húsvéti táncos patrónusi rendszer A Fülöp-Szigeteki Angono városában

  187-199

  Tamayo Jose Antonio Lorenzo

  Megtekintések száma:

  84

  A Fülöp-szigeteken létező katolicizmus ötvözi a keresztény és a népi hagyományokat. A gyarmatosítás előtti időszakban a közösségi rituálék támogatása kötelezettséget jelentett a datu (törzsfőnök) és a helyi arisztokrácia számára, mivel ezek az események jelentős erőforrásokat igényeltek. Az ország spanyol gyarmatosítása során bekövetkezett keresztényesítés átalakította ezeket a patrónusi hagyományokat: új támogatási gyakorlatok alakultak ki a helyi elit körében, amelyek a santo (szentképek) tiszteletéhez és a fiesta (a település védőszentjének ünnepe) kultuszához kapcsolódtak. Jelen tanulmány egy sajátos katolikus patrónusi rendszert vizsgál a Dél-Tagalog régióban, amely sayaw ng bati vagy egyszerűen bati néven ismert. Ez egy táncos rituálé, amelyet a Fülöp-szigeteki Angono városában, Rizal tartományban, húsvétkor adnak elő. A három előadóval készített mély interjúk alapján a tanulmány áttekintést nyújt a bati mint patrónusi rendszer működéséről, különös tekintettel az előadóvá válás folyamatára és annak motivációira, a gyakorlat anyagi és gazdasági vonatkozásaira, valamint a bati vallásos fogadalomként (panata) való értelmezésére.

• Nagyböjt és húsvét a Fülöp-szigeteken: katolikus vallási gyakorlatok a nemi performativitás diskurzusában

  123-134

  Tamayo Jose Antonio Lorenzo L.

  Megtekintések száma:

  452

  A filippínók a nagyhetet a nagyböjt és a húsvét legszentebb időszakának tartják. Ez idő alatt az országot évszázados rituálék és gyakorlatok lepik el, amelyek a mai napig fennmaradtak. A tanulmány a gender performativitás kereteit felhasználva a pamamanata (áhítat, odaadás) három formáját vizsgálja: a pagsasanto (egy vallási kép gondozása), a penitensya (vezeklés) és a salubong (húsvéti körmenet). A cél a feminin, maszkulin, meleg, illetve a maszkulin és feminin típusok közötti határesetnek számító pamamanata-gyakorlatok azonosítása. A tanulmány maximalizálta a szerző terepmunkájából és a tudósok által írt néprajzi anyagokból származó adatokat. A tanulmány megállapította, hogy a három pamamanata-hagyomány nemek szerinti gyakorlat, melyekre a család, a közösség és a vallási szervezetek is hatással vannak.