Keresés
Keresési eredmények
-
HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NYELVI FEJLETTSÉGE
77-88Megtekintések száma:1142A tanulmány a szociokulturális háttérből fakadó problémákkal élők gyermekeinek nyelvi problémáival foglalkozik. A gyermekek a korlátozott nyelvi kódot használó környezetből nagy eséllyel nyelvi hátránnyal, nyelvi késéssel indulnak, ezen képességbeli deficitek nem, vagy csak mérsékelten csökkenek az intézményes nevelés-oktatás évei alatt. A bemutatásra kerülő pilot vizsgálatban n=20 fő Borsod-Abaúj-Zemplén megye, három községben élő, hátrányos helyzetű cigány/roma gyermekek és szüleik vizsgálati eredményeinek elemzésére került sor. A vizsgálatban a Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI, Gordon, 1979), a LAPP Aktívszókincs-vizsgálat (Lőrik és tsai, 2015), és a Dr. Juhász Ágnes és Bittera Tiborné (1995) által kidolgozott megkésett/akadályozott beszédfejlődésű gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének vizsgálatára került sor. Az eredményeket a kismintának megfelelően egyszerű leíró statisztika alapján értelmeztük, s a következtetések levonását is mértéktartóan kezeljük.
-
„CSENDBEN MEGCSINÁLOD, SEGÍTESZ, ÉS KÉSZ.” AZ ÖNKÉNTESSÉG TAPASZTALATA EGY ESETPÉLDÁN KERESZTÜL.
89-106Megtekintések száma:238A második világháború óta Európa történetének legnagyobb népességmozgása az elmúlt évek népvándorlási folyamata, amely 2015-ben tetőzött és Magyarországon is megjelent. A nagy mértékű demográfiai mozgás jelentős társadalmi reakciókat váltott ki, és eltérő narratívákat alakított ki a civil, illetve az hatalmi szférában is. Magyarországon a menekültkérdés 2015 óta a politikai diskurzus meghatározó témája, a regnáló kormány pedig Európában az elsők között képviselte a biztonsági kérdéseket firtató politikát. Ennek eredményeként a menekültek veszélyforrásként jelentek meg, ezért a kormány elutasította őket. Ennek ellenére a civil szférában létrejöttek az alulról szerveződő önkéntes csoportok, akik 2015-ben segítették a Magyarországon áthaladó menekültek tömegeit. A tanulmány a magyar civil társadalom szerepvállalásának egy nagyon rövid, de nagyon intenzív megnyilvánulását elemzi, mint a kortárs konfliktusokra adott társadalmi választ. Választ kapunk arra, hogyan zajlott a 2015-ös migrációs hullám civil válságkezelés Debrecenben. A kulturális antropológiai kutatás online és offline részvevőmegfigyeléseken, valamint a debreceni menekülteket segítő önkéntesekkel készített félig strukturált interjúkon és kötetlen beszélgetéseken alapul. A tanulmány az önkéntesek motivációira, attitűdjére, társadalmi felelősség-válla-lására és tágabb társadalmi-politikai feltételekbe ágyazott önkéntes tevékenységére összpontosít. A cikk első része a debreceni menekülteket segítő önkéntes szerveződés szervezet kialakulását és működési sajátosságait mutatja be. A második részben az önkéntesség egyéni vonatkozásait járjuk körül. Végül szó lesz a vizsgált önkéntesség társadalmi-politikai kontextusáról, a menekültek segítésének politikai értelmezéséről, és annak az önkéntességre gyakorolt hatásáról. A kortárs önkéntes jelenség egy szegmensének felvázolásával közelebb kerülhetünk a kortárs civil szféra működésmódjának megértéséhez.
-
Az óvodáskorú gyermekek ellenálló képességének előmozdítása: egy akciókutatási program eredményei
35-49Megtekintések száma:294A fejlődést veszélyeztető rizikó negatív hatását gyakran már a korai életévekben kifejti. A rizikó ellensúlyozása, az optimális fejlődést veszélyeztető faktorok hatásainak csökkentése vagy módosítása pedagógiai eszközökkel lehetségesnek tűnik. Jelen tanulmány keretei között egy olyan program eddigi eredményei kerülnek bemutatásra, amelynek fő célkitűzése a reziliens működés támogatása óvodás korban olyan gyermekeknél, akiknél legalább 4, konkurensen megjelenő rizikótényező megfigyelhető. Módszerek: Az alkalmazott módszerek a kognitív képességek felmérésére, a magatartási problémák gyakoriságára és súlyosságára, illetve a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és a szülők által vélelmezett reziliencia mértékére helyezték a hangsúlyt. A programba bekerülő gyermekek rendszeres foglalkozásokon vettek részt, amelyek eredményességéről a nevelési év végén kontrollmérésekkel gyűjtöttünk információkat. Eredmények: A kapott eredmények alapján a programba beválogatott populáció esetében kismértékű, de statisztikailag szignifikáns javulás volt tapasztalható az értelmi képességek tekintetében, illetve csökkent esetükben a tanulási zavar veszélyeztetettség mértéke. Szignifikáns csökkenés mutatkozott a magatartási problémák megjelenésében is. A szülők és a pedagógusok megítélése alapján a reziliens működés szignifikánsan nagyobb mértékű volt a kontrollmérés során a bemeneti méréssel összehasonlítva. Következtetések: A program hatása összességében pozitívnak tekinthető. A minta ugyan nem nagy létszámú, illetve a megvalósuló foglalkozásokon túl más tényezők is befolyásolhatták a résztvevők eredményeit, de minden mutatóban sikerült pozitív előrelépést megvalósítani. A program komplex, a szokványos pedagógiai szakszolgálatok által megvalósított fejlesztésen túlmutató módszertani repertoárt alkalmaz, amely az eddigi eredmények alapján megfelelőnek mutatkozik a rizikótényezők ellensúlyozására óvodás korban.
-
A mozgásos kompetenciák felmérése hátrányos helyzetű óvodások körében Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
85-95Megtekintések száma:252EFOP-3.1.3-16-2016-00001, „Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támo-gatása” címmel vettünk részt 2017 és 2020 között egy az Oktatási Hivatal által vezetett országos projektben, melyet egyszerűen „Esélyteremtő Óvoda” néven használtunk munkánk során. A projekt célja az óvodák megsegítése a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű roma, cigány gyermekek nevelését, fejlesztését tekintve. A munka egy fontos szakasza volt az a felmérés, melyben egy sajátos – az óvodai élethez alkalmazkodó, az óvodapedagógusok megfigyeléseire épülő – képességfelmérést végeztünk el az intézmények aktív közreműködésével. A vizsgálatban az 5-7 éves gyermekekre képességeinek meg-ismerésére került sor. Jelen tanulmányban a felmérés egy fontos aspektusát, a mozgásos kompetenciák vizsgálatát helyezzük előtérbe. Öt kategóriában (1. téri tájékozódó képesség és mozgáskoordináció, 2. test-határok érzékelése, egyensúlyérzék, 3. kondicionális képességek, 4. reakcióképesség, 5. finommotorika), kategóriánként öt dimenzióban (kivételt a testhatárok kategória jelent) kaptunk eredményeket a három kiválasztott megye a projektben részt vevő óvodáiból. A teljes felmérésben összesen 1112 gyermekről szolgáltattak információt az óvodák, a három általunk elemzett megyét tekintve a következőképpen alakult a beérkezett válaszok száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 259, Hajdú-Bihar megyében 178, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 271 volt. Az eredményekben szignifikáns különbség nem volt megfigyelhető: csupán néhány százalékos különbség fedezhető fel a mintában.
-
A SPORTOLÁS HATÁSA KISKAMASZOK ÉNKÉPÉRE, SZORONGÁSÁRA ÉS MEGKÜZDÉSÉRE
43-56Megtekintések száma:623Jelen tanulmány a sportolás énképre, szorongásra, pszichológiai immunkompetenciára és teljesítményigényre gyakorolt hatásaira fókuszál prepubertások körében. Minta: 47 sportoló (kézilabdázó) és 46 nem sportoló fiú alkotta a mintát (kor: 11-13 év). Módszer: Coopersmithféle önértékelési kérdőív (Coopersmith, 1984), a Spielberger féle Vonás- és Állapotszorongás Kérdőív (STAI, Spielberger, 1973), a Teljesítményigény kérdőív (Tóth, 2005), illetve a Pszichológiai Immunkompetencia Junior Kérdőív (PIK-J, Oláh, 2005). Eredmény: a sportolás hatékony az önértékelés és megküzdés növelésében, illetve a szorongás és a túlzott megfelelési igény csökkentésében. Mivel ezek a tényezők egymástól nem függetlenek, így az egyikben bekövetkező pozitív változás a többi faktorban is pozitív változást eredményez.
-
A „TANÍTSUNK MAGYARORSZÁGÉRT MENTORPROGRAM” ELŐKÉSZÍTŐ KURZUSÁN RÉSZTVEVŐ MENTORJELÖLTEK MOTIVÁCIÓI
21-41Megtekintések száma:653Jelen tanulmány a mentorálás oktatásban betöltött szerepére fókuszál. A téma az utóbbi években egyre inkább a kutatók látószögébe került (Bencsik és Juhász, 2017). A nemzetközi gyakorlattal összhangban a hazai köznevelési intézményekben is felértékelődött a mentorok szerepe, az egyes iskolatípusokban pedig különböző mentorprogramok jelentek meg. Kutatásunkban a Tanítsunk Magyarországért Mentorprogram debreceni hallgatóit vizsgáltuk, hogy feltérképezzük az egyetemista mentorjelöltek motivációinak aspektusait, a mentoráláshoz kapcsolódó érzelmi és kognitív viszonyaikat, a mentorálás iránti elkötelezettségüket (vagy annak hiányát). További célunk volt annak feltárása, hogy mi minden be folyásolja a mentorrá válás végső döntését a hallgatók körében (anyagi, mentális erőforrás stb.), s ezek a tényezők milyen kölcsönhatásban vannak egymással. Kutatásunkat 151 fővel végeztük azok között az egyetemista fiatalok között, akik a mentorrá válás elméleti kurzusán részt vettek a 2018/2019-es tanév tavaszi félévében. Kvantitatív kutatásunk alapjait a TM1 kurzus oktatói, Ceglédi, Engler, Szűcs, Hüse és Berényi (2019) által létrehozott és lekérdezett kérdőív adja, melyet 2019/20-as tanév elején töltöttek ki a kurzusra jelentkezett hallgatók. A kitöltők közel 50%-a döntött úgy végül, hogy elkötelezi magát a mentorálás mellett, s a másik 50%-a pedig valamilyen oknál fogva mégsem vállalt mentori tevékenységet. Eredményeink alapján elmondható, hogy a mentorok számára a segítségnyújtás és az ösztöndíj formájában kapott anyagi juttatás jelentették a fő motivációs faktorokat, azonban utóbbi elsősorban a férfi hallgatók számára volt fontos, valamint az anyagi aspektus a hátrányos helyzetű hallgatók számára sem volt elsődleges a motiváció alakulásában. Következtetéseink szerint a mentorálásban az erős belső motiváció és elkötelezettség játszik fontos szerepet, míg a külső motivációként megjelenő anyagi juttatás másodlagos lehet, de szintén fontos.
-
A FIZIKAI AKTIVITÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 65 ÉV FELETTI LAKOSSÁGÁNAK KÖRÉBEN
67-76Megtekintések száma:610A fizikai aktivitás fontosságát egyre többen ismerik fel, laikusok és szakemberek egyaránt. A rendszeres mozgás minden életkorban hozzájárul az egészség különböző dimenzióinak erősítéséhez. Ideális esetben kisgyermekkortól kezdve beépül a fizikai aktivitás életünkbe, azonban a népegészségügyi mutatók alapján sajnos ellenkező tendencia rajzolódik ki hazánkban. A demográfiai folyamatok egyik legmarkánsabb jellemzője az időskorú népesség számának és arányának folyamatos növekedése. Az idősödő társadalomban kulcsfontosságú a 65 év felettiek jó egészségi állapotának megőrzése, az egyén életminőségének javítása, az egészségügyi kiadások csökkentése, illetve az időskorúak munkaerőpiaci szerepének kényszerű növekedése miatt. Hajdúböszörményre is jellemzőek az országos demográfiai változások, így érdemes a helyi lakónépesség fizikai aktivitásának összetevőit vizsgálni. Kutatásunk célja a munkavégzéssel, a közlekedéssel, a háztartási munkával, illetve a szabadidősportolással kapcsolatos mozgásos tevékenységek jellemzőinek feltárása. Sajnos a nemzetközi ajánlásoktól elmarad a vizsgált populáció mozgással töltött idejének mennyisége és minősége is. Az idős korosztály mozgásos motívumainak feltérképezése megerősítette a feltételezésünket, miszerint a fizikai és a pszichés egészség megőrzése a legfőbb mozgatórugója a célcsoport aktivitásának.
-
HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK OKTATÁSA IZRAELBEN
31-40Megtekintések száma:380Az Izrael társadalmi életében szerepet játszó háromféle vallás miatt nem csak a társadalma és a mindennapok nagyon összetettek, de az oktatási rendszere. A társadalom vallási, politikai, kulturális és gazdasági sokszínűsége erős lenyomatot hagyott az oktatáson, ezen belül a kisebbségi tanulók ellátásán is. Az írás témája az izraeli oktatással, azon belül is a leghátrányosabb helyzetben lévő csoport, a beduin tanulók ellátásának a múltja és a jelenlegi helyzete. Napjainkban a beduinok adják a Negev lakosságának a harmadát (210.000 fő), akik az elmúlt évtizedekben folyamatosan tértek át a félig nomád életformáról az állandó lakóhelyeken élésre. Kb. 90 ezren élnek ismeretlen falvakban és táborokban, ami már önmagában is komoly nehézségek elé állítja az izraeli oktatáspolitikát. Az írás áttekintést ad a beduinok társadalmon belüli helyzetének az elmúlt 60-70 évben tapasztalt változásáról, az első iskola beindításának a körülményeiről, a nem fogyatékos beduin tanulók iskolai eredményességéről, továbbtanulási lehetőségeikről és jellemzőiről. Az oktatási rendszer működésének a megértéséhez elengedhetetlen, hogy megismerjük a beduin iskolákban dolgozó pedagógusok képzését és munkába állásának a jellemzőit.
-
Autizmus spektrum zavarral korán diagnosztizált óvodás gyermekek mozgásfejlesztésének tapasztalatai szülői szemmel
81-94Megtekintések száma:1098A mozgás, a mozgásfejlesztés minden gyermek esetében kiemelt szerepű, hiszen a motoros és a kognitív állapot és fejlődés szoros összefüggésben áll egymással. Az óvodáskor különösen fontos időszakot ölel fel a mozgásfejlődés szempontjából, az e korban kialakult mozgásos képességek és készségek meghatározók a későbbi élet teljes időszakára vonatkoztatva. Jelen tanulmányban az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek mozgásának sajátosságaival és a fejlesztések hatékonyságával foglalkozunk, a szülők szemszögéből vizsgálva. A személyes interjúkon alapuló vizsgálatban (n=28) olyan szülők felkeresésére került sor, akik korán diagnosztizált autizmus spektrum zavarral élő gyermeket nevelnek. Az interjú során kapott adatokat kvalitatív és kvantitatív módszerekkel elemeztük, beleértve a gyakorisági és tartalmi elemzéseket, hogy feltárjuk az ismétlődő mintázatokat és az egyéni eltéréseket. A válaszok tematikus kódolásával és kategorizálásával három fő témát azonosítottuk: 1) motoros funkciók sajátosságai, 2) korai diagnózis jelentősége: 3) Fejlődés és fejlesztő foglalkozások, melyekre vonatkozó megállapítások olvashatók a tanulmányban.
-
A FIATALOK CSALÁDALAPÍTÁSI MINTÁZATA
31-40Megtekintések száma:335Hazánk demográfiai jellemzőinek vizsgálatakor több radikális változás figyelhető meg. Egyrészt 1990-től kezdődően csökkent a házasságkötések száma, valamint nőtt az egyedülállók, elváltak népességen belüli aránya. Kitolódott a házasságkötések és a gyermekvállalás életkora, lecsökkent a gyermekszületések száma. Írásunkban a nyíregyházi fiatalok (15-29 év) párválasztásához, gyermekvállaláshoz fűződő attitűdjét térképeztük fel, adatainkat összevetettük a hazai ifjúságkutatások eredményeivel. (Jelen írásunk R. Fedor, A. (2016): Családalapítás és gyermekvállalás a fiatalok körében című, az Acta Medicinae et sociologica 7 (20-21). 11-2. számában megjelent tanulmányának átdolgozott rövidített változata.) Vizsgálatunk eredményei egy határozottan gyermekcentrikus és házasságpárti helyi fiatal társadalom jelenlétéről árulkodnak. Eredményeink szerint a többség a kétgyermekes családmodellt preferálja. Kevesen, a válaszadók mindössze 5%-a nem szeretne gyermeket vállalni. A jelenleg független fiatalok meghatározó többsége házasként képzeli el a jövőjét.
-
A TÖMEGMÉDIA ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ KAPCSOLATA A MAGYAR BEVÁNDORLÓK DÉL-BRAZÍLIAI LETELEPEDÉSÉNEK FOLYAMATÁBAN
57-72Megtekintések száma:215A tanulmány az 1921 és 1989 között újságokban megjelent kommunikáció és publikációk elemzésén keresztül arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a kommunikáció és a tömegmédia szerepe az új tájban való letelepedés folyamatában. A kutatás Brazília Jaraguá do Sul városának fő helyi újságjára az "O Correio do Povo"-ra összpontosít, valamint felhasználja a "Jaraguá: Seminarios Nacionalistas" című másik újságot is, melyet néhány évig terjesztettek a városban. A hangsúly az újsághirdetések és riportok ismertetésére és elemzésére helyeződik, annak érdekében, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszik a kommunikáció és a tömegmédia a dél-brazíliai magyar bevándorlók új tájakon való letelepedésének folyamatában. Az archív kutatás alapján betekintés nyerhető a Jaraguá do Sulban lezajló bevándorlás és a kolonizáció folyamatába. A tanulmány az európaiak déli érkezése kapcsán készült 1891-től (a könyvek bemutatása alapján), a helyi újságokban 1921-től 1989-ig megjelent publikációkon keresztül mutatja be a helyi propagandát. Végezetül rövid bemutatás történik a mai kiadványokról, megerősítve az újságok emlékezetben betöltött szerepét, s további kérdéseket felvetve a médiumok társadalomban betöltött új szerepeire vonatkozóan a digitális felgyorsulás idején. Az elemzés felszínre hozta a közösség fő értékeit és igényeit, amelyeket az újság segített megalkotni. Ezek a szempontok segítenek az olyan jövőbeli elemzésekben átgondolásában is, mint például, hogy ez hogyan tükröződött a helyi építészetben.
-
A szülőcsoportok mentálhigiénés megsegítésének szerepe a konduktív nevelésben
51-66Megtekintések száma:253Tanulmányunkban bemutatjuk a budapesti Semmelweis Egyetem Pető András Karán a Társadalmi integrációt és Foglalkoztatást támogató kutatási műhely egyik munkáját, amely a konduktív nevelés és a családok együttműködését vizsgálja, valamint a mentálhigiénés szülőcsoportok széleskörű tevékenységét és fontos szerepét összegzi. Kvalitatív kutatásunk egy korábbi kutatás (Kapcsándy et al., 2024) továbbvitele, a Karon működő mentálhigiénés szülőcsoportokat a szülői tapasztalatokat és véleményeket térképezi fel. Karunkon két évtizede kezdődtek és jelenleg is zajlanak pszichológus és mentálhigiénés ismeretekkel rendelkező konduktor által vezetett szülőcsoportos foglalkozások, ahol a krízisfeldolgozást segítve nyújtanak támaszt a szülőknek abban, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal. Kutatásunk során az elmúlt 15-20 év segítő csoportjait látogató szülőkkel, anyákkal (n=13) készítettünk félig strukturált interjút. Célunk, hogy a beszélgetések során nyert tapasztalatokat összegezzük és az eredmények ismeretében mind a konduktorképzés, mind a gyakorlat felé javaslatokat tegyünk a mentálhigiénés megsegítéssel kapcsolatban. Az interjúkat a MAXQDA szoftverrel kódoltuk. Feltártuk, hogy mely területeken jelentettek segítséget a családoknak a pszichológus és konduktor által vezetett szülőcsoportok, miben érezték a támogató jellegét. A Kar számára fontos üzenet, hogy minden szülő pozitívan élte meg a beszélgetéseket, így a mentálhigiénés támogatás rendszerének biztosítása a családok számára olyan igényként jelenik meg, amellyel foglalkoznunk érdemes. Az interjúk során tapasztaltuk, hogy az anyák későbbi életére is jelentős hatást gyakoroltak ezek a találkozások, többen segítő szakmát is választottak a csoport hatására. A beszélgetéseken megismertünk olyan eseteket is, ahol a csoportba járó anyák gyermekei is támogató hivatás tanulása (pszichológus, lovasoktató, pedagógus) mellett döntöttek.
-
A DIFFERENCIÁLT OKTATÁS HATÁSÁRA VÁLTOZÓ SZEMÉLYISÉGJELLEMZŐK: AZ ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEINEK FEJLŐDÉSE FELSŐ TAGOZATOS TANULÓKNÁL
21-42Megtekintések száma:608E longitudinális kutatás (2006–2010) központi kérdése, hogy a differenciált oktatásnak pozitív hatása van-e a felső tagozatos tanulók önértékelésére. Minta: n=354 személy (177 tanuló a vizsgálati csoportban, 177 tanuló a kontrollcsoportban), életkor: 10-14 év. Módszer: Coopersmith-féle önértékelési kérdőívvel történt a fejlesztés előtt, után és három alkalommal közben (ez összesen tehát 5 mérési alkalmat jelent). Eredmény: az ellenőrzött és tervezett differenciált fejlesztésnek szignfikáns hatása van a pozitív önértékelésre és az iskolai teljesítményre is.
-
Alternatív zenei irányzatok sokszínűségének elmélete
67-75Megtekintések száma:581Zenei nevelésünk Kodály Zoltán koncepcióján és Forrai Katalin kisgyermekkori módszertani útmutatásán alapszik, s ez a magyar zenei nevelés nélkülözhetetlen alapja és segítője. A módszer alapvető értékeket alkalmaz a gyermekek zenei készségeinek, képességeinek fejlesztésére. Nagyjából azonos időszakban Európa szerte több zenepedagógus is foglalkozott a zenetanítás struktúrájának és módszertani eszköztárának a megreformálásával. A zenepedagógusok közül Dalcrose, Orff, Willems, Freinet pedagógiáját szeretném kiemelni, akik programjukban eredményesen alkalmazták a kisgyermekkori zenei nevelést, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Pedagógiájuk, módszereik alapján egyetértettek a következő néhány alapelvben: a zenei nevelést minél korábban el kell kezdeni, a folyamatos zenei aktivitást (ének, ritmus, hallás, mozgás, improvizáció, hangszer, zenehallgatás) kell előtérbe helyezni, az életkori sajátosságok mellett megfelelő hangsúlyt kell kapnia az egyéni adottságoknak, hiszen a pszichikus képességek egyenetlen fejlődése miatt egy korosztályon belül, több évnyi szintbeli különbség is lehet. A zene képes fejleszteni az empátiás készségeket, a szociális érzéket. A ritmusok és harmóniák segítségével a nagy és finommozgások fejlődése érhető el. Jótékony hatással van a gondolkodás, a kreativitás, az önmegvalósítás területén és az énerő fejlesztéséhez. A zene javítja a közérzetet, a koncentrációt, aktív segítséget jelent a figyelemfejlesztésben is. Nyitottságot, rugalmasságot eredményez. Erőteljesen hat a beszédkészségre, a képzelőerőre, és az improvizációs készségre is. Épp ezért tudjuk használni a zenét gyógyító, fejlesztő célokra is. A kutatások hosszú sora bizonyítja, hogy minél korábbi életszakaszban kell elkezdeni a zene segítségével történő személyiség-kibontakoztatást, fejlesztést vagy korrekciót.
-
REKREÁCIÓS FOGYASZTÓI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA MAGYAR FIATAL FELNŐTTEK KÖRÉBEN
33-44Megtekintések száma:1788Háttér: Modern világunkban egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy mi módon töltjük szabadidőnket. Különösen fontos ez a fiatalok tekintetében, mivel az Y és a Z generáció már a mobil és elektronika uralta világba született, ahol bármit el lehet érni és intézni interneten. Ennek a kényelemnek köszönhetően a szabadidő is passzívabb, a fizikai aktivitás nem olyan jelentőséggel van jelen a mindennapokban, mint korábban. Módszer: Vizsgálatunk kérdőívvel vizsgálta a 30 év alatti fiatal felnőttek és fiatalok szabadidő eltöltési szokásait. A kapott eredményeket SPSS 21.0 programmal elemeztük, alapstatisztikát néztünk és kereszttábla elemzés során Chi2-tesztet végeztünk a gamma együttható vizsgálata mellett. A fókuszt a lakóhely és az 1 főre jutó nettó havi jövedelemből adódó esetleges különbségek felfedésére helyeztük. Eredmények: a fővárosi válaszadókra jellemzőbb a napi szintű sportolás, míg a falvakban és községekben élők gyakrabban töltik a szabadban kötelezettségektől mentes idejüket fizikai aktivitással. Következtetések: nem igazolható nagy különbség az egyes szabadidő eltöltési szokások és a jövedelem között. A szabadban töltött tevékenységek azoknál a válaszadóknál alacsonyabb értékelést kapott, akiknek az 1 főre jutó nettó havi jövedelme 100 000 Ft alatt volt.
-
14-18 éves középiskolai tanulók fizikai aktivitásának összetevőit befolyásoló tényezők vizsgálata Hajdúböszörményben
111-124Megtekintések száma:513Az elmúlt másfél évtizedben a fizikai aktivitással jellemzőit feltáró kutatások száma jelentősen nőtt. Számos tudományos munka világított már rá a rendszeres mozgás pozitív hatásaira. A kutatás során Hajdúböszörmény középiskolás korosztályának korra és nemre reprezentatív vizsgálatának elvégzésére került sor, a fizikai aktivitást befolyásoló külső és belső tényezők figyelembevételével. Kérdőíves kutatást alkalmaztunk (N=302). A kérdések a szociodemográfiai adatokon túl vizsgálták a fizikai aktivitás összetevőit, annak külső és belső motivációs hátterét. A kérdőívek adatainak rendszerezéséhez statisztikai elemző programot (SPSS Statistics 25.0) használtunk, és ennek segítségével végeztük el a megfelelő statisztikai próbákat. A fizikai aktivitást befolyásoló külső tényezőket (oktatási intézmények hatásai, szülői minta, baráti minta, jövedelmi viszonyok, lakhely adottságai, szabadidő mennyisége) a nemek és a korosztályon belüli életkori csoportok függvényében értelmeztük, saját készítésű kérdőív felhasználásával. A PALMS (Physical Activity and Leisure Motivation Scale) kérdőív segítségével térképezhettük fel a középiskolásokra ható belső motivációs tényezőket (fizikai állapot, külső megjelenés, pszichés állapot, egyéni fejlődés, társas kapcsolatok, mások elvárásai, élvezet, másokkal való vetélkedés). Kutatásunk során összefüggéseket kerestünk a különböző motiváló faktorok és az egyén fizikai aktivitása között. A mozgás külső motívumainak azonosítását kívánatosnak tartjuk a megelőzés céljából végzett mozgásprogramok hatékonyságának növelése miatt. Az eredmények alapján elmondható, hogy az oktatási intézményekben (általános- és középiskola) töltött időszak hatásai csak kismértékben befolyásolják a vizsgált populáció fizikai aktivitását, mely intő jel lehet a testnevelés területén dolgozó szakemberek számára. A vizsgált minta jellemzői az országos felmérések eredményeivel összhangban állnak (fizikai aktivitás mértéke, a nemek között kialakuló különbségek jellemzői). A motivációs tényezőket vizsgálva megállapítható, hogy az (elsősorban a fizikai) egészségi állapot javítása élvez elsőbbséget, mely különösen fontos, hiszen az elmúlt esztendők kedvezőtlenül befolyásolták a hajdúböszörményi lakosság fizikai aktivitását is. A külső tényezőkkel szembeni elutasítás általános jelenség, mely a vizsgált személyek életkori jellemzőivel is magyarázható, magasfokú autonómia-igénnyel állhat összefüggésben.
-
TELJESKÖRŰ ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS (TIE): JELEN HELYZET
61-80Megtekintések száma:703A magyar társadalom egészségi állapota elmarad attól, amit gazdasági fejlettsége lehetővé tenne. Ennek egyik legfontosabb oka az egészség-műveltségnek a rendkívül hiányos volta és az egészségtudatos életvezetés kellő elterjedtségének hiánya. A változtatás egyik fontos eszköze a köznevelési intézményekben történő hatékony beavatkozás, hiszen itt a gyermekek-fiatalok sok-sok évet töltenek el, ami alatt a pedagógusok nevelő tevékenységének jelentős hatása van a gyermekek-fiatalok egészség-magatartásának alakulására is. Ezért rendkívüli jelentőségű az, hogy Magyarországon az egészségügy és az oktatásügy jól együtt tud dolgozni, és így 2012 óta előírás a köznevelési intézmények részére a teljeskörű egészségfejlesztés. A közlemény bemutatja ennek indokoltságát, rövid lényegét, majd a kormányzati intézkedések által a pedagógusoknak nyújtott bőséges segítséget és annak lelőhelyeit.
-
A KONDUKTÍV NEVELÉS CÉL- ÉS HATÁSRENDSZERE, VAGYIS AZ ORTOFUNKCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA
73-93Megtekintések száma:552A tanulmány célja bemutatni a konduktív nevelés helyét és szükségességét a mozgássérüléssel élők nevelésében, oktatásában és fejlesztésében. A konduktív nevelés elsősorban a központi idegrendszeri sérültek életminőségének javítását tűzte ki céljául. Ehhez az elmúlt 70 évben kialakította a sajátos hatásrendszerét, ami eredményességét garantálja. A konduktív nevelés emberképe holisztikus, mely a nevelési folyamat összetettségében is megmutatkozik. A rehabilitációt a pedagógia oldaláról közelíti meg, ezért tanulásnak és újratanulásnak tartja, mely a napirend minden percében érvényesül. Jelen tanulmány egy összetett elméleti kutatás részeredményeként a konduktív nevelés cél- és hatásrendszerének összefüggéseit elemzi, a konduktív nevelés magyar nyelvű szakirodalmán keresztül. Az elemzés során a konduktív nevelés tényezőinek azonosítására és különválasztására, működésük elemezésére, törvényszerűségeinek feltárására törekedtünk, mely lehetőséget biztosít a konduktív nevelés elvi-elméleti modellezésére. A tanulmányban külön fejezetben vizsgáljuk az ortofunkció, diszfunkció szavak jelentését, mert mind a célmeghatározásra, mind pedig hatásrendszerre befolyással bír.
-
Különleges bánásmódot igénylő tanulók egészségesélyének lehetőségei a fogazat és szájüreg vonatkozásában
27-36Megtekintések száma:225A különleges bánásmódot igénylő tanulók szájüregi egészségének feltérképezése hiánypótló kutatási cél, kutatócsoportunk e célkitűzés során elsősorban az egészséghez való egyenlő esélyekre fókuszált. Vizsgálatainkat a Miskolci Éltes Mátyás EGYMI tanulói körében, illetve egynapos, altatásos fogászaton megjelenő páciensek körében egy miskolci magánegészségügyi intézményben. Adatokat kerestünk a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Fogászati Klinika Altatásos (DEKK) Fogászat egynapos sebészeti osztályán a fogyatékossággal élők körében 2023-ban végzett fogászati beavatkozásokról, korábbi tanulmányainkból. Minta: a miskolci EGYMI intézményben 104 fő fogászati szűrővizsgálata, valamint diagnózisának rögzítése történt (átlagéletkor: 10 ±4,9 év) 2024-ben. Az altatásos fogászaton megjelenő speciális igényű gyermekek létszáma 2024 évben 28 fő, BNO kóddal, a fogászati beavatkozások rögzítésével. A DEKK betegforgalma 2023-ban 301 fő volt. Az ellátottak körében 115 gyermek és 186 felnőtt, 111 nő és 190 férfi volt. Eredmény: leggyakoribb BNO diagnózis az autizmus spektrumzavar mindhárom intézményben. A fogászati vizsgálat eredményei alapján kiemelkedően magas a szuvas fogak száma és minden vizsgált csoportban nagy százalékban van jelen ínygyulladás is. Az altatásban elvégzett beavatkozások során 42 fogeltávolítás történt Miskolcon, Debrecenben 768. Fogtöméseket maradó fogazatban 47 darabot készítettek Miskolcon, Debrecenben 587 darabot. Az ínygyulladás fenntartását megelőző tevékenység a fogkőeltávolítás, ennek a beavatkozásnak a száma lényegesen kisebb a fogeltávolításokéhoz képest jelen vizsgált mintákban. Barázdazárást 3 esetben végeztek Miskolcon, Debrecenben 87 esetben. Ez szintén egy preventív beavatkozás gyermekeknél, a fogszuvasodás megelőzése érdekében. Következtetés: ennek a populációnak a szájüregi egészsége lényegesen rosszabb a magyarországi átlagnál, ezért a prevenciónak ebben a csoportban különösen nagy jelentősége van, mind a dentális edukáció, mind a gyakorlatban elvégezhető preventív tevékenységek terén. Ebben az edukatív munkában tudnak szerepet vállalni a gyógypedagógusok, szociális szférában dolgozók egyaránt. Tovább súlyosbítja a problémát az, hogy a betegutak az állami szférában bizonytalanok.
-
TEHETSÉGBŐL – KIVÁLÓ. KUTATÁS KÖZBEN: A KÜLFÖLDÖN MUNKÁT VÁLLALÓ, FIATAL DIPLOMÁS NŐK ÉLETKEZDÉSI ESÉLYEI
17-35Megtekintések száma:261Jelen tanulmány arra keresi a választ, vajon kivételes adottság és kemény tanulás, munka, vagy bátorsággal kevert fiatalos lendület, szerencse, esetleg mindez együtt az, ami lehetővé teszi a 2010-es évek huszonéves, diplomás fiataljai számára, hogy Európa munkaerőpiacán inkább megtalálják a számításaikat. Minta: n = 28 (22-35 éves) nő. Módszer: félig strukturált interjú. Eredmény: bár minden, általunk készített interjú különösen egyéni életutat mutat, mindegyikről elmondhatjuk, hogy kemény tanulás, kivételes, tehetséggel párosult szorgalom jellemzi ezeket a fiatalokat. No meg az is, hogy e kis mintában körülbelül 98 százalékuk vágta rá a célzott kérdésre: most úgy látja, soha sem fog visszatérni.
-
A TANÁRKÉPZÉS PEDAGÓGIAI GYAKORLATA MEGSZÜNTETHETI-E A SZOCIÁLIS ELŐÍTÉLETEKET A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKKAL SZEMBEN? AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI VISELKEDÉS MENEDZSMENTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
17-24Megtekintések száma:393A tanulmány célja, hogy bemutassa az első és harmadéves tanító és óvodapedagógia szakos hallgatók (N=72) attitűdjét azzal kapcsolatban, hogy hogyan képzelik fejleszteni jövendő pedagógusként a tanulók tanulási képességeit inkluzív osztálytermi környezetben, az SNI-s diákok bizonyos viselkedésirányítási módszereinek alkalmazásával. Mérőeszközként Martin és Sass (2010) Behaviour and Instructional Management skáláját használtuk. Az évfolyamoknak megfelelően kapott eredmények összehasonlító elemzése statisztikailag szignifikáns különbségeket mutat a tanítási órák során az osztálytermi viselkedés irányításában, mind a hagyományos, mind az osztálytermi környezetben, ahol a harmadéves hallgatók értékei magasabbak. A harmadéves hallgatók összehasonlítva az első évfolyamos hallgatókkal magasabb elvárásokat fogalmaznak meg az SNI-s diákok iskolai tevékenységéhez kapcsolódó szabályok alkalmazásában, ami felhívja a figyelmet az általános iskolában a pedagógiai szakmai gyakorlat fontosságára.
-
Ígéretek és gyakorlati megvalósíthatóság: az Európai Uniós roma politika fejlődési pályája és jövőbeli irányai
137-149Megtekintések száma:111A roma politikák európai történeti fejlődését alapvetően a diszkrimináció, az asszimilációs törekvések, valamint – egyes értelmezések szerint – a kudarc jellemezte. Más megközelítések ugyanakkor az utóbbi években az európai szintű szolidaritás megnyilvánulásaként értelmezik a roma inklúziós politikák erősödését. Noha a „szociális Európa” irányába történtek előrelépések, a roma kisebbséget érintő szakpolitikák továbbra is periférikus helyzetben maradnak. Jelen tanulmány az Európai Uniós roma politika történeti fejlődésének vizsgálatára irányul. Az Európai Unió Ifjúsági Garancia programja potenciálisan hatékony eszközt jelenthetne a roma fiatalok támogatásában, azonban a szükséges intézményi feltételek gyakran hiányoznak. Hasonló megállapítás tehető az új EU Roma Stratégiai Keretrendszer vonatkozásában is, amely előrelépést jelent elődjéhez képest, különösen három új pillér bevezetésével. A kutatás keretében interjú készült Dr. Andor László, az Európai Bizottság korábbi foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosával a roma politikák témájában, amely kiegészíti a rendelkezésre álló szakirodalmat. Az inkluzív célzás módszertana a vizsgálat alapján a leghatékonyabb megközelítésnek bizonyul a roma politikák kialakítása során. A jövőre vonatkozóan a migráció kérdésének újraértékelése, a biztonsági megközelítés meghaladása, valamint az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése potenciálisan új lendületet adhat a roma politika jelentőségének. Mindazonáltal az uniós szakpolitikák gyakorlati relevanciája gyakran korlátozott, mivel azok nehezen alkalmazkodnak a helyi társadalmi viszonyokhoz. Bár a tanulmány elsődlegesen a közelmúlt fejleményeire koncentrál, kitekintést nyújt a roma népesség késő középkori európai megjelenéséig visszanyúló korai szakpolitikai előzményekre is.
-
Kognitív kompetenciák felmérése hátrányos helyzetű óvodások körében Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
125-133Megtekintések száma:318EFOP-3.1.3-16-2016-00001, „Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása” címmel vettünk részt 2017 és 2020 között egy az Oktatási Hivatal által vezetett országos projektben, melyet egyszerűen „Esélyteremtő Óvoda” néven használtunk munkánk során. A projekt célja elsősorban az óvodák megsegítése volt a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű roma, cigány gyermekek nevelését, fejlesztését tekintve. A munka egy fontos szakasza volt az a felmérés, melyben egy sajátos – az óvodai élethez alkalmazkodó, az óvodapedagógusok megfigyeléseire épülő – képesség-felmérést végeztünk el az intézmények aktív közreműködésével. A vizsgálatban az 5-7 éves gyermekekre voltunk kíváncsiak. Jelen tanulmányban a felmérés egy fontos aspektusát, a kognitív kompetenciák vizsgálatát helyezzük előtérbe. Három kategóriában (észlelés – érzékelés, gondolkodás és képzelet), kategóriánként öt dimenzióban kaptunk eredményeket a három kiválasztott megye a projektben részt vevő óvodáiból. A teljes felmérésben összesen 1112 gyermekről szolgáltattak információt az óvodák, a három általunk elemzett megyét tekintve a következőképpen alakult a beérkezett válaszok száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 259, Hajdú-Bihar megyében 178, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 271 volt. Az eredményekben szignifikáns különbség nem volt megfigyelhető: mindössze az észlelés, érzékelés kategóriában tapasztalhattuk, hogy a szabolcsi adatok több területen magasabb pontszámot kaptak pl. tapintás és látás érzékelés esetén.
-
A GYÓGYPEDAGÓGIA KÉT MEGHATÁROZÓ MÁRIÁJA: MARIA MONTESSORI ÉS HÁRI MÁRIA
35-47Megtekintések száma:714Jelen írás a gyógypedagógia történetének két kiemelkedő személyiségét Dr. Montessori Máriát és Dr. Hári Máriát mutatja be. Dr. Montessori Olaszország első orvosnője volt, később végzett pedagógiai tanulmányokat. Dr. Hári Mária fiatal orvostanhallgatóként Dr. Pető András mellett tevékenykedett, aki megteremtette a konduktív nevelés alapjait. A hivatásukon túl további hasonlóság közöttük, hogy munkásságuknak köszönhetően mára mindkét módszer nemzetközi ismertségnek örvend. A két személyiségen keresztül bepillantást nyerünk pedagógiai rendszerükbe, a Montessori Módszerbe és a Pető Módszerbe. A téma azért releváns, mert mindkét fejlesztési eljárás lehetővé teszi a sérültek integrációját, hogy teljes értékű életet élhessenek.
-
TÉRSZEMLÉLETFEJLESZTÉS A MATEMATIKA ÓRÁKON 11-12 ÉVES GYEREKEK KÖRÉBEN
77-83Megtekintések száma:346A kisiskolás gyerekek térszemléletének fejlesztése az oktatási folyamat fontos feladata, különös tekin-tettel a megszerzett kompetenciák gyakorlati alkalmazása a valós életben. A tanulmányban röviden bemutatjuk a 11-12 éves tanulók térszemlélet fejlesztésére fókuszáló projektünkben alkalmazott fejlesztő feladatokat, melyek a matematika órákon valósultak meg. A tanulók olyan feladatokat oldottak meg, amelyek a sík és térbeli tárgyakkal való problémamegoldásra, a sík vagy térbeli helyzetek elemzésére és a tárgyakkal való manipulálására összpontosítottak.