Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (3.) - teljes szám

A felsőoktatás kutatásának szakirodalmában már kilencvenes évek elején megjelenik az oktatói szakma fragmentációjának a narratívája, illetve az oktatói lét deprofesszionalizációjának a témája is felbukkan. A Ziman (2002) által leírt posztakadémiai keretrendszer, amelynek jegyei Magyarországon is egyre jellemzőbbek, alapvetően eltávolítja az oktatókat a kutatás „kézműves” jegyeitől, kvantifikálja tevékenységüket, és kutatócsoportokba kapcsolja be őket. Scott (2009) arra hívja fel a figyelmet, hogy mindezen változások a technológiai átalakulással karöltve egy elidegenedéssel leírható szervezeti környezetet hozhatnak létre. A tanulmány célja, hogy 31 félig strukturált interjú segítségével megpróbálja feltárni, hogyan reflektálnak az oktatók saját pályájukra és munkakörülményeikre. Az interjúk tíz helyszínen zajlottak és 12 tudomány-területet fedtek le. Az oktatói munka részterületeit az interjúkban azonosítottuk (kutatás, oktatás, adminisztráció és pályázatokban való részvétel), ugyanakkor arra kevés példát láttunk, hogy azokat az interjú-alanyok sikeresen tudták összeilleszteni, valamint hasonlóan magas szinten meg is tudták valósítani. A felsőoktatás differenciált rendszerében az oktatói munka részterületeinek fontossága eltérően alakul, s változatosak az egyes intézményekben megfogalmazódó elvárások is. Az interjúk alapján a kutatói aktivitást gátló tényezők is azonosíthatókká válnak, amely a posztakadémiai keretek között különös fontossággal bírnak.

Jelen tanulmány célja, hogy elemezze a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók számának változását a 2009/2010 -es és a 2019/2020-as tanévekben. A mintát a 2009/2010-es tanévben 77 844 gyermek/diák, a 2019/2020-as tanévben 91 331 gyermek/tanuló alkotta. A kutatás módszereként másodlagos adatgyűjtést alkalmaztunk a Központi Statisztikai Hivatal adataival. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát és khi-négyzet próbát használtunk. Eredmények: a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma nőtt, a különbség több mint tízezer fő. Az eredmények a gyógypedagógusok oktatásától a sajátos nevelési igényű gyermekek és pedagógusaik, gyógypedagógusok, családok támogatásáig hasznosíthatók.

Az eredményes nyelvoktatás során fontos átgondolni, hogy milyen formában működik a nyelvtanulás, különösen, ha tanulási zavarral küzdő tanulókról van szó. Jelen tanulmány a diszlexia és nyelvtanulás irodalmának áttekintésére törekszik, emellett bemutatja a diszlexia definiálására tett kísérleteket és a diszlexia jellemző tüneteit. A tanulmány a tanulást, majd a nyelvtanulás és a nyelvelsajátítás kérdéseit járja körül, különös tekintettel az angol nyelv tanulása során felmerülő nehézségekre. A diszlexiás tanulóknak sokszor az anyanyelvi írás- és olvasási készségekkel is gondjaik vannak, lassabb az olvasási tempójuk és a szövegértésük gyengébb. A nehézségek mellett az erősségeikről is szót ejtünk, mert a diszlexiás nyelvtanulók legfontosabb kompenzáló készsége a globális/holisztikus gondolkodás, a vizualizálás és a kreativitás, problémamegoldás. A tanulmány foglalkozik az iskolai nyelvoktatás szabályozásával és a nyelvválasztás kérdésével is. A továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is előny jelent a nyelvtudás és a nyelvvizsga-bizonyítvány, a felkészüléshez pedig megfelelő tananyagokra is szükség van. A diszlexiás nyelvtanulókra is érvényes a nyelvi érettségi követelménye, ezért a tanulmány a nyelvtanítás kimeneti követelményeit és néhány hazai nyelvvizsgarendszer (ORIGO, BME, DExam, ECL) által nyújtott lehetőségeket is bemutatja. Emellett a tanulmány áttekinti a tananyag és a nyelvkönyv kérdéskörét, valamint az együtt- vagy különoktatás kérdéseit is. A gyógypedagógus mint nyelvtanár kompetenciáiról is szólunk, hiszen számos módon segíthet tanítványainak az angol nyelv tanulásában és az integrációban.

A koragyermekkori intervenció (és prevenció és fejlesztés) kifejezés a gyermek fejlődésének olyan sajátosságaira, és az azokra való szakmai környezeti reagálásokra utal a korai életévekben, amely több ágazatot (köznevelési, szociális, egészségügyi, stb.) és számos szakmacsoportot érint. Maga a ’koragyermekkor” értelmezése gyors változáson ment keresztül, mára a születés előtti (már a családtervezést/bővítést is magába foglaló) időszaktól kezdődő a gyermek iskolába lépéséig tartó időszakot jelöli. Az ellátás és a támogatás rendszerében, a szakmapolitikai stratégiákban új elem a születés előtti időszak, a családra fókuszálás, és az, hogy a támogatás nem ér véget az iskolába lépéssel. A programok tervezése során szükséges a hosszútávú hatást szem előtt tartani, emellett elengedhetetlen a későbbi életévek, életszakaszok eseményeinek az „előkészítése” és a működtetett programok hatásvizsgálata is. A tanulmány olyan módon foglalja össze a koragyermekkori intervenció és prevenció néhány alapgondolatát, hogy azokat tovább vezeti időben, és rámutat a társadalmi hatásukra is.

A fizikai aktivitás fontosságát egyre többen ismerik fel, laikusok és szakemberek egyaránt. A rendszeres mozgás minden életkorban hozzájárul az egészség különböző dimenzióinak erősítéséhez. Ideális esetben kisgyermekkortól kezdve beépül a fizikai aktivitás életünkbe, azonban a népegészségügyi mutatók alapján sajnos ellenkező tendencia rajzolódik ki hazánkban. A demográfiai folyamatok egyik legmarkánsabb jellemzője az időskorú népesség számának és arányának folyamatos növekedése. Az idősödő társadalomban kulcsfontosságú a 65 év felettiek jó egészségi állapotának megőrzése, az egyén életminőségének javítása, az egészségügyi kiadások csökkentése, illetve az időskorúak munkaerőpiaci szerepének kényszerű növekedése miatt. Hajdúböszörményre is jellemzőek az országos demográfiai változások, így érdemes a helyi lakónépesség fizikai aktivitásának összetevőit vizsgálni. Kutatásunk célja a munkavégzéssel, a közlekedéssel, a háztartási munkával, illetve a szabadidősportolással kapcsolatos mozgásos tevékenységek jellemzőinek feltárása. Sajnos a nemzetközi ajánlásoktól elmarad a vizsgált populáció mozgással töltött idejének mennyisége és minősége is. Az idős korosztály mozgásos motívumainak feltérképezése megerősítette a feltételezésünket, miszerint a fizikai és a pszichés egészség megőrzése a legfőbb mozgatórugója a célcsoport aktivitásának.

Jelen tanulmány az antropológia és az etika között, pontosabban fogalmazva az antropológiai tevékenység etikájáról a tudományterületen felszínre kerülő egyre intenzívebb vitákban és diskurzusokban való eligazodást kívánja előmozdítani. A kortárs viták kibontakozása, egyáltalán a keretét képező alap-kérdések azonosítása, bonyolultabb feladat semmint az antropológia szakmaetikai kódrendszere körül folyó eszmecserék tudománytörténeti listájának összeállítása. Ennek megértéséhez, illetve a modern szociokulturális antropológia tudományetikai alapállásában jellemző eklektikusság értelmezéséhez kíván hozzájárulni az elemzés.

A második világháború óta Európa történetének legnagyobb népességmozgása az elmúlt évek népvándorlási folyamata, amely 2015-ben tetőzött és Magyarországon is megjelent. A nagy mértékű demográfiai mozgás jelentős társadalmi reakciókat váltott ki, és eltérő narratívákat alakított ki a civil, illetve az hatalmi szférában is. Magyarországon a menekültkérdés 2015 óta a politikai diskurzus meghatározó témája, a regnáló kormány pedig Európában az elsők között képviselte a biztonsági kérdéseket firtató politikát. Ennek eredményeként a menekültek veszélyforrásként jelentek meg, ezért a kormány elutasította őket. Ennek ellenére a civil szférában létrejöttek az alulról szerveződő önkéntes csoportok, akik 2015-ben segítették a Magyarországon áthaladó menekültek tömegeit. A tanulmány a magyar civil társadalom szerepvállalásának egy nagyon rövid, de nagyon intenzív megnyilvánulását elemzi, mint a kortárs konfliktusokra adott társadalmi választ. Választ kapunk arra, hogyan zajlott a 2015-ös migrációs hullám civil válságkezelés Debrecenben. A kulturális antropológiai kutatás online és offline részvevőmegfigyeléseken, valamint a debreceni menekülteket segítő önkéntesekkel készített félig strukturált interjúkon és kötetlen beszélgetéseken alapul. A tanulmány az önkéntesek motivációira, attitűdjére, társadalmi felelősség-válla-lására és tágabb társadalmi-politikai feltételekbe ágyazott önkéntes tevékenységére összpontosít. A cikk első része a debreceni menekülteket segítő önkéntes szerveződés szervezet kialakulását és működési sajátosságait mutatja be. A második részben az önkéntesség egyéni vonatkozásait járjuk körül. Végül szó lesz a vizsgált önkéntesség társadalmi-politikai kontextusáról, a menekültek segítésének politikai értelmezéséről, és annak az önkéntességre gyakorolt hatásáról. A kortárs önkéntes jelenség egy szegmensének felvázolásával közelebb kerülhetünk a kortárs civil szféra működésmódjának megértéséhez.

A tanulmány az iskolai könyvtárak egy lehetséges, új könyvtárpedagógiai funkciójával, a könyvtár, mint fejlesztőpedagógiai színtér bemutatásával foglalkozik. A tanulmány a könyvtáros és fejlesztőpedagógus hivatás szinergiapontjait, az általános iskolai könyvtárak hagyományos és újszerű feladatait, valamint a tanítás-tanulás, tanulásfejlesztés, információkeresés folyamatában megjelenő fejlesztőpedagógiai lehetőségeket elemzi. A tanulmány célja bemutatni azt, hogy az iskolai könyvtár, mint megújuló fejlesztő-segítő információs központ, milyen módon tudja a hagyományos funkció szerinti küldetését célravezetően végezni, ugyanakkor a 21. századi elvárásoknak megfelelő új tartalmakkal kibővítve érdekes színtérré válva a tanulói képességek fejlődését elősegíteni.

A diszlexiások nyelvoktatása kihívás a pedagógusok számára, hiszen a multiszenzoros technikához (MSL) tartozó eszközök elkészítése és beszerzése költséges és időigényes. A tanulmányban arra vállalkozunk, hogy egyszerűen kivitelezhető eszközöket mutassunk be, melyek elsősorban az általános iskola 4-8 osztályában, angol nyelvórákon használhatók. A tanulmány nem tárgyalja az infokommunikációs eszközök által kínált lehetőségeket, kizárólag a manipulatív feladatokra koncentrál. Az írás nélküli technikák (pl. TPR) után az írásbeliséget igénylő feladatokat is bemutatunk, melyek a helyesírás, szókincsfejlesztés és a beszédkészség területén kínálnak megoldásokat és ötleteket. Ezen kívül szólunk a hallás utáni készség és az íráskészség fejlesztéséről is.

A pályaorientációt támogató szakemberrel szemben számos komplex szakmai elvárást megfogalmaz a társadalom és a szakma egyaránt. Egyrészt, fontos, hogy a pályaorientációs szakember interdiszciplináris szemlélettel rendelkezzen, másrészt birtokolja a feladat elvégzéséhez szükséges megfelelő szociális kompetenciákat. Jelen tanulmányban a megfelelő kompetenciák kialakulását elősegítő pályaorientációs pedagógus továbbképzések, és a pedagógus alapképzésben működő pályaorientációs lehetőségek bemutatására törekszünk. Az iskolai pályaedukáció hatékony működtetése csak akkor lehet sikeres, ha ez a tevékenység integrálódik a mindennapi pedagógusi feladatok rendszerébe, ezért fontos, hogy a pedagógusok ismerjék azokat a lehetőségeket és képzési formákat, ahol a pályaorientáció kerül előtérbe.

A „T.É.M.A.: Tudományos És Művészeti Alkotóműhely” a Kocka Kör NTP-INNOV-22-0095 pályázati azonosítószámú projektje keretében a 2022/2023. tanévben megvalósuló tehetséggondozó program. A programot a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség támogatja.  Jelen tanulmány összefoglalja a program célrendszerét, várható eredményeit.

Tájékoztató és felhívás a 'TANULÁS ÉS TÁRSADALOM' NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA (2022)-ra