dEjournals Home Page
Kitaibelia
About the Journal Editorial Team Author Guidelines Current Archives Search Contact
Register Login

Kitaibelia

Vol. 25 No. 1 (2020)
Research paper

The Wildflower of the Year 2016 in Hungary: snake's head fritillary (Fritillaria meleagris)

Published:
2020-04-16
DOI Linkhttps://doi.org/10.17542/kit.25.79
Authors
Judit Bódis,
Attila Takács,
Miklós Óvári,
Viktor Virók,
László Kulcsár,
Gábor Magos,
József Sulyok,
Krisztina Nótári,
Attila Molnár,
Csilla Barna,
Anita Kuczkó,
Éva Biró,
Beáta Gerencsér,
Csongor Freytag,
Júlia Tüdősné Budai,
Attila Molnár V.
View
PDF (Hungarian)
Keywords
endangered species flora of Hungary Liliaceae protected species
License
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Selected Style: APA
Bódis, J., Takács, A., Óvári, M., Virók, V., Kulcsár, L., Magos, G., Sulyok, J., Nótári, K., Molnár, A., Barna, C., Kuczkó, A., Biró, Éva, Gerencsér, B., Freytag, C., Tüdősné Budai, J., & Molnár V., A. (2020). The Wildflower of the Year 2016 in Hungary: snake’s head fritillary (Fritillaria meleagris). Kitaibelia, 25(1), 79–100. https://doi.org/10.17542/kit.25.79
Abstract

In this paper a short review of the nomenclature and etymology, taxonomy, morphology, histology, life cycle, phenology, reproduction, habitat preference, biotic interactions, biologically active compounds, micropropagation, applications possibilities and conservation status of snake's head fritillary (Fritillaria meleagris L.) can be found. Refining of the European distribution area and contributions to the distribution in Hungary are also presented. Primer seed-set, thousand-seed weight, soil charac¬teristic and demographic data are published.

References
  1. ANDRIENKO T. L. & CHORNEY I. I. (2009): Fritillaria meleagris L. – In: DIDUKH Y. P. (ed.), Chervona kniga Ukraini [Red Data Book of Ukraine], Globalkonsulting, Kiev.
  2. ANDRIK É. (1995): Morfohenez Fritillaria meleagris L. – Naukoviy Visnyk Uzhgorodskoho derzhavnoho universitetu. Seriia Biologii 2: 18–19.
  3. ANONIM (2012): 100/2012 (IX.28.) VM rendelet „A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet módosításáról.” – Magyar Közlöny 128: 20903–21019.
  4. BARTHA D., KIRÁLY G., SCHMIDT D., TIBORCZ V., BARINA Z., CSIKY J., JAKAB G., LESKU B., SCHMOTZER A., VIDÉKI R., VOJTKÓ A. & ZÓLYOMI Sz. (szerk. 2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.
  5. BAUER Š., MASLER L., ORSZÁGH Š., MOKRÝ J. & TOMKO J. (1958): Alkaloids from Fritillaria meleagris. – Chemické Zvesti 12: 584–586.
  6. BIRÓ É., SIMON Zs. & BÓDIS J. (2018): A kockásliliom (Fritillaria meleagris) tüskeszentpéteri (Zalaszentgrót) élőhelyének tájhasználat története. – Kitaibelia 23(1): 25–30.
  7. BORHIDI A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. – Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.
  8. BORHIDI A., KEVEY B. & LENDVAI G. (2012): Plant communities of Hungary. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
  9. BUSCHMANN F. (2013): A jászberényi Jász Múzeum növénygyűjteménye. – TISICUM - a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve 22: 259–291.
  10. ČEŘOVSKÝ J., FERÁKOVÁ V., HOLUB J., MAGLOCKÝ Š. & PROCHÁZKA F. (eds) (1999): Červená kniha ohrozených a vzácnych druhov rastlín a živočíchov SR a ČR. Vol. 5. Vyššie rastliny. – Príroda a. s., Bratislava.
  11. CHYZER K. (1905): Adatok északi Magyarország, különösen Zemplénmegye és Bártfa sz. kir. város flórájához. – Magyar botanikai lapok 4(12): 304–331.
  12. CORNEANU G. C. & POPESCU G. G. (1981): Distributional and anatomical studies on Fritillaria (Liliaceae) in Romania. – Willdenowia 11: 307–315.
  13. CSAPODY I. (1982): Védett növényeink. – Gondolat Könyvkiadó, Budapest.
  14. DAY P. D. (2017): Studies in the genus Fritillaria L. (Liliaceae). – Doctoral dissertation, Queen Mary University of London.
  15. DAY P. D., BERGER M., HILL L., FAY M. F., LEITCH A. R., LEITCH I. J. & KELLY L. J. (2014): Evolutionary relationships in the medicinally important genus Fritillaria L. (Liliaceae). – Molecular Phylogenetics and Evolution 80: 11–19.
  16. DIDUKH Y. P. (ed.) (2009): Chervona knyha Ukrayiny. Roslynnyi svit [Red data book of Ukraine. Plant kingdom]. Kyiv: Globalkonsaltyng.
  17. ELIÁŠ P. jun., DÍTĚ D., KLIMENT J., HRIVNÁK R. & FERÁKOVÁ V. (2015): Red list of ferns and flowering plants of Slovakia, 5th edition (October 2014). – Biologia 70: 218–228.
  18. FINTHA I. (1994): Az észak-Alföld edényes flórája. – Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
  19. FISCHER W. (1994): Fritillaria meleagris L.: ein gefährdeter Neophyt in Nordostdeutschland. – Gleditschia 22: 11–19.
  20. GAYER Gy. (1913): A Fritillaria Meleagris L. Zalavármegyében. – Magyar Botanikai Lapok (12)10-12: 333.
  21. HAEUPLER H. & SCHÖNFELDER P. (1989): Atlas der Farn- und Blütenpflanzen der Bundesrepublik Deutschland. – Ulmer, Stuttgart.
  22. HARLEY J. L. & HARLEY E. L. (1987): A check‐list of mycorrhiza in the British flora. – New Phytologist 105 (suppl.): 1–102.
  23. HARVEY J. (1996): Fritillary and Martagon: Wild or Garden? – Garden History 24(1): 30–38.
  24. HAYE T. & KENIS M. (2004): Biology of Lilioceris spp. (Coleoptera: Chrysomelidae) and their parasitoids in Europe. – Biological Control 29(3): 399–408.
  25. HOLLMANN H. (1972): Verbreitung und Soziologie der Schachblume Fritillaria meleagris L. – Abhandlungen und Verhandlungen des Naturwissenschaftlichen Vereins in Hamburg 15: 1–82.
  26. HORSTHUIS M. A. P., CORPORAAL A., SCHAMINÉE J. H. J. & WESTHOFF V. (1994): Die Schachblume (Fritillaria meleagris L.) in Nordwest-Europa, insbesondere in den Niederlanden: Ökologie, Verbreitung, pflanzensoziologische Lage. – Phytocoenologia 24: 627–647.
  27. HORVÁTH E. & JEANPLONG J. (1962): Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei. – Vasi Szemle 20: 19–43.
  28. HUENNEKE L.F. (1991): Ecological implications of genetic variation in plant populations. – In: FALK D. A. & HOLSINGER K.E. (eds), Genetics and conservation of rare plants. Oxford University Press, Oxford, pp. 31–44.
  29. HUSKINS C. L. & SMITH S. G. (1934): Chromosome division and pairing in Fritillaria meleagris: The mechanism of meiosis. – Journal of Genetics 28: 397.
  30. IZRAEL G. (1964): A kockásliliom (Fritillaria meleagris L.) mátrai előfordulása és termőhelye. – Botanikai Közlemények 51(4): 239–242.
  31. JANDRASITS L. & FISCHL G. (2014): Védett növényfajok mikroszkopikus gombái az Őrségi Nemzeti Parkban és környékén. – Kitaibelia 19: 187–211.
  32. KALDEWEY H. (1957): Wachstumsverlauf, Wuchsstoffbildung und Nutationsbewegungen von Fritillaria meleagris L. im Laufe der Vegetationsperiode. – Planta 49: 300–344.
  33. KANEKO K., KATSUHARA T., KITAMURA Y., NISHIZAWA M., CHEN Y.-P. & HSU H.-Y. (1988): New steroidal alkaloids from the Chinese herb drug, “Bei-mu”. – Chemical and Pharmaceutical Bulletin (Tokyo) 36: 4700–4705.
  34. KANITZ Á. (1863): Pauli Kitaibelii Additamenta ad Floram Hungaricam. – Linnaea 32: 305–642.
  35. KEVEY B. (2008): Magyarország erdőtársulásai. – Tilia 14: 1–489.
  36. KEVEY B. (2014): A hazai Mura-ártér fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3: 29–56.
  37. KEVEY B. (2017): A Mohácsi-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI et KEVEY 1996). – Botanikai Közlemények 104(1): 131–146.
  38. KEVEY B. (2018): A Mohácsi-sziget tölgy-kőris-szil ligetei (Scillo vindobonensis-Ulmetum KEVEY in BORHIDI et KEVEY 1996). – Botanikai Közlemények 105(1): 109–128.
  39. KIRÁLY G. (szerk.) (2007): Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. – Saját kiadás, Sopron.
  40. KUKULCZANKA K., KROMER K. & CZASTKA B. (1988): Propagation of Fritillaria meleagris L. through tissue culture. – In: III. International Symposium on Growth Regulators in Ornamental Horticulture. Skierniewice, Poland, pp. 147–154.
  41. KULCSÁR L. (2009): Florisztikai adatok Sárvár környékéről II. – Praenorica Folia historico-naturalia 11: 5–11.
  42. KWAK M. M. & BEKKER R. M. (2006): Ecology of plant reproduction: extinction risks and restoration perspectives of rare plant species. – In: WASER N. M. & OLLERTON J. (eds), Plant–pollinator interactions. From specialization to generalization. The University of Chicago Press, Chicago, pp. 362–386.
  43. LASOWSKI W. & MELANSCHEK G. J. (2002): Vegetationsaufnahmen aus Auen des Südburgelandes (Süd-ostliches Alpenvorland Österreich). – Biologisches Forschungsinstitut für Burgeland. Illmitz.
  44. LI S.-L., LIN G., CHAN S.-W. & LI P. (2001): Determination of the major isosteroidal alkaloids in bulbs of Fritillaria by high-performance liquid chromatography coupled with evaporative light scattering detection. – Journal of Chromatography A 909: 207–214.
  45. MARINELLI J. (szerk.) (2006): Növények. – Euromedia Group Kiadó, Prága.
  46. MATSUO Y., SHINODA D., NAKAMARU A. & MIMAKI Y. (2013): Steroidal glycosides from the bulbs of Fritillaria meleagris and their cytotoxic activities. – Steroids 78: 670–682.
  47. MESTERHÁZY A. (2013): A Rába-völgyi erdők élőhelyeinek és lágyszárú fajainak vizsgálata. – Tilia 17: 1–238.
  48. MEUSEL H. & JÄGER E. (1992): Vergleichende chorogie der Zentraleuropaicshen Flora, Karten. Vol. III. –Gustav Fischer Verlag, Jena.
  49. MOSER D., A. GYGAX B. BAUMLER N. WYLER & R. PALESE (2002): Rote Liste der gefährdeten Farn- und Blütenpflanzen der Schweiz. – Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft, Bern.
  50. NEWTON W. C. F. & DARLINGTON C. D. (1930): Fritillaria Meleagris: Chiasmaformation and distribution. – Journal of Genetics 22: 1–14.
  51. NIKLFELD H. (ed.) (1999): Rote Listen gefährdeter Pflanzen Österreichs. – Grüne Reihe des Bundesministeriums für Umwelt, Jugend und Familie, Graz.
  52. NIKOLIĆ T. (2015): Flora Croatica baza podataka. – Prirodoslovno-matematički fakultet, Sveučilište u Zagrebu. http://hirc.botanic.hr/fcd.
  53. NIKOLIĆ T. & TOPIĆ J. (eds) (2005): Red books of vascular flora of Croatia. – Ministry of Culture, State Institute for Nature Protection, Republic of Croatia, Zagreb.
  54. OPREA A. (2005): Lista critică a plantelor vasculare din România. – Edit. Univ. „Al. I. Cuza”, Iaşi.
  55. PACSAI B., SZABÓ É., BIRÓ É., GERENCSÉR B., KUCZKÓ A. & BÓDIS J. (2019): Some demographic characteristics of Fritillaria meleagris (Liliaceae) in Hungary. – Studia Botanica Hungarica 50: 365–378.
  56. PETRIĆ M., SUBOTIĆ A., JEVREMOVIĆ S. & TRIFUNOVIĆ M. (2011): Somatic embryogenesis and bulblet regeneration in snakehead fritillary (Fritillaria meleagris L.). – African Journal of Biotechnology 10: 16181–16188.
  57. PIÓRECKI J. (2001): Fritillaria meleagris L. – In: KAŹMIERCZAKOWA R. & ZARZYCKI K. (eds), Polska czerwona księga roślin. – Instytut Botaniki im. W. Szafera i Instytut Ochrony Przyrody PAN, Krakow, pp. 416– 418.
  58. PRISZTER Sz. (1998): Növényneveink. – Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  59. REMY D. (1996): Beobachtungen zur Vergesellschaftung und Ökologie von Fritillaria meleagris L. – Osnabrücker Naturwissenschaftliche Mitteilungen 22: 77–88.
  60. RIX E. M. (1964, 1980): Fritillaria L. – In: TUTIN T. G., HEYWOOD V. H., BURGES N. A., MOORE D. M., VALENTINE D. H., WALTERS S. M. & WEBB D. A. (eds.), Flora Europaea. Vol. 5. – Cambridge University Press., Cambridge, pp. 31–34.
  61. RIX E. M. (1977): Fritillaria L. (Liliaceae) in Iran. – Iranian Journal of Botany 1: 75–95.
  62. RIX E. M. (1978): Fritillaria L. In: HEYWOOD V. H. (1978): Flora Europaea: Notulae Systematicae ad Floram Europaeam spectantes: No. 20. – Botanical journal of the Linnean Society 76(4): 297–384.
  63. RØNSTED N., LAW S., THORNTON H., FAY M. F. & CHASE M. W. (2005): Molecular phylogenetic evidence for the monophyly of Fritillaria and Lilium (Liliaceae; Liliales) and the infrageneric classification of Fritillaria. – Molecular Phylogenetics and Evolution 35: 509–527.
  64. ROSE F., O'REILLY C., SMITH D. P. & COLLINGS M. (2006): The wild flower key: how to identify wild flowers, trees and shrubs in Britain and Ireland. – Frederick Warne, p. 506.
  65. SĂVULESCU T. (1966): Flora Republicii Socialiste România. Vol. XI. – Editura Academiei Republicii Socialiste România.
  66. SHARIFI-TEHRANI M. & ADVAY M. (2015): Assessment of relationships between Iranian Fritillaria (Liliaceae) species using chloroplast trnH-psbA sequences and morphological characters. – Journal of Genetic Resources 1(2): 89–100.
  67. SPARRIUS L. B., ODÉ B. & BERINGEN R. (2014): Basisrapport Rode Lijst Vaatplanten 2012 volgens Nederlandse en IUCN-criteria. – FLORON Rapport 57., Nijmegen.
  68. STPICZYŃSKA M., NEPI M. & ZYCH M. (2012): Secretion and composition of nectar and the structure of perigonal nectaries in Fritillaria meleagris L. (Liliaceae). – Plant Systematics & Evolution 298: 997–1013.
  69. SUBOTIĆ A., TRIFUNOVIĆ M., JEVREMOVIĆ S. & PETRIĆ M. (2010): Morpho-histological study of direct somatic embryogenesis in endangered species Frittilaria meleagris. – Biologia Plantarum 54: 592–596.
  70. SZINETÁR Cs. & GYURÁCZ J. (1993): A Csörnöc-Menti Tájvédelmi Körzet. – Vasi Szemle 47(3): 369–377.
  71. TAKÁCS A. & MOLNÁR V. A. (2014): Az év vadvirága 2013-ban: A nyári tőzike (Leucojum aestivum L.) – Kitaibelia 19(2): 354–364.
  72. TAKÁCS A., NAGY T., SALAMON-ALBERT É. & MOLNÁR V. A. (2015): Az év vadvirága 2014-ben: a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.). – Kitaibelia 20(2): 268–285.
  73. TATARENKO I. (2019): Having a break: Prolonged dormancy observed in a rare species, Fritillaria meleagris. – Environment and Human: Ecological Studies 9(3): 302–324.
  74. TATRENKO I., DODD M., ROTHERO D. & GOWING D. (2013): Citizen science in meadow studies: population dynamics in Fritillaria meleagris on North Meadow (Wiltshire, UK). – In: KURCHENKO E. I. & TATRENKO I. V. (eds), Research and conservation of floodplain meadows. Proceedings of International Workshop. Kaluga, Russia, pp. 95–99.
  75. TOMOVIĆ G., VUKOJIČIĆ S., NIKETIĆ M., ZLATKOVIĆ B. & STEVANOVIĆ V. (2007): Fritillaria (Liliaceae) in Serbia: distribution, habitats and some taxonomic notes. – Phytologia Balcanica 13(3): 359–370.
  76. TRIST P. J. O. (1981): Fritillaria meleagris L.: Its survival and habitats in suffolk, England. – Biological Conservation 20: 5–14.
  77. TURRILL W. B., SEALY J. R. & ROSS-CRAIG S. (1980): Studies in the Genus Fritillaria (Liliaceae). – Bentham-Moxon Trustees.
  78. VÁGENKNECHT V. & MAGLOCKY S. (1999): Fritillaria meleagris L. – In: ČEŘOVSKÝ J., FERÁKOVÁ V., HOLUB J., MAGLOCKÝ Š. & PROCHÁZKA F. (eds), Červená kniha ochrozených a vzácnych druhov rastlín a živočíchov SR a ČR. Vol. 5. Vyššie rastliny, Príroda, Bratislava, p. 158.
  79. VAN LANDUYT W., VANHECKE L. & HOSTE I. (2006): Atlas van de Flora van Vlaanderen en het Brussels Gewest. Hoofdstuk 5: Rode Lijst van de vaatplanten van Vlaanderen en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest. – Instituut voor Natuur- en Bosonderzoek, Nationale Plantentuin van België, pp. 68–81.
  80. VOJTKÓ A. (szerk.) (2001): A Bükk hegység flórája. – Sorbus Kiadó, Eger.
  81. VRABÉLYI M. (1868): Adatok Hevesmegye virányisméjéhez. Heves és külső-Szolnok vármegyék leírása. – Eger, pp. 142–164.
  82. WANG D., WANG S., CHEN X., XU X., ZHU J., NIE L. & LONG X. (2012): Antitussive, expectorant and anti-inflammatory activities of four alkaloids isolated from Bulbus of Fritillaria wabuensis. – Journal of Ethnopharmacology 139: 189–193.
  83. WANG S., GAO W., CHEN H. & XIAO P. (2005): New starches from Fritillaria species medicinal plants. – Carbohydrate Polymers 61: 111–114.
  84. ZAHAROF E. (1989): Karyological studies of twelve Fritillaria Species from Greece. – Caryologia 42: 91–102.
  85. ZHANG L. & HYTTEBORN H. (1985): Effect of ground water regime on development and distribution of Fritillaria meleagris. – Ecography 8: 237–244.
  86. ZHANG L. (1983): Vegetation ecology and population biology of Fritillaria meleagris L. at the Kungsängen Nature Reserve, eastern Sweden. – PhD thesis. Acta phytogeographica Suecica. Svenska växtgeografiska sällskapet; Almqvist & Wiksell International, Uppsala – Stockholm.
  87. ZYCH M. & STPICZYŃSKA M. (2012): Neither protogynous nor obligatory out-crossed: pollination biology and breeding system of the European Red List Fritillaria meleagris L. (Liliaceae). – Plant Biology 14: 285–294.
  88. World Checklist of Selected Plant Families
  89. https://wcsp.science.kew.org/namedetail.do?name_id=306926 (Hozzáférés: 2016. 12. 18.)
  90. Kew Seed Information Database
  91. http://data.kew.org/sid/ (Hozzáférés: 2016. 12. 18.)
  92. Online Atlas of The British and Irish Flora
  93. https://www.brc.ac.uk/plantatlas/index.php?q=plant/fritillaria-meleagris
  94. (Hozzáférés: 2018. 02. 27.)
  95. Magyarország Flóratérképezési Adatbázisa
  96. https://floraatlasz.uni-sopron.hu/ (Hozzáférés: 2020. 02. 27.)
  97. Fritillary Sunday
  98. http://www.ducklingtonchurch.org.uk/fritillary/ (Hozzáférés: 2018. 02. 27.)
  99. Flora Italiana
  100. http://luirig.altervista.org/flora/taxa/index1.php?scientific-name=fritillaria+meleagris
  101. (Hozzáférés: 2020. 02. 27.)
  102. Inventaire National du Patrimoine Naturel
  103. https://inpn.mnhn.fr/espece/cd_nom/98977/tab/statut (Hozzáférés: 2019. 01. 31.)
  104. Red Data Book of Russian Federation
  105. https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_the_vascular_plants_in_the_Red_Data_Book_of_Russia#Liliaceae (Hozzáférés: 2019. 02. 07.)
  106. Julve Ph. (coordonnateur) & contributeurs, 2018 ff. chorodep. Listes départementales des plantes de France. Version 2018.04 du 24 avril 2018. Programme chorologie départementale de Tela Botanica https://www.tela-botanica.org/bdtfx-nn-28311-repartition (Hozzáférés: 2018. 04. 24.)
  107. Flora Polski
  108. https://www.atlas-roslin.pl/gatunki/Fritillaria_meleagris.htm (Hozzáférés: 2020. 02. 27.)
  109. Országos Meteorológiai Szolgálat: Magyarország csapadék viszonyai
  110. https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/csapadek/
  111. (Hozzáférés: 2020. 02. 27.)
  112. SRTM based Contour Lines
  113. https://www.opendem.info/download_contours.html
  114. (Hozzáférés: 2020. 02. 27.)
Most read articles by the same author(s)
Attila Molnár V., Kristóf Süveges, Réka Fekete, Fréderic Archaux, Richard Chevalier, Attila Takács, Orchids of poplar plantations – a review Kitaibelia: Vol. 27 No. 1 (2022)
Attila Takács, Tamás Wirth, András Schmotzer, Gergely Gulyás, Sándor Jordán, Kristóf Süveges, Viktor Virók, Lajos Somlyay, Cardamine occulta Hornem. in Hungary, and other stowaways of the ornamental plant trade Kitaibelia: Vol. 25 No. 2 (2020)
Balázs Deák, Katalin Lukács, Ferenc Báthori, Orsolya Valkó, Norbert Bauer, Csaba Molnár, László Nagy, László Kulcsár, Wilfried Voigt, Márta Mária Szalai-Dobosné, Short communications Kitaibelia: Vol. 24 No. 2 (2019)
Balázs Kevey, László Demeter, Gábor Lendvai, Attila Molnár, László Papp, Sándor Urbán, Contributions to the Atlas Florae Hungariae XII. Kitaibelia: Vol. 26 No. 1 (2021)
Dávid Schmidt, Norbert Bauer, Réka Fekete, Győző Haszonits, Kristóf Süveges, Attila Molnár V., Continuing spread of Plantago coronopus along Hungarian roads Kitaibelia: Vol. 25 No. 1 (2020)
József Nagy, László Kulcsár, Gábor Matus, Rebeka Balogh, László Demeter, Csaba Molnár, Timea Nagy, Ádám Lovas-Kiss, Viktor Löki, Attila Molnár V., Short communications Kitaibelia: Vol. 22 No. 2 (2017): In memoriam Gábor Fekete
1 2 3 4 5 6 7 > >>