Vol. 25 No. 1 (2020)

Research paper

White poplar riparian forests on the Csepel-sziget, Middle-Hungary (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996)

Published:

2020-04-16

https://doi.org/10.17542/kit.25.57

Author

Balázs Kevey

Pécsi Tudományegyetem

View

PDF (Hungarian)

Keywords

Hungarian Plains multivariate analyses riparian forest Syntaxonomy

License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite

Selected Style: APA

Kevey, B. (2020). White poplar riparian forests on the Csepel-sziget, Middle-Hungary (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996). Kitaibelia, 25(1), 57–78. https://doi.org/10.17542/kit.25.57

Citations Format

Citations
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Download Citations
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Abstract

In this paper the white poplar riparian forests (Senecioni sarracenici-Populetum albae) growing on the Csepel-sziget and its vicinity are described and characterized based on 25 phytosocio­logical relevés. These communities grow on loose fluvial sand and raw alluvial soils on the elevated parts of the lower river floodplain. They can readily be distinguished from willow gallery forests (Leucojo aestivi-Salicetum albae) which have no shrub layers and grow in habitats 1–1.5 m below the level of poplar forests on rather heavy and muddy soils. They differ also from the oak-ash-elm forests (Scillo vindobonensis-Ulmetum) growing in the upper floodplain. Certain – partly submontane – plants that are rare or completely absent in other parts of the Great Hungarian Plains may also occur in them, such as Anemone ranunculoides, Carex remota, Clematis recta, Crataegus × degenii, Crataegus nigra, Epipactis helleborine, Equisetum hyemale, Galanthus nivalis, Lathraea squamaria, Leucojum aestivum, Paris quadrifolia, Scilla vindobonensis, Vitis sylvestris. This association is classified in the sub-alliance Populenion nigro-albae Kevey 2008 in the syntaxonomical system.

References

1. BECKING R. W. (1957): The Zürich-Montpellier School of phytosociology. – Botanical Review 23: 411–488.
2. BORHIDI A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. – Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
3. BORHIDI A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the hungarian flora. – Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
4. BORHIDI A. & KEVEY B. (1996): An annotated checklist of the hungarian plant communities II. – In: BORHIDI A. (ed.), Critical revision of the hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
5. BORHIDI A., KEVEY B. & LENDVAI G. (2012): Plant communities of Hungary. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
6. BRAUN-BLANQUET J. (1964): Pflanzensoziologie (ed. 3.). – Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp.
7. HORVÁTH F., DOBOLYI Z. K., MORSCHHAUSER T., LŐKÖS L., KARAS L. & SZERDAHELYI T. (1995): Flóra adatbázis 1.2. – Vácrátót, 267 pp.
8. JAKUCS P. (1967): Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. – Contribuţii Botanici Cluj 1967: 159–166.
9. KEVEY B. (1993): A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. – Kandidátusi értekezés (kézirat). Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, 108 pp. + 32 fig. + 70 tab.
10. KEVEY B. (2008): Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). – Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
11. KEVEY B. (2014): A hazai Mura-ártér fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI et KEVEY 1996). – Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3: 29–56.
12. KEVEY B. (2016a): Puha- és keményfás ligeterdők kapcsolata a Szigetközben (The syntaxonomical relationship of softwood and hardwood gallery forests in the Szigetköz). – In: BARINA Z., BUCZKÓ K., LŐKÖS L., PAPP B., PIFKÓ D. & SZURDOKI E. (szerk.), XI. Aktuális flóra- és vegetáció kutatás a Kárpát-medencében. Előadások és poszterek összefoglalói, p. 24.
13. KEVEY B. (2016b): Puha- és keményfás ligeterdők kapcsolata a Szigetközben. – Botanikai Közlemények 103(1): 45–115.
14. KEVEY B. (2017): A Mohácsi-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI et KEVEY 1996). – Botanikai Közlemények 104(1): 131–146. + Elektronikus mellékletek (E1–E5 táblázat).
15. KEVEY B. & BARNA Cs. (2014): A hazai Felső-Tisza-vidék fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI et KEVEY 1996). – Botanikai Közlemények 101(1-2): 105–143.
16. KEVEY B. & BARNA Cs. (2018): A vasi Rába-völgy fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996). – Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 5: 19–42.
17. KEVEY B. & HIRMANN A. (2002): „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. – In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), p. 74.
18. KEVEY B. & HUSZÁR Zs. (1999): A Háros-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI et KEVEY 1996). – Természetvédelmi Közlemények 8: 37–48.
19. KEVEY B. & TÓTH V. (2006): A Baranyai-Dráva-sík fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI et KEVEY 1996). – Natura Somogyiensis 9: 47–62.
20. KIRÁLY G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
21. MOOR M. (1958): Die Pflanzengesellschaften schweizerischer Flußauen. – Mitteilungen der Schweizer-ischen Anstalt für das Forstliche Versuchswesen 34: 221–360.
22. MUCINA L., GRABHERR G. & WALLNÖFER S. (1993): Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. – Gustav Fischer, Jena–Stuttgart–New York, 353 pp.
23. MÜLLER Th. & GÖRS S. (1958): Zur Kenntnis einiger Auenwaldgesellschaften im württembergischen Oberland. – Beiträge zur naturkundlichen Forschung in Südwestdeutschland 17: 88–165.
24. OBERDORFER E. (1992): Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. – Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp.
25. PODANI J. (2001): SYN-TAX 2000 Computer Programs for Data Analysis in Ecologi and Systematics. – Scientia, Budapest, 53 pp.
26. SIMON T. (1957): Die Wälder des nördlichen Alföld. ¬– In: ZÓLYOMI B. (ed.), Die Vegetation ungarischer Landschaften 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp. + 22 tab. + 2 chart.
27. SOÓ R. (1958): Die Wälder des Alföld. – Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 4: 351–381.
28. SOÓ R. (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. – Akadémiai kiadó, Budapest.
29. SZIRMAI O., TUBA Z., NAGY J., CSERHALMI D., CZÓBEL Sz., GÁL B., SZERDAHELYI T. & MARSCHALL Z. (2008): A Bodrogköz növénytársulásainak áttekintése. – In: TUBA Z. (szerk.), Bodrogköz. A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája. Lorántffy Zsuzsanna Szellemében Alapítvány, Gödöllő–Sárospatak, pp. 523–584.
30. TÓTH I. (1958): Az Alsó-Dunaártér erdőgazdálkodása, a termőhely- és az erdőtípusok összefüggése. – Erdészeti Kutatások 1958 (1–2): 77–160.