• Taxiphyllum densifolium (Taxiphyllaceae) és a mecseki völgyek moharitkaságai

  3-16

  Csiky János

  Sipos Attila

  Megtekintések száma:

  177

  A dolgozatban a Mecsek hegység árnyas, erdős völgyeinek bejárása során talált, orszá­gos és/vagy lokális viszonylatban ritkának számító, veszélyeztetett és/vagy védett mohákkal foglalko­zunk. A hegységből korábban eltűntnek hitt, Európa-szerte ritka, nálunk védett és sérülékeny (VU) Taxiphyllum densifolium két völgyben is stabilnak tűnő, sporofitonos telepekkel rendelkezik. A dolgo­zatban elsőként számolunk be a faj spóráinak jellemzőiről. Vizsgálataink alapján, a korábban unikális­nak tartott, védett Rhynchostegiella teneriffae napjainkban a Mecsekben annyira elterjedt és tömeges, hogy már hazai viszonylatban sem tekinthető sérülékeny (VU) fajnak. Bemutatjuk a veszélyeztetett (EN) és védett Neckera pennata első Tolna vármegyei és Kelet-mecseki állományát, valamint tudósítunk a hazánkban adathiányos (DD) Fossombronia wondraczekii újabb, szokatlan előfordulásáról is. Listáz­zuk további három veszélyeztetett (EN) faj, a Blindiadelphus recurvatus, a Palustriella commutata, a Porella arboris-vitae, illetve több sérülékeny (VU) taxon, mint a Blepharostoma trichophyllum, Porella cordaeana, Sciuro-hypnum flotowianum, Seligeria pusilla, valamint veszélyeztetettség közeli (NT) moha, mint a Microeurhynchium pumilum (sporofitonos), Phaeoceros carolinianus újabb adatait. Mindezeken kívül megerősítjük a több mint 50 éve nem észlelt jakab-hegyi Rhynchostegium rotundifolium adatot. Röviden kitérünk a Hygroamblystegium fajok elkülönítési nehézségeire is.

  PDF

  174

• Botanikai adatok Tolnából és Baranyából IV.

  17-33

  Tóth István Zsolt

  Teleki Balázs

  Megtekintések száma:

  219

  A szerzők itt közlik az elmúlt 15 évben együtt vagy külön-külön gyűjtött, esetleg más adatközlők által megfigyelt fontosabb florisztikai adatokat Tolna és Baranya vármegyék területéről. Összesen 140, Magyarországon többségében védett taxon adatait közöljük, de a felsorolásban akadnak ritkább gyomok (Adonis flammea, Althaea cannabina, Aphanes arvensis, Bunias orientalis, Legousia speculum-veneris, Vicia lutea) és adventív (Helminthia echioides, Oxybaphus nyctagineus, Rubia tincto­rum) fajok is. Több, növényföldrajzi szempontból is fontos faj került elő a vizsgált löszterületek erdős­sztyepp vegetációjából. Külön kiemelendő a Linaria biebersteinii, mint a Dunántúlon igen ritka faj, amely e tájegységtől nyugatra már nem fordul elő Európában! A Himantoglossum adriaticum előfordu­lása új adat a Dunántúl déli részére.

  PDF

  171

• A Vértesalja homoki cseres-tölgyesei (Fraxino orno-Quercetum cerridis Kevey 2008)

  34–57

  Kevey Balázs

  Riezing Norbert

  Megtekintések száma:

  179

  Jelen tanulmány a Vértesalja homoki cseres-tölgyeseinek (Fraxino orno-Quercetum cerridis) társulási viszonyait mutatja be 20 cönológiai felvétel alapján. Faji összetételére a Quercetea pubescentis-petraeae elemek viszonylag magas aránya jellemző. Különösen értékes fajai a Corydalis pumila, a Daphne laureola, a Doronicum hungaricum, a Lychnis coronaria, a Physocaulis nodosus, a Primula veris, a Scutellaria columnae, a Sorbus domestica, és a Veratrum nigrum. A felvételek a hagyományos és a sokváltozós statisztikai elemzések alapján viszonylag jól elkülönült csoportot képeznek. Leginkább a Bakonyalja és a Pilis lábán levő homoki cseres-tölgyesek felé mutat rokonságot.

  PDF

  83

• A Poa remota felfedezése a Bakonyban, a faj déli areaperemén

  58–64

  Bauer Norbert

  Megtekintések száma:

  91

  A Magyarországon eddig csak az Északi-középhegységből ismert Poa remota előkerült a Bakonyban. A fajt az Öreg-Bakony központi részén a Fekete-séd völgyrendszerében három különálló lelőhelyen sikerült feltérképezni. A közép-európai tapasztalatokhoz hasonlóan a faj forrásfeltörések körül kialakult forrásláp élőhelyen és égeres láperdőben él. A Poa remota a Bakonyban egy hidegebb klímaperiódus maradványfaja lehet, új előfordulása növényföldrajzi szempontból azért is jelentős, mert bakonyi előfordulásával regionális áreapereme a Kárpát-medencében kissé délebbre tolódott.

  PDF

  42

Rövid közlemények

• Adatok idegenhonos növényfajok ismeretéhez Magyarországon I. (1–6)

  65–80

  Molnár V. Attila

  Kis Szabolcs

  Molnár Csaba

  Bak Henrietta

  Fekete Réka

  Kozma-Bognár Tamás

  Sonkoly Judit

  Süveges Kristóf

  Takács Attila

  Megtekintések száma:

  125

  A Magyarországon idegenhonos növények ismeretéhez adatokat szolgáltató cikksoro­zat első részében a szalagpáfrányfélék (Pteridaceae), keresztesvirágúak (Brassicaceae), útifűfélék (Plan­taginaceae), rózsafélék (Rosaceae), boglárkafélék (Ranunculaceae), pillangósvirágúak (Fabaceae) és pá­zsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozó fajokkal foglalkozunk. Új előfordulási adatokat közlünk a magyar­országi úthálózat mentén terjedő Cochlearia danica és Plantago coronopus esetében. Terepi adatok és herbáriumi revízó alapján tekintjük át a Panicum riparium előfordulását az Északi-középhegységben. Felhívjuk a figyelmet a korábban P. capillare néven gyűjtött adatok ellenőrzésének fontosságára. Két, korábban Magyarországon még nem észlelt faj (Cardamine corymbosa, Ranunculus marginatus) és 3 ha­zánkban ritka, szórványos előfordulású faj (Aphanes australis, Lepidium didymum, Medicago arabica) adatait közöljük Debrecen környékén talál­ható kertészeti árudákból. Dokumentáltuk az Adiantum capil­lus-veneris egy So­mogy megyei kútban megtelepedett állományának már legalább 7 éves (2017–2024) fennmaradását. Bemutatjuk, hogy a közlekedési infrastruktúra elemei (közlekedési táblák, útjelző oszlo­pok, kilométer­kövek stb.) elősegíthetik az Elymus elongatus valószínűleg termesztésből kiszaba­dult válto­zatának (cv. Szarvasi-1) terjedését utak mentén.

  PDF

  97