Keresés

Keresési eredmények

• Apró közlemények

  168-174

  Szűcs Péter

  Pénzesné Kónya Erika

  Takács Attila

  Löki Viktor

  Csábi Miklós

  Csirmaz Kálmán

  Gregorits János

  Haszonits Győző

  Hernádi László

  Kiticsics Anikó

  Lukács Róbert

  Makádi Sándor

  Marton József

  Molnár V. Attila

  Nagy Timea

  Pánczél Mátyás

  Raksányi Zsolt

  Reszler Gábor

  Tóth Katalin

  Babai Dániel

  Kelemen András

  Deák Balázs

  Albert Ágnes

  Valkó Orsolya

  Csathó András István

  Megtekintések száma:

  165

  1. A Lycopodium clavatum L. előfordulása az Egri-Bükkalján
  
  2. Néhány adat Debrecen urbán-flórájához

  3. Kiegészítések a Magyarország orchideáinak atlasza elterjedési adataihoz
  
  4. Sisyrinchium bermudiana L. új előfordulási adata a Kárpát-medencében
  
  5. A légyfogó (Myagrum perfoliatum L.) előfordulása Mezőberény mellett

• A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”

  15-22

  Takács Attila

  Süveges Kristóf

  Ljubka Tibor

  Löki Viktor

  Lisztes-Szabó Zsuzsa

  Molnár V. Attila

  Megtekintések száma:

  340

  A dolgozat bemutatja a Debreceni Egyetem Herbáriumának (DE) egyik részgyűjteményét, a „Siroki Zoltán Herbáriumot”, annak MS Excel alapú adatbázisban rögzített adatai alapján. A gyűjtemény Európa szinte minden országából, főként Magyarországról és Szlovákiából (Kassa környékéről) származó, mintegy 20 000 példányt őriz. Közel 400 (többségében külföldi) gyűjtő gyarapította a herbáriumot, de a legtöbb példányt Siroki Zoltán gyűjtötte, főként Hajdú-Bihar, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Java részét a múlt század derekán (az 1940-es és 1960-as évek között) szedte, de gyűjtő tevékenységét egészen az 1980-as évekig folytatta. Az egykori Magyar Királyi Állami Vetőmagvizsgáló Állomás gyűjteményéből is átvett jó néhány lapot, ezek száma néhány százra tehető. Az adatbázis attribútum-táblájának jelentős részét (a Magyarország mai területén gyűjtött, nem kultivált növények példányainak fő adataival) az 1. Elektronikus mellékletben szabad felhasználásra közreadjuk. Igény szerint a szerzők részletesebb adatokat is közölnek.

• Irodalmi figyelő

  112–113

  Molnár V. Attila

  Deák Balázs

  Valkó Orsolya

  Megtekintések száma:

  87

  DEÁK B. (2018): Természet és történelem. A kurgánok szerepe a sztyeppi vegetáció megőrzésében. – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft., Debrecen, 152 pp.

  MOLNÁR V. A. (szerk., 2018): Élet a halál után. A temetők élővilága. – Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék, Debrecen, 216 pp.

• Apró közlemények

  103-105

  Ferenczi Balázs

  Nagy József

  Lisztes-Szabó Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  69

  1. Thelypteris palustris Schott a Börzsöny hegységben

  2. Potenciális neofitonok a kivadulás küszöbén a debreceni Tócó patak mentén

• Siroki Zoltán (1906–1987) emlékezete

  3-14

  Papp László

  Lisztes-Szabó Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  81

  Siroki Zoltán (1906–1987) agrármérnök és tanár aktív szakmai tevékenysége javarészt Debrecenhez kötődik. Madártani munkássága és közleményei széles körben ismertek, ugyanakkor figyelemreméltóak a zömmel az Északi-középhegységre, a Tiszántúlra és a Nyírségre vonatkozó florisztikai és cönológiai vizsgálatai is. A mintegy 20 000 lapot számláló növénygyűjteménye (Siroki Zoltán Herbárium) a Debreceni Egyetem Herbárumának (DE) értékes része.

• A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) I .: A „Soó Rezső Herbárium”

  142-155

  Takács Attila

  Nagy Timea

  Fekete Réka

  Lovas-Kiss Ádám

  Ljubka Tibor

  Löki Viktor

  Lisztes-Szabó Zsuzsa

  Molnár V. Attila

  Megtekintések száma:

  118

  A dolgozat bemutatja a Debreceni Egyetem herbáriumát. A herbáriumi példányok fotózását követően a cédulákról leolvasható adatokat adatbázisban rögzítettük. Az adatbázis 2013-as állapota alapján bemutatjuk a DE herbáriumának legnagyobb részgyűjteményét, a „Soó Rezső Herbáriumot” (röviden: SRH). Az SRH Európa szinte minden országából, de főként Magyarországról és a környező országok területéről őriz mintegy 38 ezer példányt. Soó Rezső és tanítványai, valamint Polgár Sándor a legproduktívabb gyűjtők. Legnagyobb számban Hajdú-Bihar, Pest, Győr-MosonSopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területéről származnak a példányok, amelyek java részét a múlt század első felében (1930–1950) szedték. A gyűjtemény 1955–2000 között nem bővült, de az ezredfordulót követően új lendületet vett a gyűjtési aktivitás. Az SRHban számos, magyar szerző által leírt taxon originális példánya megtalálható. Az adatbázis attribútumtáblájának jelentős részét (a Magyarország mai területén gyűjtött, nem kultivált növények példányainak fő adataival) az 1. Elektronikus mellékletben szabad felhasználásra közreadjuk. Igény szerint a szerzők részletesebb adatokat is közölnek.

• Adatok a Dél-Nyírség és peremterületei flórájához

  68–85

  Lovas-Kiss Ádám

  Süveges Kristóf

  Megtekintések száma:

  1656

  Dolgozatunkban a Dél-Nyírség és a Berettyó–Kálló köze egy florisztikai értelemben jellemzően alulreprezentált településének, Monostorpályinak a flórájához szolgáltatunk adatokat, más­részt közzéteszünk néhány érdekesebb florisztikai megfigyelést Debrecen környékéről. Összeállítá­sunkban 58 növényfajról szolgáltatunk adatokat. Az enumerációban felsorolt fajok között találunk a térségből korábban egyáltalán nem jelzett taxonokat (Lathyrus nissolia, Gagea villosa, Catabrosa aquati­ca, Potamogeton lucens, P. pusillus). Összesen 16 védett növényfaj újabb előfordulási adatait tesszük közzé, melyek általában jellemzőek a nyírségi természetes élőhelyekre, ugyanakkor véleményünk sze­rint összességében visszaszorulófélben vannak (pl. Hottonia palustris, Dianthus superbus, Cirsium rivu­lare, Lychnis coronaria). Adatot szolgáltatunk néhány országszerte ritka vagy ritkulóban lévő gyomfaj elterjedéséhez (Anthemis cotula, Myagrum perfoliatum, Agrostemma githago), emellett megerősítjük néhány kevéssé ismert növényfaj korábbról ismert előfordulását (Luzula pallidula, Carex hordeistichos); továbbá felhívjuk a figyelmet néhány idegenhonos faj terjedésére is (Broussonetia papyrifera, Phyllostachys sp.).

• Adatok az Arabis nemorensis (Cruciferae) hazai elterjedéséhez

  155-169

  Somlyay Lajos

  Megtekintések száma:

  81

  Az A. nemorensis a magyar flóra hiányosan ismert tagja, szórványos és zömmel bizony­talan adatokkal az ország területéről. Hazai lelőhelyeinek legteljesebb listája Soó szinopszisában jelent meg 1968-ban. Azóta csak néhány adatát publikálták. Jelen dolgozat a magyar herbáriumokban lévő anyagok revíziójának tükrében értékeli a faj hazai irodalmi adatait. Néhány irodalmi adat (Baja, Ercsi, Lesenceistvánd, Miskolc, Nagykanizsa, Szigetújfalu) bizonyító példánya előkerült. Egyes esetekben a föltételezhető bizonyító példány A. hirsuta-nak vagy A. sagittata-nak bizonyult, így a vonatkozó irodal­mi adatok tévesnek tekinthetők (Balatonmáriafürdő-alsó, Gyenesdiás, Kőszeg, Vasboldogasszony, Zala­újlak). Ugyanakkor az A. nemorensis-nek publikálatlan vagy tévesen határozott példányait is azonosí­tottam, így a fajnak új előfordulásaira derült fény a Bükk hegységből (Eger, Kács), a Bakonyból (Márkó), a Balaton nyugati térségéből (Hahót, Hévíz, Keszthely-Fenékpuszta, Nyirád, Tapolca) és az Alföldről (Csákvár, Debrecen, Egeralja, Fertőd-Eszterháza, Kiskőrös, Lébény, Ócsa, Sárszentmihály, Szigetszent­miklós). Ezek alapján a faj újnak bizonyult a Dunántúli-középhegységre (Bakonyicum) és a Tiszántúlra, utóbbin belül a Nyírségense flórajárásra. A Növénytár herbáriumában néhány, a történelmi Magyaror­szág területéről származó A. nemorensis példányt is revideáltam. A faj egykori előfordulása Torja mel­lett (ma: Turia község Romániában) két példánnyal is bizonyított (Schur, 1853, A. gerardi néven; Jávor­ka & Keller, 1943, A. hirsuta néven). Egy másik példány, amelyet Kovács Ferenc gyűjtött 1879-ben Óbecse (ma: Bečej Szerbiában) mellett, és A. glastifolia-ként cédulázott, szintén A. nemorensis-nek bizo­nyult. Miután Schneller Futak mellől származó irodalmi adatának (1858) azonossága bizonytalan, je­lenleg Kovács példánya a faj egyetlen ismert, bár történeti értékű adata a Vajdaság területéről. A ma Ausztriához tartozó Őrvidéken, Pomogy (Pamhagen, Burgenland) közelében Lengyel Géza gyűjtötte a növényt 1910-ben (a másik példányán szereplő 1919-es dátum kérdéses), amelyet A. sagittata néven cédulázott. Történetileg valószínűleg ez az A. nemorensis első adata az Őrvidék területéről.

• A merevszőrű boglárka (Ranunculus strigulosus) új adatai Kelet-Magyarországról

  3–8

  Demeter László

  Megtekintések száma:

  283

  A merevszőrű boglárka (Ranunculus strigulosus Schur) elterjedése kevéssé ismert hazánkban. A közlemény tizenegy új lelőhelyet ír le Kelet-Magyarországról. Közülük kilenc állomány a Nyírség délkeleti szegélyén található, és többnyire igen kis egyedszámú. Három nagyobb populáció került elő Nyírábrány és Álmosd határában, valamint a Debrecen és Hajdúböszörmény közötti Tócó-völgyben. A faj kimutatása Bátorliget flórájához is új adalék.

• Aphanes arvensis L. a Crisicumban és más adatok Magyarország flórájának ismeretéhez

  253-256

  Gulyás Gergely

  Magos Gábor

  Molnár Attila

  Horváth Dénes

  Megtekintések száma:

  70

  A közleményben 4 ritka növényfaj kelet-magyarországi előfordulásairól számolunk be. A fajok egyes flórajárásokra vagy flóravidékekre újnak számítanak: Alföld (Eupannonicum): Polystichum braunii; Tiszántúl (Crisicum): Aphanes arvensis; Észak-Alföld (Samicum) és Nyírség (Nyírségense): Agrimonia procera. A jövevény Montia linearis előfordulásához három új adatot közlünk Magyarországról. Ez a faj még mindig nagyon ritka Európában: csak Lengyelországból, Dániából és Magyarországról jelezték.

• Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről

  275-294

  Takács Attila

  Zákány Albert

  Gulyás Gergely

  Koscsó János

  Sramkó Gábor

  Megtekintések száma:

  99

  Cikkünkben összesen 161 taxon, többségében 2011 és 2013 között gyűjtött előfordulási adatait ismertetjük hazánk egy olyan vidékéről, ahonnan az utóbbi időben csak nagyon kevés florisztikai adat közlésére volt példa. Az adatok mintegy 43 flóratérképezési negyed-kvadrátból, 35 település közigazgatási területéről származnak. Az adatsorban számos védett (pl.: Ophioglossum vulgatum, Stellaria palustris, Ranunculus polyphyllus, Thlaspi jankae, Lathyrus palustris, Elatine spp., Lycopsis arvensis, Lindernia procumbens, Cirsium brachycephalum, Cyperus pannonicus) és fokozottan védett (Armoracia macrocarpa, Vicia biennis) faj adatai mellett néhány nem védett, de kevés ismert előfordulási adattal rendelkező taxon (pl.: Cardamine parviflora, Reseda luteola, Melilotus dentatus, Veronica catenata) új előfordulási adatait találjuk. Adatokat közlünk továbbá a térségben terjedő adventív fajok (pl.: Lepidium densiflorum, Euphorbia maculata, Sicyos angulatus, Erechtites hieracifolia, Elodea nuttallii, Elymus elongatus, Eleusine indica, Sorghum halepense, Eriochloa villosa) előfordulásairól is. A fontosabb adatok bizonyító példányai a Debreceni Egyetem herbáriumában (DE) kerültek elhelyezésre.

• A Myricaria germanica újabb előfordulása másodlagos élőhelyen

  118–122

  Kelecsényi Péter

  Takács Attila

  Megtekintések száma:

  22494

  Közleményünkben a Myricaria germanica (L.) Desf egy újabb, másodlagos élőhelyhez kötődő előfordulását ismertetjük Észak-Kelet Magyarországról, a Bükk hegység pereméről, egy miskolci salaklerakó területéről. A növény a salak kitermelése során kialakult meredek falon telepedett meg. A fal eróziója miatt időnként egy-egy tő onnan leszakad. Az elpusztult egyedek életkora az évgyűrűik alapján 5–13 év közötti. A körülbelül 50 töves populáció ma a legnagyobb (de talán az egyetlen) hazai állománya a fajnak. A salaklerakó területén további ritka és védett fajok is előkerültek (Epilobium dodonaei Vill., Dysphania botrys (L.) Mosyakin & Clemants, Dryopteris carthusiana (Vill.) H.P. Fuchs, Polystichum aculeatum (L.) Roth ex Mert.).

• Felföldy Lajos (1920–2016)

  3–25

  Molnár V. Attila

  Csányi Béla

  Vidéki Róbert

  Bauer Norbert

  Dolánszky Ferenc

  Papp Viktor Gábor

  Nótári Krisztina

  Buczkó Krisztina

  Gulyás Pál

  Virók Viktor

  Megtekintések száma:

  114

  Felföldy Lajos (1920–2016) magyar botanika és hidrobiológia egyik legsokoldalúbb és legeredetibb egyénisége volt. Pályáját Soó Rezső irányításával kezdte, 1938 és 1946 között aktívan részt vett a debreceni és 1941–1942 között a kolozsvári Tudományegyetem Növénytani Tanszékén folyó geobotanikai kutatásokban. Számos tudományterületen maradandót alkotott. A légszennyezésnek az epifiton zuzmókra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásai (1942) világviszonylatban is az elsők közé tartoznak. A Raunkiaer-féle növényi életforma-rendszeren belül elkülönítette a kétévesek (Hemitherophyta) életforma-típusát az egyévesekétől (1942). Úttörő szerepet játszott Magyarországon a vadon élő növényfajok citológiai (kariológiai) vizsgálatában (1947–1949). Foglalkozott növényélettannal (1951–1959), vizekben folyó primer produkcióval és algatenyésztéssel (1958–1960). 1972-ban életre hívta és 1990-ig szerkesztette a Vízügyi Hidrobiológia sorozatot. Megalapozta a magyarországi vízminőség-védelmet, amely a mai napig meghatározza a magyar hidrobiológusok szemléletét. 14 és 89 éves kora között legalább tízezer herbáriumi lapot gyűjtött. Nyugdíjba vonulása után a MTM Növénytár és az ELTE Füvészkert herbáriumi anyagának rendezésével, revíziójával foglalkozott, aktívan részt vett az Új Magyar Füvészkönyv elkészítésének munkálataiban. Munkáira egyszerre jellemző a természet iránti mély tisztelet, az elméleti megalapozottság és a gyakorlatiasság.

• Adatok a vasútmenti pionír élőhelyek flórájához a Tiszántúlon

  86–101

  Kis Szabolcs

  Megtekintések száma:

  337

  A vasúti pályaszakaszok (vonalas létesítmények) mentén létrejövő pionír élőhelyek kiváló terjedési lehetőséget biztosítanak egyes fajok számára. A dolgozatban olyan, a vasúti töltéseken fellelt fajok új előfordulásait mutatom be, mint az Equisetum ×moorei, Equisetum ramosissimum, Lycopsis arvensis, Euphorbia maculata, Lepidium densiflorum, Tragus racemosus és a Vulpia myuros. Kiemelendő adat a Galium humifusum újrafelfedezése az országban. A dolgozatban összegyűjtött adatok alapján elmondható, hogy egyes adventív, illetve nem tájhonos (homokgyepi) fajok ezen vasúti töltések homokalapzatait képesek kolonizálni, így azokat ökológiai folyosóként használni. Ezáltal a vasútmenti pionír élőhelyek jelentős szerepet játszanak az adventív fajok terjeszkedésében, ugyanakkor az orszá­gosan ritka, őshonos pionír fajok megtelepedésére is lehetőséget adnak.

• Az Equisetum × moorei és E. hyemale nyírségi elterjedésének kritikai áttekintése

  131–144

  Demeter László

  Lesku Balázs

  Megtekintések száma:

  420

  A hibrid eredetű Moore-zsurló (Equisetum × moorei Newman) összetévesztése a téli zsurlóval (Equisetum hyemale L.) számos országban ismert probléma. Közleményünkben áttekintjük a határozáshoz alkalmazott bélyegek egy részét, kiemelve azok tényleges használhatóságát. Megvizsgál­tuk a téli zsurló régebbi irodalmakban megadott nyírségi állományait és a Debreceni Egyetem Herbári­umában található nyírségi példányokat. Megállapítottuk, hogy többségük valójában Moore-zsurló. A téli zsurló előfordulását csak Bátorligeten tudtuk megerősíteni. Számos új adatot közlünk a Moore-zsurló nyírségi előfordulásáról is. A két taxon jobb elkülönítéséhez javasoljuk a hajtások felszínének terepen is elvégezhető mikromorfológiai vizsgálatát, valamint a levélhüvely magasságának megfigyelését.

• Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XII.

  77-84

  Kevey Balázs

  Demeter László

  Lendvai Gábor

  Molnár Attila

  Papp László

  Urbán Sándor

  Megtekintések száma:

  391

  Jelen dolgozatunk a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképei­hez tartalmaz kiegészítő adatokat, elsősorban az Alföld és a Dunántúl területéről. A részletes adatokat elektronikus mellékletben közöljük. E florisztikai adatok a közép-európai flóratérképezés raszterháló­zatának 149 kvadrátját érintik. 460 fajról közlünk összesen 1325 elterjedési adatot. Közülük kiemelke­dő jelentőségű a Phegopteris connectilis megjelenése a Vértesalján, a Sternbergia colchiciflora és a Corydalis solida Duna–Tisza közi előfordulása, valamint az Euphorbia angulata és a Potentilla alba előkerülése a Nyírségben. Mindezeken kívül közleményünkben számos ritkább taxon új előfordulása található.

• Apró közlemények

  300-310

  Bauer Norbert

  Balogh Lajos

  Bezeczky Árpád

  Nagy József

  Deák Balázs

  Kiss Orsolya

  Valkó Orsolya

  Schmidt Dávid

  Török Péter

  Szűcs Péter

  Kovács Dániel

  Lengyel Attila

  Máté András

  Somlyay Lajos

  Megtekintések száma:

  499

  1. Az Apium repens (Jacq.) Lagasca új előfordulása a Szigetközben

  2. A Limonium gmelinii (Willd.) Kuntze subsp. hungaricum (Klokov) Soó alkalmi megjelenései útpadkákon

  3. Az Asparagus verticillatus L. elvadulásának első hazai adatáról

  4. A Digitalis lanata Ehrh. új előfordulása Kemencén (Börzsöny)

  5. Balkáni csillagvirág (Prospero paratheticum Speta) első előfordulási adata a Duna–Tisza-közén

  6. Néhány érdekesebb növényfaj megjelenése a Duna 2013. évi nagy árvize után a Szigetköz hullámterében

  7. Az adventív ágas falgyom (Parietaria judaica L.) újabb előfordulási adata Debrecenből

  8. Kindbergia praelonga (Hedw.) Ochyra Sopron város mohaflórájában

  9. Adatok a Plantago coronopus L. hazai elterjedéséhez

  10. A csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata L.) egykori kunpeszéri előfordulásáról

  11. A Spiraea crenata L. sas-hegyi (Budai-hegység) felfedezésének története

• ×Pseudorhiza bruniana a Hargitán

  249–250

  Nyisztor Miklós

  Megtekintések száma:

  140

  Közleményemben röviden beszámolok a ×Pseudorhiza bruniana (Brügger) P.F.Hunt (Dactylor­hiza maculata (L.) Soó × Pseudorchis albida (L.) Á. Löve & D. Löve) egyet­len egyedének felfedezéséről a Hargita egy láprét­jén. A hibridnek ez az első adata Romániá­ból, egyben Közép-Európából.

• Apró közlemények

  159-164

  Kun Róbert

  Vadász Csaba

  Kálmán Nikoletta

  Bodor Ádám

  Csathó András István

  Molnár Csaba

  Schmidt Dávid

  Óvári Miklós

  Molnár V. Attila

  Molnár Attila

  Tihanyi Gábor

  Gulyás Gergely

  Megtekintések száma:

  150

  1. A borzas csajkavirág (Oxytropis pilosa (L.) DC.) előfordulási adatai és élőhelyei Kunbaracs közelében és a Peszéradacsi-rétek egyéb területein

  2. Acer acuminatilobum (J. Papp) J. Papp 1958 (mátrai ősjuhar) a Mátraalján

  3. Euphorbia prostrata Aiton és Polycarpon tetraphyllum L. felbukkanása a Nyugat-Dunántúlon

  4. A Muscari tenuiflorum Tausch előfordulása a Keszthelyi-hegységben

  5. Csalánlevél gubacsszúnyog (Dasineura urticae Perris, 1840) előfordulása kúszó csalánon (Urtica kioviensis Rogow.)

  6. A Trifolium vesiculosum Savi újabb előfordulásai a Hortobágyon