Évf. 25 szám 1 (2020)

Eredeti közlemények

A merevszőrű boglárka (Ranunculus strigulosus) új adatai Kelet-Magyarországról

Megjelent:

2020-04-16

https://doi.org/10.17542/kit.25.3

Szerző

Demeter László

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Megtekintés

PDF

Kulcsszavak

elterjedés Kelet-Magyarország morfológia Nyírség Ranunculaceae

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Demeter, L. (2020). A merevszőrű boglárka (Ranunculus strigulosus) új adatai Kelet-Magyarországról. Kitaibelia, 25(1), 3–8. https://doi.org/10.17542/kit.25.3

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A merevszőrű boglárka (Ranunculus strigulosus Schur) elterjedése kevéssé ismert hazánkban. A közlemény tizenegy új lelőhelyet ír le Kelet-Magyarországról. Közülük kilenc állomány a Nyírség délkeleti szegélyén található, és többnyire igen kis egyedszámú. Három nagyobb populáció került elő Nyírábrány és Álmosd határában, valamint a Debrecen és Hajdúböszörmény közötti Tócó-völgyben. A faj kimutatása Bátorliget flórájához is új adalék.

Hivatkozások

1. BARTHA D., KIRÁLY G., SCHMIDT D., TIBORCZ V., BARINA Z., CSIKY J., JAKAB G., LESKU B., SCHMOTZER A., VIDÉKI R., VOJTKÓ A. & ZÓLYOMI Sz. (szerk.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, p. 214.
2. BAUER N. & BARNA J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. – Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, p. 52.
3. BORBÁS V. (1880): Iráz puszta növényzete. – Magyar Orvosok és Természetvizsgálók munkálatai 20: 1–9.
4. COLES S. M. (1971): The Ranunculus acris L. complex in Europe. – Watsonia 8: 237–261.
5. DRAGULESCU C. (2005): Contribution to knowledge of phytodiversity of the swamp Ecedea. – Contribuţii Botanice 40: 43–53.
6. E. VOJTKÓ A., TAKÁCS A., MOLNÁR V. A. & VOJTKÓ A. (2014): Herbarium database of the vascular collection of Eszterházy Károly College (EGR). – Kitaibelia 19(2): 339–348.
7. HAMAR J. & SÁRKÁNY-KISS A. (szerk.) (1999): The Upper Tisa Valley – Preparatory proposal for Ramsar site designation and an ecological background – Hungarian, Romanian, Slovakian and Ukrainian co-operation – Ukrainian section I. – TISCIA monograph series, p. 38.
8. JAKAB G. (2005): Adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez II. – Flora Pannonica 3: 91–119.
9. JAKAB G. (2012): Steven-boglárka. In: JAKAB G. (szerk.), A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei I. A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága. – Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, pp. 88–89.
10. LESKU B. (2013): Az Érmellék edényes flórája. II. rész. ¬– Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007–2013. Kézirat.
11. JALAS J. & SUOMINEN J. (szerk.) (1989): Atlas Florae Europae VIII. Nymphaeaceae to Ranunculaceae. – The Committee for Mapping the Flora of Europe and Societas Biologica Fennica Vanamo, Helsinki, p. 128.
12. KARÁCSONYI K. (1995): Flora şi vegetaţia judeţului Satu Mare. – Editura Muzeului Sătmărean, Satu Mare, p. 42.
13. KERTÉSZ É. (2000): Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához. – A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21: 5–48.
14. KERTÉSZ É. (2005): A Szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület flórája – Natura Bekesiensis 7: 5–22.
15. KIRÁLY G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
16. NÓTÁRI K., NAGY T., LÖKI V., LJUBKA T., MOLNÁR V. A. & TAKÁCS A. (2017): Az ELTE Füvészkert herbáriuma (BPU). – Kitaibelia 22(1): 55–59.
17. SĂVULESCU T. (szerk.) (1953): Flora Reipublicii Populare Române 2. – Editura Academiei Reipublicii Populare Române, pp. 615–616.
18. SOÓ R. (1968): A magyar flóra és vegetáció rendszertani és növényföldrajzi kézikönyve III. – Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 72.
19. STANDOVÁR T., TÓTH Z. & SIMON T. (1991): Vegetation of the Bátorliget Mire Reserve. In: MAHUNKA S. (szerk.), The Bátorliget Nature Reserves – after forty years. Vol. 1. – Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 57–118.
20. SZATMARI P.-M. (2017): The last wetlands in the Ier Valley Natura 2000 protected area – case study: the habitats around Pir Village, Satu Mare County, Romania. – Contribuţii Botanice 52: 69–83.
21. TAKÁCS A., NAGY T., FEKETE R., LOVAS-KISS Á., LJUBKA T., LÖKI V., LISZTES-SZABÓ Zs. & MOLNÁR V. A. (2014): A Debreceni Egyetem Herbáriumának Adatbázisa I.: A „Soó Rezső Herbárium”. – Kitaibelia 19(1): 142–155.
22. TAKÁCS A., SÜVEGES K., LJUBKA T., LÖKI V., LISZTES-SZABÓ Zs. & MOLNÁR V. A. (2015): A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”. – Kitaibelia 20(1): 15–22.
23. TUTIN T. G. (1964): Ranunculus L. – In: TUTIN T. G., HEYWOOD V. H., BURGES N.A., VALENTINE D. H., WALTERS S. M. & WEBB D. A. (szerk.), Flora Europaea. Vol. 1. – Cambridge University Press, Cambridge, p. 227.
24. VOJTKÓ A. (szerk.) (2001): A Bükk hegység flórája. – Sorbus 2001 Kiadó, Eger, p. 85.
25. HÖRANDL E. & RAAB-STRAUBE E. (2015): Ranunculeae. – In: Euro+Med Plantbase – the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity.
26. http://ww2.bgbm.org/EuroPlusMed/PTaxonDetailOccurrence.asp?NameId=96549&PTRefFk=7500000 (Hozzáférés dátuma: 2019. 08. 31.)
27. OBM – Hungarian Flora Atlas – http://floraatlasz.uni-sopron.hu/index.php?map
28. (Hozzáférés dátuma: 2019. 11. 15.)
29. Ranunculus acris subsp. friesianus (Jordan) Syme – Global Biodiversity Information Facility
30. https://www.gbif.org/species/8007875 (Hozzáférés dátuma: 2019. 11. 03.)