Keresés

Keresési eredmények

• TÓTH ENDRE TEOLÓGUSPROFESSZOR, A DEBRECENI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA 1950-1958 KÖZÖTTI INTÉZMÉNYVEZETŐ DÉKÁNJA

  Hörcsik Richárd

  Megtekintések száma:

  360

  Tóth Endre (1899–1970) előbb pápai, majd debreceni református teológiai tanár egyháztörténész élete és munkássága sajátos magyar 20. századi értelmiségi sors. Miközben csendes alkata révén nem vágyott hivatali feladatokra, a zaklatott történelmi körülmények évtizedeken át komoly egyházi tisztségek betöltésére kényszerítették. A Pápai Református Teológiai Akadémián és a Dunántúli Református Egyházkerületben az 1920-as évek közepétől két évtizeden át különböző tisztségeket töltött be, majd 1947–1950 között a Debreceni Egyetem Hittudományi Karának, ezt követően az állami egyetemből kiváló és a Református Kollégium keretében működő Református Teológiai Akadémiának professzora, 1948-tól egy évtizeden át dékánja. Bölcsességének és alázatos magatartásának is köszönhető, hogy a debreceni lelkészképzés, korábbi egyetemi színvonalát megőrizve, komolyabb veszteségek nélkül vészelte át története talán legnehezebb évtizedét. Tóth Endre irányítása mellett történt meg 1950-ben az állami egyetemből való kiválás, a Kollégiumba való átköltözés, az iskolák államosítása után a sárospataki teológusdiákok befogadása és az 1956-os események hullámveréseinek feldolgozása, miközben a Tiszántúli Egyházkerületben két ízben püspökváltás is történt (Debrecenbe érkezésekor még tanszéki elődje, Révész Imre, 1948 után Péter János, majd 1957-től Bartha Tibor volt a püspök). Intézményvezetői munkája mellett egyháztörténészként iskolateremtő oktatói és tudományos tevékenységet is végzett.

• ÁLLANDÓ ÉRTÉKEK EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN – 35 ÉVES A SÁNTHA KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  242-352

  Baráth Benjámin Regő

  Nagy László

  Megtekintések száma:

  413

  A hallgatói szervezetek, klubok és szövetségek mindig sajátos és gyakran meghatározó színfoltjai az egyetemeknek itthon és külföldön is. Ezek célja és esetenként feladata is, hogy kiegészítsék a reguláris oktatás által le nem fedett és/vagy ortodox módon le nem fedhető  hallgatói igényeket és szakmai aktivitási területeket. A hazai felsőoktatás és különösen az orvosképzés struktúrája a szakmai előadások, szemináriumok, gyakorlatok szigorúan szabályozott keretei között szerveződik, ami sokak véleménye szerint nem ad kellő teret a dinamikusan változó hallgatói igények, ezzel a legújabb szakmai trendek és technológiák, társadalmi kérdések maradéktalan kielégítésére. Továbbá a feszített tanrend talaján, idő hiányában sokszor nincs lehetőség a gyorsan változó világunk kihívásaira való azonnali reflexióra, azok megélésére, feldolgozására. Ezen nyilvánvaló feszültség feloldását, valamint a hallgatói és oktatói igények kielégítését szolgálják a Tudományos Diákkör és különböző hallgatói kezdeményezésű szervezetek. Ezek közül emelkedik ki nézetünk szerint a Sántha Kálmán Szakkollégium, ami 35 éve létezik változó, főnix módjára meg-megújuló formában a Debreceni Egyetemen illetve jogelődjein. Ebben a visszaemlékezésben a medikus hallgatókat tömörítő Sántha Kálmán Szakkollégium kialakulásának és működésének történetét kíséreljük meg összefoglalni, saját tapasztalataink, archivált dokumentumok, valamit korábbi és jelenlegi tagok részletes beszámolói alapján.

   

• Őrállóvá tettelek-Műhelytanulmányok a debreceni teológiai oktatás és református lelkészképzés 1850-2000 közötti történetéhez. Szerkesztette: Baráth Béla Levente és Fekete Károly

  Barta János

  Megtekintések száma:

  268

  Kiadványok a Debreceni Református Kollégium Fennállásának 475. évfordulója tiszteletére IV. kötet.Sorozatszerkesztő: Győri L. János A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kiadása,

  Bár az alcím pontosan kijelöli, és időben is körülhatárolja a kötet témáját, szerkesztők mégis szokatlan műfaji megjelölést adtak neki, amikor egészét a meglehetősen kötetlenül értelmezhető műhelytanulmányok kategóriájába sorolták. Magyarázatot a kötet előszavában szolgáltatnak.

• 30 ÉVES A TISZÁNTÚLI NÖVÉNYVÉDELMI FÓRUM

  250-265

  Kövics György

  Tarcali Gábor

  Megtekintések száma:

  82

  A Tiszántúli Növényvédelmi Fórum (30. TNF) fennállásának 30. évfordulóját a Debreceni Egyetem (DE MÉK) Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezettudományi Kara és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) közösen rendezett meg 2025 október 15-16-án Marosvásárhelyen. A három évtizede folyamatosan (az időszakban háromévente nemzetközi szintre emelt) Növényvédelmi Fórumot 2025-től már évente rendezik meg. Következésképpen a 30. TNF egyben a 12. International Plant Protection Symposium (12-th IPPS) is volt. 1868-ban indult a Tiszántúl régióban a felsőfokú gazdászképzés a legjobb és a mindenkor korszerű mezőgazdaság megteremtése érdekében. Ennek segítésére kezdtük el 1996-ban a TNF (IPPS) rendezvény sorozatát, amelynek célja a modern tudomány eredményeinek ötvözése az integrált növényvédelmi gyakorlattal (Integrated Pest Management, IPM), illetve az Ökológiai gazdálkodási rendszerek (Eco-Farming) növényvédelmével, amelyeket a jövőben is Debrecen városában kínálunk.

• VOLT EGYSZER EGY EGYETEMI ARCKÉPCSARNOK…

  164-173

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  170

  Egykori intézményvezetők festett portréi – szinte valamennyi Dienes János festőművész alkotásai - díszítik ma is a Debreceni Egyetem Főépületének Rektori Tanácstermét és folyosóját. A festmények egykor egy, az egyetem nagyjait, több mint harminc arcképet megörökítő galéria darabjai voltak. Az arcképcsarnok – amelynek létezését korabeli dokumentumok, fotók is bizonyítják – mára már csupán töredékében maradt fenn. A kutatások azonban kiderítették, hogy a gyűjtemény több darabját őrzi jelenleg a debreceni Déri Múzeum.

• A DEBRECENI AGRÁR-FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEK EGYKORI VEZETŐI (1868-1945)

  79-88

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  259

  A debreceni agrár-felsőoktatás 2018-ban ünnepelte alapításának másfél évszázadát. A mögöttünk hagyott évtizedek során az ország mezőgazdaságának meghatározó szakképzési intézetévé vált. Az 1867. évi kiegyezés utáni korszak szülötte volt, amelyet a cívisváros gazdatársadalmának elképzeléseit váltotta valóra, összhangban az állam szerepvállalásával, mely utóbbi a központi hatalom feladatkörét bővítette. Mindez új színt kölcsönzött a magyar oktatáspolitikának, elősegítve a hazai mezőgazdaság modernizációjának a megindulását. E nevezetes évforduló ösztönözte korunk krónikásait, hogy áttekintést adjanak a másfél évszázad olyan tudós tanárairól, akik egyrészt iskolateremtők voltak, hosszabb időtartamig álltak az intézmény élén, valamint tevékenységük felölelte a magyar agrár-felsőoktatás minőségi színvonalának emelését. Ezt a célt szolgálják a Gerundium című egyetemtörténeti folyóiratban sorra kerülő írások.

• ISMERETLEN ADATTÖRMELÉKEK A 17. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK UNITÁRIUS ISKOLA- ÉS PEREGRINÁCIÓTÖRTÉNETÉHEZ

  131-157

  Szigeti Molnár Dávid

  Megtekintések száma:

  199

  A kolozsvári unitárius iskola, a szentháromság-tagadók egyetlen „küldő intézménye” az 1660-as évek elején erősen hanyatlóban volt (tűzkár, pestis, a fegyelem meglazulása), s ezek folytán átmenetileg az unitárius peregrináció is „beszűkülő tendenciát mutatott”. Az 1670-es évektől azonban – a kolozsvári egyházközség költségén – ismét rendszeresen kezdtek unitárius diákokat külföldi tanulmányútra küldeni, viszont a peregrinusoknak indulásuk előtt már – más felekezeteknél sem ismeretlen – kötelezvényt, úgynevezett reverzálist kellett kiállítaniuk az eklézsia számára, melyben elsősorban hithűségre és engedelmességre kötelezték magukat. Ezeket a reverzálisokat – egyébként nagyon helyesen – formuláknak szokták tartani, időnként azonban nagyon érdekes konkrétumokat is találhatni bennük, így például a folyósított „ösztöndíj” összegét, a tanulmányok időtartamát vagy épp a kötelezően tanulandó nyelvek megnevezését. A tanulmány ezeket a konkrétumokat igyekszik rendszerezve tárgyalni.

• KÁDÁR LÁSZLÓ FÖLDRAJZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1954/55. TANÉVI REKTORA

  15-32

  Szabó József

  Lóki József

  Megtekintések száma:

  328

  Kádár László 1947-től nyugdíjba vonulásáig (1978) az egyetem professzoraként működött. Időközben a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, 1952–1954 között a Természettudományi Kar dékánja, majd 1954/55-ben az egyetem rektora volt. Egyetemi oktatói karrierjét gazdagodó tudományos eredményei és kiváló tanári talentuma mellett főleg széles látókörű, szaktudományából messze kitekintő szellemiségének és rendkívül energikus, határozott impulzív alkatának, kiváló vitakészségének köszönhette. Jó kapcsolatokat ápolt az intézeti és az egyetemi munkatársakkal.

• HANKISS JÁNOS IRODALOMPROFESSZOR, A DEBRECENI M.KIR. TISZA ISVÁN TUDOMÁNYEGYETEM 1944-45. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  11-30

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  411

  Hankiss János professzor életművének nem csak terjedelme, hanem kivételes változatossága is lenyűgöző. Megfér benne a francia és a magyar irodalom kutatása a megújuló francia komparatisztika szellemében, de a két világháború között oly sok vitát kiváltó nemzetkép problematikája is. A Debreceni Szemle és a Debreceni Nyári Egyetem egyik alapítója, a Bölcsészettudományi Kar dékánja és az 1944/45-ös tanévben a Debreceni Egyetem rektora. Hankiss János olyan professzor volt, akit nem elégített ki az oktatás maga, érdeklődése ennél jóval szélesebb körű volt és szívesen kalandozott el a kultúra egyéb területeire is, mint a zene vagy az írás és a szó legnemesebb értelmében a népművelés. 

• Az EGYETEMISTÁK ÉS PÉCS VÁROSÁNAK KÖZÖS FELLÉPÉSE A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ELLEN A HORTHY-KORSZAKBAN

  68-95

  Raposa Vivien

  Megtekintések száma:

  183

  A Horthy-korszakban az irredenta kultusz fenntartása és a revíziós célok hangsúlyozása az egyetemisták körében kulcsfontosságúvá vált, mert a fiatalság teljesen más élethelyzetben szocializálódott, mint az akkori felnőtt generáció, ugyanis ők gyermekként élték át az első világháborút, az utána következő forradalmakat és a trianoni békeszerződést. A hallgatókban így folyamatosan életben kellett tartani a revízió iránti vágyat, mert sokan már úgy nőttek fel, hogy nem is vagy alig emlékeztek/emlékezhettek a Nagy-Magyarországra. Cél volt továbbá, hogy a diákokban felerősítsék a sértettség érzését, annak érdekében, hogy ne törődjenek bele a határok megváltoztathatatlanságába. A kormány és a városi vezetők, így kifejezetten támogatták a diákok a revízió érdekében folytatott tevékenyégét és kezdeményezéseit.Jelen tanulmányomban bemutatom, hogy a városvezetés és az egyetemista ifjúság milyen területeken működött együtt az irredenta célok megvalósításáért. A városi tanács egyfelől kifejezetten elvárta a fiatalok részvételét a különböző nemzeti ünnepeken, például a március 15-i és az október 6-i megemlékezéseken, a Hősök Napján, illetve a Trianoni gyásznapon. A hallgatóság azonban nemcsak megjelenésével tiltakozott a békeszerződés területi rendelkezései ellen, de rendszerint a szertartások megszervezésében is kulcsfontosságú szerepet töltött be. A diákok másfelől rendszeresen csatlakoztak a Magyar Revíziós Liga Pécsi Szakosztálya és a Magyar Nemzeti Szövetség Pécs-Baranyai Körének szervezésében megvalósuló tiltakozó gyűlésekhez. Az 1930-as évek elejétől az egyetemisták kezdeményezésére megvalósuló revíziós tiltakozások és felvonulások is egyre általánosabbá váltak, miután egyre aktívabban propagálták a revízió ébrentartásának szükségességét.

   

• A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLA ALAPÍTÁSA ÉS ELSŐ HÚSZ ÉVÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI

  253-278

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  236

  A tanulmány áttekinti az Egészségügyi Főiskola alapításának körülményeit és az első két évtized dinamikus fejlődését. Ebben az időszakban, széleskörű hazai és nemzetközi összefogással, a főiskolán négy olyan képzés indult el, amelyek korábban nem léteztek Magyarországon, illetve több olyan szak, amelyeken csak Budapesten lehetett diplomát szerezni. A főiskola megalapítása és fejlesztése részét képezte annak az országos koncepciónak, amely a kilencvenes években az egészségügyi szakdolgozók felsőfokú képzésének kialakítását, illetve bővítését célozta meg. Az első húsz évben a főiskolán hat új szak indult el, majd a kétezres évek végén már mesterszakot is indíthatott az intézmény.A dinamikus képzésfejlesztés eredményeképpen már a kilencvenes évek végére jelentősen nőtt a hallgatói létszám, a főiskola jelentős helyhiánnyal küzdött, így 1997-től egyre intenzívebbé váltak az infrastrukturális fejlesztések is. Régi-új épületek átvételével és létrehozásával jelentősen, több ezer négyzetméterrel bővült a tanügyi épületegyüttes, illetve létrejött a főiskola felújított kollégiuma is.A képzésfejlesztés dinamikáját kissé megtörte, illetve lelassította a kétezres évek felsőoktatási átalakulása, az egyetemi integráció elindítása és viharai, a Bologna-rendszer bevezetése, és az ezzel járó strukturális átalakítások. A főiskola sikerrel vette az akadályokat, igyekezett kihasználni az új rendszerből adódó lehetőségeket, a kétezres évektől új alapszakokat, specializációkat és mesterszakot indított, köztük olyanokat is, amelyek korábban nem léteztek hazánkban. Az első húsz év történetének áttekintése elválaszthatatlan Dr. Lukácskó Zsolt személyétől, aki a főiskola alapító főigazgatója volt, majd a karrá nyilvánítást követően egészen 2007-ig első dékánja.  

• „Non procul ex proprio stipite poma cadunt”, avagy a „két Kolosváry” élete az egyetemtörténet tükrében

  23 - 41

  Ámán Ildikó

  Megtekintések száma:

  318

  Non procul ex proprio stipite poma cadunt, or the Life of the „two Kolosvárys” in the Mirror of the Univerity History. In my study, I intend to introduce the history of the Faculty. The study outlines the life’s work of father and son, who are closely related to the legal history embedded in the history of the University. They both were closely connected with the city, and in addition to their teaching activities they also played an active role in the social life of Cluj-Napoca: they were chief editors of the papers and presidents of scientific and civil associations. Alexander Kolosváry has played a prominent role in the life of the University and within the Faculty of Law. He was four times the dean of the Faculty and once held the post of rector. In addition, he coproduced the Hungarian translation of Tripartitum and Corpus Juris Hungarici with Professor Clement Óvári. Valentine Kolosváry was considered one of the biggest private lawyers of the century at the time. Valentine Kolosváry was a worthy successor to his father, not only as a head of department at the University but also in the patronage of the Reformed Church of John Calvin and Church Districts and its rights.

• AZ ERZSÉBET TUDOMÁNYEGYETEM KESZTHELYI NYÁRI EGYETEMÉNEK OLASZORSZÁGI KAPCSOLATAI 1934-1936

  81-110

  Farkis Tímea

  Megtekintések száma:

  75

  A tanulmány a pécsi Erzsébet Tudományegyetem keszthelyi nyári egyetemének, és a diákoknak épült üdülőház első két évét mutatja be. Az italianista professzor Kastner Jenő olaszországi kapcsolatait elemzi, kiemelve azok jelentőségét a nyári egyetem kurzusainak szervezésében. Kitekintés nyújt az olasz-magyar diplomáciai és kulturális egyezményekre, amelyek alapvetően határozták meg a keszthelyi nyári egyetem kurzusainak, előadásainak koncepcióját, valamint Olaszországgal való szoros együttműködés mérföldköveit. Levéltári források segítségével rekonstruáljuk a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Olasz Tanszékének vezetőjének dr. Kastner Jenőnek pécsi tevékenységét, az üdülőház létrejöttének körülményeit.

• A DEBRECENI SZÍVSEBÉSZET TÖRTÉNETE

  262-284

  Szerafin Tamás

  Megtekintések száma:

  289

  A szívsebészet létrejötte Debrecenben szorosan összefonódott a mellkassebészettel, mivel ez a tevékenység a mellkassebészetnek helyet adó Auguszta Szanatóriumban, a későbbi Debreceni Egyetem II. Sz. Sebészeti Klinikáján indult és folytatódott hosszú évtizedeken keresztül. A II. Világháború után államosított Auguszta Szanatóriumban 1948-ban létesítettek mellkassebészeti osztályt, melynek vezetésével Schnitzler József főorvost bízták meg, akinek szakmai érdeklődése a ’60-as években a szívsebészet felé irányult. Korszakalkotó célja megvalósításához a hazai szívsebészet úttörőjében – Dr. Eisert Árpád nyíregyházi sebészfőorvos személyében – talált megfelelő társat. Példaértékű szakmai együttműködésük eredményeként 1963-ban elvégezték Debrecenben az első zárt szívműtétet. A továbblépéshez, - a  nyitott szívműtétek elkezdéséhez -  szükséges szív-tüdőgépet Köteles Béla magyar kivándorlók Amerikában született és ott saját műszegyártó céget alapító gyermekének adománya biztosította. Az első nyitott szívműtétet Dr. Kovács Gábor szegedi vendégprofesszor végezte Dr. Schnitzler professzorral 1968-ban. 1972-ben Dr. Gömöry Andrást bízták meg a szívsebészet vezetésével, akinek a nehéz körülmények között is sikerült létrehoznia jólképzett orvosokból és szakdolgozókból álló munkacsoportot, mely biztos alapot nyújtott a további fejlődéshez. 1983-ban Schnitzler professzor nyugdíjba vonulását követően Dr. Péterffy Árpád, a stockholmi Karolinska Kórház szív és mellkassebész docense, pályázat útján nyerte el a II. sz. Sebészeti Klinika irányítását. Külföldön szerzett tudása, szakmai és munkaszervezési tapasztalatainak köszönhetően hatalmas léptekkel fejlődött a debreceni szívsebészet. A műtéti szám jelentősen emelkedett, miközben a halálozás harmadára csökkent. Elérte, hogy 1993-ban a szívsebészet új épületet kapott, mely megteremtette a további fejlődés lehetőségét. Az új épületben a szívsebészet mennyiségi és minőségi mutatói tovább javultak, és Debrecen a magyar szívsebészet nemzetközileg elismert zászlóshajójává vált. Iskolateremtő munkásságának köszönhetően tanítványai nyugat-európai országokban és a tengerentúlon gyarapíthatták tudásukat. 2008-ban történt nyugdíjba vonulását követően professzor emeritusként tevékenykedett a klinikán, továbbra is teljes elkötelezettséggel támogatva a debreceni szívsebészet fejlődését, hírnevének megőrzését. Szakmai utódaként Dr. Szerafin Tamás docenst bízták meg a szívsebészet vezetésével. Munkatársaival céljuk az elődöktől kapott betegközpontú szellemiség, szakmai elhivatottság megőrzése és továbbfejlesztése, valamint az épített örökség állagának megóvása.

• TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET EGYÜTTES JELENLÉTE PUKÁNSZKY BÉLA PROFESSZOR ÉLETPÁLYÁJÁN

  25-31

  Molnár-Tamus Viktória

  Megtekintések száma:

  255

  A debreceni egyetem bölcsészettudományi kara történetének első korszakában több oktató is szoros kapcsolatban állt a művészetekkel. Ez a tanulmány elsősorban a pozsonyi kötődésű Pukánszky Béla professzor zenei jelentőségét kívánja bemutatni. A kutatás során próbáltam a személyes hagyatékok fennmaradt iratait, illetve a kortárs tudóstársak, kollégák által írt kritikákat, recenziókat és jubileumi tanulmányokat elolvasni és feldolgozni. Pukánszky Béla esetében a Debreceni Egyetem Kézirattárában fennmaradt dokumentumokra (jegyzőkönyvek, hangverseny-meghívók, kézírásos és gépelt szövegű zenetörténeti előadások), azon belül is elsősorban felesége levelezésére támaszkodtam. Ezek eredményeként beszámolok Pukánszky Béla művészetekkel foglalkozó tudományos és ismeretterjesztő írói, illetve előadói tevékenységéről, hogy milyen aktív szerepet vállalt Debrecen és Budapest, tulajdonképpen egész Magyarország művészeti közéletében. Kutatásom eredménye így a debreceni egyetemi bölcsészkar, valamint a város országos szinten is kiemelkedő értelmiségi köreinek jelentős művelődéstörténeti, kulturális ismeretterjesztési és művészetpártolói ténykedésének eddigi eredményeit gazdagítja.

• EGYETEMI ÉVFORDULÓK ÉS ÜNNEPLÉSÜK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN

  96-107

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  206

  A 20. és a 21. században a történelmi változások következtében a magyar egyetemek óriási átalakuláson mentek keresztül és ez az átalakulás a mai napig is tart. Nem csupán az egyetemek nevei változtak meg akár háromszor, vagy négyszer, de számtalanszor változott szervezeti felépítésük. Számos intézmény kivált egykori egyeteméből, mások egyesültek más felsőoktatási intézményekkel. 2000-ben több integrált egyetem jött létre, de ezek kari szervezete azóta sokszor változott, ezért nagyon nehéz megállapítani, hogy az egyes egyetemek mikortól és milyen intézménytől számítják alapításukat, mikor ünnepelhetik ezek évfordulóit. A magyar felsőoktatás múltjának megértését az is nehezíti, hogy egyes hazai egyetemek jogelődjeit, az első világháború előtt, a ma már szomszédos országok városaiban alapították. A lenti cikkben az európai példák bemutatása után összefoglaltuk azokat a változásokat, amelyek a legalább százesztendős múlttal rendelkező magyar egyetemek szervezetében végbementek. Bemutatjuk, hogy mikor, milyen alapításokat ünnepeltek a hazai univerzitások és ezen alkalmakkal milyen történeti, vagy csak egyszerűbb jubileumi kiadványokat jelentettek meg. Utaltunk arra is, hogy mely egyetemek törődtek annyira saját múltjuk forrásaival, hogy azokból egyetemi levéltárakat hoztak létre. Végezetül utalunk a lehetséges közeli fontos egyetemi évfordulókra.

   

   

• JÓTANÁCSOK KÖNYVTÁRAM MAJDANI ÉRTÉKESÍTŐI SZÁMÁRA : ORSZÁGH LÁSZLÓ MAGÁNKÖNYVTÁRÁNAK SORSA

  199-239

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  208

  Országh László könyvtárának sorsáról már az 1970-es évek közepén rendelkezett egy részletes levélben, melynek  eredeti kézírásos formáját a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára őriz Kézirattárában. A levelet eredeti formájában adjuk közre.

• A debreceni Stomatológiai Klinika története Szentpétery József és Keszthelyi Gusztáv professzorok vezetése alatt (1979-2000)

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  341

  1979. 1979. július 1-től Szentpétery Józsefet nevezték ki a debreceni Stomatologiai Klinika élére. Fontos feladata volt a 3 éve beindult fogorvosképzés curriculumának kidolgozása és közelítése a többi magyar egyeteméhez.Az oktatás megszervezését nehezítette a létszámhiány és a helyhiány is. Oktatókat hozott magával Szegedről és a helyben végzett fogorvosok közül is jónéhányat alkalmazott. 1981-ben pedig elkészült az új épülete a klinikának.1986 júliusától Keszthelyi Gusztáv professzor lett a klinika igazgatója. Befejezte a Szájsebészet átalakítását, új tantermet létesített és osztályokat hozott létre. 1997-98-ban új fantom termet alakított ki, ezáltal jóval több hallgató tudott részt venni a III. éves preklinikai gyakorlatokon. Inspirálta az oktatókat, hogy tudományos munkát végezzenek. 1994-2001. között az oktatók közül kilencen szereztek minősítést. Tankönyvet írt és szerkesztett, mely 2 kiadást ért meg. 2001-ben vonult korai nyugdíjba, később Professor emeritusnak nevezték ki és visszajárt oktatni magyar és angol nyelven.

   

   

• GONDOLATOK A KEZDETEKRŐL, AZ 1956-BAN VÉGZETTEK VASDIPLOMÁJÁNAK ÁTADÁSA ALKALMÁBÓL

  234-240

  Schalbert József

  Megtekintések száma:

  57

  Az 1797-ben Keszthelyen a Festeticsek által alapított Georgikon, majd az 1818-ban Mosonmagyaróváron Albert Kázmér-Száztesseni herceg által alapított, majd 50 év után 1868-ban Debrecen város által Pallagon alapított Mezőgazdasági Főiskolák nagy szolgálatot tettek a XIX. században és a XX. század első felében a magyar mezőgazdaság fejlesztésében. Ezeket az akadémiákat az 1945-ös földreform után 1948-1949-ben megszüntették. A szocialista mezőgazdaság átszervezésének terve alapján szükségessé vált újból a mezőgazdaság kollektivizálása után a mezőgazdasági képzés beindítása. Így született meg 1953-ban a kilences számú elnöki tanácsi törvényrendelet a vidéki akadémiák újbóli felállítására. Így került sor 1953-ban rapid módon a mezőgazdasági akadémiák újbóli felállítására és elsőnek a debreceni. Humorosan szólva így lesznek az utolsóból elsők. Az akkori földművelésügyi miniszter Erdei Ferenc megbízásából létrehozták azt a bizottságot, amelyik megvizsgálta a Pallagi vagy a Böszörményi úti háború alatt félkész mg. középiskola alkalmasabb-e az akadémia újbóli indítására. A bizottság bölcs döntésének ítélhető utólag is, hogy a Böszörményi úti elhelyezés mellett döntöttek, amely akkor még beláthatatlan fejlesztési lehetőséggel járt. Ezt a kiteljesedést Bencsik István a 35-ös törvényerejű rendelet alapján egyetemi rangú főiskolává nyilvánított intézetet nagy eredményességgel oldotta meg. Az új egyetemi rangú intézményt a magyar mezőgazdaság ékszerdobozává fejlesztették a kiemelt beruházási lehetőségek alapján.

• A DEBRECENI EGYETEM FRANCIA TANSZÉKE 1957 ÉS 2023 KÖZÖTT

  155-163

  Kiss Sándor

  Megtekintések száma:

  207

   

  A Debreceni Egyetem Francia Tanszéke jelenlegi formájában 1957 óta áll fenn; több éves kényszerszünet után ekkor nyílhattak meg újra a nyugati nyelvi tanszékek a vidéki egyetemeken. Az itt következő összefoglalás az azóta eltelt időszakra vonatkozik.

• CZAKÓ JÓZSEF FŐORVOS, A MAROSVÁSÁRHELYI MAGYAR ORVOSKÉPZÉS KLINIKAI HÁTTERÉNEK MEGTEREMTŐJE: Az Első Erdélyi Szívműtét Története

  67-78

  Veress Éva

  Megtekintések száma:

  255

  A tanulmány dr. Czakó József, sebész főorvos, szanatóriumi és kórház-igazgató, egyetemi tanár életével, munkásságával foglalkozik, melyről nagyon kevés összefoglaló írás jelent meg eddig. Fontos orvostörténeti adatokat, igyekszik kihozni az ismeretlenség homályából és átmenteni az utókorra, melyek a Marosvásárhelyi Szanatórium létrehozásával, és az Erdélyben elvégzett első szívműtéttel, az új kórház megszervezésével, valamint a Marosvásárhelyen 1944-ben elindult magyar nyelvű orvosképzéssel kapcsolatosak. Szakirodalmi források és egyedi dokumentumok igénybevételével, valamint a szerző saját tapasztalatai alapján, a Czakó hagyatékra támaszkodva, menti át a fontos adatokat, mely által a múlt század eleji kisváros egészségügyi viszonyairól, új információkra és fontos részletekre derül fény.

• FENNTARTHATÓ EGYETEMEK: MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP

  106-130

  Soós Erika Mária

  Megtekintések száma:

  267

  A Föld jelenlegi népessége eléri a 8,2 milliárd főt. Bár napjainkban rendelkezésre állnak olyan tudományos számítások, amelyek szerint a túlnépesedés önmagában nem jelentené a fenntarthatóság akadályát, amennyiben jelentős globális változtatások történnének (például gazdasági és fogyasztási szokások terén), a fenntarthatósági kihívások továbbra is összetett és átfogó megközelítést igényelnek.Az egyetemek – mint tanuló szervezetek – kiemelt szerepet játszanak a környezeti és társadalmi fenntarthatóság előmozdításában, hiszen oktatási és kutatási tevékenységük révén formálják a jövő generációk szemléletét. Jelen kutatás célja a magyarországi felsőoktatási intézmények fenntarthatósági stratégiáinak és megvalósított intézkedéseinek elemzése, valamint annak feltárása, hogy mely további irányok és fejlesztési lehetőségek kínálkoznak az egyetemek fenntarthatósági törekvéseinek erősítésére.A kutatás során az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mennyire fenntarthatóak a magyar egyetemek jelenleg: az eltérő rangsormódszertanok tükrében hogyan teljesítenek? Melyek a jelenlegi stratégiák, fejlesztési irányok, működések hasonlóságai? Milyen fenntarthatósági kezdeményezéseket alkalmaznak a magyar egyetemek? Milyen jó gyakorlatok azonosíthatók, és milyen innovatív megközelítések alkalmazhatók a fenntarthatóság javítása érdekében? Mi lehet a szerepe az egyetemi könyvtáraknak, ill. az egyetemi publikálásnak a rangsorokon való szereplésben?

• AZ ÚJRAKEZDÉS KÖVETE: BENCSIK ISTVÁN (1953-1970) /DEBRECENI AGRÁRFELSŐOKTATÁS/ (1910-1998)

  5-14

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  289

  1945-ben változás köszöntött be a hazai mezőgazdasági felsőoktatásban, amely a központosítás jegyében született meg. Megalakult a Magyar Mezőgazdaságtudományi Egyetem. Mindez később alapját jelentette a gödöllői Agrártudományi Egyetem színrelépésének. Átszervezések tarkították a képzés szerkezeti felépítését, helyszíneinek véglegesítését. A vidéki intézmények osztályokként működtek, majd a 49. évi rendelet megszüntette az általuk folytatott oktatást, így a központosított egyetem debreceni osztályát is, 1949. március 12-én. 1953-ban Bencsik István kapott megbízást a debreceni oktatás újra indítására. Közel két évtizedet töltött a cívisvárosban, vezető beosztásban az intézmény élén. Munkássága révén modernizálta, kibővítette az egykori – az 1940-ben átadott középfokú m. kir. mezőgazdasági tanintézetet – épületegyüttest. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a város felsőfokú mezőgazdasági szakoktatása rövid idő alatt példaértékűvé vált az országban. Megteremtette az oktatás-kutatás tárgyi és szellemi hátterét. Sokat köszönhet Debrecen agrár felsőoktatása Bencsik Istvánnak, aki rangot vívott ki a város oktatás életében, egyúttal országos elismerést szerzett.

   

• BODNÁR JÁNOS ORVOSI VEGYTANI PROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1943-44. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-10

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  328

  Bodnár János, az Orvosi Vegytani Intézet igazgató professzoraként nemcsak az első éves orvostanhallgatókat oktatta, hanem – természettudományi kar híján – a bölcsészkaron lévő tanárképzésbe is bekapcsolódott vegytan szakos tanárjelöltek és kémiából doktorálni vágyók képzésével szakelőadóként. Az 1943/44-es tanévben viselte a debreceni egyetem rektori tisztét, amelyet a háborús körülmények tettek nehézzé. A következő 1944/45-ös tanévben a távollévő és a harcok miatt Budapesten rekedt új rektor, Hankiss János helyett rektorhelyettesként vezette újra az egyetemet, főként a háborús károk ideiglenes rendbehozatalára és az oktatás feltételeinek biztosítására koncentrálva.

• " A FELADAT ELLÁTÁSÁBA, IDÉN MÁRCIUS 15-ÉN – AZ ELLENFORRADALOM ÓTA ELŐSZÖR – HIBÁK CSÚSZTAK.”: MINISZTÉRIUMI MEGTORLÁS AZ 1972. MÁRCIUS 15-I „NACIONALISTA” TÜNTETÉS DIÁK RÉSZTVEVŐI ELLEN

  44-67

  Keresztes Csaba

  Megtekintések száma:

  311

  Az 1970-es évtized első éveiben, főleg a március 15-i nemzeti ünnep napján, fiatalok nagyszabású ünnepi és egyben tiltakozó megmozdulásai, felvonulásai zajlottak le a magyar főváros utcáin. A hatalom kezdetben csak néhány személyre szabott ki, a korban enyhének számító, büntetéseket, azonban 1972-ben már jelentős börtönbüntetések is születtek. 1973-ban és 1974-ben preventív jelleggel igyekeztek elejét venni az utcai demonstrációknak. Az 1972. év során sok diákra szabtak ki fegyelmi jellegű szankciókat. A fegyelmi útján való megtorlásokat az oktatási ügyeket irányító minisztérium igyekezett koordinálni, és központilag szabályozták a retorziók menetét. Ennek során több tucat diák szenvedett, akár kizárással is járó, büntetést.