Keresés

Keresési eredmények

• A DEBRECENI EGYETEM MODERN INFORMATIKAI RENDSZERÉNEK (UDNET 1.0) KIALAKÍTÁSA

  146-179

  Dombrádi Zsolt

  Gál Zoltán

  Herdon Miklós

  Pethő Attila

  Terdik György

  Megtekintések száma:

  86

  Az informatika a 20. század végén forradalmi változásokat indított el. Az amerikai egyetemek által létrehozott első egyetemközi hálózatok rövid idő alatt világméretűvé tették az Internetet, amely hamar elérte Európát és a vasfüggöny mögötti országokat is. Magyarországon a felsőoktatási intézmények ismerték fel elsőként az új technológia lehetőségeit, és a kilencvenes évek elején megkezdték a nemzetközi színvonalú hálózatépítést. Debrecenben ekkor még több önálló egyetem és főiskola működött, amelyek közös informatikai infrastruktúra kialakítását tűzték ki célul. A fejlesztést állami források, valamint a keleti technológiai embargó megszűnése tették lehetővé az utat a korszerű nyugati hálózati eszközök és protokollok alkalmazása előtt. 1994 őszére megvalósult az optikai szálas városi gerinchálózat, amely FDDI technológiával biztosította a campusok közötti nagysebességű adatátvitelt. A kiépített rendszer 12 kilométernyi optikai kábelt, több mint húsz csatlakozott épületet és több mint ezer számítógépet fogott össze, 100 Mbit/s sávszélességgel – ez tízszerese volt a korabeli Ethernet hálózatok teljesítményének. A hálózat kezdetben alapvető szolgáltatásokat nyújtott, mint az internet-hozzáférés, e-mail és közös nyomtatás, de emellett megalapozta a későbbi integrált rendszerek, például a tanulmányi és gazdálkodási nyilvántartások létrejöttét. Az UDNet elnevezésű városi hálózat így nemcsak korszakos technológiai újításnak bizonyult, hanem hosszú távon a Debreceni Egyetem informatikai fejlődésének stabil alapját is megteremtette.

• SZABÓ DEZSŐ TÖRTÉNÉSZPROFESSZOR PÁLYAKÉPE

  38-53

  Marosvári Attila

  Megtekintések száma:

  205

  Dr. Szabó Dezső 1924-től 1959-ig, tehát 35 éven át volt a debreceni egyetem történészprofesszora. A budapesti egyetemen szerzett történelem–latin szakos diplomát. Minden bizonnyal pártfogója, Marczali Henrik ösztönzésére kezdte el a Mohács előtti időszak magyar országgyűléseinek kutatását. Doktori disszertációját is e témából írta. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően az egyetemet királyi aranygyűrűvel (sub auspiciis regis) fejezte be. Évekig középiskolában tanított, emellett 1912-től a budapesti tudományegyetem magántanára lett. 1924 februárjában nevezte ki Horthy Miklós kormányzó a debreceni egyetemen a közép- és újkori (egyetemes) történelem rendes egyetemi tanárává. Kutatásai középpontjában ekkor már a Mária Terézia-féle úrbérrendezés kutatása állt. 1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Aránylag keveset publikált, tevékenységét inkább a középiskolai tanárképzésre összpontosította. Négy tanévben volt a bölcsészettudományi kar dékánja. Elévülhetetlen érdemei voltak az egyetemi oktatás 1944-es újjászervezésében. Ennek ellenére az új rendszerben többször is meghurcolták, s csak befolyásos tanítványai közbelépésének köszönhette, hogy megtarthatta katedráját. 77 évesen vonult nyugdíjba. Az élete főművének tekinthető A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában című munkájának 2. és 3. kötete máig megjelenésre vár.

• CSŰRY ISTVÁN, A DEBRECENI EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR KORSZAKTEREMTŐ IGAZGATÓJA (1921-1980)

  106-132

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  557

  Csűry István a magyar könyvtárügy egyik legműveltebb, széles körű szakmai felkészültséggel rendelkező, problémaérzékeny és az új törekvések iránt hallatlan fogékonyságot tanúsító, kezdeményező munkása volt. Csűry István első és egyetlen munkahelye volt a debreceni Egyetemi Könyvtár, ahol mintegy évtizedes gyakorló könyvtárosi munka után 1956-tól haláláig igazgatóként működött és emelte második nemzeti könyvtárrá az intézményt. A tanulmány számba veszi azokat a könyvtái területeket, ahol Csűry István alapvetően új eredményeket ért el.

   

• A HITTUDOMÁNYI KAR HELYZETE A PESTI EGYETEMEN A 18-20. SZÁZADBAN ÉS LEVÁLASZTÁSA 1950-BEN

  Borsodi Csaba

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  229

  A cikkben bemutatjuk a Budapesti Tudományegyetem keretében 1635 és 1950 között létezett római katolikus Hittudományi Kar működével kapcsolatos vitákat és változásokat a felvilágosodástól 1950-ig. A 18. század végén II. József király a papképzést kívánta központosítani és generális szemináriumokat hozott létre. Ekkoriban 15 évig szünetelt a Kar működése. 1848-ban kezdődött meg a polgári átalakulás Magyarországon, majd a szabadságharc leverése után 1867-ben alakult meg a független magyar kormány. Ekkoriban az egyetem állami vagy katolikus jellegéről folyt vita, illetve arról, ha marad teológiai fakultás az egyetemen, akkor hány felekezet számára kell ilyet létesíteni. Az első világháborúig végül nem változott az egyetem szervezete. A 20 század elején a szocialista és liberális erők részéről komoly támadások érték az egyházat és a rövid ideig hatalomra jutott kommunisták 1919-ben feloszlatták a Hittudományi Fakultást, de a Tanácsköztársaság bukása miatt ez nem valósult meg. 1945 után az egyház előbb egy önálló Katolikus Egyetemet akart alapítani, de ez a terve is meghiúsult, mert az újra hatalomra került kommunisták miden téren vissza kívánták szorítani az egyházak befolyását. 1950 nyarán végleg elcsatolták az Egyetemtől a Teológiai kart, amely a továbbiakban, önálló Hittudományi Akadémiaként működött tovább. Tanulmányunkban ezt a folyamatot mutatjuk be eredeti levéltári források felhasználásával.

   

• 90 ÉVES AZ EGYETEM FŐÉPÜLETE

  267-272

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  195

  Bár az 1912-ben létrehozott Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-ben megkezdte működését, az oktatóknak és hallgatóknak hosszú éveket kellett várnia arra, hogy végre birtokba vehessék az intézmény központi épületét. Az építkezést és az ünnepélyes avatást követően 90 éve az 1932/33-as tanév volt az első, amely már a Főépületben kezdődhetett.

• Trianon és a magyar felsőoktatás I. Szerkesztette Újváry Gábor

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  313

  1918 őszén 23 állami fenntartású felsőoktatási intézmény működött Magyarországon. Ezek közül három-négy hónap múlva 10 az új határokon kívülre került. Az ugyancsak működő 23 római és görög katolikus tanintézet közül 12 az utódállamok területéhez került. Ide nem számítottuk bele a szerzetesrendek által fenntartott felsőfokú intézményeket. A 13 egyéb felekezetekhez tartozó intézet közül 7 jutott az új határokon túlra. Vagyis az 1918 őszén létező összesen 59 intézményből 29 került el Magyarországtól. Gyakorlatilag a felsőoktatási intézmények fele, amelyekre korábban annyi fejlesztést fordított a magyar állam, elveszett.

• PETRÁNYI GYULA BELGYÓGYÁSZ PROFESSZOR, A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM INTÉZMÉNYVEZETŐ DÉKÁNJA 1953-1954

  3-22

  Paragh György

  Megtekintések száma:

  277

  Petrányi Gyula professzor az 1953/54-es tanévben az 1951-ben önállósult Debreceni Orvostudományi Egyetemet rektori hatáskörrel bíró dékánként vezette, majd 1971-74 között az egyetem klinikai rektorhelyettese volt. Fiatalon, 38 éves korában került a Debreceni Egyetemre 1950-ben, amikor a II.sz. Belgyógyászati Klinika megszervezésével bízták meg. Kezdetben a Városi Kórház Bem téri épületében indult el a munka, a klinika telepre pedig 1951 júliusában költöztek be. 1967-től 1974-ig az I. Belgyógyászati klinika igazgatója. 1983-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikáját vezette, egyúttal az Országos Belgyógyászati Intézet igazgatója volt. A 24 éves debreceni tevékenysége során a korábbi nemzetközi tapasztalatait is kamatoztatva új, a kor színvonalának megfelelő klinikát hozott létre. Olyan belgyógyászati ellátás alapjait rakta le, melyben megfért az integratív szemlélet és a subdiszciplináris specializáció. Nagyszámú kiadást megélt belgyógyászati tankönyvei orvosgenerációk tudását és szakmai munkáját alapozták meg.  Tevékenysége meghatározó volt a debreceni klinikai ellátás korszerűsítésében: az Ő nevéhez fűződik az Immunológiai Laboratórium, az Izotóp Laboratórium, a Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályának, az Endoszkópos Laboratóriumnak, a Művese Állomásnak kialakítása, a Központi Klinikai Kémiai Laboratórium alapjainak letétele. Tudományos területen az abban az időben úttörőnek számító immunológiával foglalkozott és akadémikusként megteremtette ennek a területnek hazánkban a klinikai alapjait. Egyetem vezetői tevékenységét az oktató, gyógyító és kutatómunka színvonalának szisztematikus és minőségi fejlesztése határozta meg. Dékánként és klinikai rektorhelyettesként jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetem a többi magyar orvosképző egyetem számára is példaként szolgált.

• Az 1635-ÖS NAGYSZOMBATI EGYETEMALAPÍTÁS PÁPAI ELISMERTSÉGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ

  89-125

  Tusor Péter

  Megtekintések száma:

  238

  A magyar történettudomány sarkalatos állítása, miszerint az 1635. évi nagyszombati egyetemalapítás csupán császári jóváhagyást nyert. VIII. Orbán pápa az orvosi és jogi kar hiánya miatt megtagadta a megerősítést. Jelen tanulmány azt bizonytja, hogy az Apostoli Szentszék és így a kánonjog oldaláról is, előzetes felhatalmazás révén intézményspecifikusan biztosítva volt az elismerés Pázmány Péter esztergomi érsek 1635. évi alapítása számára. Kimutatásra kerül, hogy az 1635. május 12-ei egyetemalapítás azonnali pápai megerősítésének elmaradása a jezsuita rend vezetésének kifogásaira vezethető vissza.  Igazolást nyer továbbá, hogy a római Kúria részéről a Pázmány-i alapítás ünnepélyes megerősítése valójában nem az intézmény kétfakultásos, hanem sokkal inkább jezsuita jellege miatt maradt el. Az okokat a középkori alapítású egyetemek és a kolduló rendek a korábbinál hathatósabb érdekérvényesítésében, illetve a Jézus Társaság fokozatos térvesztésének megkezdődésében találhatjuk meg. Az utólagos szentszéki megerősítés, az egyetemi kiváltságok bulla formájában történő adományozásának elmaradása ellenére az 1635. évi alapítás azért mehetett végbe pápai hozzájárulással, mert Pázmány 1632 májusában, római követjárása során brévében kapott – előzetes – egyetemalapítási felhatalmazást VIII. Orbántól.

• MÚLT – JELEN – JÖVŐ: 15 ÉVES A KERPELY KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  174-185

  Széles Adrienn

  Horváth Éva

  Zagyi Péter

  Megtekintések száma:

  235

  A felsőoktatási intézmények életében különleges szerepet töltenek be a hallgatói szervezetek, azon belül is a szakkollégiumok. Ezek a közösségek nem csupán lehetőséget kínálnak a tehetséges és motivált hallgatók számára a szakmai fejlődésre, hanem értéket is közvetítenek: a tudomány iránti elkötelezettséget, a közösségi felelősségvállalást, a szakmai fejlődés iránti igényt. A szakkollégiumok hidat képeznek az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok, az egyéni ambíciók és a közösségi célok között – mindezt egy támogató, inspiráló közegben. Egyetemi éveink alatt ezek a közösségek olyan terekké válnak, ahol nemcsak tanulni, hanem gondolkodni, alkotni, vitatkozni és együttműködni is tanulunk. A szakkollégiumok épp ezért nem pusztán szakmai műhelyek – hanem emberformáló közösségek is. Olyan helyek, ahol barátságok, életre szóló kapcsolatok, pályák és hivatások indulnak útjukra. A Debreceni Egyetemen 2010 óta működő Kerpely Kálmán Szakkollégium az elmúlt tizenöt évben kiemelkedő szerepet töltött be ebben a küldetésben. A névadó szellemiségét követve a szakkollégium egyszerre biztosított magas szintű szakmai fejlődési lehetőséget és közösségi élményeket hallgatói számára. Jubileumi évfordulóján méltó alkalom kínálkozik arra, hogy visszatekintsünk történetére, hatására és mindarra, amit az intézmény adott egyéneknek, közösségeknek, és tágabb értelemben az egyetem egészének.

   

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM BŐRGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJA

  131-153

  Szegedi Andrea

  Megtekintések száma:

  245

  A Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikája 2021-ben ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. A 2021-es esztendő azonban a COVID pandémia miatt nem tette lehetővé számunkra, hogy ezt a jeles évfordulót kellőképpen meg tudjuk ünnepelni, így a Centenárium tiszteletére rendezett ünnepi ülés és egy összefoglaló közlemény 2023 tavaszán került megszervezésre, illetve készült el. Ezen áttekintő közlemény beszámol a Bőrgyógyászati Klinika elmúlt 100 évéről, röviden bemutatja a klinikán végzett betegellátás, oktatás és kutatás fejlődésének fő lépéseit, emléket állít a korábbi munkatársak és vezetők munkásságának, valamint lehetőséget ad az Egyetem minden dolgozójának és az érdeklődő olvasóknak is, hogy betekintést nyerjenek a debreceni bőrgyógyászat orvostörténetileg is érdekes több mint százéves időszakába.

• A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA TÖRTÉNETÉRŐL ÉS HELYZETÉRŐL – DEBRECENBŐL NÉZVE

  143-163

  Bazsa György

  Megtekintések száma:

  277

  A Magyar Rektori Konferenciát felsőoktatásunk erősödő önszerveződése és érdekeinek hatékony képviselete jegyében hozta létre 1988-ban 19 egyetem rektora. Az MRK meghatározó szerepet vállalt és játszott felsőoktatásunk rendszerváltásában, autonómiájának, társadalmi szerepének erősítésében, az első felsőoktatási törvény előkészítésében, annak megvalósításában. Működésének kereteit, tevékenységének hatását és eredményességét a továbbiakban részben saját törekvései, részben a mindenkori kormányzat által biztosított vagy korlátozott keretek alakították. Az utóbbi időkben az MRK szerepe és súlya mind a radikálisan változtatott hazai, mind a mérvadó nemzetközi felsőoktatási térben erősen mérséklődött, jóllehet aktív szerepvállalása intézményeinknek, a tudománynak, társadalmunknak is fontos lenne: az egyetemek hangját mindenütt hallatni és hallani kell.

• Egy BIBLIOGRÁFIA S ÓRAREND, ÉS AZ EMBER, AKI MÖGÖTTE VAN: DR. KOVÁCS SÁNDOR DEBRECENI JOGTANÁR ÉLETE, LEÁNYA, ILONA VISSZAEMLÉKEZÉSEI ALAPJÁN

  108-130

  Magyar Balázs Dávid

  Megtekintések száma:

  185

  A jelen tanulmány dr. Kovács Sándor sokszínű életútjának bemutatására törekszik, aki 1875-től a Debreceni Református Kollégium önálló Római jogi tanszékének első professzora volt. Az írás dr. Kovács életének közel negyven éves, a „kálvinista Rómában” folytatott működésére koncentrál. Bemutatja a helyi jogi oktatás történetét és fejlődését a jogtanár érkezése előtt, majd az egyik gyermekének, Ilonának a kéziratos visszaemlékezéseinek elemzésével feltárja az olvasók előtt a professzor személyes és családi életének képét, telis-tele megható életképekkel pl. mesemondásról, szőlőskertekről, valamint cseppet sem veszélytelen sétákról a korabeli debreceni Nagyerdőn. A családi életképek mellett, természetesen, a tanulmány nem hagyja figyelmen kívül, hogy dr. Kovács elsősorban a helyi Kollégium köztiszteletben álló jogász professzora volt, aki nem csak római jogi előadásokat tartott, de tekintélyes számú írásaival a nagyközönség érdeklődését is kivívta. A tanulmány összeállítja és időrendben közreadja a jogtanár nyomtatásban megjelent műveinek, valamint akadémiai előadásainak részletes jegyzékét

• ADLER PÉTER DEBRECENI STOMATOLÓGUS PROFESSZOR UTOLSÓ RÁDIÓINTERJÚJA

  279-286

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  203

  Adler Péter professzor hagyatékában kaptunk egy magnókazettát, melyen egy vele készített rádióinterjú hallható. A riport a rádióban hangzott el 1983-ban. A felvételen részletesen beszámol életéről, munkásságáról, elért eredményeiről. Az elhangzott információk, adatok nagymértékben segítik és hozzájárulnak a korszak megértéséhez és a Stomatológiai Klinika működésének bemutatásához. Az interjú halálozási évében készült, tehát mintegy összegzi, lezárja az életpályáját. A riport kb. 20 perc hosszúságú, mely jelen cikkben teljes terjedelmében közlésre kerül.

• Eperjes - Az evangélikus jogakadémia 1918/19-es tanéve és Miskolcra költözése

  80-89

  Durovics Alex

  Megtekintések száma:

  367

  Az eperjesi jogi akadémiát 1862-ben alapították újjá, és az iskola ezzel a felvidéki családok fontos képzőhelyévé vált. Az I. világháború során az oktatást sokszor megzavarták az elszállásolt katonák, és nehézséget
  okozott a harcoló oktatók helyettesítése. A háború után, de még Trianon előtt szóba került az iskola Miskolcra telepítése. Eperjes csehszlovák megszállása után (1918 decembere) és a jogi képzés betiltása után az iskolát
  márciusban Miskolcra költöztették, ahol az ősszel megkezdődhetett az oktatás.

• A TESTNEVELÉSI FŐISKOLA SZÁZ ÉVE 1925-2025

  111-127

  Molnár László

  Megtekintések száma:

  78

  A Nemzeti Torna Egylet 1868-ban indult tanfolyamának tovább-fejlesztéséből született meg a Testnevelési Főiskola 1925 végén, gróf Klebelsberg Kuno miniszter jóvoltából. Akkor a budai Győri úti Polgári Iskolai Tanárképző (Paedagogium) épületébe helyezték el, ahol fokozatos bővítések mellett ma is működik. Az új intézmény kiváló tanári karának köszönhetően gyorsan nemzetközi rangra emelkedett. A háború és a kommunista diktatúra évei visszavetették ugyan fejlődését, de 1975-ben egyetemi rangra emelkedett, majd lassan visszaszerzete nemzetközi hírnevét. 2000-ben a felsőoktatás átszervezésekor átmenetileg elvesztette önállóságát, amit 2014-ben visszanyert. Hamarosan történetének legnagyobb fejlesztése indult meg, ami napjainkban a végéhez közeledik.

   

• VARGA ZOLTÁN TÖRTÉNÉSZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNY EGYETEM 1955-1957 KÖZÖTTI RECTOR MAGNIFICUSA

  23-37

  Barta János

  Megtekintések száma:

  226

  Varga Zoltán történész professzor igen ellentmondásos időszakban töltötte be a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektori tisztségét. A nagypolitikában már Magyarországon is érződött a Sztálin halála után a Szovjetunióban bekövetkezett enyhülés hatása, a hazai kommunista vezetés ragaszkodása a hatalomhoz azonban megakadályozta az érdemi változtatásokat. Az egyetemi szervek reform javaslatai sorra leperegtek a politikai vezetésről. Az oktatók és hallgatók így Debrecenben vezető szerepet vállaltak az 1956. októberi forradalom helyi eseményeiben. Varga Zoltán rektor – akit a forradalmi vezetés leváltott pozíciójából – a forradalom leverése után, tisztségébe visszatérve, sokat tett kollégáinak és hallgatóinak a megtorlásoktól való mentésében. Betegsége miatt azonban még 1957 tavaszán lemondott tisztségéről.

   

• EGYETEMJÁRÁS KUTATÁSA EURÓPÁBAN

  60-81

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  297

  A külföldi egyetemjárás, a peregináció történetének kutatása Európa valamennyi nemzete számára fontos téma. Az európai centrum, azon országai, ahová irányult a peremvidékekről az egyetemjárás, elsősorban befogadó egyetemekkel rendelkeztek, és számukra fontos saját kapcsolataik és vonzáskörzetük vizsgálata. Ez elsősorban az itáliai, francia és német egyetemek esetében jellemző. Ugyanakkor ők is vizsgálják saját egyetemjárásukat a centrum más régióival kapcsolatosan. Az Európa északi, keleti és déli végein található országok egy részének viszonylag korán alakultak saját egyetemei, de mégis nagy számban küldtek diákokat a centrum országok egyetemeire, így ennek kutatása számukra is fontos. Például a spanyol és portugál történetírás számára fontos kérdés a francia és itáliai egyetemjárás vizsgálata. Skandinávia és Közép-Európa régebbi államaiban ugyan viszonylag korán létrejött egy-egy univerzitás, de ezek működése nem volt állandó, így e nemzetek értelmiségének döntő többsége külföldi egyetemeken nevelkedett. A 19-20. században függetlenné vált kisebb európai államokra mindez fokozottan igaz, így számukra még inkább fontos nemzeti értelmiségük kialakulásának vizsgálata. A tanulmány e kérdéseket tárgyalja bemutatva az e témakörben végzett kutatásokat.

• TÓTH ENDRE TEOLÓGUSPROFESSZOR, A DEBRECENI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA 1950-1958 KÖZÖTTI INTÉZMÉNYVEZETŐ DÉKÁNJA

  Hörcsik Richárd

  Megtekintések száma:

  360

  Tóth Endre (1899–1970) előbb pápai, majd debreceni református teológiai tanár egyháztörténész élete és munkássága sajátos magyar 20. századi értelmiségi sors. Miközben csendes alkata révén nem vágyott hivatali feladatokra, a zaklatott történelmi körülmények évtizedeken át komoly egyházi tisztségek betöltésére kényszerítették. A Pápai Református Teológiai Akadémián és a Dunántúli Református Egyházkerületben az 1920-as évek közepétől két évtizeden át különböző tisztségeket töltött be, majd 1947–1950 között a Debreceni Egyetem Hittudományi Karának, ezt követően az állami egyetemből kiváló és a Református Kollégium keretében működő Református Teológiai Akadémiának professzora, 1948-tól egy évtizeden át dékánja. Bölcsességének és alázatos magatartásának is köszönhető, hogy a debreceni lelkészképzés, korábbi egyetemi színvonalát megőrizve, komolyabb veszteségek nélkül vészelte át története talán legnehezebb évtizedét. Tóth Endre irányítása mellett történt meg 1950-ben az állami egyetemből való kiválás, a Kollégiumba való átköltözés, az iskolák államosítása után a sárospataki teológusdiákok befogadása és az 1956-os események hullámveréseinek feldolgozása, miközben a Tiszántúli Egyházkerületben két ízben püspökváltás is történt (Debrecenbe érkezésekor még tanszéki elődje, Révész Imre, 1948 után Péter János, majd 1957-től Bartha Tibor volt a püspök). Intézményvezetői munkája mellett egyháztörténészként iskolateremtő oktatói és tudományos tevékenységet is végzett.

• ÁLLANDÓ ÉRTÉKEK EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN – 35 ÉVES A SÁNTHA KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  242-352

  Baráth Benjámin Regő

  Nagy László

  Megtekintések száma:

  413

  A hallgatói szervezetek, klubok és szövetségek mindig sajátos és gyakran meghatározó színfoltjai az egyetemeknek itthon és külföldön is. Ezek célja és esetenként feladata is, hogy kiegészítsék a reguláris oktatás által le nem fedett és/vagy ortodox módon le nem fedhető  hallgatói igényeket és szakmai aktivitási területeket. A hazai felsőoktatás és különösen az orvosképzés struktúrája a szakmai előadások, szemináriumok, gyakorlatok szigorúan szabályozott keretei között szerveződik, ami sokak véleménye szerint nem ad kellő teret a dinamikusan változó hallgatói igények, ezzel a legújabb szakmai trendek és technológiák, társadalmi kérdések maradéktalan kielégítésére. Továbbá a feszített tanrend talaján, idő hiányában sokszor nincs lehetőség a gyorsan változó világunk kihívásaira való azonnali reflexióra, azok megélésére, feldolgozására. Ezen nyilvánvaló feszültség feloldását, valamint a hallgatói és oktatói igények kielégítését szolgálják a Tudományos Diákkör és különböző hallgatói kezdeményezésű szervezetek. Ezek közül emelkedik ki nézetünk szerint a Sántha Kálmán Szakkollégium, ami 35 éve létezik változó, főnix módjára meg-megújuló formában a Debreceni Egyetemen illetve jogelődjein. Ebben a visszaemlékezésben a medikus hallgatókat tömörítő Sántha Kálmán Szakkollégium kialakulásának és működésének történetét kíséreljük meg összefoglalni, saját tapasztalataink, archivált dokumentumok, valamit korábbi és jelenlegi tagok részletes beszámolói alapján.

   

• Őrállóvá tettelek-Műhelytanulmányok a debreceni teológiai oktatás és református lelkészképzés 1850-2000 közötti történetéhez. Szerkesztette: Baráth Béla Levente és Fekete Károly

  Barta János

  Megtekintések száma:

  268

  Kiadványok a Debreceni Református Kollégium Fennállásának 475. évfordulója tiszteletére IV. kötet.Sorozatszerkesztő: Győri L. János A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kiadása,

  Bár az alcím pontosan kijelöli, és időben is körülhatárolja a kötet témáját, szerkesztők mégis szokatlan műfaji megjelölést adtak neki, amikor egészét a meglehetősen kötetlenül értelmezhető műhelytanulmányok kategóriájába sorolták. Magyarázatot a kötet előszavában szolgáltatnak.

• 30 ÉVES A TISZÁNTÚLI NÖVÉNYVÉDELMI FÓRUM

  250-265

  Kövics György

  Tarcali Gábor

  Megtekintések száma:

  82

  A Tiszántúli Növényvédelmi Fórum (30. TNF) fennállásának 30. évfordulóját a Debreceni Egyetem (DE MÉK) Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezettudományi Kara és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) közösen rendezett meg 2025 október 15-16-án Marosvásárhelyen. A három évtizede folyamatosan (az időszakban háromévente nemzetközi szintre emelt) Növényvédelmi Fórumot 2025-től már évente rendezik meg. Következésképpen a 30. TNF egyben a 12. International Plant Protection Symposium (12-th IPPS) is volt. 1868-ban indult a Tiszántúl régióban a felsőfokú gazdászképzés a legjobb és a mindenkor korszerű mezőgazdaság megteremtése érdekében. Ennek segítésére kezdtük el 1996-ban a TNF (IPPS) rendezvény sorozatát, amelynek célja a modern tudomány eredményeinek ötvözése az integrált növényvédelmi gyakorlattal (Integrated Pest Management, IPM), illetve az Ökológiai gazdálkodási rendszerek (Eco-Farming) növényvédelmével, amelyeket a jövőben is Debrecen városában kínálunk.

• VOLT EGYSZER EGY EGYETEMI ARCKÉPCSARNOK…

  164-173

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  170

  Egykori intézményvezetők festett portréi – szinte valamennyi Dienes János festőművész alkotásai - díszítik ma is a Debreceni Egyetem Főépületének Rektori Tanácstermét és folyosóját. A festmények egykor egy, az egyetem nagyjait, több mint harminc arcképet megörökítő galéria darabjai voltak. Az arcképcsarnok – amelynek létezését korabeli dokumentumok, fotók is bizonyítják – mára már csupán töredékében maradt fenn. A kutatások azonban kiderítették, hogy a gyűjtemény több darabját őrzi jelenleg a debreceni Déri Múzeum.

• A DEBRECENI AGRÁR-FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEK EGYKORI VEZETŐI (1868-1945)

  79-88

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  259

  A debreceni agrár-felsőoktatás 2018-ban ünnepelte alapításának másfél évszázadát. A mögöttünk hagyott évtizedek során az ország mezőgazdaságának meghatározó szakképzési intézetévé vált. Az 1867. évi kiegyezés utáni korszak szülötte volt, amelyet a cívisváros gazdatársadalmának elképzeléseit váltotta valóra, összhangban az állam szerepvállalásával, mely utóbbi a központi hatalom feladatkörét bővítette. Mindez új színt kölcsönzött a magyar oktatáspolitikának, elősegítve a hazai mezőgazdaság modernizációjának a megindulását. E nevezetes évforduló ösztönözte korunk krónikásait, hogy áttekintést adjanak a másfél évszázad olyan tudós tanárairól, akik egyrészt iskolateremtők voltak, hosszabb időtartamig álltak az intézmény élén, valamint tevékenységük felölelte a magyar agrár-felsőoktatás minőségi színvonalának emelését. Ezt a célt szolgálják a Gerundium című egyetemtörténeti folyóiratban sorra kerülő írások.

• ISMERETLEN ADATTÖRMELÉKEK A 17. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK UNITÁRIUS ISKOLA- ÉS PEREGRINÁCIÓTÖRTÉNETÉHEZ

  131-157

  Szigeti Molnár Dávid

  Megtekintések száma:

  199

  A kolozsvári unitárius iskola, a szentháromság-tagadók egyetlen „küldő intézménye” az 1660-as évek elején erősen hanyatlóban volt (tűzkár, pestis, a fegyelem meglazulása), s ezek folytán átmenetileg az unitárius peregrináció is „beszűkülő tendenciát mutatott”. Az 1670-es évektől azonban – a kolozsvári egyházközség költségén – ismét rendszeresen kezdtek unitárius diákokat külföldi tanulmányútra küldeni, viszont a peregrinusoknak indulásuk előtt már – más felekezeteknél sem ismeretlen – kötelezvényt, úgynevezett reverzálist kellett kiállítaniuk az eklézsia számára, melyben elsősorban hithűségre és engedelmességre kötelezték magukat. Ezeket a reverzálisokat – egyébként nagyon helyesen – formuláknak szokták tartani, időnként azonban nagyon érdekes konkrétumokat is találhatni bennük, így például a folyósított „ösztöndíj” összegét, a tanulmányok időtartamát vagy épp a kötelezően tanulandó nyelvek megnevezését. A tanulmány ezeket a konkrétumokat igyekszik rendszerezve tárgyalni.

• KÁDÁR LÁSZLÓ FÖLDRAJZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1954/55. TANÉVI REKTORA

  15-32

  Szabó József

  Lóki József

  Megtekintések száma:

  328

  Kádár László 1947-től nyugdíjba vonulásáig (1978) az egyetem professzoraként működött. Időközben a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, 1952–1954 között a Természettudományi Kar dékánja, majd 1954/55-ben az egyetem rektora volt. Egyetemi oktatói karrierjét gazdagodó tudományos eredményei és kiváló tanári talentuma mellett főleg széles látókörű, szaktudományából messze kitekintő szellemiségének és rendkívül energikus, határozott impulzív alkatának, kiváló vitakészségének köszönhette. Jó kapcsolatokat ápolt az intézeti és az egyetemi munkatársakkal.