Keresés

Keresési eredmények

• Early recognition of dementia within the family

  17-18

  Zsarnóczky Martin

  Zsarnóczky-Dulházi Fanni

  Megtekintések száma:

  82

  The awareness of communities with dementia in Western Europe has moved closer to recognizing priority issues such as the environment or climate change. Dementia-friendly communities how have a history of 30 years and have achieved significant results through their work, both for those affected by the disease and those not directly affected. It probably affects many families, the topic is also getting into the spotlight in Hungary.

  Without specific and detailed statistics and databases, dementia currently exists in the latent zone. The vast majority of the literature defines dementia as a diesease for which there is no treatment or cure. The effect of dementia is considered primarily as problems in the brain that negatively affect clear thinking, memory processes and result in additional emotional turbulence. Dementia is known as an age-related condition.

  In general, dementia is identified as senility, incorrectly. Dementia can occur in different areas and at different levels in individual patients. As a result, families affected by the disease often face serious difficulties in identifying the disease. Without proper and detailed knowledge of the diagnosis, many families struggle with the situation of self care solutions at home. This personal involvement not only imposes a significant financial and emotional burden on the family but also often leads to separation and isolation, which can have additional negative effects on the disease itself and even on the mental health of the patient’s family members.

  The global extent of dementia is generally known only to experts in the field, and to this day there is still a lack of adequate representation in the wider social dialogue. There is a unique and innovative incentive in Gyöngyös where Matralab’s integrated care centers offer day-care activities and solutions to support and provide experts advice to families with dementia. The project is implemented at the regional level, where 25 municipalities start monitoring the conditions and impacts of dementia in the region. As dementia is a prevalent and identifiable condition, affected families need help and support at the widest possible level.

• Demencia és a család - Alzheimer Café a gondozó családok terhelődésének csökkentésére

  34-46.

  Kiss Gabriella

  Megtekintések száma:

  198

  Az utóbbi években több nemzetközi kutatás a demenciával élő időseket gondozó családok felé fordult.E kutatások jelentős része a gondozó családtag stressz-terhelődését és annak következményeit, a szerepkonfliktusokat, valamint a gondozó családon belüli feszültségeket vizsgálta. (Zarit et al. 1985, Aneshensel et al. 1995, Kaplan 1996, Zarit et al. 2005). A témaválasztásomban nagy szerepe volt annak felismerése, hogy Románia viszonylatában nem, vagy csak igen keveset tudunk a demenciával élő személyeket gondozó családok terhelődéséről és annak a primer gondozóra gyakorolt hatásáról. Éppen ezért, egy empirikus vizsgálat során, Erdélyben 50 olyan családdal készült interjú és kérdőíves felmérés, akik saját otthonukban ápolnak/ gondoznak demenciával élő időst, illetve 50 olyan családdal, akiknek a demenciával élő hozzátartozójukat, a vizsgálat időpontjától számítva az elmúlt 12 hónapban költöztették tartós bentlakásos otthonba. Az adatgyűjtés három évet (2015- 2017) vett igénybe. A kutatás magába foglalta a primer gondozó családtaggal folytatott tájékozódó interjút, amelyben a funkcionális akadályozottságot és a pszicho szociális nehézségeket mértük fel (Szabó 2000.). Erre épült, a szociális készségszint vizsgálata, amely az önellátó képesség és a meglévő szociális készségek, valamint a szociális alkalmazkodás fő jellemzőit tárta fel. Ebből a felmérésből azt is láthatjuk, hogy melyek azok a mindennapi feladatok, amelyekben a kliens segítségre szorul. A családon belüli gondozás kapcsán vizsgáltuk a demenciával élők önálló életviteli képességét is. E három szempont támpontokat nyújt a gondozó családtag „objektív terhelődésének” megítéléséhez.
  Erre épül a gondozási feladatok családon belüli megoszlásának áttekintése, amely abban segít, hogy megtudjuk, kik a kulcsszemélyek, akik a családon belül a primer gondozói feladatokat látják el. A családon belüli szerepek alakulásának vizsgálatára egy saját szempontrendszert dolgoztunk ki (Szabó - Kiss, 2015). Az objektív terhelődésből kiindulva a „szubjektív terhelődés” vonatkozásában fontos támpontokat szerezhettünk arról, hogy a gondozási terhelődés hogyan hat érzelmileg a gondozó családtagra. A vizsgálat eszköze az önellátó képesség részletesebb felmérésével, bővült, amellyel a demenciával élő személy funkcionális leépülésének mértékét vizsgáltuk (Szabó 2000.). Ehhez kapcsolódik az emlékezeti és viselkedési problémákat, értékelő nemzetközileg is ismert skála (Zarit, 1985), amely a demenciával élő személy, zavaró viselkedését méri és annak hatását a primer gondozóra. Ehhez kapcsolódik a primer gondozó családtag terhelődésének a felmérése (Zarit, 1985) és a gondozási feladatokhoz kapcsolódó negatív és pozitív attitűd vizsgálata (Farran et. al., 1999). A kutatás eszköztára kiegészül egy hat üléses fókusz csoporttal, ahol a résztvevő primer gondozók, egymás eseteit hallva a tematikus kérdések mentén nyitottabban tárják fel a gondozás kritikus időszakait, és az intézményi elhelyezés, döntő tényezőt.
  Jelen tanulmányban a doktori kutatásból csupán azok az adatok kerülnek közlésre, amelyek a gondozó családok szerepfeszültségének vizsgálati eredményeit tükrözik, és hozzájárultak a támogató jellegű Alzheimer Café elindításához.

• Teszteld a memóriád (Test your memory) Kérdőív magyar változatának (TYM-HUN) alkalmazhatósága

  25-33.

  Égerházi Anikó

  Kovács Zoltán György

  Magócs Éva

  Szőllősi Gergő József

  Harsányi Szilvia

  Garbóczy Szabolcs

  Kolozsvári László Róbert

  Megtekintések száma:

  1048

  Az öregedés természetes velejárója az agyi működések változása, így nehezebb neveket felidézni, számokat megjegyezni, új dolgokat megtanulni. A szellemi hanyatlás, a demencia azonban nem része a természetes öregedésnek. A demencia elsősorban az idősek betegsége. Az Alzheimer demencia agyi kórfolyamatai jóval a klinikai kép megjelenése előtt már elkezdődnek, enyhe kognitív zavar (EKZ) egy része ennek következménye lehet. Ebben a stádiumban felismerni a kognitív funkciók zavarát adhat arra lehetőséget, hogy lassítható legyen a folyamat, ill. amint oki kezelés elérhetővé válik, be lehessen avatkozni. A „Teszteld a memóriád” (TYM-HUN) rövid önkitöltős teszt alkalmas a demencia szűrésére és várhatóan alkalmas az EKZ felismerésére is.

• Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders

  43-44

  Szilagyi S. Jean

  Megtekintések száma:

  48

  Objective:
  Special Care Units (SCU) in long term care health facilities are named to indicate "unique to diagnosis" or a level of care. The purpose of this study was to explore perceptions among caregivers and licensed nurses in selected nursing homes in Ohio and Pennsylvania and New York, as they pertained to the differences in care to Alzheimer's elders in SCUs. It examined the education and experience of staff and the satisfaction of this staff as it pertained to stress and wages.

  Background:
  Long-term caregivers often experience stress, resulting in "burn-out" as a consequence of limited training, levels of care required, cognitive decline of elders and family expectations. The caregivers, on SCUs, environmentally designed for the elders with cognitive decline, need specialized training in the physical and mental dimensions of the various forms of dementia, Alzheimer's type.

  Methods:
  The study used a qualitative research design with a survey questionnaire and one-on-one interviews with administrators and human resource directors. A pilot study of SCUs in Ohio and Pennsylvania and New York was initiated. The population was the employees of these SCU. The levels of employees questioned included: Executive director/Administrator, nurses, nurse aides, housekeepers and activities staff, laundry and social service workers. The procedure was standardized to enhance the reliability of the data. The respondents were notified in advance of the specific application of their answers and were afforded the opportunity to receive a monetary donation to the SCU of their respective facilities.
  An Eden Alternative Home, with a program of goals and missions characterizing enhancement of an elder's life, a home-like environment and family-centered staff and care, in a very rural area of Pennsylvania, was also engaged to contrast and compare the hypotheses of the study.

  Results:
  On the SCU, less than 5 percent of the staff had received training specific to the care of the Alzheimer's elders. In the Eden Home, 100 percent of the staff had received training specific to the care of the Alzheimer's elders. On the SCU, less than 18 percent were satisfied with the quality and quantity of specialized and extensive training. In the Eden Home, 100 percent of the staff was satisfied with their specific training. On the SCU, using a Leiken scale, more than 55 percent felt that they should receive higher wages. In the Eden home, the results were the same. However, the longevity of the employees was 13.5 years as opposed to only 3.25 years in the SCU in other homes.

  Conclusion:
  These findings suggest there is a need to examine, expand and intensify the training of all caregivers on a special unit for the elders afflicted with dementia, Alzheimer's type.

• A városi zöldterületek szerepe a demenciával élők és gondozók jóllétének megőrzésében

  50-77

  Fekete Márta

  Frankó Luca

  Pataki György

  Kiss Veronika

  Megtekintések száma:

  179

  Empirikus kutatásunk célja annak feltérképezése volt, hogy a városi lakókörnyezet zöldterületein tett séta hogyan járul hozzá a demenciával élő betegek és az őket gondozó családtagjaik jóllétének megőrzéséhez. A vizsgálatban 3 gondozó-gondozott diád vett részt, a gondozók a rendszeres közös sétákról egy hónapon keresztül (2021 április-májusban) készítettek naplóbejegyzéseket. A naplóírás mellett egy kvantitatív kérdőív kitöltése is a gondozók kutatótársi feladatának részét képezte, amelyben a gondozók értékelték saját és demenciával élő hozzátartozójuk mentális és hangulati állapotát, valamint a kettejük együttműködését a séta előtt, alatt és után. A 39 sétáról beérkezett kérdőívek értékelései alapján a gondozottak és a gondozók esetében is az eredmények szignifikáns javulást mutattak a mentális állapot és hangulat tekintetében, illetve a kettejük együttműködésének alakulásában is a séta hatására. Ezt a tendenciát a naplóbejegyzések szöveges tartalmai is alátámasztották, magyarázták. Kis mintás kutatásunkban sikerült tehát igazolni, hogy az általunk vizsgált gondozó-gondozott diádok esetén a városi zöld környezetben tett séta mindkét fél hangulati és mentális állapotára, valamint kettejük együttműködésére is kedvező hatású volt. Eredményünk jelentősége abban áll, hogy hazai mintán is alátámasztja a városi zöldterületek egészségmegőrzésben betöltött szerepét krónikus betegek és gondozó családtagjaik körében: a séta a természetben ily módon egy alacsony költségű, általánosan pozitív hatású és relatíve könnyen és sokak számára elérhető, mégis nagy hatású intervenciónak tekinthető.

• Starting from scratch: realities of older Maltese ex-sisters

  7-8

  Marisa Cannataci

  Maria Aurora Fenech

  Megtekintések száma:

  15

  Statistics have revealed how not only globally but also in Malta the number of women religious has decreased. This study delved into the experiences of older ex-sisters from apostolic congregations who held simple vows, lived in the convent, subsequently leaving the congregation.

• The impact of Covid-19 pandemic on older adults with dementia and their caregivers: a narrative review

  46-49

  Stamati Kyriaki

  Argyri Theodora

  Balafouti Angeliki

  Ouissa Antonia-Stefania

  Eleni Alevizopoulou

  Megtekintések száma:

  39

  The purpose was to gather the existing literature, provide an up-to-date overview and, in the future, to continue the research for this important topic.

• The rights of psychiatric patients, especially in the field of dementia care

  84-85

  Rita Zakor-Broda

  Megtekintések száma:

  3

  Given the demographics of Hungary's population, the aging process and the change in the age composition project an increasingly worrying future. In an aging society, both the provision of care within the social sector and the provision of specialist care within the health sector are facing an ever-increasing anomaly. The growing number of people over the age of 65, including mostly demented people, as well as people who are limited in self-care and need professional help, must be provided to an increasing extent by the care systems. We are facing a current problem that has affected almost every family directly or indirectly. It is not only the provision of professional care that must be solved for the family members, but also the knowledge of the legal regulation of the special situation during the care, the knowledge of the rights and obligations for the care provider, as well as for the patients and their relatives.

• Physical Restraint Use within Maltese Long-Term Care Settings

  9-10

  Maria Aurora Fenech

  Megtekintések száma:

  20

  The holistic study looked at the locally unexplored environment, providing a platform of knowledge base and information on physical restraint use. The project secured relevant information focal to the older person residents, health care providers and policy makers within long-term care settings.

• Prelevance of falls in seniors hospitalized on gerontopsychiatric department, their risk factors and possibilities of preventive interventions

  34-37

  Libová Ľubica

  Kollárová Lívia

  Vanková Ľubica

  Vavro Michal

  Megtekintések száma:

  94

  Introduction:
  Falls and associated injuries are a serious problem for seniors in the home as well as in the medical environment. The main goal was to approach the issue of falls in the elderly in hospital facilities with regard to gerontopsychiatric issues and psychiatric treatment.
  Methodology:
  We used a questionnaire to find out the prevalence of falls in the elderly, the use of preventive measures and their effectiveness. The questionnaire had three sections that focused on demographics, medication, fall during hospitalization, a "Simple Screening Tool for Risk Assessment," and questions for nurses about the use of preventative measures. The sample consisted of 113 seniors in the age category over 65 years hospitalized in the psychiatric hospital Hronovce.
  Results:
  Based on the data obtained, there were no significant differences in the incidence of falls when comparing the age category up to 75 years and over 75 years. We can state that gerontopsychiatric patients are at risk of falling, regardless of their age. Of all participating survey respondents 46.9% fell and 53.1% did not fall during the study period, with 31% of patients falling repeatedly and 15.9% of patients fell once. In the survey sample 100% of respondents were taking psychotropic drugs, 46.9% were taking risk medication - benzodiazepines, and these respondents had a fall at least once during their hospitalization. We found out that the risk of falling is increased by almost half in patients with nocturnal disorientation, sensory disorders and dementia. In the group of respondents (56.7%) who needed help with movement, falls occurred more often than in patients without restricted movement ability, but the differences were not significant. Problems with defecation led to a higher prevalence of falls. Among seniors who fell, there were 14.2% of them who did not have a problem with defecation compared to 32.7% who had a problem with defecation or suffered from incontinence. Nurses used the most frequently some environmental adjustments in 66.4%, increased supervision of high-risk patients in 52.2%, and nurses used multiple interventions in 67.3% of cases as preventive measures against falls in the observed group of patients. Nurses considered as proven interventions: increased supervision of high-risk patients (16.0%), use of compensatory aids when walking (5.0%), suitable footwear, (14.0%), adjustments of the environment (29%) rehabilitation exercises (13.0%), adherence to a drinking regime (7.0%).
  Conclusion:
  In seniors with mental illness there was a higher incidence of falls regardless of age, the use of psychopharmacological treatment, especially in the form of benzodiazepines, led to a higher incidence of falls. Nursing staff used multiple interventions. The adjustment of the environment and the use of suitable anti-slip footwear proved to be the most effective.
  Contact:
  doc. PhDr. Ľubica Libová PhD.
  Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety,n.o. Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, ul. Slovenská 11 940 52 Nové Zámky, Slovenská republika
  +421 903169357
  lubica.libova@gmail.com

   

  PREVALENCIA PÁDOV U SENIOROV HOSPITALIZOVANÝCH NA GERONTOPSYCHIATRICKOM ODDELENÍ, ICH RIZIKOVÉ FAKTORY A MOŽNOSTI PREVENTÍVNYCH INTERVENCIÍ
  Kľúčové slová: Pády seniorov. Prevencia. Rizikové faktory.
  Úvod:
  Pády a s nimi spojené úrazy predstavujú závažný problém u seniorov v domácom ako aj v zdravotníckom prostredí. Hlavným cieľom bolo priblížiť problematiku pádov u seniorov v nemocničných zariadeniach z ohľadom na gerontopsychiatrickú problematiku a psychiatrickú liečbu.
  Metodika:
  Na zistenie prevalenciu pádov seniorov, používanie preventívnych opatrení a ich efektivitu sme použili protokol. Protokol mal tri časti, ktoré boli zamerané na demografické údaje, medikáciu, pád počas hospitalizácie, „Jednoduchý skríningový nástroj na posúdenie rizika“ a otázky pre sestry o používaní preventívnych opatrení. Výberový súbor tvorilo 113 seniorov vo vekovej kategórii nad 65 rokov hospitalizovaných v psychiatrickej nemocnici Hronovce.
  Výsledky:
  Na základe získaných údajov pri porovnaní vekovej kategórie do 75 rokov a nad 75 rokov neboli významné rozdiely vo výskyte pádu. Môžeme konštatovať, že gerontopsychiatrickí pacienti sú rizikový pre pád bez ohľadu na svoj vek. Zo všetkých zúčastnených respondentov prieskumu počas sledovaného obdobia spadlo 46,9 % a nespadlo 53,1 %, pričom 31 % pacientov spadlo opakovane, 15,9 % pacientov spadlo raz. V prieskumnej vzorke 100% respondentov užívalo psychofarmaká z nich 46,9% užívalo rizikovú medikáciu - benzodiazepíny a u týchto respondentov sa vyskytol pád počas hospitalizácie najmenej raz. Zistili sme, že riziko pádu sa zvyšuje takmer o polovicu u pacientov s nočnou dezorientáciou, zmyslovými poruchami a demenciou. V skupine respondentov (56,7%), ktorí potrebovali pomoc pri pohybe sa vyskytol pád častejšie ako u pacientov bez obmedzeného pohybu ale rozdiely neboli významné. Problémy s vyprázdňovaním viedli k vyššej miere prevalencie pádov. Spadlo 14,2 % seniorov, ktorí nemali problém s vyprázdňovaním oproti 32,7%, ktorí mali problém s vyprázdňovaním alebo trpeli inkontinenciou. Najčastejšie sestry používali ako preventívne opatrenia voči pádom v skúmanom súbore pacientov úpravu prostredia v 66,4 % , zvýšený dohľad nad rizikovými pacientmi v 52,2 %, viacnásobné intervencie používali v 67,3 % prípadov. Pričom ako osvedčené intervencie považovali sestry: zvýšený dohľad/dozor nad rizikovými pacientmi (16,0 %), používanie kompenzačných pomôcok pri chôdzi (5,0 %), vhodnú obuv, (14,0 %), úpravu prostredia ( 29%) rehabilitačné cvičenie (13,0 %), dodržiavanie pitného režimu (7,0 %).
  Záver:
  U seniorov s duševným ochorením bol vyšší výskyt pádov bez ohľadu na vek, užívanie psychofarmakologickej liečby najmä vo forme benzodiazepínov viedlo k väčšiemu výskytu pádov. Ošetrujúci personál používal viacnásobné intervencie. Ako najúčinnejšie sa osvedčilo upravenie prostredia a používanie vhodnej protišmykovej obuvi.
  Korešpondujúci autor:
  doc. PhDr. Ľubica Libová PhD.
  Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety,n.o. Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, ul. Slovenská 11 940 52 Nové Zámky, Slovenská republika
  +421 903169357
  lubica.libova@gmail.com
  Zber dát prebiehal so súhlasom etickej komisie zdravotníckeho zariadenia a s informovaným súhlasom respondentov.

• Active Ageing Good Practices Promoting Intergenerational Communication and Understanding

  5-6

  Maria Aurora Fenech

  Edel Borg Mizzi

  Megtekintések száma:

  22

  Persistent negative stereotypes on the aging process and the older person are noticeable within the current youth-orientated culture. Older persons may also hold negative stereotypes about the younger generation. These undesirable typecasts co-exist because younger and older persons often have limited contact with each other. Indeed, the younger generation, only gets to engage in communication with the older person within the family unit, rarely outside their own familial structures. Similarly, older persons, residents of long-term care have limited opportunities of interacting with the younger generation.

• Insights into the lived experience of Long-Term Care and End of Life Transitions in Malta

  3-4

  Christian Borg Xuereb

  Megtekintések száma:

  13

  In this keynote presentation, I explore the profound implications of the global demographic shift towards an ageing population. I delve into the challenges and opportunities presented by this shift, using Malta as a unique case study with 25% of its citizens aged 60 and older. The dense population poses challenges for infrastructure, healthcare access, and the overall well-being of older individuals.

• Prevention is the key - a multidimensional model for social well-being of the elderly

  15-16

  Almassy Zsuzsanna

  Szemán-Nagy Anita

  Farkas Réka

  Csinády Adriána

  Megtekintések száma:

  29

  Our research group identified a huge need for research on social well-being in the elderly population. In Hungary so far not much has been published in this topic, however, understanding the key elements of well-being is a growing area of research in gerontology all around the world, since it is crucial how we manage our lives in old age.

• Alzheimer's disease in the context of social work from the perspective of family caregivers

  29-30

  Martina Lacková

  Lucia Dimunová

  Megtekintések száma:

  11

  In the context of rising quality of life and improving living conditions, as well as improving health care, people are now living to a higher age than in the past. Alzheimer's disease is the most common form of dementia in European countries. As a result of the development of the disease, individuals are often dependent on the help and care of other people, in most cases family members. This care interferes with the functioning of the family, so monitoring the needs and assistance for family members is essential.