Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Active Ageing Good Practices Promoting Intergenerational Communication and Understanding
    5-6
    Megtekintések száma:
    212

    Persistent negative stereotypes on the aging process and the older person are noticeable within the current youth-orientated culture. Older persons may also hold negative stereotypes about the younger generation. These undesirable typecasts co-exist because younger and older persons often have limited contact with each other. Indeed, the younger generation, only gets to engage in communication with the older person within the family unit, rarely outside their own familial structures. Similarly, older persons, residents of long-term care have limited opportunities of interacting with the younger generation.

  • Smart against ageism: an overview of age discrimination in Portugal
    25-29
    Megtekintések száma:
    201

    Negative stereotypes, prejudices and discrimination on the ground of age, known as “ageism” have been shown to cause cardiovascular stress, lowered levels of self-efficacy and decreased productivity[1]. Across the EU, policies and practices still reflect ageist prejudices and deprioritise, disregard, or even exclude older adults in different ways.

  • P-AGE Tudatos Öregedés Program
    120-122
    Megtekintések száma:
    114

    A P-AGE Tudatos Öregedés Program egy nemzetközi stratégiai partnerségi együttműködés keretében alakult 2022-ben, alapítói Knyihár Éva és Török Bettina. A P-AGE Tudatos Öregedés Program víziója és hosszútávú célja helyi szintű Tudatos Öregedés Ökoszisztéma létrehozása, fenntartható, helyi tudatos öregedő közösségek fejlesztése mellett a hazai Tudatos Öregedés Hálózat építése, a tudatos öregedés szemlélet tudományos térbe emelése, szoros együttműködésben az európai/nemzetközi ökoszisztémával.

  • Aktív, alkotó idősödés II. – Áramlat-élmény
    52-65
    Megtekintések száma:
    638

    Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az idős emberek milyen flow- és antiflow-élményt élnek át különböző élethelyzetekben (egyedüllét, családdal és barátokkal töltött idő, háztartási munkavégzés, szabadidős vagy alkotó tevékenység).
    Módszer: Vizsgálatunkban az Oláh-féle flow- és antiflow-élményt (szorongás, unalom, apátia) vizsgáló kérdőívet alkalmaztuk.
    Eredmények és következtetések: Alkotó tevékenység és egyéb szabadidős tevékenységek végzése során összességében nagyobb flow és kisebb antiflow-élmény élhető át, mint háztartási munkák végzése közben. A családi körben átélt flow az időseknél magasabb, mint a baráti társaságban átélt. Az alkotó tevékenységgel foglalkozók magasabb flow- és alacsonyabb antiflow-élményről számoltak be egyedüllét során, mint az egyéb szabadidős tevékenységgel foglalkozó kontrollcsoport.

  • International Cooperations of the Association for Women’s Career Development in Hungary (AWCDH) - AWCDH’s participation in research within the frameworks of COST Actions in the field of Ageing
    75-78
    Megtekintések száma:
    200

    Demographic change affects almost all spheres of society, so we consider it one of our priorities to deal with the situation of older women, the largest and fastest growing group within the world's population, including Hungary. According to the United Nations Department of Economic and Social Affairs women comprise 54 percent of those aged over 60 globally, rising to 62 percent of those aged over 80 years.

  • Mental health of older adults living in nursing homes in Slovakia – Results of a preliminary study
    44-45
    Megtekintések száma:
    187

    Loneliness is a serious public health problem of an ageing population. The prevalence of loneliness in elderly population was estimated to rise from 10% to 45%. In elderly population, loneliness is considered as a risk factor for mental health disorders, especially depression. Depression and anxiety are among the most common mental health disorders worldwide and their prevalence is increasing, especially among seniors who are hospitalised and living in nursing homes.

  • Advancing Research and Training on Ageing, Place and Home
    143-148
    Megtekintések száma:
    203

    HOMeAGE Doctoral Network Older Adult Reference Group Meeting
    Horizon Europe (HORIZON) Marie Skłodowska-Curie Actions Doctoral Networks
    HOMeAGE (101073506)

  • Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban
    130-132
    Megtekintések száma:
    494

    Európa népessége elöregszik, a 65 év felettiek és a munkaképes korú népesség aránya 2050-ben már 1:2 lesz, ami feszültséget teremt a generációk között (Európai Bizottság 2013). A demográfiai helyzet bemutatása kapcsán fontos megjegyezni azt is, hogy az előrejelzések szerint a 80 évesnél idősebbek száma 2080-ig várhatóan több, mint kétszeresére nő és eléri a teljes népesség 13%-át (http1), ennek a korosztálynak pedig már nagy része gondozásra szorul. Mindez jelentős kihívás elé állítja az egészségügyi és szociális ellátórendszereket, melyek már ma is jelentős jelentős humánerőforrás hiánnyal és várólistákkal működnek, idősek otthonában történő elhelyezésre például hazánkban az átlagos várakozási idő 2 év (Gyarmati 2019). A gondozást végző családtagokra - jellemzően nőkre - hatalmas anyagi, fizikai és lelki teher hárul.
    Az előadásban azt mutatom be, hogy az elöregedésből adódó kihívások kezelését, az idősek gondozását és életminőségük javítását miként segíthetik az infokommunikációs technológiák és az innovatív megoldások. A rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján ismertetem, hogy az idősek hogyan viszonyulnak a digitális technológia igénybevételéhez, milyen attitűdjeik vannak az IKT használatával kapcsolatban. Áttekintem a gondozási szükségleteket és hiányokat, valamint az ápolás, gondozás, az egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a kommunikáció és a mentálhigiénés szolgáltatások területén történő technológia használat lehetőségeit. Erre vonatkozóan röviden bemutatok példákat, jó gyakorlatokat. Megvizsgálom, hogy milyen előfeltételek szükségesek az IKT alapú szolgáltatások bevezetéséhez, milyen tényezők akadályozzák az alkalmazásukat és, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznünk.

    Az előadás fő üzenete és mondanivalója, hogy az idősek aktív, tevékeny időskorát, illetve szükség esetén ellátását, gondozását nagyban támogathatják az infokommunikációs technológiák (Bene, Móré, Zombory 2020). Fontos azonban a technorealista hozzáállás, objektíven, realistán kell viszonyulnunk a technológia használathoz (Pintér 2004), nem szabad tőle tartanunk, de túl sem értékelhetjük. Önmagában attól, hogy több technológiát használunk nem lesz jobb a helyzet, nagyon fontos, hogy a fejlesztések valóban az idősek igényeire, adottságaira, szükségleteire reagálva történjenek, a tervezésébe bevonják az időseket, gondozóikat, a szociális és egészségügyi szakembereket. Meg kell oldani a finanszírozás kérdését is, egyrészt, hogy legyen forrás a fejlesztésekre, másrészt a használat, igénybevétel finanszírozását, lehetőséget teremtve a hátrányos helyzetűeknek. Ez azért is fontos, mert bár sokaknak lenne igénye innovatív eszközök használatára, nem mindenki engedheti ezt meg magának és azt is tudjuk, hogy az idősek közt a jövedelmi egyenlőtlenségek növekednek, „az Unió idős népességének 19 %-át szegénység fenyegeti, és ez a szám gyorsan növekszik” (Európai Bizottság 2013: 3). Probléma, hogy a technológia használat hatásairól és a szociális munkások IKT használatáról nagyon keveset tudunk, kérdés, hogy mennyire hatékonyak az online beavatkozások, milyen szakmai, etikai kérdéseket vet fel a technológia használata és, hogy milyen hatása van a társadalmi egyenlőtlenségek alakulására. Ezen kérdések vizsgálatára további kutatások szükségesek. Nagyon fontos a szociális munkás hallgatók képzésének és a szakemberek továbbképzéseinek átalakítása, hogy azokban nagyobb hangsúllyal jelenjen meg a digitális műveltség fejlesztése (Perron, Taylor, Glass, Margerum-Leys 2010, Tóth 2017).

    Irodalom
    Bene Á., Móré M., Zombory J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29–51.
    Gyarmati A. (2019): Idősödés, idősellátás Magyarországon. Helyzetkép és problémák. Friedrich-Ebert-Stiftung. Budapest. http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/15410.pdf Utolsó letöltés: 2019.04.27.
    Európai Bizottság (2013): A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös program végső értékelése https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52013DC0898&from=hu Utolsó letöltés: 2019.04.27.
    Perron, B. E., Taylor, H. O., Glass, J. E., Margerum-Leys, J. (2010): Information and Communication Technologies in Social Work. Advances in Social Work, 11(2). 67–81. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3117433/ (utolsó megtekintés: 2017. 06. 25.).
    Pintér R. (2004): A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából. Doktori disszertáció, ELTE-TÁTK http://mek.oszk.hu/02300/02336/02336.pdf
    Tóth A. P. (2017): Professzionális és etikus IKT-használat a szociális munka gyakorlatában – a nemzetközi ajánlások áttekintése. Párbeszéd − Szociális munka folyóirat 4 (3). https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/view/5951/5562

    Internetes források:
    http1
    https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Population_structure_and_ageing/hu&oldid=409489 Népességszerkezet és a népesség elöregedése, Eurostat (Utolsó megtekintés: 2021.12.02.)

  • Insights into the lived experience of Long-Term Care and End of Life Transitions in Malta
    3-4
    Megtekintések száma:
    191

    In this keynote presentation, I explore the profound implications of the global demographic shift towards an ageing population. I delve into the challenges and opportunities presented by this shift, using Malta as a unique case study with 25% of its citizens aged 60 and older. The dense population poses challenges for infrastructure, healthcare access, and the overall well-being of older individuals.

  • Családi (informális) gondozást segítő rendszerek Magyarországon
    34-48
    Megtekintések száma:
    483

    A demográfiai öregedés kihívásaival az Európai Unió minden tagállamának szembe kell néznie. Ha a tagállamok demográfiai jellemzőit tekintjük, látható, hogy nincsenek lényegi eltérések sem az időskorúak jelenlegi arányában, sem pedig e ráták várható jövőbeni alakulásában. A demográfiai és társadalmi öregedés a jóléti rezsimek több területét is érinti, de ezek közül általában az egészségügyi és nyugdíjrendszert és a személyes szolgáltatásokat szokták a középpontba helyezni. A tanulmány a személyes szolgáltatások egy speciális területével foglakozik, mely ma a legtöbb posztkommunista országban éppoly új, mint amilyen régi: ez a család által végzett gondozás s ennek támogatása. A tanulmány kitér a családi gondozók támogatásával kapcsolatos jóléti politikák ismertetésére, megvizsgálja a tagállamok gondozási politikájának rendszerezési kísérleteit, elemzi a közelmúltbeli és jelenleg érzékelhető gondozáspolitikai folyamatokat, ideológiákat, s végül kitér a volt kommunista országok sajátságos helyzetére, majd bemutatja Magyarország a családi gondozással kapcsolatos gondozáspolitikáját. Az esszé alapgondolata, hogy a demográfiai kihívások ugyan hasonlók, de a szolgáltatás politika, az intézményi rendszerek fejlettsége komoly eltéréseket mutat országonként. Az országok fejletlen intézményes szolgáltató rendszerei mellett a gondozó családtagokat támogató eszközöknek pedig igencsak híján vannak a posztkommunista tagállamok.

  • Magyar Gerontológia 13 (40) 2021 Teljes lapszám
    Megtekintések száma:
    9

    Tisztelt Olvasó!

    Hadd ajánljam figyelmébe a Magyar Gerontológia folyóirat 2021 évi számát! A folyóirat interdiszciplináris szellemiségét erősítve szerzőink számos érdekes közleményét olvashatja. A fő témák között természetesen a pandémia időskorúakra gyakorolt hatása is megjelent, ezzel a témával két közlemény is foglalkozik. Az idősek jóllétének dimenzióit vizsgálja további öt közlemény hazai és nemzetközi szerzőink tollából. E mellett az idősekkel kapcsolatos percepciók, valamint szolgáltatások, az idősödéssel kapcsolatos elméletek és szakpolitikák területein barangolhat az olvasó.

    Patyán László

     

  • Úton a tudatos öregedés felé - A tudatos öregedés folyamata, társadalmi, közösségi és egyéni feltételrendszere
    117-119
    Megtekintések száma:
    243

    A jóléti társadalmakat jellemző demográfiai idősödés az európai államok között hazánkat is érinti. A szociokulturális és tudományos fejlődés hatására megváltozott életkörülmények az emberi életkor jelentős kitolódását eredményezték és nőtt az egészségben eltöltött életévek száma, de Magyarország számottevő lemaradásban van az európai országok többségétől. A fejlett nemzetek egészségügyi és szociális kihívása az öregedő népesség megbetegedési arányának csökkentése. A legtöbb funkcionális akadályozottság és egyéb megbetegedés az idősebb korosztályra koncentrálódik, és az életkor minden egyes évével növekszik. A népesség átlagéletkora növekszik, az egymást követő születési kohorszok egyre nagyobb hányada éli meg a 65. életévét vagy azt meghaladó életkort, és az egymást követő születési kohorszok mérete önmagában is növelni fogja a probléma nagyságát (Fries, 1997).

  • Association between Personal Well-being, Functional Status, Anxiety, Depression, Social Support and Spiritual Experience of Older Adults living in nursing Homes in Slovakia
    42-43
    Megtekintések száma:
    140

    Satisfaction with life is one of the most important pillars of successful ageing. Assessing the cognitive aspect of subjective well-being (which can be related to life satisfaction) is considered a useful complementary indicator for monitoring and comparing quality of life across countries.

  • Pecsétviaszgombával a fiatal bőrért? A Genoderma lucidum bioaktív komponenseinek hatása a bőr öregedési folyamataira
    105-116
    Megtekintések száma:
    295

    Napjainkban növekvő érdeklődés mutatkozik a kereskedelmi forgalomban is megtalálható gyógygombák, azaz valamilyen pozitív élettani hatással bíró nagygombák fogyasztásának vagy alkalmazásának előnyei iránt általában, illetve a bőr öregedésének vonatkozásában. Tanulmányunk célja, hogy összefoglaljuk azokat a tudományos eredményeket, amelyek alátámasztják, hogy a Ganoderma lucidum bioaktív komponensei a bőr öregedési folyamatai ellen hatnak és hozzájárulnak annak fiatalon tartásához. Áttekintjük, milyen hatással vannak a gomba kivonatai a bőr, vagy a bőr sejtjeinek pigmentációjára, a sebgyógyulásra, a gyulladásra in vitro sejtkultúrákban és in vivo állatkísérletekben. Valamint megvizsgáljuk, melyek azok az esettanulmányok, illetve klinikai vizsgálatok, amik indokolttá teszik a pecsétviaszgomba széleskörű dermatoklinikai, kozmetikai alkalmazását.

  • A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés
    126-129
    Megtekintések száma:
    373

    Pályázati támogatás:
    HEAlthy Life ALLiance for Health Tourism Education Development and Reorganisation – HEAL-ALL. Erasmus+ pályázat száma: 2020-1-HU01-KA203-078799

    Bevezetés
    A SHARE (Survey of Health, Aging and Retirement in Europe) felmérés egy olyan európai szintű projekt, amely egy panel-adatbázist fejleszt és gondoz az ötvenéves vagy annál idősebb egyének egészségére, társadalmi-gazdasági helyzetére, valamint szociális és családi hálózataira vonatkozó adatok vonatkozásában. A SHARE adatbázis kialakítása 2004-ben indult, tizenegy ország bevonásával. A kezdeményezés a népesség elöregedésével járó növekvő kihívásokra keresi a megalapozott válaszokat. A felmérések során a szervezők eddig nyolc adatgyűjtési hullámot hajtottak végre, amelyek lefedik az Unió összes kontinentális országát, valamint Svájcot és Izraelt. A 8. adatgyűjtési hullám végrehajtásának közepén kezdődött a COVID-19 járvány - a várható interjúk körülbelül 70 százaléka készült el 2020 márciusára - a terepmunkát ekkor az összes résztvevő országban fel kellett függeszteni. A szervezők elhatározták a felmérések folytatását; telefonos interjúk (CATI) elkészítésével. Jelentősen lerövidítették az eredeti kérdőívet és kiegészítették a kérdéslistát a COVID-19 élethelyzetre vonatkozó kérdésekkel.

    Az előadás célja a SHARE COVID-19 adatbázisának feldolgozásával kapott eredmények bemutatása – fókuszálva a magyar válaszadók egészségi állapotának helyzetére, egészségmagatartására a felmért országok polgáraihoz viszonyítva.

    Anyag és módszer
    A 2020-as nyolcadik SHARE felmérésben 28 ország vett részt. A válaszadók és kérdezőbiztosok egészségvédelmének okán a telefonos interjúk (CATI) alkalmazása volt az elsődleges ajánlott mintavételi alternatíva a korábbi személyes interjúkkal szemben. A válaszadók száma a módosított kérdőívre 54.567 fő volt. A magyar válaszadók 1053-an voltan – a teljes minta 1,9%-a. A kérdések csoportjai a következő öt fő területet érintettek:

    Egészség és egészségmagatartás. Általános egészségi állapot a COVID-19 járvány kitörése előtt és után, biztonsági intézkedések betartása (pl. szociális távolságtartás, maszk viselése, higiénés „viselkedés”).

    Mentális egészség. Szorongás, depresszió, alvási problémák és magány a COVID-19 járvány előtt és után.

    Fertőzések és egészségügyi ellátás. A COVID-19-hez kapcsolódó tünetek előfordulása, a tesztelés és kórházi kezelés tapasztalatai, orvosi kezelés elmaradása, a kezelésekkel való elégedettség.

    A munka és a gazdasági helyzet változásai. Munkanélküliség, üzletek bezárása, otthoni munkavégzés, munkaidő- és jövedelemváltozások, anyagi támogatás viszonyai a megkérdezettek között.

    Közösségi hálózatok. A családdal és a barátokkal való személyes kapcsolattartás változásai a járvány hatására; segítségnyújtás, személyes gondoskodás – az adott és kapott segítségek.

    Az elemzések során hagyományos statisztikai leíró és elemző módszerek, valamint a rough set analízis egyes elemzési módszerei kerültek alkalmazásra. A minta súlyozására a számítások során nem került sor. Alkalmazott programcsomagok: SPSS V22, Excel 2007.

    Eredmények
    A mintanagyság szerint Magyarország a 20. helyet foglalja el (1053 fő 1,9%). A legnagyobb minta Észtországban került felmérésre (4670 fő, 8,6%); a legkisebb elemszámú részminta a holland minta volt (803 fő, 1,5%). A teljes mintában az átlagéletkor 70,42 év volt (95% CI: 70,34-70,50; medián: 70,00; SD: 9,3977; min: 31, max: 104). A magyar részmintában 70,69 év (95% CI: 70,22-71,15; medián: 70,00; SD: 7,6825; min: 38, max: 95). A férfiak aránya a teljes mintában 42,29%; a nők aránya 57,71%; a magyar minta arányai: 39,98% és 60,02%.

    Az elemzések statisztikailag szignifikáns különbségeket mutattak ki számos elemzett változó esetében, a különböző országok polgárai között:
    a) a járvány előtti egészségi állapot (ön)megítélése;
    b) egészségváltozás megítélése a járvány előtti állapothoz képest;
    c) jelenlegi megbetegedések (akut, krónikus);
    d) gyógyszerszedés;
    e) védekező intézkedések betartása a gyakorlatban: maszkviselés; szociális távolságtartás kézmosás; fertőtlenítési lehetőségek alkalmazása.

    Megbeszélés
    Az országok összehasonlítása számos változó esetében statisztikailag kimutatható különbséget mutatott. A nagy elemszám okán igen kis eltéréseket is lényegesként jeleznek a statisztikai elemző módszerek. A különbségek tényleges elfogadását a szakmai validálás folyamata teszi érvényessé. Ennek a kutatási szakasznak a teljes lezárása még nem történt meg – az előadás az aktuális eredmények bemutatásával és értékelésével zárul.

    Irodalom
    Börsch-Supan, A. (2021). Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE) Wave 8. COVID-19 Survey 1. Release version: 1.0.0. SHARE-ERIC. Data set. DOI: 10.6103/SHARE.w8ca.100

  • Aging in the Land of Origins: Mekedonia’s impact on the Ethiopian Elderly
    106-107
    Megtekintések száma:
    88

    Ethiopia – one of Africa’s fastest-growing populations and economies – is home to a long and colorful history spanning thousands of years.  Throughout its many tribes and ethnicities, there is a deep-rooted culture of respect for the elderly. Ethiopian social beliefs, customs, and community-based lifestyles greatly value the wisdom and perspective that elderly people provide.

  • Bölcs öregedés az életút alkonyán
    180-199
    Megtekintések száma:
    327

    A tanulmány rávilágít arra, hogy a megtett életút minősége, milyen lenyomatot képez időskori énünkben. Az öregedés folyamatának komplex bemutatásával árnyaltabb diagnózist lehet felállítani az időskor sokarcúságáról, ezáltal hatékonyabb prevenciós-, és gondozó tevékenységet lehet folytatni. A tanulmányban vázolt pozitív életfilozófia alkotóelemeinek megismerése és gyakorlatban való alkalmazása, hozzájárul az időskori mentális egyensúly fenntartásához.

    Gyakorlati relevanciák: A kutatás eredményei elsősorban gondozóintézetekben idősotthonokban és nyugdíjas klubokban hasznosíthatók. Hatékonyan segíthetik az idős emberek testi - lelki - szellemi gondozását és problémás élethelyzetük elfogadását. A tanulmány felhasználható az alap és középfokú andragógiai képzéseken és szaktanfolyamokon (szociális munkás, szakápoló, terapeuta).

  • Association between leisure activities, anxiety, depression and well-being of older adults living in nursing homes in Slovakia
    40-41
    Megtekintések száma:
    194

    Engaging in leisure activities (LA) is associated with physical, psychological and social benefits leading to feelings of happiness, life satisfaction and successful ageing in older adults.

  • Értelmet az éveknek – Gondolatok a társadalom- és humántudományi gerontológiáról
    13-25.
    Megtekintések száma:
    300

    A tanulmány egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. Az elméleti rész a releváns szakirodalomra és a világ fejlett országainak gyakorlatára támaszkodva mutatja be az átlagéletkor növekedése következtében fellépő társadalmi problémákat és azok megoldásainak lehetőségeit.
    Kitér az idősödés és a nyugdíjkorhatár fogalmának tisztázására, az élethosszig tartó tanulásra, ezen belül az időskori nyelvtanulás jótékony hatásának és az idős korban hasznos, értelmes tevékenységi formáknak a bemutatására. Az empirikus rész egy, a Miskolcon 2017 novemberében megrendezett gerontológiai konferencia előtt készült kérdőíves felmérés eredményeit ismerteti.

  • Az idősek és az infokommunikációs technológiák elsődleges vonatkozásai
    138-160
    Megtekintések száma:
    775

    Cikkünkben kitérünk az információs és kommunikációs technológia (továbbiakban IKT) rövid áttekintésére, az idős korosztály legjellemzőbb sajátosságaira, végül azt vizsgáljuk, hogyan és mely részterületeken tudnak kapcsolódni az idősek az IKT megoldásaihoz. A gyorsan fejlődő technológia világában még azoknak sem könnyű kiigazodni, akiknek nem kell gondolkozni azon, hogy hogyan tanulják meg az IKT használatát. Komoly hátránnyal indulnak azok, akik életük egyharmadában, felében nem voltak kapcsolatban az infokommunikációs technológiákkal, idős korban pedig ez a hátrány tovább növekedhet. Manapság egyre nehezebb különbséget tenni online és offline világ között és valószínűleg ez a jövőben sem lesz könnyebb. A jóléti államokat elöregedő társadalom jellemzi, az ezekből fakadó problémák régóta jelen vannak minden területen, ahogy az egészségügyben, úgy a gazdaságban is. Tanulmányunkban megvizsgáljuk és összegyűjtjük a témakörhöz szorosan kapcsolódó releváns szakirodalmakat, melyek az életminőségre, a magányosság leküzdésére, a társadalmi felzárkóztatásra és az egyén egészségi állapotára vonatkoznak. Célunk, hogy megvizsgáljuk milyen lehetőségekkel segíti az IKT az idős emberek minőségi öregedését, milyen tényezők motiválják az időseket az eszközök használatában, melyek azok a nehézségek, amelyek akadályozzák az alkalmazást és a tanulást, illetve, hogy összességében milyen jövőbeni kilátások elé nézünk. Vizsgálatunk angol és magyar nyelvű szakirodalomra vonatkozott, azokra a publikációkra, melyek Európában jelentek meg vagy európai országokban végezték a kutatást, a 65 éves vagy idősebb emberek körében, 2011 és 2021 között.

  • Modern Guidelines for Nutrition in Old Age: The Role of Preventive Diets in the Prevention of Chronic Diseases
    Megtekintések száma:
    47

    Increased life expectancy, coupled with declining fertility rates, is leading to a global demographic shift towards an ageing population. The number of older people (aged 60 and over) is expected to more than double by 2050 and more than triple by 2100. From an individual perspective, this is a positive development, but at the societal level it poses a number of challenges in terms of managing people's health, quality of life, and economic circumstances. Although life expectancy is increasing, for many people the quality of life is declining, which can have a negative impact on both health and social institutions. The nutritional needs of older people differ from those of younger people, mainly due to age-related physiological changes. Their calorie requirements may decrease due to slower metabolism and reduced physical activity, but their requirements for certain macro- and micronutrients may increase. With advancing age, the risk of chronic diseases such as cancer, metabolic and cardiovascular diseases increas, as does the risk of osteoporosis, cognitive decline, and disability. In order to maintain health in old age and prevent the development of cardiovascular and metabolic diseases, it is important to reduce the intake of simple carbohydrates (to a maximum of 10% of total carbohydrate intake) and saturated fatty acids (to a maximum of 20–25 g per day), while ensuring adequate protein intake (1.0–1.2 g per kg of body weight) and consuming at least 400 g of fruit and vegetables per day. The salt intake of Hungarian seniors also significantly exceeds the recommended level (instead of 2 g per day, men over 65 consume 6.2 g and women consume 4.7 g), and fluid intake is insufficient, too (the recommended amount is 35 ml per kg of body weight). Among preventive strategies, nutrition is critical, yet it is currently underrepresented in the healthcare system and does not receive sufficient emphasis in care processes. A personalized healthy diet has significant benefits for older adults and can prevent, modify, or improve many age-related diseases and conditions. This review focuses on issues related to the nutrition and nutritional needs of older adults based on the latest guidelines. It also presents the most common complications resulting from poor nutrition and the possibilities for diet therapy.

  • An overview of primary health care in geriatric and need of care intervention (A comparative study of Czech Republic, Sweden, and Canada)
    37-38
    Megtekintések száma:
    143

    This researche is aiming to evaluate the care interventions and approaches for the ageing population in different countries and their perspective of geriatric care. Quality assurance and workforce development the monitoring supervision and evaluation of care progression is very demanding for the sustainable delivery of care and frequent trainings and education of healthcare professionals develop quality geriatric care.

  • Formal Carers’ Perspectives on Elder Abuse within a Maltese Care Home
    55-56
    Megtekintések száma:
    110

    This research explores formal caregivers’ perspectives on elder abuse within a Maltese care home, addressing the challenges posed by an ageing population and the growing reliance on long-term care.

  • Determinants influenceing the mental health of older people (60 years +) in Botswana
    33-35
    Megtekintések száma:
    211

    Ageing society is a reality for many people in developing countries than in the past. Governments are facing major challenges in safeguarding the mental health of older people and health care systems to deal with this demographic shift. The mental health of older people is an important indicator of the level of their health-related quality of life.  The situation of older people in Africa, concerning their mental health and well-being, is a matter of growing attention among researchers and policymakers alike. There is a common perception in connection with the aged population reporting poor mental health status and a greater need for healthcare. However, there is few research on the disparities of older people relating to healthcare in Sub-Saharan Africa, especially in Botswana. There is a tendence of ever-increasing number and population proportions of older people representing both opportunities and challenges. Some of these challenges include the prevention and management of anxiety, depression, and somatization, which are the most common mental disorders in primary health care the world over. Previous research has shown that the three disorders are highly comorbid because of the need for prevention and mitigation of all three.

  • Dementia and aging in Vietnam
    90-92
    Megtekintések száma:
    101

    The aging rate of the Vietnamese population is one of the most elevated worldwide. Dementia is identified as one of the major disturbances to healthy aging and a leading cause of death in Vietnam. In spite of the importance of dementia research for policy making and healthcare development, there is a scarcity in study on epidemiological profile of dementia in Vietnam.