Évf. 6 szám 1 (2016)

Megjelent 2016 June 30

A kiadvány a "Hazai Tudományos Diákköri műhelyek támogatása" című,
NTP-HHTDK-15-0070 azonosítószámú

„A DE GTK tudományos diákköri tevékenységének támogatása”
című pályázat támogatásával valósult meg.

Teljes szám

issue.tableOfContents66983359ae480

Cikkek

  • Az online pénztárgépek bevezetésének hatása a gazdaság szereplőire
    5-12
    Megtekintések száma:
    19

    A célkitűzésem az online pénztárgépek bevezetésének a gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásának bemutatása nemzetgazdasági, vállalkozói és felhasználói szempontból.  Specifikus célomként annak vizsgálatát jelöltem meg, hogy az online adatszolgáltatás hogyan növeli az állami költségvetésbe befizetendő áfát, amely adónem hozzájárul a költségvetési egyensúly fenntartásához, végső soron egy jóléti társadalom kialakulásához, ahol megfelelő az adómorál és a tudatos vállalkozói lét. Az ellenőrzési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az emberek még bizalmatlanok az online pénztárgépek adatszolgáltatásával kapcsolatban. A próbavásárlások során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a helyszínen ellenőrizheti az online pénztárgépeket, amely már 2014-ben az adómorál javulásához vezetett. Lényegesen csökkent a nyugtaadás elmulasztásához kapcsolódó esetek száma, de még mindig magasnak mondható. A kisvállalkozások számára jelentős terhet jelenthet az online pénztárgép használatának kötelezettsége, hiszen az online pénztárgépek átlagára 150 ezer Ft, amelyre legfeljebb 50ezer forintos támogatást igényelhettek. Magyarországon az áfa-csalások éves szinten körülbelül 300 milliárd euró bevételkiesést okoznak. Már a Pénztárgép törvény bevezetését követő első évben jelentősen csökkent ez az érték, hiszen 2014-ben 226 milliárd forinttal több áfát vallottak be a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók.

  • A szingapúri csoda: növekedés egy politikailag csak részben szabad országban
    105-110
    Megtekintések száma:
    6

    Vajon van-e kapcsolat a demokrácia illetve a gazdasági fejlődés között, ha igen akkor milyen, ha nem akkor miért nincs? Kutatásom során arra keresem a választ, hogy az autokráciákban hogyan érhető el gazdasági fejlődés. Igyekeztem válaszokat találni arra a kérdésre, hogy Szingapúr milyen feltételek mellett járhatta be példaértékű növekedési pályáját. Megvizsgáltam a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, történelmi példákat, és ezekből igyekeztem következtetéseket levonni. Az ország gazdaságát megvizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy Szingapúr gazdasága alapvetően a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre épül. Az ország növekedéséhez szükség volt az aktuális világgazdasági tendenciák gyors felismerésére, előrejelzésére, illetve az ezekhez a folyamatokhoz igazodó stratégiák kialakítására. Az aktív kormányzati szerepvállalás az éppen élénkítendő kormányzati szektorokban, a különböző kormányzati ösztönzők is motivációt jelenthettek a külföldi befektetőknek. Továbbá fontos még kiemelni a nagyfokú gazdasági szabadságot, illetve a befektetőbarát közeget. Utóbbit a Doing Business jelentés is alátámasztja, ahol Szingapúr évek óta az első helyen szerepel.

  • Az információs aszimmetria jelenléte a szállodaiparban és ennek statisztikai elemzése
    111-118
    Megtekintések száma:
    4

    „Közgazdász gondolkodók szerint a félreértések alapja az információ lábjegyzetben való feltűntetése” (angol nyelvű eredetiben: „Economic theorists traditionally banish discussions of information to footnotes”), állapítja meg Michael Rothschild és Joseph Stiglitz (1976) közös munkájuk, az „Equilibrium in Competitive Insurance Markets: An Essay on the Economics of Imperfect Information” első sora. Való igaz, hogy a lábjegyzetek információtartalma sokszor elkerüli az átlagember figyelmét, ami már önmagában képes későbbi bonyodalmakhoz vezetni; a szerzőpáros arra világít rá, hogy egészen kismértékű információs aszimmetria is nagy hatással bír a kompetitív piacokon (ROTHSCHILD és STIGLITZ, 1976). A cikk alapjául szolgáló dolgozat a szállodákat, illetve a hotel menedzsmentet érintő információs aszimmetria különböző összetevőit járja körül. Fő kérdése, hogy van-e összefüggés az szállodák által saját magukról közölt információ mennyisége és a szállodaminősító rendszer általi osztályba soroltsága (a továbbiakban röviden „minősítés”) között? A magasabb és alacsonyabb kategóriájú szállodák statisztikai vizsgálatokkal kerülnek összehasonlításra különböző jellemzőik alapján, figyelembe véve szakmai, földrajzi, kulturális és potenciális vendég által támasztott szempontok szerint is. Az elemzés során végzett t-próba eredménye szerint pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg a szállodák által megosztott információmennyiség és csillagaik száma közt, vagyis minél magasabb osztályba sorolják a szállodaminősítő rendszerek az adott szállodát, annál valószínűbb, hogy részletekbe menően oszt meg információt az általa nyújtott szolgáltatásról.

  • Fogyasztási szokások a lisztérzékenyek körében, és a finom gluténmentes kenyér történe-te: a Glulu márkaépítése
    119-126
    Megtekintések száma:
    9

    A lisztérzékenység súlyos élelmiszerintolerancia, amit Magyarország lakosságának 1,5-2%-ánál diagnosztizáltak. A lisztérzékenységre egyetlen gyógymód az élethosszig tartó gluténmentes diéta. Teljesen ki kell zárni az étrendből a búzában, rozsban és árpában megtalálható fehérjét: a glutént. Ezzel elkerülhetőek a nem diagnosztizált lisztérzékenység eredményeként kialakuló súlyos megbetegedések. Mióta kiderült, hogy lisztérzékeny vagyok, folyamatosan foglalkozom gluténmentes kenyerek és sütemények fejlesztésével. A célom kezdetben az volt, hogy a fogyasztók igényeit felmérve kifejlesszek egy igazán ízletes gluténmentes kenyeret, illetve ezek alapján saját vállalkozás, péküzem elindítását is célul tűztem ki. Először egy kérdőíves kutatásban 438 lisztérzékeny, gluténmentes diétát tartó személy adatközlése és véleménye alapján megállapítottam, hogy mit és mennyiért vásárolnak a lisztérzékenyek. Megállapítottam, hogy mire van igazán szükségük, milyen elvárásaik vannak a termékekkel kapcsolatban. Sikerült a saját receptjeim alapján olyan gluténmentes kenyeret sütnöm, amelynek nincsen rossz utóíze, és visszaadja a kenyérevés örömét a lisztérzékenyeknek. Ezzel jelentkeztem az !gen – Innovatív Generáció – Debrecen nevű versenybe, ahol négy segítőt kaptam az ötletem - a gluténmentes pékárut gyártó üzem - megvalósításához.. A márka a Glulu nevet kapta, amely a glutén szóból és a Lulu becenevemből született. 2015 márciusában alakultunk csapattá, azóta pedig már a saját vállalkozásunk, a Glulu Pékmanufaktúra Kft. tulajdonosai vagyunk. A Kft-t öten alapítottuk. A küldetésünknek azt tekintjük, hogy az összes lisztérzékeny számára „egy falatnyi boldogságot” nyújtsunk a termékeinkkel. Már heti öt alkalommal gyártunk termékeket a saját üzemünkben, illetve folyamatosan dolgozunk az eladáson, a marketingen és további termékek fejlesztésén. A termékeinket kérdőíves kutatásban hasonlítottam össze a többi gluténmentes termékkel. A kutatással arra kerestem választ, hogy a lisztérzékenyek mennyire vannak megelégedve a piacon kapható gluténmentes pékárukkal, illetve, a Glulu termékeink minőségben különböznek-e a többi gluténmentes versenytárstól a fogyasztók megítélése szerint. A kérdőíves kutatásban résztvevő 187 megkérdezett a Glulu termékeit szignifikánsan finomabbnak, designosabbnak értékelte, mint a piacon kapható termékeket.

  • A lineáris diszkriminancia-analízis és a logisztikus regresszió módszertani kérdései
    127-132
    Megtekintések száma:
    4

    Ahhoz, hogy felmérhető legyen egy vállalkozás állapota, és az esetleges válsághelyzet, szükség van mérési, előrejelzési eszközökre. A belső működés folyamatos elemzése, a csődveszély felmérése, és csődelőrejelzési módszerek alkalmazása elengedhetetlen versenyképesség megőrzéséhez. Az elemzéseket kezdetben pénzügyi mutatószámokkal, később mutatószámrendszerek segítségével és statisztikai eszközökkel végezték az elemzők. Napjainkban a felgyorsult globalizálódott gazdaságban a módszerek ismerete és alkalmazása elengedhetetlen mind a vállalatok, mint vevőik, szállítóik, és egyéb érintettjeik értékelésekor.

  • Biomassza alapú hőenergia-önellátás a növénytermesztő családi gazdaságban
    133-140
    Megtekintések száma:
    4

    Napjainkban a fenntarthatósági és energiapolitikai szempontok egyre hangsúlyosabbá válnak, ennek hatására előtérbe kerül a racionális és versenyképes energia-önellátás is. Figyelembe véve, hogy a mezőgazdasági termelésben az energia költségek 20%-át a hőenergia-szükséglet teszi ki, ennek gazdaságos - lehetőleg helyi – előállítása fontos szempont lehet. Ezért általános célkitűzésem a fitomassza, mint energiahordozó versenyképességének vizsgálata a hagyományos energiaforrásokhoz viszonyítva. Kétirányú komparatív analízissel készített gazdasági elemzésben vizsgálom, hogy a farm nagysága hogyan befolyásolja a hőenergia-önellátás létjogosultságát. A szakirodalom feldolgozását követően megvizsgáltam a megvalósíthatóság műszaki feltételeit a biomassza tüzelés tekintetében. Meghatároztam a tüzelésre hasznosított szalma önköltségét és összevetettem a hagyományos energiahordozó önköltségével. A hőenergia szükséglet komplex vizsgálata érdekében szociális hőigény (családi ház hőigénye) és a technológiai hőigény (üvegház) esetében is elvégeztem a biomassza és a földgáz alkalmazásának összehasonlító vizsgálatát. Eredményeim azt mutatják, hogy amennyiben csak a családi ház önellátása a cél, akkor melléktermékekből (gabona-, repceszalma) – területigény nélkül - az átlagos vetésszerkezetben előállítható az alapanyag, nagyobb hőigény (üvegház, szárító) viszont szükségessé teheti speciális energetikai ültetvények beillesztését is a vetésforgóba. Összességében megállapítható, hogy a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok hőenergia-önellátása – figyelembe véve a jelentkező többletberuházásokat és kényelmi faktorokat is – gazdasági szempontból javasolható és a vetésszerkezetbe jól beilleszthető.

  • A stressz vizsgálata a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Klinika dolgozói körében
    141-148
    Megtekintések száma:
    12

    A stressz mindig is az érdeklődés központjában állt, napjainkban sem veszített aktualitásából, hiszen a modern kor egyik legnagyobb problémája, ami betegségek sorozatának elindítója lehet. A stressz mindennapjaink része, számtalan helyzetben találkozhatunk vele. Az egészségügyben dolgozókra nagy felelősség és teher hárul, kiváltképp a pszichiátrián, ahol gyakran találkozni érzelmileg megterhelő esetekkel. Az emberek gondozása, ápolása stresszel telített munka. Dolgozatom általános célja, hogy megvizsgáljam, és átfogó képet kapjak arról, hogy a Debreceni Pszichiátriai Klinikán milyen mértékben van jelen a káros stressz, hogyan hat a mindennapi munkavégzésre és teljesítményre. Specifikus célok közé sorolható annak feltérképezése, hogy milyen hatással van a dolgozók munkája a magánéletükre, milyen pszichés, lelki és egészségügyi károsodást okozhat a stressz a pszichiátriai személyzet számára, tapasztalhatók-e a kiégés tünetei, mit és hogyan lehet tenni annak érdekében, hogy ez elkerülhető legyen. Kutatásaimat a Debreceni Pszichiátriai Klinikáján végeztem. Vizsgálataim során az esettanulmány, a kérdőíves felmérés és az interjú módszereit alkalmaztam. A vizsgálati eredményekből arra a következtetésre jutottam, hogy a stressz jelen van a szervezetben. A kiégés szempontjából elmondható, hogy jelen pillanatban egy dolgozót sem érint ez a súlyos tünet. Ha bárkinél felmerülne ilyen jellegű probléma, arra meg vannak a megfelelő módszereik, hogy hogyan segítsék át az illetőt a nehezebb időszakon. A támogató környezet, mind a családi, mind a munkahelyi nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy elkerülhetőek legyenek a stressz káros hatásainak állandósulásai. Összességében arra a megállapításra jutottam, hogy a stressz komoly problémát jelenthet az egészségügyi dolgozók számára, de szakmai felkészültségük, tapasztalatuk segít abban, hogy elkerüljék a súlyos következményeket.

  • A marketing szerepe a lokális élsportban
    13-20
    Megtekintések száma:
    50

    A sportmarketing használata a külföldön működő klubok esetében szinte mesteri fokon működik, azonban a marketing ezen ága hazánkban még igen gyerekcipőben jár. Tapasztalhatóak jelenségek a meglétéről, de nem annyira szembetűnő ez az eredmény. A célom a kutatómunkámmal, hogy minél jobban belelássunk a helyi szinten működő kiemelt sportágak klubjainak működésébe, azok mindennapjaiba, hogy kik állnak az üzemeltetésük sikerességének hátterében. Fontosnak tartom, hogy megismerjük az általuk alkalmazott vagy a jövőben esetlegesen felmerülő marketingfogásokat és ezáltal hogyan tudnak hatni a szurkolók, az emberek attitűdjére a sporttal vagy az adott sportággal kapcsolatban. Valamint, hogy milyen tényezők azok, amelyek felkeltik egy szponzor érdeklődését, hogy az adott sportba tőkét invesztáljon. Nem utolsó sorban mik azok az ösztönző elemek, amelyek egy mérkőzés megtekintésére bírják a lakosságot. Az általam végzett primer adatgyűjtés (kérdőíveztetés) alapján, amely nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen jórészt kosárlabdás körökben került kitöltésre. A kérdőívből fogok következtetéseket levonni valamint a vizsgálatomban szereplő öt klub összefogásáról készült mélyinterjúval kívánom alátámasztani a témával kapcsolatos felvetéseimet, javaslataimat. Egy szervezeti modellt is igyekszem a lehető legjobb módon szemléltetni, hogy ezen a téren egy sportklubnak hogyan kellene felépülni a konfliktusok minimalizálása érdekében. Végül a sportmarketing komplexitását, összetettségét egy Magyarországon nem igen használt modellel kívánom bemutatni, amelyet „Szív-modellnek” neveznek. A dolgozat végén bemutatásra kerülnek a mélyinterjúból és a kérdőívből leszűrt problémák valamint az általam végzett kutatómunka értelmének igazolása, hogy érdemes ezzel a témával mélyrehatóbban is foglalkozni, mivel sok lehetőséget rejt magában.

  • Innovatív klaszterszolgáltatás fejlesztés a hazai klaszterszervezetek körében
    21-26
    Megtekintések száma:
    3

    Azon vállalatok, melyek a jelenlegi kutatási és fejlesztési folyamatokban nem vesznek részt, komoly gazdasági hátrányba kerülhetnek innovatív versenytársaikkal szemben. Kutatásom során a hazai klaszterfejlesztés jellegzetességeit vizsgálva, közelebb kerültem a működésfejlesztési innovációs fejlesztésekhez, új technológiai és vállalati problémamegoldó eszközökhöz, a hazai klaszterszolgáltatások jellemző megjelenési formáihoz és azok gyakori problémáihoz. Az előzetesen áttekintett szakirodalom időszerű adatainak köszönhetően aktuális képet tudtam biztosítani a klasztermenedzsment, klaszterpolitikai tényezők, klaszterszervezés és innovációs jellegzetességekre. Az innovációs folyamatokat használva a létrehozott Működésfejlesztési Innovációs Modell megfelelően tükrözi a modern vállalatfejlesztés tényezőit és leginkább érintett területei. Kutatásaim során arra kerestem a választ, hogy egy hazai klaszterszervezet miként tud segítséget nyújtani klaszter tagvállalataink, és milyen szolgáltatásokra van szüksége, hogy versenyképes, erős szervezetként jelenjen meg az iparág piacán, mint klasztervállalat. A hazai klasztervállalatok sikerének kulcsát megragadva érdemes nagy hangsúlyt fektetni a tudáshálózat magas szintű kiépítésére, a belső kommunikációs hálózat megfelelő működésének fejlesztésére és a hazai ás nemzetközi kapcsolatokra.

  • A futball migráció jelenlegi állapota az angol labdarúgó bajnokságban
    27-34
    Megtekintések száma:
    4

    A globalizáció életünkre egyre nagyobb hatással van, amelynek egyik kulcsfontosságú tényezője a nemzetközi bevándorlás növekedése. Így a jelenünk, egy új migrációs korszak. A migráció térnyerésének bemutatásához a sport világából kerestem példát, mert véleményem szerint a sport mindig is kiválóan tükrözte a világban történő folyamatokat. A kutatási területem az angol labdarúgó bajnokság, a Barclays Premier League idei 2015/2016-os szezonja. A vizsgálatom tárgyai a sorozatban szereplő legfontosabb személyek: tulajdonosok, menedzserek, és futballisták. Célkitűzésem az, hogy a nemzetiségük, és azzal összefüggésbe hozható tényezők analizálásának segítségével, felfedezzem a három csoport közötti származási kapcsolatrendszereket, és legvégül felállítsam a bajnokság migrációs képét és csatornáit. A fő kutatási kérdésem az, hogy vajon a külföldiek ki tudják-e szorítani saját hazájuk bajnoki sorozatából az otthoniakat.

  • Munkaköri leírások jelentősége egy személyzeti szolgáltató szervezetnél
    35-42
    Megtekintések száma:
    6

    Egy vállalat életében a legfontosabb, hogy rendelkezzen a működéséhez leginkább harmonizáló humán erőforrással, mely biztosítja munkájának folyamatos sikerességét. A szervezetek humánerőforrás részlegei számára kihívást jelentő feladat, hogy felkutassák, megszerezzék, megtartsák és a legjobb teljesítményt hozzák ki a vállalati alkalmazottakból. A feladat önmagában nem túl egyszerű, sőt egyre nehezebbnek bizonyul a növekvő versenypiaci helyzetnek köszönhetően kitűnni a cégek közül és még nehezebb megtartani a munkavállalókat. A problémára megoldást jelenthetnek az eddig is alkalmazott HR funkciók és rendszerek, amennyiben azok működését optimalizálva újragondoljuk. A HR rendszerek alap pillérét jelentik a munkakörök, így a munkaköri leírások és az azokhoz tartozó munkaköri specifikációk is. Vizsgálataim alapján ezen dokumentumok hatékony alkalmazására és jelentőségére hívom fel a figyelmet egy lehetséges alternatívát kínálva a szervezeti fejlesztésre. A kutatási eredmények alapján összességében megállapítható a vizsgált szervezettel kapcsolatosan, hogy a munkaköri leírások, specifikációk és kompetencia modellek alkalmazása nem jelenik meg stratégiai eszközként a szervezetnél; a középvezetői munkaköri leírások felülvizsgálata és aktualizálása esedékes a szervezetnél; a középvezetői munkaköri leírások tartalmilag bővíthetőek, terjedelemben pedig rövidíthetőek; a szervezeten belüli hierarchiai viszonyok és előre lépési lehetőségek nem egyértelműek; a megkérdezettek igénylik a fejlesztést.

  • A DEA elemzési módszer gyakorlati alkalmazásának bemutatása egy konkrét mezőgazda-sági vállalkozás példáján keresztül
    43-50
    Megtekintések száma:
    4

    A gazdasági élet nagy felelősséggel járó döntéseihez tudatosan kiépített döntési modellek használata szükséges, hogy a körülményeknek megfelelően a legoptimálisabb döntést hozhassuk meg. A Data Envelopment Analysis (DEA) egy olyan döntési modell, mely alkalmas a döntés szempontjából hasznos információk feltárására különböző vállalkozásoknál. A modell képes meghatározni, hogy egy vállalat egységeinek mely paraméterein és milyen mértékben kellene változtatni, ahhoz hogy az adott helyzetnek megfelelően optimális döntést hozhassunk. Ennek megfelelően a DEA módszer hatásos eszköze lehet egy vállalkozás hatékonyságának fejlesztésére. Dolgozatom alapvető célkitűzése, hogy bemutassam a módszer alkalmazásának menetét egy létező mezőgazdasági cég példáján keresztül. Hipotézisem szerint az általam alkalmazott módszer eredménye, olyan új információkat tárhat fel a vállalat számára, amit más gazdasági, vagy műszaki elemzési módszerek nem mutathattak ki korábban. A DEA elemzés eredményezte telephatékonysági-rangsor eltér a hagyományos gazdasági mutatókkal számolt hatékonysági rangsortól. A módszer tehát képes volt új információk és összefüggések feltárására, így a munkám hipotézise bizonyítást nyert. A DEA modell számszerű eredményeinek megfelelő módosítások véleményem szerint gyakran nem végrehajthatók, viszont a nagyságrendjük mindenképpen tájékoztat a probléma jelentőségéről, méretéről.

  • Az élelmiszeripari vállalkozások piacorientációjának vizsgálata
    51-57
    Megtekintések száma:
    3

    Az élelmiszeripari vállalkozások működése folyamatosan napirenden lévő kérdés a gazdaság döntéshozóinak számára. Hangsúly kerül nemcsak arra, hogy milyen fontos a kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe, hanem az is aktuális téma, hogy miként tehető versenyképesebbé a szektor. A napjainkban egyre jobban kiélesedő verseny újabbnál újabb kihívások elé állítja a vállalkozásokat. Ezeknek a változásoknak a kezelésében és felismerésében jelenthet fontos szerepet a piacorientált szervezeti kultúra vagy magatartásforma. A tanulmányban élelmiszeripari vállalkozások piacorientációját vizsgáltam és hogy a vállalatok által adaptált piacorientáció mértéke milyen kapcsolatba hozható a szervezet oktatáspolitikájával, marketing tevékenységével és az élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelőséggel. Arra az eredményre jutottam, hogy a piacorientáció magas szintje együtt jár a szervezet oktatás iránti igényével, a marketing tevékenység végzésével és a magasabb marketing ráfordításokkal. Az élelmiszerbiztonság, az élelmiszertermék-fejlesztés és a piacorientáció közt kapcsolat azonban már nem mutatható ki.

  • A csemegekukorica termékpálya gazdasági elemzése
    58-62
    Megtekintések száma:
    13

    A tanulmány fő célkitűzése a termékpálya szereplőinek (termesztők, feldolgozók) költség-haszon elemzése révén a költség és profit piaci szereplők közötti megoszlásának vizsgálata. A fő célkitűzéssel összefüggő hipotézis, hogy a termékpályán keletkező profit döntő részét a feldolgozó realizálja. A termesztés során – közvetlen támogatások nélkül – 1 kg nyersanyagra nagyságrendileg 30,0 Ft költség és 8,0 Ft profit jut, ami 27%-os költségarányos jövedelmezőséget eredményez. A feldolgozás tekintetében 1 kg nyersanyagra 160,0 Ft költség és 13,0 Ft profit esik, 8%-os jövedelmezőség mellett. A profit megoszlásának elemzése során látható, hogy 1 kg nyersanyagra vetítve a feldolgozónak mintegy 5,0 Ft-tal több jövedelme van, viszont a költségei közel 5,5-szer magasabbak, mint a termelőnek, ezért a költségarányos jövedelmezősége70%-kal alacsonyabb. Vagyis magasabb profittal alacsonyabb jövedelmezőségre képes a feldolgozás. A csemegekukorica konzerv termékpályáján 1 kg nyersanyagra vetítve keletkezik összesen 190,4 Ft/kg költség, melynek 16%-a a termesztés, 84%-a pedig a feldolgozás során merül fel, továbbá 21,0 Ft profit, melyet 2/3 részben a feldolgozó, 1/3 részben a termelő realizál. A területalapú közvetlen támogatásokkal együtt azonban hozzávetőlegesen fele-fele arányúvá válik a profiteloszlás, ami a gazdálkodás kockázatát és forgótőkeigényét figyelembe véve arányosnak tekinthető.

  • A kohéziós politika új eszköze, az ETT fejlődésének vizsgálata az EU-ban és egy működő ETT esetében
    63-70
    Megtekintések száma:
    3

    Az ETT (Európai Területi Társulás) olyan, az Európai Bizottság által 2006-ban létrehozott csoportosulási forma, amely célja az interregionális együttműködések elősegítése a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése érdekében. Az ETT nem csupán egy határon átnyúló együttműködési eszköz, hanem egy új szervezeti innovációs eszköz, amely új távlatokat ad az Európai regionális politika és irányítás, a helyi menedzsment rendszerek és a végrehajtási munka folyamatokban. A szervezeti innováció kiváló lehetőséget biztosít, hogy összehasonlítsuk a helyi tapasztalatokat az uniós döntéshozatallal. A jelen kutatás eredményei rámutatnak, hogy a vizsgált szlovák-magyar partnerségek a Közép-európai határon átnyúló együttműködések sikeres szereplői, de nem bizonyítható, hogy ezek a csoportosulások tényleg Európa legeredményesebbjei. Az esettanulmány rávilágít arra is, hogy az ETT számos előnnyel járó eszköz, a jogképességtől kezdve, a rugalmas struktúrákon át a komplex partnerségekig. A vizsgálati eredmények segítségül szolgáltak javaslatokat tenni arra vonatkozóan, hogyan lehetne még jobban növelni a szlovák-magyar oldal együttműködéseinek eredményességét, amelyek hozzásegíthetik a csoportosulásokat pozitív gazdasági hatásokat növelő további projektek megvalósításához.

  • A BRICS országok jelenléte Afrikában
    77-82
    Megtekintések száma:
    3

    Napjainkban a BRICS országok egyre nagyobb szerepet töltenek be a világgazdaságban, elsősorban beruházásaik révén, az afrikai kontinens pedig rengeteg lehetőséget nyújt a befektetők számára (nyersanyagok, hatalmas felvevőpiac). Kutatómunkám során arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyire mélyült el a BRICS országok és Afrika kapcsolata (elősorban kereskedelemi és befektetési téren). Az országok közti történelmi kapcsolatok alakulását, a külföldi közvetlen tőkeberuházásokat és az azokat végrehajtó legjelentősebb állami vagy magánvállalatok konkrét befektetéseit vizsgálom, a legtöbb helyen az UNCTAD és az OECD adatbázisainak segítségül hívásával. Továbbá áttekintem azon ösztönzőket, melyek az említett országok afrikai behatolás-politikáját irányítják, valamint az általuk, a térségben alkalmazott stratégiákra is kitérek. A kutatások nyomán kitűnik, hogy valóban egyre szorosabb gazdasági kapcsolat van a fejlődő országok adott csoportja és az afrikai kontinens között, emellett a BRICS országok mindegyikének (többek között) 2 alapvető célja van a régióban (nyersanyagok megszerzése, felvevőpiac biztosítása késztermékeik számára), ezen kívül az Afrikába irányuló befektetések nagy részét a BRICS országok multinacionális vállalatai végzik, gyakran a helyi cégek bevonásával (vegyesvállalatok). Végső következtetésként elmondhatjuk, hogy amennyiben a fekete kontinens országai követnék Dél-Afrika példáját, sikeresebben tudnák hasznosítani a BRICS országokból a régióba érkező tőkét.

  • A kínai működőtőke-befektetések szerepe a világgazdaságban
    72-82
    Megtekintések száma:
    4

    Napjainkra Kína a sikeresen végrehajtott gazdasági nyitásának és a 2001-es WTO csatlakozásának köszönhetően világgazdaságunk egyik legkiemelkedőbb és egyben legmeghatározóbb szereplőjévé nőtte ki magát. Jelentőségét a világkereskedelemben, a tőkebefektetésekben, a pénzügyi piacokon és technológiai területeken, valamint a nemzetközi szervezetekben betöltött pozíciója is alátámasztja, mindemellett közvetítő szerepet tölt be a világ fejlett és fejlődő országai között. Az ország megnövekedett gazdasági jelentőségének következtében mára nehéz olyan országot találni, ahol ne lennének egyre nagyobb mértékben jelen kínai vállalatok. Azonban a célországok adottságaitól és gazdasági fejlettségétől függően más és más motivációk, érdekek és egyéb tényezők játszanak kulcsfontosságú szerepet a kínai működőtőke vonzásában, ennek köszönhetően különbözőképen hatnak a fogadó országra. Munkám fő célja, hogy alátámasszam hipotézisem, amely szerint összefüggés van a befektetések típusa és a célország gazdasági fejlettsége között – ezért a befektetések mögötti motivációkat, a befektetések jellegét és a fogadó országot érő gazdasági hatásokat vizsgáltam, melynek eredményeként megállapítottam, hogy a fejlődő országokba jellemzően a nyersanyagokhoz és energiahordozókhoz való hozzáférés, míg a fejlett országokban a globális értékláncon való feljebb kerüléshez szükséges versenyképesség javítását célzó befektetések irányulnak.

  • Egy víziszárnyas tenyésztéssel foglalkozó társaság önköltségszámítás rendszerének bemutatása
    83-88
    Megtekintések száma:
    3

    Az elmúlt évek alatt a gazdasági helyzet megnehezedése, a piaci igények folyamatos változása és a piaci verseny növekedése minden vállalkozásra kihatott. Így fontos tényezővé vált a folyamatos fejlődés és a költségek csökkentése, ami által versenyképes lehet egy vállalat. Célkitűzésem a dolgozat megírásával, hogy a vezetői információs rendszer szükségességét bemutassam, amin belül kiemelem az önköltségszámítással kapott információk fontosságát és értékét. Azt, hogy mennyire fontos a megfelelően kiépített vezetői információs rendszer, leginkább gyakorlati példán keresztül tudom ismertetni, így a bemutatás során a kapott eredmények információtartalmának jelentőségére is fény derül. A szekunder és primer adatgyűjtést követően, az adatok és ismeretek segítségével elvégeztem a vállalkozás 2014. gazdasági évére vonatkozó önköltségszámítását, a tevékenységalapú kalkulációval. Ez a kalkuláció viszont több módszert is magába foglal, amelynek következtében a lehető legpontosabban megállapítható a kalkulációs egységek önköltsége. A 2011. üzleti évben a vállalat által kialakított önköltség-számítási rendszer hozzájárult a termelés hatékonyságának javulásához és az eredmények növeléséhez. Ez az önköltségszámítást úgy befolyásolta, hogy a szükséges számítások meghatározott időre, minden hónapban elkészültek. Így könnyebbé tette a vezetők és a tulajdonosok számára a tervezést és a termelés eredményének nyomon követését, valamint a hibák időben történő kiszűrését és azok felszámolását.

  • A Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. biogáz-üzemének gazdasági értékelése
    89-96
    Megtekintések száma:
    4

    Dolgozatomban a biogáz-üzemek működésével, hazai jelentőségükkel és egy kiválasztott üzem gazdasági szerepével foglalkoztam. Célkitűzéseim között szerepelt, hogy egyrészt megvizsgáljam a Hajdúböszörményi BÉKE Mezőgazdasági Kft. biogáz-üzemében termelt villamosenergia-előállításának önköltségét és meghatározzam, milyen lehetőségek vannak annak csökkentésére. Másrészt fontosnak tartottam megvizsgálni az üzem megtérülési- és egyéb beruházás-gazdaságossági mutatóit, amely alapján értékelni lehet magát a beruházást. Ezek alapján fontosnak véltem, az üzem sikeresebb működéséhez egyfajta alternatívát kidolgozni, amely segítségével a villamosenergia önköltsége is csökkenthető lenne. Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy egyrészt a villamosenergia önköltségének csökkentéséhez komoly jelentősége lenne a közel teljes hőhasznosítás megoldásának, valamint a biogáz-termelés fokozásában is komoly lehetőség van, amely kihasználása eddig nem teljes. Utóbbi érdekében kidolgoztam egy optimális receptúrát, mely a biogáz-, ezáltal a villamosenergia-termelést is elvileg maximalizálni tudná a bevételek növelése, valamint az önköltség csökkentése érdekében.

  • Étteremnyitás és rendezvényszervezés – avagy innovatív lehetőségek a debreceni vendéglátásban
    97-104
    Megtekintések száma:
    6

    Tanulmányomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy manapság milyen éttermet érdemes nyitni és azt hogyan lehet sikeressé és fenntarthatóvá tenni. További célkitűzésem volt, hogy feltárjam, egyes innovatív rendezvényeket milyen költség-jövedelem viszonyok mellett lehet lebonyolítani. Egy átfogó, alapos képet kaptam arról, hogyan és milyen étteremmel lehet sikeres vállalkozóvá és étteremvezetővé válni. Manapság nagyon fontos, hogy mindig kövessük a legújabb trendeket mind a berendezések, mind az ételek kapcsán. Érdemes a hazai ízeket ötvöző ételeket előnyben részesíteni, ám emellett fontos, hogy különböző nemzetközi ételek is megjelenjenek az étlapon. A mai vendéglátói helyzetére tekintve kockázatos egy étterem elindítása a napjainkban, de különböző források kombinációjával lehetséges alacsonyabb tőkével is megvalósítani a vállalkozást. Minden vállalkozásban vannak problémák, amelyeket türelemmel, fokozott reklámtevékenységgel és sok munkával lehet megoldani. A legfontosabb pedig, hogy az étterem sikerességét türelemmel, kitartással, önbizalommal és a legjobb minőséggel lehet fenntartani.