Cikkek

A szingapúri csoda: növekedés egy politikailag csak részben szabad országban

Megjelent:
2024-03-14
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Paróczai, A. (2024). A szingapúri csoda: növekedés egy politikailag csak részben szabad országban. Gazdálkodástudományi Közlemények, 6(1), 105-110. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14045
Absztrakt

Vajon van-e kapcsolat a demokrácia illetve a gazdasági fejlődés között, ha igen akkor milyen, ha nem akkor miért nincs? Kutatásom során arra keresem a választ, hogy az autokráciákban hogyan érhető el gazdasági fejlődés. Igyekeztem válaszokat találni arra a kérdésre, hogy Szingapúr milyen feltételek mellett járhatta be példaértékű növekedési pályáját. Megvizsgáltam a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, történelmi példákat, és ezekből igyekeztem következtetéseket levonni. Az ország gazdaságát megvizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy Szingapúr gazdasága alapvetően a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre épül. Az ország növekedéséhez szükség volt az aktuális világgazdasági tendenciák gyors felismerésére, előrejelzésére, illetve az ezekhez a folyamatokhoz igazodó stratégiák kialakítására. Az aktív kormányzati szerepvállalás az éppen élénkítendő kormányzati szektorokban, a különböző kormányzati ösztönzők is motivációt jelenthettek a külföldi befektetőknek. Továbbá fontos még kiemelni a nagyfokú gazdasági szabadságot, illetve a befektetőbarát közeget. Utóbbit a Doing Business jelentés is alátámasztja, ahol Szingapúr évek óta az első helyen szerepel.

Hivatkozások
  1. Acemoglu, D. – Robinson, J. (2013): Miért buknak el nemzetek? - A hatalom, a jólét és a szegénység eredete; HVG. Kiadó Zrt., Budapest, 502 p.
  2. Ammann, D. – Brunner, S. (2014): Inside Singapore’s Success, The Financialist, Március 21, 2014.
  3. Barro, R.J. (1996): Democracy and Growth. Journal of Economic Growth, Vol. 1, No. 1, March, pp. 1-27.
  4. Czeglédi P.(2007): Piaci intézmények és gazdasági növekedés: a modern osztrák iskola nézőpontja, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 79-120.
  5. Czeglédi P. (2015): A szabad országok gazdagok, vagy a gazdag országok szabadok?, Debreceni Egye-tem Gazdaságtudományi Kar, Kutatók éjszakája, 2015.09.25.
  6. Freedom house (2015): Nations in Transit. Freedom House Inc., Washington DC; Freedom House
  7. Gedeon P. (2009): Gazdasági fejlődés és politikai demokrácia; Politika tudományi szemle; 2009 XVIII/1, pp. 26-42.
  8. Kapás J. – Czeglédi P. (2011): Gazdasági szabadság, politikai szabadság és társadalmi rendek; Közgazda-sági Szemle, LVIII. évf., pp. 485-510.
  9. Lipset S.M. (1995): Homo politicus: A politika társadalmi alapjai. Budapest, Osiris.
  10. Mahbubani K. (2015): Using Singapore for India’s benefit; Livemint; http://www.livemint.com/Opinion/
  11. PCi8yQFD2DtK4duSfe4GQL/Using-Singapore-for-Indias-benefit.html (letöltve: 2015.09.11.)
  12. North, C.D. (1990): Institutions, Institutional Change and Economic Performance. Cambridge Univer-sity Press, Cambridge
  13. Paldam, M. (2007): The big pattern of democracy. A Study of the Gastil Index. In: Marciano, A., Josselin, J.-M. (eds.), Democracy, Freedom and Coercion: A Law and Economics Approach. Chelten-ham, Edward Elgar
  14. Schumpeter J. A. (1962) Capitalism, socialism, and democracy. New York, Harper
  15. World Economic Forum (2015): The Human Capital Report; World Economic Forum; pp. 260-261.