Biomassza alapú hőenergia-önellátás a növénytermesztő családi gazdaságban
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How To Cite
Absztrakt
Napjainkban a fenntarthatósági és energiapolitikai szempontok egyre hangsúlyosabbá válnak, ennek hatására előtérbe kerül a racionális és versenyképes energia-önellátás is. Figyelembe véve, hogy a mezőgazdasági termelésben az energia költségek 20%-át a hőenergia-szükséglet teszi ki, ennek gazdaságos - lehetőleg helyi – előállítása fontos szempont lehet. Ezért általános célkitűzésem a fitomassza, mint energiahordozó versenyképességének vizsgálata a hagyományos energiaforrásokhoz viszonyítva. Kétirányú komparatív analízissel készített gazdasági elemzésben vizsgálom, hogy a farm nagysága hogyan befolyásolja a hőenergia-önellátás létjogosultságát. A szakirodalom feldolgozását követően megvizsgáltam a megvalósíthatóság műszaki feltételeit a biomassza tüzelés tekintetében. Meghatároztam a tüzelésre hasznosított szalma önköltségét és összevetettem a hagyományos energiahordozó önköltségével. A hőenergia szükséglet komplex vizsgálata érdekében szociális hőigény (családi ház hőigénye) és a technológiai hőigény (üvegház) esetében is elvégeztem a biomassza és a földgáz alkalmazásának összehasonlító vizsgálatát. Eredményeim azt mutatják, hogy amennyiben csak a családi ház önellátása a cél, akkor melléktermékekből (gabona-, repceszalma) – területigény nélkül - az átlagos vetésszerkezetben előállítható az alapanyag, nagyobb hőigény (üvegház, szárító) viszont szükségessé teheti speciális energetikai ültetvények beillesztését is a vetésforgóba. Összességében megállapítható, hogy a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok hőenergia-önellátása – figyelembe véve a jelentkező többletberuházásokat és kényelmi faktorokat is – gazdasági szempontból javasolható és a vetésszerkezetbe jól beilleszthető.
Hivatkozások
- Bai A. (2005): A biomassza-termelés hazai perspektívái. Szakértői tanulmány. Megrendelő: Debreceni Egyetem, Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központ, Debrecen. Debrecen, pp. 1-73.
- Bai A. − Lakner Z. – Marosvölgyi B. – Nábrádi A. (2002): A biomassza felhasználása. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 227 p.
- Bai, A. − Tarsoly, P. (2011): A hazai melléktermék-hasznosítás. Agrárium, 21 évf. 5. szám, pp. 2-47.
- Garay R. – Kozak A. – Nyárs L. – RadócznÉ Kocsis T. (2012): The potential for the production and use of biomass-based energy sources in Hungary. Studies in Agricultural Economics, Issue 114, pp. 1-9
- Kranzl, L. – Kalt, G. (2010): Bioenergie aus der Landwirtschaft: das grosse ungenutzte Potential? [Bio-energy from agriculture: The big unutilised potential?]. Presentation made at the conference ‘Highlights der Bioenergieforschung’, Wien, 10 December 2010.
- Szabó F. (2006): Állattenyésztéstan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 285.
- Tégla Zs. (2009): A zöldséghajtatás méretökonómiai kérdései. Doktori PhD értekezés. Szent István Egyetem. Gödöllő.
- Tégla Zs. (2015): Méretgazdaságos zöldséghajtatás a geotermikus energia hasznosításával. Konferencia előadás. „Zöldenergia” szakmai workshop. Károly Róbert Főiskola. Gyöngyös. 2015.10.07.
- Tóth L. (2012): Alternatív energiaellátási rendszerek az agrárgazdaságban. Magyar Agrárkamara, Buda-pest, p. 312.
- Úr S. (2009): Az állattenyésztés alapismeretei. Intermix Kiadó, Ungvár, p. 144.
- I1: http://www.kazan-tudastar.hu/#tervezes