Évf. 8 szám 4/2 (2015)

Megjelent December 18, 2015

issue.tableOfContents662b88ec21e8c

Folyóiratcikk

  • Musttisztítás hatása a bor érzékszervi minőségére
    7-11
    Megtekintések száma:
    108

    A musttisztítás alapvető célja a must fizikai, fiziko-kémiai és biológiai állapotának optimalizálása az erjedés irányításához és a borminőség javításához. Technológiai és minőségi szempontok (lassabb erjedés, tisztább illat, elsődleges és erjedési aromaanyagok jobb megőrzése) alapján ma a must minél hatékonyabb tisztítását célozzák meg a minőségi fehérbor készítésben. A must normál körülmények között kb. 10-30% szedimentet tartalmaz és ez az arány rothadt szőlő és erőteljes préselés esetén csak növekedhet. A különböző kezelésekkel mennyiségét 10% de, inkább 5% alá kell csökkenteni. A szediment tartalom jelentős részének eltávolításával a must belső felülete lecsökken, megkönnyítve ezzel a must további kezelését. A tisztítás után visszamaradó anyagok a borélesztők számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaznak, ezért fontos, hogy túltisztítással ne csökkentsük mennyiségüket az optimális szint alá. Kiemelendő még, hogy jelentős illat- és aroma anyagok károsodhatnak a flotációs, a hiperoxidációs, és a szeparációs musttisztításoknál, ezért ezek nem kerültek alkalmazásra.

    hu
    751
  • A Duna-Tisza közi homokhátság múltbeli, jelenlegi és jövőbeli kutatási eredményei és lehetőségei
    12-20
    Megtekintések száma:
    79

    Közleményünkben a Duna-Tisza közi homokhátságon folyó kutatási eredményekről, gyakorlati tapasztalatokról és napjaink, és jövőbeli lehetőségeiről kívánunk a teljesség igénye nélkül tájékoztatást adni. Több évtizeden keresztül végzett kutatásaink során számos eredményt közöltünk, illetve írtunk le elsőként. Közleményünkben a rövid áttekintést kívánunk nyújtani a kutatások fő irányairól és legfontosabb eredményeinkre szeretnénk ráirányítani a figyelmet.

    hu
    472
  • A fehér akác és a mirigyes bálványfa bioökonómiai vizsgálata
    21-28
    Megtekintések száma:
    90

    Kutatásunk során két fás-szárú özönfajunk: a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima Mill.) gazdasági potenciálját; visszaszorításának költségeit; és ezek elemeit vizsgáltuk 5 év viszonylatában. Kérdőívet küldtünk ki az érintett állami intézményeknek (nemzeti park igazgatóságok és állami erdőgazdaságok), publikus háttér-információkat gyűjtöttünk, illetve telefonos interjúkat végeztünk az adatok kiegészítéseként. Az adatok kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti park igazgatóságoknak jelentős költségeket jelentett a fehér akác visszaszorítása, melyeket nem tudtak kompenzálni az értékesítésből származó bevételeik. Az állami erdőgazdaságok esetében viszont minden évben a kiadások többszöröse jelentkezett bevételként. A mirigyes bálványfa minden területen negatív megítélés alá esett, értékesíteni nem tudták.

    hu
    181
  • A települési zöldterületek jelentőségének, fenntarthatóságának vizsgálata
    29-33
    Megtekintések száma:
    102

    A növényzettel fedett különböző rendeltetésű területek közös tulajdonsága, hogy sajátos szerepet játszanak a település környezeti adottságainak alakításában. A zöldterületek jelentősége az urbanizálódással egyre fokozódik. Vizsgálatainkat a Homokhátság településein végeztük, melyek kiterjednek a zöldterületek sajátosságaira, értékeire és a fenntarthatóság szempontjából felhasználható perspektívikus növény taxonokra.

    hu
    249
  • A hazai baromfitenyésztés területi specializációjának jellemző vonásai napjainkban
    34-42
    Megtekintések száma:
    127

    Az elmúlt évek során az Európai Unióban és hazánkban is egyre inkább előtérbe kerültek az állatfajták elhelyezkedésének területi kérdései. Hazánk egyes térségeiben eltérő állatfajtastruktúra alakult ki és egy-egy régióban különböző állatfajták váltak meghatározóvá. Az egyes állatfajták területi elhelyezkedését és fejlődését számos társadalmi-gazdasági tényező (a tenyésztés történelmi hagyományai, a tulajdonviszonyok, a munkaerő- és eszközellátottság, stb.) befolyásolja. A területileg differenciált állatfajta-struktúra esetében az egyes térségekben változó jövedelmezőséggel, humán-erőforrás felhasználással, műszaki színvonallal, más-más kockázati tényezőkkel és piaci lehetőségekkel kell számolni. A kutatási téma aktualitását fokozza, hogy napjainkban az állattenyésztés területi struktúrájának alakulása fontos kulcskérdéssé vált. Éppen ezért egyre inkább olyan hazai kutatásokra van szükség, amely elsősorban az állattenyésztés (baromfitenyésztés) szerkezeti átalakulását és annak törvényszerűségeit vizsgálja és elemzi, annak érdekében, hogy az egyes térségekben racionális és hatékonyan működő állatfajtastruktúra alakuljon ki. E mellett a modern piacgazdaságokban elvárható, hogy az egyes térségek azokra az állatfajtákra specializálódjanak, amelyek esetében kedvezőbbek a tenyésztési feltételek. Annak érdekében, hogy az elmúlt egy évtized baromfiállomány változásait (területi, szerkezeti) figyelemmel tudjuk kísérni, fontosnak tartottam megvizsgálni az egyes baromfifajták térségek szerint specializációjának időbeni alakulását.

    hu
    146
  • A vajdasági fűszerpaprika vertikum nyomonkövethetőségi rendszer modellezésének lehetséges elvei
    43-50
    Megtekintések száma:
    93

    Vajdaságban a termékek nyomon-követhetőségének a szükségessége az Európai uniós jogszabályok átvételével került a figyelem központjába. A nyomon követés megvalósításához szükségeltetik az egész élelmiszer vertikum szereplőinek közreműködése. A szerzők a fűszerpaprika termesztés, feldolgozás és értékesítés mintáján egy olyan új nyomon-követési elvrendszert dolgoztak ki és mutatnak be, amely átláthatóvá teszi a termék követhetőségét, és adaptálható a helyi, számos esetben hiányos jogszabályi keretrendszerbe. A rendszer alkalmazásával igazolhatóvá válik a nyersanyag élelmiszer-biztonsági megfelelősége és a
    késztermék eredete.

    hu
    137
  • Parlagfű, áldás vagy átok?
    51-55
    Megtekintések száma:
    104

    A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) napjainkra a legelterjedtebb gyomnövényünkké vált. Jelentős gazdasági kárt okoz, másrészt az ország lakosságának 20%-át érintő pollenallergiát okoz. Ezért visszaszorítása jelentős feladattá vált. Környezetkímélő módszert dolgoztunk ki elpusztítására, bio-herbiciddel. Ez a bio-herbicid növényi gátlóanyagokat, allelokemikáliákat tartalmaz. Az allelokemikáliák a növények közötti kémiai gátlás (allelopátia) hatóanyagai. A módszert a Kiskunsági Nemzeti Parki (KNP) és Kecskemét város belterületi részeken alkalmaztuk. Az észak-amerikai indián kultúrából a parlagfű jellegzetes gyógyhatását is szemléltetjük.

    hu
    133
  • A Kunpeszéri homokpuszta gyepen előforduló növénytársulások vizsgálata
    56-62
    Megtekintések száma:
    74

    Vizsgálatainkat Kunpeszéren, a Kiskunsági Nemzeti Park területén végeztük. A cönológiai felvételezések 2x2 méteres kvadrátokban történtek. Megállapítottuk a társulások faji összetételét és borítottságát. A vizsgálati területen zárt pusztagyep található, javarészt Achilleo- Festucetum pseudovinae (füves szikespuszta). Antropogén hatásokra (taposás, legeltetés) a pusztagyep növényflórája degradálódott. Felszaporodtak a gyomok: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia); kanadai betyárkóró (Conyza canadensis); pipacs (Papaver rhoeas); fehér libatop (Chenopodium album); szőrős disznóparéj (Amaranthus retroflexus), illetve a szúrós növények: tövises iglice (Ononis spinosa), mezei iringó (Eryngium campestre).

    hu
    152
  • Az üzleti tevékenység marketing eszközökkel történő fejlesztése a különböző régiókban
    63-70
    Megtekintések száma:
    99

    Jelenleg Szlovákiában nagy hangsúlyt fektetnek az üzleti tevékenység fejlesztésére a különböző régiókban, ami garantálja a foglalkoztatottságot és a gazdaság bővülését. A marketing és a marketing eszközök megfelelő használata az egyik módszer, amivel a stagnáló régiók üzletemberei fejleszthetik a gazdaságot. Jelen tanulmányban bemutatjuk a kevésbé fejlett régiók vállalkozásainak marketing tevékenységgel történő fejlesztési lehetőségeit. A kutatást a gasztronómiában tevékenykedő vállalkozásoknál végeztük és a marketing eszközök álltak a vizsgálat középpontjában. Végül ismertetjük a kutatás eredményeit és a felvetett javaslatokat, amelyek közül a marketing eszközök - különösen a marketing kommunikáció és az információskommunikációs technológia - hatékony használatát tartjuk a legfontosabbnak, amelyeket a menedzsereknek nagyobb mértékben kellene használniuk.

    en
    106
  • A mezőgazdasági földpiac aktuális kérdései Szlovákiában
    71-78
    Megtekintések száma:
    476

    A cikk egy mezőgazdasági földterületek vásárlására vonatkozó tanulmány eredményeiről számol be, amely a Szlovák Köztársaságban volt elvégezve 2014 június 1-től 2015 szeptember 30-ig. A helyzetet az új jogszabályozás szerint elemeztük a lejárt moratórium időszak után, amely a mezőgazdasági földterületek vásárlásához a külföldiek által vonatkozik. Mi elsősorban a termőföld kínálatára és a földárakra összpontosítunk szlovákiai régiók földterületein, amelyek eladásra kínáltak a Szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - Termőföld Ajánlatok Nyilvántartási web oldal - által. Eredményeink azt mutatják, hogy az új - 140/2014 számú jogi szabályozás bizonyos érdekelt csoportoknak közvetlenül kedvez a föld beszerzését illetően és határokat szab meg nemcsak a külföldiek számára, hanem a hazai érdekelt személyek számra is. A földkínálati árak magasabbak, mint az adminisztratív jellegű árak minden szlovákiai régióban.

    en
    120
  • Oroszország turizmusának regionális sajátosságai: a klaszterek képződése
    79-87
    Megtekintések száma:
    97

    Jelen tanulmányban felhívjuk a figyelmet a turisztikai klaszterek képződésével kapcsolatos problémák fontosságára. Ezután leírjuk a vizsgálat tárgyának jelenlegi állapotát és speciális jellemzőit. Majd részletesen kifejtjük a javasolt kutatási módszertan tudományos alapját. Végül javaslatokat teszünk a kapott kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására. A regionális turizmus klaszter szervezeti modellje egy két elemből álló magon alapszik, amelynek a gyakorlati
    alkalmazása javítani fogja a klaszterek képződését a szolgáltatóipar teljes körében és a változatos környezethez fogja igazítani őket. A tudományos és a módszertani eszközök fejlesztése, valamint a gazdasági és az adminisztrációs erőforrások összekapcsolása szilárd alapot fog biztosítani a turizmus szektor fejlesztéséhez, növeli a gazdasági szereplők befektetési kedvét és a gazdaságot vonzóbbá teszi a befektetők számára a kormányzás regionális szintjén.

    en
    115
  • A falusi turizmus alakulásának jellemzői Oroszországban
    88-91
    Megtekintések száma:
    104

    A falusi turizmust Oroszországban a régi hagyományok, a mezőgazdasági szektor sajátosságai és a vidéki lakosságnak a teljes lakossághoz viszonyított aránya határozzák meg. Megalakult Oroszországban a falusi turizmussal foglalkozó szervezetek Nemzeti Szövetsége. Létrejöttek a falusi turizmus klaszterek is, amelyek elősegítik az infrastruktúra fejlesztését. A kormány anyagi támogatással és kedvezményes hitelekkel támogatja a kis és középméretű vállalkozásokat a turizmus klaszter kialakításában. Azonban az információs biztonság problémája, a falusi turizmus szolgáltatásainak standardizálása és a falusi turizmus minőségének értékelése, a közlekedési eszközökkel történő elérhetőség és a személyzet képzése még nincs megoldva.

    en
    111
  • Az adaptív (a fogyatékkal élőket megcélzó) turizmus fejlődése Oroszországban
    92-95
    Megtekintések száma:
    94

    A cikk a fogyatékkal élők számára készült turisztikai termékek fejlesztésének problémáival foglalkozik. A szerzők különös figyelmet fordítanak a szállítással és az elszállásolással foglalkozó szervezeteknek. A fogyatékkal élők integrálása a társadalomba része a társadalmi felelősség megvalósításának a turizmus szektorban.

    en
    95
  • A kultúra mindenkiben
    96-107
    Megtekintések száma:
    96

    Ez a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ: mit jelent egy modern társadalomban az ember a kultúrában, a kultúra az emberben? Mi köze van embernek a kultúrához? Fűződik-e érdeke az embernek ahhoz, hogy egyéni életvilágán, politikán, gazdálkodásán túl kultúrával is foglalkozzon akkor, amikor a megélhetés vagy a meggazdagodás gondjaival van elfoglalva? Igaz-e még, vagy már, hogy jól csak művelt és erkölcsös nép élhet? Szükséges-e, hogy a polgár ne csak tulajdonos, ne csak gazdag, de művelt ember is legyen? Ha azt a mesterséges környezetet nevezzük kultúrának, melyet az emberiség hoz létre és melyben az ember él, ami nem más, mint az anyagi – szellemi értékek összessége, akkor ez mostanában a modernizációban, modern társadalomépítésnek és a tradicionális társadalmak tagadásának rendkívül sokféle folyamatainak küzdelmében megy végbe. Ez az a környezet ahol a közelítő káoszban elkezdődik a harc az új világért, új rendért, az új rendszerekért.

    hu
    480
  • Agroökonómiai beruházás almaültetvény vonatkozásában a Vajdaságban
    108-117
    Megtekintések száma:
    86

    Az almatermesztés nagy hagyományokkal rendelkezik. Bácskertes (Vajdaság, Szerbia) településen azonban ez a kijelentés intenzív termelés szempontjából nem állítható. Ezért is döntöttem úgy, hogy az otthon az amúgy is főként gyümölcstermesztéssel foglalkozó, családi mezőgazdasági vállalkozás kedvezőbb jövedelmezősége céljából, a tanulmány fő témájául az intenzív almaültetvény gazdasági beruházásait választom. Az intenzív almaültetvények létesítése a legköltségesebb beruházás a gyümölcsfajták közül, amelynek megtérülése számos tényezőtől függ. Munkámban a beruházási támogatásokkal telepített ültetvény gazdaságosságával foglalkozom. Kutatásomat a termelői adatok és szakirodalom segítségével készítettem, valamint helyzetfelmérést végeztem a helyileg legközelebb lévő frisspiacon a vásárlói igények felmérése kapcsán. A gazdaságosságra vonatkozóan az ültetvényt az NPV (nettó jelenérték), IRR (belső megtérülési ráta), DPD (dinamikus megtérülési idő), valamint PI (jövedelmezőségi index) mutatókon keresztül szemléltetem.

    hu
    114
  • Termőföld szerepe az erőforrások kombinációjában
    118-123
    Megtekintések száma:
    88

    Kutatómunkám célja a föld jelzáloghitelezéssel összefüggő földértékelési módszerek rendszerezése, korszerűsítési lehetőségük kutatása, illetve a nemzetközi trendekhez való viszonyuk mérlegelése.

    hu
    123
  • A kisgazdaságok jövedelemtermelő képességének lehetőségei
    124-128
    Megtekintések száma:
    80

    Az általunk készített modellben szabadföldi technológiával előállított zöldségfajok jövedelemtermelő képességét mutatjuk be. Megvizsgáljuk az egymás után termeszthető zöldségfajokat, amelyek egész évben munkát és bevételt adnának a termelőjének. Modellünkben kiszámításra kerülnek a szabadföldön termesztett zöldségkultúrák termesztési költségei (anyag, munkabér, közteher, gépi munka), a felmerülő szolgáltatás költségei. Az árbevétel vizsgálatánál meghatározzuk az egyes növények termésmennyiségét (pontosabban árumennyiségét). Vizsgáljuk az egyes időszakokhoz tartozó értékesítési átlagárat, amelynél figyelembe vesszük a minőséget, az értékesítés irányát. Modellünkben kiszámítjuk, hogy az adott terület mekkora nettó jövedelmet eredményez az egyes fajok társítása esetén. Az egységnyi felület jövedelemtartalma pedig arra ad választ, hogy a vállalkozónak mekkora felületen kellene folytatni tevékenységét a maga- és családja eltartásához.

    hu
    133
  • Eladósodás és tőkeszerkezet vizsgálata a kvázi-fiskális szektorban Magyarországon
    129-138
    Megtekintések száma:
    84

    Az önkormányzati alrendszer szervezeti struktúrájából adódóan nem csupán a hagyományos módon, költségvetési szervek közreműködésével látja el a feladatait, hanem a helyhatóságok gazdasági társaságokat is alapíthatnak a közfeladat ellátására, melyet a törvény a hatás-és feladatkörükbe utalt. Ennek megfelelően a helyhatóságok a feladataikat a tulajdonukban lévő önkormányzati cégek közreműködésével látnak el. Az önkormányzati adósságállomány
    konszolidálásra került 2013-ig, azonban az önkormányzati cégek azonban kockázatot jelentenek a tulajdonos önkormányzatoknak, valamint az alrendszer pénzügyi kockázatait jelentik. A tanulmányban a megyei jogú városok és a Főváros tulajdonában lévő önkormányzati vállalatok adósságállományának alakulását vizsgálom 2006-2013 között, melynek célja, hogy milyen mértékben jelentenek kockázatot a tulajdonosok, az önkormányzatok számára.

    hu
    163
  • Egy Bács-Kiskun megyei baromfifeldolgozó üzem termékeivel és csomagolástechnológiájával kapcsolatos vevői elégedettség- és polcfelmérés
    139-148
    Megtekintések száma:
    81

    Polcfelmérést és kérdőíves vevői elégedettségi vizsgálatot végeztünk egy Bács-kiskun megyei baromfifeldolgozó vállalatnak. A polcfelmérés eredményeként elmondható, hogy a konkurens gyártó cégek csomagolási eljárásai és a vállalat által alkalmazott csomagolási eljárások megegyeznek a védőgázos csomagolást kivéve. A legfőbb különbséget a csomagolóanyagok minősége és azok dizájnja mutatta. A versenytársak általában jobb minőségű csomagolóanyagokat használnak, melyek grafikus elemeket is tartalmaznak. A vevői kör teljes körű megkérdezése után levont következtetéseink a következők. Mind a szín (94,4%), íz (94,1%), és az eltarthatóság (94,4%) szempontjából a válaszadók jelentős része „elégedett”, valamint „teljes mértékben elégedett” a vállalat termékeivel. A védőgázos csomagolást igénylő vevők nagy számban vannak, azaz a kérdőív kitöltők 72,2%-a. Ennek megfelelően javasoltuk, hogy az új tálcazáró gép már rendelkezzen ezzel a technológiával.

    hu
    184
  • Húsnagykereskedéssel foglalkozó vállalat vevői elégedettségével kapcsolatos vizsgálata
    149-157
    Megtekintések száma:
    75

    Egy húsnagykereskedéssel foglalkozó cég vevői körében végeztünk elégedettségi felmérést. A teljes körű megkérdezés eredményéből kitűnt, hogy a vásárlók többnyire elégedettek. A legfőbb problémát a rendelések pontatlan teljesítése jelenti, viszont ez általában a gyártók hibájából adódik. A vállalkozás kínálatát mirelit termékekkel kívánja bővíteni. A vizsgálat egy része arra irányult, hogy a partnerek vásárolnának-e ilyen termékeket a cégtől. A válaszok alapján javasoljuk, hogy ilyen módom nyugodtan bővítsék a termékválasztékot.

    hu
    112
  • Megújuló energia projektek közösségfejlesztő szerepe
    158-167
    Megtekintések száma:
    143

    A megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztését elsősorban energiapolitikai és klímavédelmi célkitűzések motiválják, az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapott az új beruházások vidékfejlesztési, közösségfejlesztési jelentősége is. A különböző megújuló energia ágazatok a regionális
    támogatáspolitika egyik fontos célterületévé váltak, amivel párhuzamosan a potenciális befektetők érdeklődését is felkeltették. A vidéki térségek alacsony népsűrűségükkel és a természeti erőforrásokban való viszonylagos gazdagságukkal sok esetben igen kedvező feltételeket nyújtanak ahhoz, hogy ezeknek a beruházásoknak a helyszínéül szolgáljanak. A helyi gazdaságfejlesztés szempontjai alapján pozitívnak nevezhetjük, hogy ez által a térséghez kötött, belső erőforrások hasznosítására kerül sor. A gyakorlatban azonban fontos kérdéseket vet fel a beruházásokkal kapcsolatban, hogy azok milyen mértékben támaszkodhatnak helyben elérhető pénzügyi forrásokra, szakértelemre, megfelelő számú fogyasztóra. Igazán eredményes vidékfejlesztési projekteket a helyi közösség érdekeit figyelembe véve és a helyi közösség részvételével tudunk elképzelni. A kutatás arra fókuszál magyarországi és európai példák alapján, hogy a megújuló energetikai fejlesztések megvalósítása során felmerülő problémák hogyan állathatók a közösségfejlesztés szolgálatába, milyen lépések szükségesek egy hosszú távon fenntartható projekt előkészítéséhez.

    hu
    208
  • Fiatal gazdák induló támogatása alprogram (fig) bemutatása és a főbb eltéréseinek kiemelése a korábbiakban kiírt fiatal gazda pályázatokhoz képest
    168-173
    Megtekintések száma:
    83

    A 2014-től érvénybe lépő új keretrendszerben a vidékfejlesztés fő irányait a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az innováció határozza meg. Mindemellett az Európai Unió programjai keretében egyre kiemeltebb figyelmet kapnak a fiatal mezőgazdasági termelők. A 2014-2020-as Programban is kiemelten fontos szerepet kap a fiatal gazdák támogatása.

    hu
    284
  • Napjaink fegyverrendszer fejlesztési trendjei
    174-184
    Megtekintések száma:
    111

    A hadiipar és új az technológiák, eszközök fejlesztése napjainkban összefonódik egymással. Olyan fegyverek, fegyverrendszerek tesztelése van folyamatban jelenleg is, amelyek nemrég még csak a fantasztikus irodalom kedvelői előtt voltak „ismertekˮ illetve néhány beavatott fejlesztő mérnök tervező asztalán volt megtalálható. A hadiipar fejlődése egyet jelent olyan technológiák fejlődésével, amelyekből a társadalmak (a civil lakosság) kétszeresen is profitál: a biztonság garanciáján túl a mindennapi életéhez szükséges eszközök megjelenését is biztosítja. A szerzők a cikkben az aktuálisan megismerhető katonai csúcstechnika néhány fegyverének, fegyverrendszerének bemutatásán keresztül igyekeznek rámutatni a hadviselés természetének változására, a fegyverek jövőbeni alkalmazásának lehetséges módjára.

    hu
    169
  • Az SES-SESAR rendszer bemutatása, megvalósulásának folyamata Magyarországon
    185-193
    Megtekintések száma:
    71

    A cikk röviden bemutatja az Egységes Európai Légtér tervezet lényegét, céljait, ismerteti a SESAR kezdeményezésének okait, hátterét. Bemutatja a résztvevőket, az elérendő célokat. Bemutatásra kerülnek a legújabb innovatív léginavigációs fejlesztések, melyek hazánkban már megvalósultak.

    hu
    203
  • Változó környezet a katonai repülésben
    194-204
    Megtekintések száma:
    70

    A cikkben a szerzők bemutatják az állami célú repüléseket szolgáló, nem nyilvános státuszban lévő (katonai) repülőterek közös hasznosítású repülőtérré válásának feltételeit. Különös tekintettel a jogszabályi környezetet érintő elengedhetetlen változásokra, melyek a repülőterek üzembentartását, az üzemeltetéshez szorosan kapcsolódó szolgálatok auditálását jelenti, az Európai Uniós rendeleteknek és irányelveknek való megfelelés jegyében.

    hu
    146
  • Korszerű eljárások a légijárművek energia-takarékos és környezetkímélő üzemeltetésének javítására
    205-215
    Megtekintések száma:
    82

    A légi közlekedés töretlen fejlődése közvetlen hatással van a repülőterek környezetére. Az évrőlévre folyamatosan növekvő légiutas forgalom növeli a légi járatok számát. A technológiák fejlődése lehetővé tette a légijárművek méretének, teljesítményének, - ezzel az egyszerre szállítható hasznos tömeg - növelését is. Mindezek eredményeként több tüzelőanyag felhasználása (elégetése) szükséges, így több károsanyag is kerül a levegőbe. Ráadásul ez nem csak repülés közben a levegőben, hanem a repülőterek üzemeltetése során is, fokozatosan növekvő mértékben jelentkezik. Néhány újítással, műszaki fejlesztéssel nemcsak környezetkímélőbbé tehetőek a légi kikötők, hanem üzemeltetési költségeik is csökkenthetőek. Ennek a megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint a repülőgépek saját hajtóműveik nélküli repülőtéri mozgatásának egyes lehetőségeit kívánom az alábbiakban bemutatni.

    hu
    172
  • Az Magyar Honvédség légiszállító képességének változása napjainkig, a fejlesztés jövőbeni lehetőségei
    216-227
    Megtekintések száma:
    70

    A NATO csatlakozás új kihívások elé állította a Magyar Honvédséget. A haza védelme mellett a szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében Magyarországtól akár több ezer kilométerre lévő válságövezetekben is szerepet kell vállalnunk. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a felajánlott erők megfelelő időben és természetesen költséghatékonyan el tudjanak jutni az adott alkalmazási övezetekbe. A cikk célja annak bemutatása, hogy ezen követelménynek a Magyar Honvédség hogyan tud eleget tenni. Fontos kérdés, hogy saját képességként, vagy egyéb (polgári vagy katonai) forrásból célszerűbb-e biztosítani a szükséges légiszállító kapacitást. Ennek megválaszolására vizsgálom azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt 10-15 évben hatást gyakoroltak a légiszállító képesség alakulására.

    hu
    226
  • A légi járművek üzemeltetési stratégiáinak változásmenedzsment szempontú összehasonlítása
    228-234
    Megtekintések száma:
    84

    A Magyar Honvédség repülő csapatainál ebben az időszakban új repülőgép típus jelent meg, amely magával hozta egy új üzemeltetési stratégia megjelenését is. Az új stratégia egyben üzemeltetési technológiaváltást is jelentett, s mint ilyen egy sor menedzsment problémát vetett fel, különösen az átállás, a változás (változtatás) folyamatának bizonyos szakaszaiban. Alapvető kérdésként vetődik fel a változtatás jellegének morfostatikus, illetve morfogenetikus volta, mely a változtatás sikeres véghezviteléhez lényegesen különböző menedzsment eljárásokat igényel. Jelen tanulmányban kísérletet teszek a két, jelenleg egyidejűleg jelen lévő üzemeltetési stratégia összevetésére, amelyből kitűnhet, hogy a változások mely folyamatokat, milyen szinten érintenek. Az elemzés hasznosságát abban látom, hogy a jövőben esetleg rendszerbe kerülő új légi jármű típus rendszerbe állítása folyamatának hatékonysága jelentősen javulhat.

    hu
    159
  • Néhány szőlőfajta regenerálódása a 2015. évi tavaszi fagy után Kecskeméten
    235-240
    Megtekintések száma:
    72

    Síkvidéki szőlőültetvényekben a tavaszi fagy gyakran károsítja a kifakadt zöld hajtásokat. Így történt ez 2015. április 25-én-én hajnalban is, amikor Kecskeméten -2,4 oC fokot mértek. A lehűlés mértéke kis területeken belül jelentősen eltért. A hagyományos köztes termesztésben a gyümölcsfák most is megvédték az alattuk lévő tőkéket. A magas kordon művelésű tőkék hajtásai kevésbé vagy egyáltalán nem károsodtak. A fajták fakadási ideje lényegesen befolyásolta a károsodás mértékét. Hét szőlőfajta regenerálódása került megfigyelésre: Kadarka, Pirosszlanka, Kövidinka, Rajnai rizling, Narancsízű, Pannon frankos és Merlan. A pontusi fajták regenerálódtak legjobban, a Narancsízű a legkevésbé. A két rezisztens fajta közül a Merlan lényegesen több fürtöt hozott. A Rajnai rizling hajtásai később fakadtak, ez mérsékelte a világos rügyből fakadó hajtások elfagyását.

    hu
    104
  • Történeti talajművelés talajra gyakorolt hatásainak vizsgálata középhegységi cseres-kocsánytalan tölgyes erdő talajában
    241-246
    Megtekintések száma:
    66

    Hosszú ideje háborítatlan erdővel borított területen („Síkfőkút Projekt”) előforduló alacsony hátak és sekély barázdák talajának vizsgálata során egykori antropogén hatások nyomait fedeztük fel. A hátakon jelentős mértékben erodált, vékony humuszos rétegű, erősen savanyú kémhatású, erősen kötött, tömörödött, agyagos textúrájú Luvisolt, a barázdákban vastag humuszos rétegű, enyhén savanyú kémhatású, Phaeozemet találtunk (SWITONIAK M. et. al.,
    2014.). A mindkét szelvényben jelenlévő műtermékek, és HTM talajanyag (a terület alapkőzetétől eltérő, máshonnan származó kavics), egyértelmű antropogén hatás, korábbi, 15-20 cm mélységig lenyúló szántásra, és annak következtében lezajló eróziós-akkumulációs folyamatokra utal. Az általunk kimutatott egykori művelés hatására átalakult talajrétegek a jelenleg erdővel borított terület korábbi művelésének első kézzelfogható bizonyítéka.

    hu
    97
  • A fenntartható fejlődés és a felelős vállalatirányitás realitásai Magyarországon
    247-253
    Megtekintések száma:
    112

    A felelős vállalatirányítás koncepciója több évtizede jelen van mégis, az elmélet gyakorlatba való átültetése több szempontból is féloldalasra sikerült. Jelen tanulmányban a magyarországi vállalatok jelenlegi helyzetét és eredményeit tekintem át.

    hu
    337
  • A korszerű kukoricatermesztés ökonómiai összefüggései
    254-259
    Megtekintések száma:
    96

    A világ és hazánk legfontosabb és legmeghatározóbb kultúrnövényei a gabonafélék. Fontosságuk megmutatkozik abban, hogy a világ szántóterületeinek 50%-át, hazánkban pedig 66-68%-át foglalják el kalászos gabonák és kukorica együttesen. A növénytermesztés versenyképessége jelentősen függ a termelés korszerűségétől, amely hazánkra különösen is érvényes. Ezért az egyik legfontosabb gabonanövénynek, a kukoricának a gazdasági helyzetét kívántam elemezni egy jól működő családi gazdaság tevékenységén keresztül. Munkámban vizsgálom a korszerű kukoricatermesztési technológiát. Bemutatom a gazdaság által alkalmazott technológiához tartozó munkaműveleteket és ismertetem a munkaműveleti normákat. Kiszámolom a kukoricatermesztés érdekében felmerülő költségeket, meghatározom a felhasznált anyagköltségeket, személyi jellegű költségeket, az amortizációt és egyéb költséget. Kiszámítom a kukoricatermesztés árbevételének és a jövedelmének alakulását támogatás nélkül és támogatással, valamint a főbb eredményességi mutatókat.

    hu
    273
  • Felnőttoktatásban résztvevő nők munkaerő-piaci vizsgálata Miskolcon
    260-270
    Megtekintések száma:
    115

    A tanulmány a felnőttoktatás hatását vizsgálja a Miskolci kistérségben élő nők munkaerő-piaci helyzetére vonatkozóan. Kutatásunk elején több hipotézist is felállítottunk, aminek bizonyítására irodalomelemzést, statisztikai adatok analizálását és kérdőíves vizsgálatot használtunk. A vizsgálatot a Miskolci kistérségben élő 18 éves kor feletti gazdaságilag aktív nők körében végeztük, összesen 200 fő került megkérdezésre. A rendelkezésre álló adatok feldolgozásához az IBM SPSS Statistics 20 és Microsoft Excel 2007 programot használtuk fel. Kutatásunk célja az volt, hogy igazoljuk, a Miskolci kistérségben élők nők munkaerő-piaci helyzetére nincs kellő ráhatással a felnőttképzés. A kérdőíves vizsgálat eredményei azt igazolták, hogy bár érdeklődés van a
    felnőttképzések iránt, a kereslet és kínálat nincs összhangban. Az állam vagy nem támogatja a képzéseket vagy nincs olyan képzés, amivel szakmájában tovább tudna fejlődni és ennek hatására több forráshoz tudna jutni életminőségének javítására az abban résztvevő. A tanulmány ezért ebben az összetett témában javaslatokat kíván tenni a térség felzárkóztatására, a munkanélküliség csökkentésére, a nők hátrányosságának enyhítésére és a felnőttoktatás hatásfokának javítására vonatkozóan.

    hu
    111
  • A malmi melléktermék don-toxintartalmának vizsgálata
    271-278
    Megtekintések száma:
    83

    Az elmúlt években előforduló kedvező évjárathatásnak köszönhetően az étkezési búza fuzárium szennyezettsége és ennek következtében a magas DON-toxin koncentrációja gyakran okozott gondot. A DON-toxin humán- és állategészségügyi szempontból komoly élelmiszerbiztonsági kockázati tényező. Fontos tehát, hogy a búza malmi feldolgozása során legyenek olyan módszerek, amelyekkel a toxinszint csökkenthető. Korábbi vizsgálatainkkal igazoltuk, hogy korszerű színválogató gép segítségével az étkezési búzatételeknek hatékonyan lecsökkenthető a DON-toxin tartalma. A kérdés az, hogy hogyan változik a folyamatban párhuzamosan keletkező melléktermék mikotoxin tartalma, amit elsődlegesen állati takarmányként használnak fel. A szerzők az erre vonatkozó kísérleti adatok elemzését mutatják be. Az eredményekből látszik, hogy a melléktermék toxintartalma meghaladja a kiinduló búzatétel toxintartalmát.

    hu
    153
  • Robotkar elfordításához használt motortípusok összehasonlító vizsgálata
    279-287
    Megtekintések száma:
    67

    Napjainkban elterjedten használják a robot manipulátorokat a műszaki élet minden területén. Ezen gépek legfőbb jellemzői a gyorsaság, a pontosság és a jó ismétlési képesség, s ezek fenntarthatósága a robot teljes működési élettartama alatt. Azonban nem biztos, hogy minden esetben szükség van eme bonyolult berendezésekre. Az itt bemutatott üzemi vizsgálatok alkalmasak más felépítésű, de ugyanilyen feladatot végrehajtó gépek egyes működési tulajdonságainak összehasonlítására s ezáltal egy géptípus vagy konstrukció kiválasztására. Jelen publikációban bemutatom az ipari robotoknál legáltalánosabban használt két motortípus működési elvét és azok legfontosabb paramétereit üzemi vizsgálatokon keresztül.

    hu
    251
  • Tanulói kompetenciák és pedagógiai hozzáadott érték Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    288-301
    Megtekintések száma:
    117

    Az elemzés az Országok Kompetenciamérés 2014. évi adataira építve vizsgálja a Jász-Nagykun- Szolnok megyei tanulók matematikai és szövegértés kompetenciáit összehasonlítva a többi megye adataival. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei tanulók minden iskolatípusban jellemzően alacsonyabb pontszámokat értek el, mint a többi megye tanulói. A megyében viszonylag magas a gettósodó és gettóiskolák aránya, ahol a roma tanulók aránya 30% vagy 50% feletti. Ezekben jellemzően alacsonyabbak a kompetenciamérések ponteredményei. A kompetenciaeredményeket ugyanakkor elsősorban a tanulók családi háttere magyarázza. A pedagógiai hozzáadott érték a családi háttér alapján várhatóhoz viszonyítja a tanulók kompetenciaeredményeit. A megye oktatásai intézményei azonban ebből a szempontból is elmaradnak más megyékhez képest. A megyében elsősorban a 8 és 4 évfolyamos gimnáziumokban és a szakközépiskolákban mérhető pozitív hozzáadott érték, a többi iskolatípus a vártnál gyengébb eredményeket ért el.

  • A regionális klaszterek menedzselése és fejlesztése az orosz gazdaságban
    302-308
    Megtekintések száma:
    95

    Jelen tanulmány felhívja a figyelmet a turisztikai klaszterek képződésével kapcsolatos problémák fontosságára. Ezután leírja a vizsgálat tárgyának jelenlegi állapotát és speciális jellemzőit. Majd részletesen kifejti a javasolt kutatási módszertan tudományos alapját. Végül útmutatást ad a kapott kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására. Az Oroszországi Föderáció igazgatási területein és önkormányzatainál megvalósuló klaszter projektek végrehajtásával az volt a cél,
    hogy elősegítsék a már meglévő és odavonzott erőforrások koncentrációját, amelyek javítani fogják a szociális és gazdasági intézkedések hatékonyságát.

    en
    111
  • Csalán és medvehagyma kivonatok hatása a biológiai növényvédelemben
    309-316
    Megtekintések száma:
    100

    Kutatásunk során két növényből, a nagy csalánból és a medvehagymából készítettünk trágyalevet illetve forrázatot. A kísérleteket a Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Karának Bemutató kertjében található kísérleti parcellán végeztük el. Kísérleti növénynek a kápia paprikát (Capirex) használtuk, mely növény palánta nevelését is mi végeztük. A növényekről kísérleti egységenként levélmintát gyűjtöttünk illetve megmértük kezelési csoportonként a termésmennyiségeket. Megállapítható, hogy a csalán- és medvehagyma-kivonatok pozitív hatással voltak a növények kondíciójára és a termésmennyiségre. Növényvédelmi szempontból kizárólag a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa Armigera) kártétele volt megállapítható a kontroll csoportban található növények termésein, ellenben a csalán-, és medvehagymakivonatokkal kezelt növényeknél a gyapottok bagolylepke kártevő kárképe nem fordult elő. Kutatási eredményeink alapján javasoljuk a gyakorlat számára a növényi kivonatok használatát a növényvédelemben és a tápanyag utánpótlásban.

    hu
    119
  • A Magyar Honvédség helikoptereinek modernizációs kérdései
    317-326
    Megtekintések száma:
    69

    A szerzők bemutatják a helikopterek fegyverrendszerét, azok korszerűsítésnek lehetőségét. Bemutatnak egy összehasonlító eljárást, mellyel beszerzéskor és/vagy modernizáláskor szóba jöhető helikopterek fegyverzeti rendszeréről ad objektív, számszerű, összehasonlító eredményt. – Rámutat arra, hogy egy felfegyverzett szállító, vagy többrendeltetésű helikopter nem helyettesítheti a páncélozott harci helikoptereket.

    hu
    172
  • Nitrogén és C vitamin tartalom összefüggései zellergumóban homoktalajon
    327-331
    Megtekintések száma:
    91

    Kísérletsorozatunkban zeller tesztnövényt alkalmaztunk, liziméteres jellegű tenyészedényekben figyeltük meg a növény növekedését, tápelem tartalmát és ezek összefüggéseit. Jelen közleményünkben a különböző dózisú nitrogén műtrágya adagok (abszolút kontroll, alaptrágyázott, alap +60/120/180 kg/ha N, valamint alap+ 240 kg/ha N (számított N szerves trágya formájában) hatását mutatjuk be. A zellergumó N-tartalma a nitrogén dózisok függvényében jelentős mértékben növekedett; valamint a gumók N-tartalma és a C vitamin tartalma között erős pozitív korrelációt (r= 0,815, p < 0,025 szinten) mutattunk ki. Eredményeinkből megállapítható, hogy kísérleti elrendezésünkben homoktalajon, – a kolloidtartalmat gyarapító és a talajszerkezetet javító - szervestrágyázás bizonyult legkedvezőbb hatásúnak.

    hu
    96
  • Kétsoprony település 19-20. századi határhasználattörténetének vizsgálata, különös tekintettel a biotóphálózat változására
    332-340
    Megtekintések száma:
    88

    Az intenzíven művelt mezőgazdasági tájak esetén kiemelt jelentősége van a biotóphálózatnak. Kutatásunk célja egy alföldi, intenzíven művelt határú település – Kétsoprony – területhasználattörténetének és a terület biotóphálózatának, kifejezetten a fasorok időbeli változásának vizsgálata. Mivel a területen hosszú ideje a szántóföldi művelés dominál, a meglévő biotóphálózati elemek, legfőképp a fasorok, kiemelt természetvédelmi jelentőséggel rendelkezhetnek. A határszerkezet és a fasor-hálózat átalakulásának mérvadóbb szakaszait korabeli térképek feldolgozásával, mennyiségi- és minőségi állapotjelzők hozzárendelésével végeztük. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a 19-20. században a mezőgazdaságilag hasznosított területek aránya folyamatosan növekedett, míg a fasorok mérete csökkent a vizsgált területen.

    hu
    160
  • A légiközlekedésben használt biztonsági berendezések jellemzése repülőtéri terrorcselekményekkel kapcsolatban
    341-350
    Megtekintések száma:
    107

    A terrorszervezetek olyan helyeket és épületeket választanak elsődleges célpontnak, amelyeket nagy tömegek használnak,mint például tömegközlekedési csomópontok. Cikkemben kiemelten foglalkozom a repülőtereken elkövetett terrorcselekményekkel. A terroristák kis mennyiségű robbanóanyaggal képesek hatalmas robbantásokat okozni, ezzel kárt téve emberi életekben és építményekben. A folyamatos repülőtéri biztonsági rendszerek fejlesztésével a terrorista csoportoknak is szükségük van új technikák alkalmazására. A terrorcselekmények sikertelen megelőzése is bizonyítja, hogy rendszeres műszaki, emberi és technológiai fejlődésre lenne szükség. A modern terrorizmus történetében a fő célpontok a repülőgépek a kifutópályán és levegőben, érkezési és indulási csarnokok, illetve forgalomirányítás és radar rendszerek. Úgy tűnik a három nyilvános hely közül, az bizonyul a „leggyengébbnek”, ahol az utasokat és a poggyászokat ellenőrzik. A légi közlekedés védelme érdekében ellenőrzik az utasokat, a kézi poggyászaikat, a feladott poggyászaikat és a rakodótérbe bekerült szállítmányokat. A biztonsági ellenőrzés fontos, mert ez az egyetlen módja, hogy megakadályozzuk a tiltott anyagok csempészetét és a robbanóanyagok feljuttatását a repülőgép fedélzetére. Hasonló technológiát alkalmaznak a postahivataloknál is a csomagok ellenőrzésére. A robbanásveszélyes anyagok kimutatására a múltban számos módszert kidolgoztak, így képesek az egészen kis mennyiségű anyagot is kimutatni. Ebben a cikkben bemutatom a biztonsági berendezéseket, alkalmazásait, típusait és működési elveit.

    hu
    202
  • A controlling alkalmazási lehetőségei az építőipari kkv-k-nál
    351-358
    Megtekintések száma:
    96

    Modellünket elsősorban építőipari kis- és középvállalkozások számára állítottuk össze, ágazat specifikus jellemzők alapján. Ezek az alacsony alaptőkével történő megalapítás és szűk korlátok közt mozgó likviditás. E faktorok miatt nélkülözhetetlen a gyors információszolgáltatás, illetve a működőképességre és a finanszírozási kérdésekre történő összpontosítás. Ezért pár egyszerű elemmel kívántam segíteni azon építőipari kisvállalkozások vezetőinek/tulajdonosainak a gazdasági döntéseit, akik cégükben nem rendelkeznek önálló kontrolling szervezettel, viszont a megfelelő üzleti folyamatokhoz, a nyereséges működéshez szükségük van könnyen és gyorsan átlátható vezetői információkra a likviditás fenntartása érdekében.

    hu
    378
  • Műszeres egészségi állapotfelmérés két időskorú kocsánytalan tölgyes állományban a Börzsöny és Gödöllői-dombság területén.
    359-364
    Megtekintések száma:
    84

    Számos, a klímaváltozással foglalkozó kutató úgy véli, hogy ebben az évszázadban a szélsőségesebbé váló klíma mellett az átlaghőmérséklet emelkedése várható (Solomon et al., 2007). Ezek az időjárási anomáliák jelentősen befolyásolhatják az élőlények, beleértve a növények elterjedési határait. Súlyosan veszélyeztetheti őshonos fafajainkat, hiszen egyes prognózisok azt feltételezik, hogy a kocsánytalan tölgy zonális elterjedésének 82-100%-a az optimális klímatéren kívülre eshet 2050-re a Kárpát-medence viszonylatában (Czúcz et al., 2013). Az ilyen, és ehhez hasonló előrejelzések különösen szükségszerűvé teszik a kocsánytalan tölgyeseink klímatoleranciájának, valamint egészségi állapotának vizsgálatát, hogy ily módon a lehető legpontosabb képet kapjuk a társulásokban végbemenő változásokról. Vizsgálataink során két 100 évesnél idősebb állomány egészségi állapotát vizsgáltuk meg a Fakopp 3D Akusztikus Tomográf segítségével, az egyik állomány a Börzsöny, míg a másik a Gödöllői-dombság területén fekszik.

    hu
    113
  • Modern öntözési lehetőségek a kondicionált felületek alatti dísznövénytermesztésben
    365-369
    Megtekintések száma:
    70

    Elterjedt öntözési eljárások: Szivárogtató: perforált csövekből szivárog a víz, ágyásokban és növényasztalokon is kivitelezhető. Csepegtető: különböző elemek (csepegtető szalagok, kemény csövek, beszúrható csepegtetők) juttatják el a vizet a gyökérhez. Felszívató: a cserepes növényeket ún. felszivató szöveten helyezik el, melyet elárasztanak a szükséges vízmennyiséggel. Ár-apály rendszerű: a növényházi asztalt időszakosan 1-2 cm magasságban vízzel vagy tápoldattal árasztják el. Esőztető: a szórófejektől függően a kijuttatott vízpermet finomsága változó, gyakran mikro-szórófejeket alkalmaznak. A környezet páratartalmának növeléséhez is hozzájárul. Öntözőkocsi: speciális berendezés, finom permetet képző szórófejekkel felszerelt öntözőcső a nevelőágyak vagy asztalok fölött, azokra merőlegesen helyezkedik el, és hosszában oda-vissza mozog.

    hu
    223