Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • LIVING VALUES NEMZETKÖZI OKTATÁSI PROGRAM A NEUMAN JÁNOS EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KARÁN
    Megtekintések száma:
    152

    A Belső Értékeink Nemzetközi Oktatási Program (Living Values Education) létrejöttének leglényegesebb indítéka, hogy a bennünk lévő jót/belső értékeinket „élővé”, a mindennapjaink részévé tegyük, és így egy olyan értékrendet mutassunk gyermekeinknek, ami az életüket minőségivé teszi. A program elsősorban pedagógusoknak, szülőknek, nagyszülőknek, (gyermekeink közvetlen környezetének), és a gyermekeknek szól. A cikk 2017- 2018. tanév 2. félévében a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karán, a “Pedagógusok belső eszköztára: Pedagógus személyiségünkkel közvetített belső értékeink.” címmel indított választható kurzus hallgatóinak és a foglalkozásokat vezető tanárnak a tapasztalataiból ad ízelítőt.

  • Eltérő korcsoportú kocsánytalan tölgyes állományok diverzitásának összehasonlító vizsgálata a Börzsönyben
    35-39
    Megtekintések száma:
    263

    A Börzsönyben, kocsánytalan tölgy által uralt területen társulátani vizsgálatok során az állományok diverzitását kutat a a vizsgálat. Az erdőgazdálkodás biológiai sokfélesgre gyakorolt hatásának kimutatása 6 erdő állományában azonos paraméterekkel jellemezve történt. A Shannon- és Simpson- féle diverzitási indexek alapján került összehasolításra a biodiverzitás éretéke a különböző korcsoportokban. Összesen 88 növényfaj (15 fa, 11 cserje, 62 lágyszárú)
    került beazonosításra a kocsánytalan tölgyes állományokban. A lombkorona szintje mutat a a legnagyobb változatosságot, a legmagasabb a 19 éves állomány volt, a legalacsonyabb pedig a legidősebb, a 92 éves állomány. A cserjeszint esetében a 61 éves állomány volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a 2 éves. A talajszinten növekvő diverzitás tapasztalható a 2 és a 61 éves állományban, azonban az ennél idősebb állományok esetében a diverzitás csökkent.

  • A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjában résztvevő hallgatók munkaérték preferenciái
    34-43
    Megtekintések száma:
    172

    A munkaértékek az egyéneket érdeklődővé teszik és tartósan irányítják a magatartásukat. Az emberek olyan munkahelyet választanak, ahol az értékeiknek megfelelően tudják végezni a munkájukat. Kutatásunk célja a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjában résztvevő hallgatók munkaértékének feltárása volt. Választ kerestünk arra, hogy a belső vagy külső értékeket részesítik-e előnyben a hallgatók. A saját vizsgálatot a Super-féle munkaérték kérdőívre alapoztuk. A nők és a férfiak rangsora közötti különbség vizsgálatához t-próbát alkalmaztunk. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók körében leginkább a társas kapcsolatok, az önérvényesítés, a változatosság és biztonság képvisel értéket. Az esztétikumot és az irányítást kevésbé tartják fontosnak. Olyan munkakörnyezet kialakítását javasoljuk a munkáltaók részére, amelyet szoros emberi kapcsolatok, és változatosság jellemez, ahol a dolgozók élhetnek a kreativitásuk adta lehetőségekkel.

     

  • KUDARCOS FENNTARTHATÓSÁG: A TÉTLENSÉG NÉHÁNY OKA
    1-7
    Megtekintések száma:
    268

    Miközben a fenntarthatóság egyre nagyobb figyelmet és publicitást kapott az elmúlt évtizedekben, ugyanezen időszak alatt minden ökoszisztéma szolgáltatás folyamatosan romlott. Hatalmas szakadék van az elmélet és retorika valamint az értelmes és hatékony cselekvés között. A jelenkori szocio-ökológiai válság egy torz világkép eredménye, melyet az egyénre és a társadalomra ható mély pszichológiai mechanizmusok formálnak. Ezeknek a mögöttes mechanizmusoknak a felismerése és az emberekben való tudatosítása segíthet letérni arról az öngyilkos útról, amin a szabad-piaci kapitalizmusra, neoliberális ideológiára és mértéktelen konszumerizmusra berendezkedő nyugati társadalmak járnak már kétszáz éve. Jelen írás néhány olyan akadályt elemez, mely láthatóan hátráltatja a hatékony cselekvést.

  • ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MŰKÖDŐKÉPESSÉGÉNEK ELEMZÉSE CSŐDMODELLEKKEL
    61-68
    Megtekintések száma:
    188

    A tanulmányban magyar önkormányzati vállalatok működőképessége került bemutatásra. A vizsgálat során három évre vonatkozóan közfeladatot ellátó gazdasági társaságok likviditási és tőkeerősségi mutatóját elemeztem. Az értékeket összevetettem a köztudatban kevésbé elterjedt ázsiai csőd-előrejelzési modellek (indiai és kínai vállalatokra fejlesztett modellek) alkalmazásával kiszámított értékekkel. A vizsgálat eredményeként megtudhattuk, hogy a csőd-előrejelzési modellek lényegesen pesszimistább képet mutattak a vállalkozások helyzetéről, mint a mutatószámok értékei.

  • A fenntartható fejlődés feltételeinek megjelenése a nagykörűi lakosság értékrendjében: egy Q-módszeres kutatás eredményei
    68-79
    Megtekintések száma:
    286

    A fenntartható fejlődés egyik célja a helyi közösségek megtartása, helyi boldogulásának biztosítása, amelyhez elengedhetetlen a káros következmények enyhítése vagy kiküszöbölése. Kutatásunk során többek között arra kerestük a választ, hogyan viszonyul a helyi lakosság a fenntartható fejlődéshez. Milyen preferenciákkal rendelkeznek a lakóhelyük megőrzésével, fejlesztésével kapcsolatban, látnak-e különös veszélyeket, fenyegetéseket? Milyen időtávon gondolkodnak és milyen megoldási technikákat látnak a problémákra? Mennyire tartanak szem előtt fenntarthatósági szempontokat? A válaszokat Q-módszerrel kerestük, melyhez 46 állítást fogalmaztunk meg nyolc témakörben: helyi kötődés; helyi együttműködés; cselekvési hajlandóság; gazdálkodás; időtáv; veszélyek; megoldások. A Q módszer a válaszadókat faktorokba rendezi, aszerint, mely állításokat preferálják jobban, melyeket kevésbé. Az eredmények rendkívül jól alkalmazhatóak a fenntarthatósági problémákhoz való viszonyulások megértéséhez.

  • A fenntartható fogyasztói attitűdök vizsgálata
    14-24
    Megtekintések száma:
    571

    A fenntarthatóság témája világszinten ismert, hiszen egy globális problémára igyekszik megoldást találni. Célja olyan alternatívák létrehozása és használata inputok és outputok felhasználása során, amik kevesebb szennyezést okoznak, csökkentve a Föld által biztosított megújuló és nem megújuló erőforrások igénybevételét. A fenntartható fejlődés céljául tűzte ki azt, hogy úgy alakítsa át a kormányzati, termelési, gyártási, fogyasztási és egyéb folyamatokat, hogy lehetőséget adjon a Föld hosszú távú fennmaradására. Az exponenciálisan növekvő lakosság és az egyre nagyobb mértékben felmerülő fogyasztás és túlfogyasztás még nagyobb ütemben kezdte el szennyezni a világunkat. Elég csak a levegő fokozott szmogszennyezettségre, az elsivatagosodásra, a szennyezett vizekre vagy a globális klímaváltozásra gondolni ahhoz, hogy rájöjjünk, mekkora problémával is nézünk szembe. Primer kutatásunk kérdőíves megkérdezésre épült, mely a magyar és spanyol kitöltők közötti különbséget igyekezett feltárni a fenntartható, azonbelül is elsősorban a környezettudatos magatartás kapcsán. Jelen tanulmányban csak a magyar kitöltők (N=357) eredményeire összpontosítva mutatjuk be az egyes fogyasztói csoportokat a környezettudatos magatartás mentén. A vizsgálathoz leíró statisztikai elemzést, főkomponens- és klaszterelemzést használtunk. A kutatásunkból kiderült, hogy kitöltők többféle módszerrel is igyekeznek csökkenteni az egyéni károsanyag-kibocsátásukat. Ezenkívül legfontosabbnak azt tartják, hogy már gyerekkorban megkezdődjön a környezettudatos nevelés. A főkomponens analízis eredményeink nem csengtek egybe a korábbi kutatási eredményekkel a témában, de hasonló mintázatokat mutattak. Jelen kutatásban a dimenziók az Öko-fitt-karriertudatosság, a Trendkövetés, az Önzetlen patrióta értékek és a Kedvező vállalatmegítélés lettek. A klaszterelemzés alapján elmondható, hogy a leginkább a fenntarthatósági célok iránt elkötelezett csoportban, a Fenntartható Tudatosok szegmensben nincsenek sokan, azonban az elmúlt évektől eltérően van egy erősen fenntarthatóság és hazai értékek párti csoport, akik nagyobb létszámban jelentek meg a mintánkban.

  • Egy értékvizsgálat tanulságai
    47-56
    Megtekintések száma:
    166

    Az általános iskolában folyamatosan utolsó helyen álló, kudarcélményekkel gazdagon rendelkező, elégségessel átbukdácsolók keresik a szakképző intézeteket. A kutatások azt igazolják, szakmunkástanuló az lesz, akit a kemény társadalmi determinánsok erre a területre sodornak. Értékorientációjukat, értékválasztásukat jelentős mértékben befolyásolja ez az indulás-indítt atás. A szakképző iskolákba felvett gyerekek túlnyomó többsége jelentős szociális,
    művelődési-műveltségi hátránnyal érkezik. A cigány gyerekek jó része már az iskolai tanulmányaik elején annyi kudarcot szenved, hogy kimarad, lemorzsolódik. A kudarcok a tanulmányi elégtelenségben fejeződnek ki, de nagy szerepet játszik a cigány gyerekek érzékenysége, sérülékenysége, alacsony fokú kudarctűrő képessége. Ugyanakkor a társadalom mobilizációs csatornája napjainkban is változatlanul a továbbtanulás. A vizsgálat fő kérdései: a jelentős társadalmi hátránnyal, általános és szakirányú műveltség komoly hiányával, ingerszegény környezetből érkező, helyenként deviánsnak tűnő módon viselkedő roma fi atalok lemaradása behozható e speciális értékadó képzés oktató - nevelő eszközrendszerével; az esélylehetőség, a továbbjutás módszereinek és eszközeinek megismertetése, a közösségi munka oldja-, illetve csökkentheti -e a meglévő kisebbségi érzést; a másság megismertetésére szolgáló érték-program oldja-e a meglévő ellentéteket az iskolát idegen intézménynek tartó, a fi atalokat pedig iskolaellenesnek vélő pedagógusok között ; a kutatások igazolják-e a feltételezést, mely szerint a speciális érték-képzési program elegendő esélyt biztosít a helytálláshoz. A vizsgálat mintegy négy éven át zajlott . Eredményei szerint ezek a roma fi atalok megváltoztathatók.

  • REJTETT GAZDASÁG ÉS A COVID-19 JÁRVÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI
    Megtekintések száma:
    1305

    Rejtett, fekete, adózatlan vagy árnyékgazdaság, mindegyik kifejezés ugyanazt jelenti, de hiába van több szavunk is a jelenségre, sokan nem tudják mi is az, mekkora a mértéke és nincsenek pontos értékek arról sem, hogy Magyarországon hogyan alakul a fekete gazdaság. Fekete gazdaságnak nevezzük röviden a gazdaság azon részét, amely után nem került befizetésre adó, tehát például nem hivatalos a tevékenység, amely folyik vagy a foglalkoztatás feketén zajlik. Sokat beszélünk arról, illetve a kormány is egyre több törekvést tesz az irányába, hogy kifehérítse a gazdaságot. Számos meghozott intézkedés hatására arról szólnak a hírek, hogy sikerült visszaszorítani az árnyékgazdaságot. Mi is pontosan a rejtett gazdaság? Milyen mértékű az adózatlan gazdaság Magyarországon? Vajon teljes mértékben megszüntethető a fekete gazdaság létezése, teljesen kifehéríthető a gazdaság? Ezekre a kérdésekre keresem a választ ezen tudományos cikk keretein belül. Milyen hatással van a COVID- 19 járvány a rejtett gazdaságra, és a kormánynak milyen válaszai lehetnek?

  • A bűntetőtörvénykönyv és a természetvédelem kapcsolata
    6-12
    Megtekintések száma:
    151

    A tanulmányomban a XX. Jubileumi Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia programjába illeszkedően választottam meg témámat. Egy olyan összeállítást készítettem, amelyben a természetvédelem és környezetünk értékeit szem előtt tartó kollégáknak kívánok betekintést nyújtani a Büntetőtörvénykönyv változásaiba. A tanulmányban a törvény alkotóinak álláspontját mutatom be. A jogszabályok értelmezése során a miniszteri indoklás
    és a jogszabály korábbi megfelelőjének leírását is ismertetem, annak érdekében, hogy közérthetőbbek legyenek az egyes természettel összefüggő bűncselekményekkel kapcsolatos szankciók és elkövetési magatartások.

  • A kultúra mindenkiben
    96-107
    Megtekintések száma:
    187

    Ez a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ: mit jelent egy modern társadalomban az ember a kultúrában, a kultúra az emberben? Mi köze van embernek a kultúrához? Fűződik-e érdeke az embernek ahhoz, hogy egyéni életvilágán, politikán, gazdálkodásán túl kultúrával is foglalkozzon akkor, amikor a megélhetés vagy a meggazdagodás gondjaival van elfoglalva? Igaz-e még, vagy már, hogy jól csak művelt és erkölcsös nép élhet? Szükséges-e, hogy a polgár ne csak tulajdonos, ne csak gazdag, de művelt ember is legyen? Ha azt a mesterséges környezetet nevezzük kultúrának, melyet az emberiség hoz létre és melyben az ember él, ami nem más, mint az anyagi – szellemi értékek összessége, akkor ez mostanában a modernizációban, modern társadalomépítésnek és a tradicionális társadalmak tagadásának rendkívül sokféle folyamatainak küzdelmében megy végbe. Ez az a környezet ahol a közelítő káoszban elkezdődik a harc az új világért, új rendért, az új rendszerekért.

  • Exploring Digital Maturity Perception vs. Reality in Hungarian SMEs
    1-12
    Megtekintések száma:
    210

    The research aimed to explore how the digitalization development of micro, small, and medium-sized enterprises (SMEs) in Hungary relates to their perceived digital readiness, and what role the size of the enterprise plays in this relationship. During the data collection, structured questionnaire data were collected from 207 enterprises, which were analyzed using the Partial Least Squares Structural Equation Modeling (PLS-SEM) method. The reliability of the measurement model was adequate (Cronbach alpha: 0.728–0.915; AVE: 0.579–0.792), and the discriminatory validity was verified by several procedures (e.g., HTMT values: 0.425–0.641). According to the results of the structural model, actual digitalisation had a negative, significant relationship with perceived digital readiness (β = -0.444; p < 0.001) and perceived adaptability (β = -0.501; p < 0.001). The size of the enterprise also had a significant impact on the perception of adaptability (β = 0.363; p < 0.001) and also played an intermediary role in the model. The results suggest that more advanced businesses are more critical of their situation, while smaller companies tend to overestimate their digital capabilities. The research contributes to a deeper understanding of the distortions of digitalization self-assessment and the foundation of targeted development interventions.

  • Hétköznapok igazsága
    55-65
    Megtekintések száma:
    154

    Ez a tanulmány az igazságról, az igazságtalanságról, az igazságosságról, igazságtalanságosságról szól. Keresi a választ arra a fontos kérdésre: mi a társadalmi igazságos és mi társadalmilag igazságtalan. Bemutatja az igazság és igazságtalanság fogalmát, a fogalmak tartalmát, terjedelmét, sokféleségét, kapcsolatát és összefüggését más társadalmi eszmékkel, elvekkel értékekkel.

  • A települési zöldterületek jelentőségének, fenntarthatóságának vizsgálata
    29-33
    Megtekintések száma:
    192

    A növényzettel fedett különböző rendeltetésű területek közös tulajdonsága, hogy sajátos szerepet játszanak a település környezeti adottságainak alakításában. A zöldterületek jelentősége az urbanizálódással egyre fokozódik. Vizsgálatainkat a Homokhátság településein végeztük, melyek kiterjednek a zöldterületek sajátosságaira, értékeire és a fenntarthatóság szempontjából felhasználható perspektívikus növény taxonokra.

  • Azonosságtudat az olvasztótégelyben - Horvát kisebbségek identi tásának szociológiai kérdései Magyarországon
    129-141
    Megtekintések száma:
    91

    Kutatásunk a szociológia módszereivel vizsgálja a horvát kisebbség közösségeit, értékrendszerét, cselekvési lehetőségeit, az identi tás megőrzésének XXI. századi modelljét. A vizsgálat érdekességét az adja, hogy Vas megyei közösségekben egyszerre jelenik meg a klaszszikus államnemzet és a kultúrnemzeti felfogás azonossága és különbsége. A tanulmányban az identi tás megközelítéseit vizsgáljuk és arra a következtetésre jutunk, hogy az identi tás fontos alkotóelemét jelenti k a nemzeti jelképek. Ennek tükrében a nemzeti múltban gyökerező asszociációs szimbólumok vannak jelen a közösség kollektí v  udatában (ezek: zászló, címer, korona, himnusz). Ezek a dimenziók a magyarsághoz tartozás terén egy másik kérdésben is visszaköszöntek a kutatásban, de ennek megítélésben erősek az absztrakt fogalmak (pl. identi tás, kultúra ismerete és szeretete). A horvát és a magyar közösségekhez való tartozás kritériumainak megítélésben komoly különbség nem volt a mintában. Talán annyit kell megjegyeznünk, hogy a kisebbségi létből adódóan a horvát közösséghez tartozás nem feltételezi az állampolgárságot és az adott ország területén való lakhatást. Ebben a kategóriában értékelésünk szerint felfedezhető volt az államnemzet és a kultúrnemzet felfogás közötti különbség. Vagyis: a horvát közösséghez való tartozás inkább a légiesebb, kevésbé megfogható
    absztrakciókon keresztül valósítható meg. A kultúrnemzet fogalmán túl a magyarsághoz való kapcsolódás természetes eleme a forma, a hagyomány (az országhatár /,,születt em Magyarországon”/, illetve az állampolgárság). Ezeket a jellemzők jobban illeszkednek az államnemzet felfogáshoz. Ezek tradíciók a nyugdíjas és a kevéssé iskolázott korosztályban erősebben vannak jelen.

  • Kunhalmok védelmének helyzete Békés megyében
    5-12
    Megtekintések száma:
    172

    A kunhalmok tájképi, régészeti, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti szempontból kiemelkedően értékes, több ezer éves kultúrtörténeti emlékek. A Kárpát-medence számos vidékén találkozhatunk velük. A legnagyobb számban alföldi területeken fordulnak elő. Méretük változó, relatív magasságuk 1-12 m. Mivel számuk napjainkra jelentősen megfogyatkozott, jelen cikk céljai szorosan összefüggnek a kunhalmok védelméről szóló régi és új jogszabályokkal, és ezen szabályozások hatékonyságával. Az új szabályozásoknak történő megfelelés érdekében elengedhetetlenül szükséges a magyarországi, köztük a Békés megyében fellelhető halmok jelenlegi állapotának értékelése, és ennek tükrében megválaszolható az a kérdés, hogy az új intézkedések hogyan módosítottak a halmok állapotán.

  • A Szolnoki Verseghy Kör Egy civil szervezet első húsz éve
    68-71
    Megtekintések száma:
    158

    1993. november 26-án, húsz évvel ezelőtt alakult a Verseghy Kör Szolnokon. Az egyesület vállalja a Verseghy-kultusz ápolását, a szolnoki születésű tudós-költő Verseghy Ferenc (1757- 1820) nevével jelzett programok, tevékenységek segítését és gondozását. Az irodalmon és a nyelvi hagyományokon kívül más művészetek, illetve tudományágak művelőinek is teret kíván adni. Tagjainak kreati vitására építve, sajátos eszközökkel segíteni kívánja Szolnok értékeinek
    feltárását és népszerűsítését. Ezzel is erősíteni igyekszik a szolnokiak identi tástudatát, a lakóhelyhez való ragaszkodását. A kör önkéntes civil szervezet, amely tudományos ülések, várostörténeti és székfoglaló előadások rendezését bonyolítja le a lokálpatrióta tagsága és az érdeklődők részére. Erről a két évti zedről ad számot jelen dolgozatban a kör egyik alapítója, korelnöke.

  • Az ETNOCENTRIKUS MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A CETSCALE MODELL ALKALMAZÁSÁVAL
    Megtekintések száma:
    206

    Napjainkban a helyi gazdaság és társadalom védelme már nem csak nemzetek szintjén, de globális szinten is erősen támogatott. Vizsgálatunk Sumner (1906) etnocentrizmus fogalmára épített Shimp és Sharma (1987) féle CETSCALE modellre épült. A fogyasztói kérdőíves felmérést 2021 őszén egy omnibusz kutatás keretében bonyolítottuk le egy reprezentatív mintán (N=1000). A minta nemre, korra, településtípusra és régiókra nézve tükrözi az alapsokaság összetételét. A kutatás során a leíró statisztikai módszerek mellett faktor- és klaszteranalízist végeztünk annak érdekében, hogy feltárjuk a hazai etnocentrikus értékek mentén kialakuló fogyasztói szegmenseket. Mivel 2014-ben ezt az állítássort már elemeztük egy szintén reprezentatív nagymintás vizsgálat keretében, így a hét évvel korábbi eredményekkel való összehasonlításra is lehetőségünk volt. Várakozásaink szerint a 2020. évi járvány fokozta az elköteleződést a magyar termékek iránt. Előzetes feltevésünk ugyanakkor nem igazolódott be, az elemzések során kiderült, hogy számottevő változás nem történt a korábbi állapothoz képest. A CETSCALE állítások mentén két faktort sikerült azonosítani, és azok segítségével három szegmenst elkülöníteni, melyek a Nacionalista, a Patrióta és a Kozmopolita elnevezéseket kapták az értékcsoportokhoz való igazodásuk alapján. A hazai gazdaság szereplőinek alapvető érdeke, hogy a jövőben erősödjön a patrióta magatartás, aminek a stratégiáját ki kell dolgozni.