Keresés

Keresési eredmények

• Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és motivációi

  90-102

  Troitsky Mátyás

  Gabnai Zoltán

  Nagy Adrián Szilárd

  Megtekintések száma:

  208

  Az elmúlt évtizedekben a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak kulcsfontosságú szereplői a modern gazdaságfejlesztésnek, és egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Jelenleg a foglalkoztatottak több, mint felét, a kkv szektor teszi ki, ezért is fontos figyelemmel kísérni alakulásuk, teljesítményük, mivel számottevő módon hatással vannak a hazai gazdaság teljesítőképességre, így a vállalkozóvá válás, a vállalkozói tevékenységek ösztönzése kiemelt gazdaság politikai kérdés, s nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtésekhez, az ország versenyképességének növeléséhez. Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és az azt befolyásoló tényezők kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy a vállalkozói hajlandóság számos tényezőtől függ, beleértve a személyes tulajdonságokat, attitűdöket, motivációkat, az oktatási és kulturális hátteret, a gazdasági- és jog környezetet, valamint a piaci lehetőségeket és kihívásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka pozitívan áll a vállalkozói létformához és közel 10 százalékának már egyetemi évei alatt is van működő vállalkozása. A kutatásban megkérdezettek alapján a személyes motivációs tényezők közül a pénzügyi biztonság megteremtése, az önmegvalósítás és a társadalmi elismerés, kihíváskeresés volt a legjellemzőbb válaszadás. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az egyetemi hallgatók stabilabbnak gondolják az önfoglalkoztatást, mint a foglalkoztatotti munkaviszonyt. Az önmegvalósítás és kihívás tényezői magas befolyásoló tényezői jól bemutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem kényszervállalkozók, hanem egy jó üzleti lehetőség érdekében vállalkoznának, saját terveik, céljaik elérése érdekében alapítanának vállalkozást. A leginkább negatív hatással bíró tényezők a vállalkozás alapításába a válaszadók alapján a pénzügyi kockázat, a kezdőtőke hiánya és az információ hiánya mind olyan tényező, amelyre az állami támogatások és kezdő vállalkozási pályázatok, egyéb finanszírozási lehetőségek megoldásul szolgálhatnának. Annak ellenére, hogy a hallgatók döntő többsége nyitott a vállalkozás alapítására, nagyon kevesen vannak tisztában a vállalkozásokat segítő állami támogatásokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről. Megkérdezve a hallgatókat arról, hogy vállalkozás alapítással, vállalkozási ötlet kidolgozással kapcsolatban a jövőben szívesen tájékozódnának-e, a hallgatók közel 90%-a szívesen kapna információt, egyetemi kötelező, szabadon választható tanóra keretében, valamint erre az alkalomra dedikált eseményen.

• A körforgásos gazdaság kapcsolata a fenntarthatóság társadalmi dimenziójához

  80-89

  Kriza Máté

  Megtekintések száma:

  235

  A körforgásos gazdaság alkalmazása számos környezeti és gazdasági előnnyel jár, mint például a hulladék keletkezésének visszaszorítása, a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése, a termelés erőforrás-hatékonyságának növelése, vagy a termékek tartósságának, javíthatóságának és kihasználtságának előmozdítása. Ezen új koncepcióhoz kapcsolódó  tudományos és szakmai kutatások is elsősorban a fenntartható fejlődés e két dimenziójára koncentráltak az elmúlt másfél évtizedben, amióta megjelent ez a fogalom, miközben a körforgásos gazdaság társadalmi dimenziójára jóval kevesebb figyelem irányul. Míg a környezeti és gazdasági hatások viszonylag jól meghatározhatóak, vagy akár számszerűsíthetőek, addig a társadalmi következmények esetében jóval több a bizonytalanság, és a mérésük is számos nehézségbe ütközik. Épp ezért érdemes jobban megvizsgálni, hogy ez az új és folyamatosan alakuló gazdasági és technológiai koncepció milyen társadalmi hatásokat von maga után. A tanulmányomban erre keresem a választ a nemzetközi szakirodalom, valamint néhány hazai és külföldi példa bemutatásán keresztül.

• Az ízesített sörök bevezetésének csatornamenedzsment szempontú vizsgálata

  74-81

  Eszéki Gergő

  Megtekintések száma:

  106

  Az ízesített sörök az utóbbi években innovációs fejlődésen megy keresztül, ennek ellenére még újdonságnak számítanak a Radlerek, ezért is választott am ezt a témát, hiszen kevés tanulmány készült ebben a témakörben. Kutatásom célja, hogy megismerjem a különböző csatorna stratégiákat illetve a felhasznált eszközöket, melyek segítségével sikeres lesz egy-egy új íz. Kutatásom során egy piacvezető vállalat országos képviselőjével készített em mélyinterjút és kvanti tatí v módszertannal ismertem meg a területi képviselőik véleményét is.

• Marketingszemléletű terméktervezés

  264-272

  Bugyi Szimonetta

  Darai Dalma

  Huff Endre Béla

  Simon Szandra

  Vincze Béla

  Megtekintések száma:

  221

  Az ipari terméktervező mérnök és művész – a designer – jelentős hozzáadott értéket közvetít tárgyába. Nem pusztán a külcsíny, de funkcionalitás, műszaki, sőt gazdasági, értékesítés ösztönző tartamát tekintve is. Tanulmányunkban ennek természetét vizsgáljuk. Bemutatjuk, hogy a tervezés egyik meghatározó sajátossága a promóciós szemlélet. Arra irányul, hogy a termék kvázi képes legyen magát eladni. Mint ezt a klasszikusok, H. Ford és R. Loevy példái már száz
  éve igazolják, feleslegessé nem teszik a reklámot, de háttérbe szorítják. Különös sajátossága a designer produktumoknak, hogy nem csak szemléletet formálnak, de extrahaszonnal értékesíthetők. A „használd és dobd el,” modern hozzáállást felváltja a fogyasztói magatartás korszerűsítése. Új minőséget teremt. Gondoljunk az environmentek (V. Panton), az un. design hotelek, az „álomautó-design-ra,” napjaink járműtervezési trendjére.

• Tudományos diákköri konferencián való részvétel hatásai a DETEP Program hallgatói körében

  57-69

  Olvasztó Zsófia

  Dajnoki Krisztina

  Megtekintések száma:

  141

  A tehetségmenedzsment jelentősége a felsőoktatásban mindig is meghatározó szereppel bírt. Az intézmények számára számos előnnyel jár a tehetséges hallgatók azonosítása, támogatása és fejlesztése. Nem csak a hallgatók számára előnyös ez a folyamat, hanem az egyetemek is profitálhatnak a tehetséggondozás megfelelő működése által. Tanulmányunkban a tudományos diákköri mozgalomban való részvételt vizsgáltuk a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának (DETEP) hallgatói körében. A kérdőíves kutatás célcsoportját a program azon hallgatói adták, akik rendelkeztek korábbi TDK részvétellel (n=128). Eredményeik alapján megállapítható, hogy azon karoknál, ahol több a DETEP-es hallgató, a TDK részvételek száma és aránya is magasabb, melynek hátterében a hosszabb képzési idő állhat. Több tehetséges hallgató többszöri TDK részvétellel is rendelkezik. A válaszadók tudatosan vágnak bele a TDK részvételbe, valamint valószínűbb a kutatói pályán történő gondolkodás megjelenése, ha a TDK részvételük indokában megjelenik a PhD képzésre történő jelentkezés és a publikálási szándék. Az eredmények alapján az alábbi fejlesztő célú javaslatokat fogalmaztuk meg: a TDK mozgalomról és kutatói pályáról szóló tájékoztatók számának növelése, TDK népszerűsítő programok (korábbi (O)TDK résztvevők és sikeres konzulensek előadásai, Kortárssegítő Program, workshopok, kompetenciafejlesztő tréningek, kreatívok és „Én is TDK-s voltam” kisfilmek) alkalmazása, valamint egy honorárium rendszer bevezetése.