Keresés
Keresési eredmények
-
Vásárlási szokások vizsgálata élelmiszer termékek esetében
24-27Megtekintések száma:112A gazdasági válság hatására árérzékenyebbé és tudatosabbá váltak a magyar vásárlók, és a bevásárlási alkalmak is tervezett ebbek lett ek. A vásárlási helyszínek megválasztásakor az áru frissessége, az árszínvonal és a választék továbbra is a legfontosabb szempontok, viszont megnőtt annak a jelentősége, hogy az adott bolt vagy lánc milyen akciókat és promóciókat kínál a vásárlók számára. Kutatásokból kiderül, hogy kevesebbszer megyünk vásárolni, mint a
korábbi években. A vásárlási gyakoriság csökkenése egyben azt is jelenti , hogy a háztartások által látogatott boltok köre bővült, egy-egy jó ajánlat kedvéért a vásárló hajalmos messzebbre is elmenni, a kényelem kevésbé játszik szerepet. A vásárlási helyszínek megválasztásakor az előző évek felmérései alapján konzisztensen az áru frissessége az árszínvonal és a választék voltak hazánkban a legfontosabb szempontok. Megfi gyelhető, hogy a válság hatására csökkent
e szempontok relatí v súlya, és erőteljesen megnőtt annak a jelentősége, hogy az adott bolt vagy lánc milyen akciókat és promóciókat kínál a vásárlók számára. A körbevásárlás hatására csökken a boltok iránti lojalitás, vagyis jobban szétaprózódik a boltok között a vásárlók költése. -
Csokoládé fogyasztás vizsgálata a Jászságban élő huszonéves fi atalok körében
82-91Megtekintések száma:64Napjainkban, tucatjával nyílnak a hiper- és szupermarketek, amely különféle ár- és íz kategóriákat kínálnak: a prémium márkás csokoládék mellett a saját márkás édességeket is. A hazai gyártók és kereskedők szerint az utóbbi években pozití v elmozdulás fi gyelhető meg a minőségi csokoládék, elsősorban a tejcsokoládéból készült fi gurás termékek, exkluzív desszertek irányában, amelyeket még magas áruk ellenére is sokan vásárolnak. Milyen tényezők (ár, íz, márka) és milyen mértékben befolyásolják termékválasztásunk? Célom az volt, hogy feltárjam és elemezzem, a 20-as éveikben járó fiatalok csokoládévásárlási magatartását.
-
Családi szerepek a mosószer vásárlás esetében és a vásárlásra ható befolyásoló tényezők
53-60Megtekintések száma:60Jelen munkánkban a magyar női lakosság mosószer vásárlási döntéseit, fogyasztói magatartását és az ezzel kapcsolatos családi szerepeket vizsgáltuk. A téma szakirodalmi áttekintése után primer kutatást végeztünk, melynek néhány fontosabb eredményét tartalmazza ez a cikk. Jelen munkánk nemcsak a családon belüli vásárlási- döntési szerepekre, hanem a mosószer vásárlási és fogyasztói magatartásának vizsgálatára irányul: figyelembe véve a preferenciákat, a környezettudatosságot, az árérzékenységet és az innováció által új keletű mosószerekhez való viszonyt. Kitértünk a családra gyakorolt külső társadalmi környezet hatásaira is.
-
A BIZTONSÁG ÉRTÉKE ÉS ÁRA
1-6Megtekintések száma:93A tanulmány a biztonság (safety) filozófiai és szociológiai aspektusait valamint az ennek hátterét képező közbiztonság (security) ökonómiai vonatkozásait vizsgálja. Bár a (poszt) modern kor ökológiai katasztrófái és terrorcselekményei nem tekinthetők a biztonságról folyó közéleti viták fő okainak, tény, hogy a 20-21. század fordulójától kezdve a fenyegetettség érzetének növekedésével a biztonság iránti vágyunk egyenes arányban növekszik. Ez a vágy, persze, nem újkeletű: mint elemi antropológiai szükséglet az emberiséggel egyidős. A politikai retorika az ókori római szónokoktól kezdve a modern államvezetésekig mindig is operált ezzel a fogalommal, gyakran manipulatív célokra használva azt. A biztonságot középpontba helyező politikai kampányok éppúgy az ősi,
zsigeri eredetű halálfélelmet célozzák meg, mint a mágiák és rítusok, kezdve az ősi hiedelmektől és babonáktól a vallásokig. A biztonságra a legtöbb nyelvben – így a magyarban is – egy szó van, az angolban kettő, melyek a biztonság két aspektusát testesítik meg: a safety a cél, a security pedig az eszköz a cél eléréséhez. A safety olyan cél, amelyről tudjuk, hogy elérhetetlen, mégis vágyunk rá, olyan utópia, mint a modern európai társadalmak egyéb értékfogalmai (szabadság, egyenlőség, igazságosság). A biztonság (safety) nem vásárolható meg, azonban sokat tehetünk a saját biztonságunkért és a közbiztonságért (security), amelynek nemcsak eszmei, hanem materiális értéke, azaz ára van. A security ebben az értelemben nem más, mint a filozófiai-szociológiai értelemben felfogott safety közgazdasági aspektusa. -
Nyomon-követhetőség a vajdasági fűszerpaprika termesztésben és előállításban
208-214Megtekintések száma:111A termékek nyomon-követésének a szükségességét a vonatkozó jogi szabályozás, valamint a minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági szabványok is előírják. Ahhoz, hogy a nyomonkövetés megvalósulhasson a termőföldtől az asztalig, elengedhetetlen a pontos termékjelölés és a vonatkozó feljegyzések készítésének,
kezelésének szabályozottsága, valamint a technológiai fegyelem szigorú betartása. Ez különösen fontos az olyan termékek esetében, ahol az egyenletes termék minőség eléréséhez keverni szükséges az egyes tételeket. Vizsgálataink alapján a fűszerpaprika nyomonkövetés transzparenssé tételéhez szükség lenne egy nyilvános adatbázis létrehozására. -
Őstermelő vagy élelmiszer-feldolgozó? - vajdasági helyzetkép
202-207Megtekintések száma:109Megállapítható az élelmiszer-előállítás világméretű koncentrálódása (a Vajdaságban még megmaradta családi gazdaságok viszonylag magas arányú állattenyésztési gyakorlata). Ugyanakkor ezzel párhuzamosan felmerül az igény olyan élelmiszerek előállítására is, amelyek nem uniformizáltak, hanem különlegesek, ún. helyi specialitások. E termékek esetében magasabb árszínvonal is elérhető. A nagyipari termelésből kiszoruló, alacsony iskolázottsági szintű vajdasági mezőgazdasági termelők számára, akik még ismerik őseik élelmiszer- feldolgozási technikáit jó alternatívát jelenthet bevételeik kiegészítésére az őstermelői élelmiszer-feldolgozás, természetesen a megfelelő hatósági ellenőrzés és jogi szabályozás mellett. Manapság már nincs szoros összefüggés a
mezőgazdasági termékárak és élelmiszerárak között, az élelmiszer árára a mezőgazdasági termékárak nem gyakorolnak jelentős hatást. Az élelmiszer-előállítóktól és az alapanyag termelőktől a kereskedők lényegesen nagyobb profitra tehetnek szert (Buday-Sántha, 2011). Ezt a piaci árrést remekül ki tudnák használni az őstermelők, és ezáltal jövedelmezőbbé tudnák tenni gazdálkodásukat. Ahogyan Szörényiné (2011) is megfogalmazza, a gazdaságilag fenntartható vidéki térség többek közt a jövedelemtermelés fokozásával valósítható meg. Viszont annak ellenére, hogy a Vajdaság mezőgazdasági térség, az őstermelői élelmiszerelőállítás fogalmát a szerbiai jogi szabályozás nem ismeri fel kellőképpen. Ezzel a helyzettel az élelmiszer-biztonság területén járatlan mezőgazdasági szereplők nehezen tudnak boldogulni. Amennyiben a termékeiket feldolgozott formában (és az nem tejtermék) értékesíteni szeretnék), abban az esetben élelmiszer feldolgozó üzemet kell létesíteniük. Ennek feloldására jó példaként szolgálhat a magyarországi őstermelői élelmiszer-előállítás szabályozása, amely magába foglalja az erre vonatkozó ellenőrzési és adózási rendszabályokat is. -
Fogyasztói etnocentrizmus a védjegyek tükrében
80-93Megtekintések száma:231Az utóbbi néhány évben egy érdekes jelenségnek lehetünk szemtanúi: a magyar vagy magyarnak hitt termékek egyre nagyobb népszerűségnek örvendek a fogyasztók körében. Mindez kezd már olyan méretek ölteni, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A pólóktól a füzeteken át a mobiltelefon tartókig mindent erőteljesen giccsbe hajló matyó motívumok díszítenek, sőt még a postán sorban állás közben is csupa „magyar termék” keresi gazdáját. A hazai fogyasztók etnocentrizmusának szintje hirtelen és meredek emelkedésnek indult. Mi az oka, hogy ilyen, soha nem látott népszerűséggel bírnak a magyar termékek? Miért ragaszkodunk ennyire a magyarságunkhoz, és miért pont most? Ez lenne a mi drogunk, valami, amivel még kábíthatjuk magunkat kilátástalan gazdasági helyzetünkben? Vagy ennél azért jóval több húzódik a jelenség hátterében? Egy dolog biztos, a piac intenzíven és gyorsan reagál a
„nemzeti” szükségletre. Írásunkban a fenti kérdésekre próbálunk válaszokat találni, vizsgálva a védjegyek szerepét szegmentálva a fogyasztókat az etnocentrizmus szempontjából. -
GAZDASÁGPOLITIKAI DÖNTÉSEK ÉS AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A MUNKAERŐPIAC – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZIGAZGATÁS – HELYZETÉRE
Megtekintések száma:232Napjainkban hazánkat aktív monetáris és fiskális politikai döntések jellemzik, azonban a koronavírus, valamint az orosz-ukrán háború okozta válság és annak inflációs következményei ellentétes irányba terelnék a gazdaságpolitikai döntéseket, ami hosszútávon fenntarthatatlan. Tanulmányomban a fiskális és a monetáris politika közötti kapcsolatot, valamint a gazdasági válsághelyzet munkaügyi hatását vizsgáltam a makrogazdasági adatok, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Európai Uniós előrejelzések alapján. A gazdaságpolitikában 2010 után jelentős előrelépés történt, aminek köszönhetően fiskális egyensúly volt és a monetáris politika biztosította az árstabilitást, a munkaerőpiaci helyzet az elmúlt években fokozatosan javuló tendenciát mutatott. A két gazdaságpolitikai részterület között 2013 után megvalósult független, de konstruktív összhang hazánk makrogazdasági folyamatainak tartós javulását eredményezte. A kialakult válsághelyzet azonban gyors reakciót igényelt, amely alapjaiban változtatta meg a rövidtávú gazdaságpolitikai célokat. A magyar gazdaság a monetáris és fiskális politika összhangjának köszönhetően a pandémiás időszakban is jól teljesített az Európai Uniós átlaghoz mérten. A koronavírus és a háború okozta veszélyhelyzetben a gazdaságpolitika nehéz helyzetbe került, a válságból való kilábalás gazdaságélénkítést indokol, míg az inflációs nehézségek megfékezésére monetáris szigorításra van szükség.
-
A mezőgazdasági biztosítási piac újszerű megoldásainak vizsgálata a marketing és környezetvédelem tükrében
125-133Megtekintések száma:110A hiányosan működő mezőgazdasági kárenyhítési alap kiegészült 2012-től egy díjtámogatással segítet üzlei mezőgazdasági biztosítási konstrukcióval. (1. ábra). A törvényi szabályozás célkitűzése, hogy a mezőgazdasági termelők széles körét kockázatközösségbe szervezze, valamint erősítse az érintet ek öngondoskodási felelősségvállalását. Az új, kibővítet , kétszintű mezőgazdasági kockázatkezelő rendszerből 2012-ben és 2013-ban sem került felhasználásra a teljes összeg. 2014-re ezen újszerű lehetőség további elterjesztése egy fontos kérdése a biztosítási piacnak. Feladatunk, hogy megvizsgáljuk a piaci szereplők mennyire tájékozot ak illetve, hogy milyen markei ng megoldásokkal lehet jobban elterjeszteni és ”csábítóbbá” tenni?