Keresés

Keresési eredmények

• A vezető, mint influencer

  132-140

  Csák Krisztián

  Dr. Juhász Csilla

  Megtekintések száma:

  27

  A közösségi média térnyerése alapvetően átalakította a személyes és vállalati márkák építésének és fenntartásának eszközeit. A vezetők ma már nem csupán a szervezeti célok megvalósításáért felelősek, hanem egyben a vállalatuk hitelességének és társadalmi megítélésének kulcsszereplőivé váltak. A vezetői énmárkaépítés, valamint a vezetők, mint influencerek megjelenése szoros kapcsolatot mutat a vállalat hosszú távú sikerességével és versenyképességével. Ez a tanulmány a vezető, mint influencer szerepét elemzi, különös tekintettel arra, hogyan alkalmazzák a közösségi média adta lehetőségeket az énmárka tudatos építésére. A vezetői jelenlét a közösségi médiában nemcsak a vállalati imázs erősítését, hanem a márkahűség kialakítását és a fogyasztói elköteleződés elmélyítését is elősegítheti. A kutatás a releváns szakirodalom és esettanulmányok alapján feltárja, hogy a vezetők digitális készségei és közösségi média stratégiái hogyan járulhatnak hozzá az énmárkaépítés sikeréhez, és hogyan befolyásolják ezáltal a vállalat imázsát. A tanulmány külön hangsúlyt fektet az influencer marketing relevanciájára, amely ma már nemcsak promóciós eszközként, hanem a fogyasztói kapcsolatok és a szervezeti kommunikáció kulcselemeként is funkcionál. A vezető, mint influencer szerepének megértése hozzájárulhat a vállalati stratégiák hatékonyabb kialakításához és a hosszú távú piaci siker biztosításához, miközben a személyes márkaépítés jelentőségét a vállalati kultúrában is hangsúlyozza.

• Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei

  61-68

  Gál Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  301

  A fenntarthatóság, és annak lényegi eleme, a környezettudatosság fogalma bár már több évtizedes múlttal rendelkezik, általánosságban mégis elmondható, hogy a rövid távú gazdasági profit érdekek még mindig dominánsabban jelennek meg a döntéshozatalban, mind egyéni mind vállalati szinten. A fenntarthatóság irányába való haladás miatt pozitív hatást jelentene, ha a különböző ágazatok, és az ágazatokban tevékenykedő vállalatok is tudatos lépéseket tennének annak érdekében, hogy csökkentsék a környezeti terhelésüket. A téma fontosságát támasztja alá az elmúlt évszázadokban bekövetkezett jelentős klímaváltozás, a légköri szén-dioxid koncentráció rohamos növekedése, a globális felmelegedés, melyeknek következtében nem csak a népesség egészségi állapota forog kockán, hanem a növény- és állatvilág is jelentős veszélybe került. Fontosnak tartom, hogy a lehetőségek számbavételével igyekezzünk javítani a jelenlegi helyzeten, globális, szervezeti, de akár egyéni szinten is. Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozások vezetői kevésbé elkötelezettek a fenntarthatóság iránt, és környezeti attitűdjük elmarad attól a szinttől, ahol érdemben lehet tenni a környezetterhelés csökkentéséért. A környezeti attitűd hiányában az alkalmazottak ösztönzése, ismereteinek bővítése is elmarad, így az egyéni felelősségvállalás szerepe csökken. Saját felmérésem eredményei igazolják, hogy a környezettudatosan működő vállalkozás hatással lehet az egyén saját háztartásának környezettudatos működtetésére is, a munkahelyen végzett környezettudatos tevékenységekből (például szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, víztakarékosság) a hétköznapi gyakorlatba is ültetnek át a munkavállalók bizonyos tevékenységeket. Egy szervezet környezetbarát működése tehát hosszú távon nem csupán a szervezeti kibocsátást képes csökkenteni, hanem hatással tud lenni az egyénre, amely által a háztartások kibocsátását is képes csökkenteni. A fent említett okok miatt tartom érdemesnek feltérképezni, hogy a különböző vállalkozásoknak, méretüktől függően, és attól függetlenül is, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a fenntartható működés érdekében, továbbá amennyiben a gazdasági érdekek előtérbe helyezését megváltoztatni nem lehet, hogyan lehet a profit érdekekkel összehangolni a környezettudatos irányítást. Ugyanis egy nagyobb telephely esetén már a fenntartás is nagymértékű energiafelhasználással jár, az üzemeltetés pedig még tovább növeli a víz-, áram- és gázfelhasználást, így az ezekkel való gazdálkodás költségmegtakarítási szempontból is lényeges, de a környezetre való negatív hatás csökkentése miatt is nagyon fontos. A tanulmányban a szakirodalmi áttekintést követően röviden bemutatom, hogy milyen tevékenységekben tudják a vállalkozások mérettől függetlenül a fenntarthatóság elveit követni, illetve méretüktől függően milyen korlátok, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre. Kitérek arra is, hogyan találkoznak a fenntarthatóság elvei a már korábban említett rövid távú gazdasági profit érdekekkel.

• A BIZTONSÁG ÉRTÉKE ÉS ÁRA

  1-6

  Hima Gabriella

  Megtekintések száma:

  266

  A tanulmány a biztonság (safety) filozófiai és szociológiai aspektusait valamint az ennek hátterét képező közbiztonság (security) ökonómiai vonatkozásait vizsgálja. Bár a (poszt) modern kor ökológiai katasztrófái és terrorcselekményei nem tekinthetők a biztonságról folyó közéleti viták fő okainak, tény, hogy a 20-21. század fordulójától kezdve a fenyegetettség érzetének növekedésével a biztonság iránti vágyunk egyenes arányban növekszik. Ez a vágy, persze, nem újkeletű: mint elemi antropológiai szükséglet az emberiséggel egyidős. A politikai retorika az ókori római szónokoktól kezdve a modern államvezetésekig mindig is operált ezzel a fogalommal, gyakran manipulatív célokra használva azt. A biztonságot középpontba helyező politikai kampányok éppúgy az ősi,
  zsigeri eredetű halálfélelmet célozzák meg, mint a mágiák és rítusok, kezdve az ősi hiedelmektől és babonáktól a vallásokig. A biztonságra a legtöbb nyelvben – így a magyarban is – egy szó van, az angolban kettő, melyek a biztonság két aspektusát testesítik meg: a safety a cél, a security pedig az eszköz a cél eléréséhez. A safety olyan cél, amelyről tudjuk, hogy elérhetetlen, mégis vágyunk rá, olyan utópia, mint a modern európai társadalmak egyéb értékfogalmai (szabadság, egyenlőség, igazságosság). A biztonság (safety) nem vásárolható meg, azonban sokat tehetünk a saját biztonságunkért és a közbiztonságért (security), amelynek nemcsak eszmei, hanem materiális értéke, azaz ára van. A security ebben az értelemben nem más, mint a filozófiai-szociológiai értelemben felfogott safety közgazdasági aspektusa.

• Regionális gazdasági szerkezetváltás és munkaerőpiaci adaptáció – a debreceni ipari beruházások hatásainak elemzése

  139-154

  Szobonya Péter

  Megtekintések száma:

  146

  A tanulmány a Debrecenben 2015-2025 között megvalósuló nagyszabású ipari beruházások munkaerőpiaci hatásait vizsgálja, különös tekintettel a BMW, CATL és más multinacionális vállalatok által generált gazdasági szerkezetváltásra. A kutatás célja feltárni, hogy az új high-tech iparágak megjelenése hogyan alakítja át a regionális munkaerőpiac szerkezetét, milyen kompetencia-átrendeződést eredményez, és milyen vezetői kihívásokat vet fel. A módszertani megközelítés szakirodalmi elemzést, szekunder adatgyűjtést és szakértői konzultációkat ötvöz, a Déli valamint Északnyugati Gazdasági Övezetekben megvalósuló beruházásokra fókuszálva. A kutatás azonosította a debreceni munkaerőpiacon jelentkező "kettős sokkhatást": a több mint 20 000 új munkahely létrehozása mennyiségi sokkot, míg az iparági szerkezetváltás és a high-tech iparágakat képviselő nemzetközi cégek kompetenciaelvárásai minőségi sokkot eredményeznek. A munkaerőért folytatott verseny jelentős bérnövekedést eredményezett és új toborzási-megtartási stratégiák alkalmazását kényszeríti ki, emellett az interkulturális vezetés és a szervezetépítés is kritikus kihívássá vált a debreceni zöldmezős beruházások megvalósítása során. Debrecen gazdasági szerkezetváltása példaértékű folyamat a regionális fejlődés szempontjából, amely azonban jelentős adaptációs kihívásokat vet fel mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára.